Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
TSTí IcotlTTTÄaflr Verses országjárás A KOZMOSZ KÖNYVEK köíött A magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban látott napvilágot a Verses országjárás című kötet, Kormos István szerkesztésében. A kötet verseinek válogatását és szerkesztését Fodor András végezte, ö írta a Verses országjárás rövid előszavát is. Minden ország sokféleképpen bejárható, tjtikalauzt sokfélét ismerünk, úti programunkat különféle szempontok alapján állíthatjuk össze. Bejárható egy-egy ország költői által is. Nagy-Brita inia egy- egy táját — nem nivatalosan, de a köztudat által ismerten — egy-egy költő, író, festőművész országaként nevezik, és így tartja nyilván a közönség. Európa és a világ számos országa ismeri változatos tájait költői által is. Mintha a költők új tájakat teremtenének újra megtanítva az olvasót a látás, a környező „szűkebb haza’’ értékeinek, jellegzetességeinek érzékelésére, így a tájat, amelyet az első jelzőrendszer segítségével fogunk fel a költők által adott második jelzőrendszer közvetítésével értékesebbnek láthatjuk. így szerezhet többi között újabb gyönyörűséget a vers, az országban, világban járó ember hű kísérője. És így taníthat a szűkebb haza értékeinek felmutatása által az egész mai Magyarország szeretetére, az „édes haza” emberségünket, magyarságunkat tápláló tiszteletére A má“j népek értékeinek mély becsülése is csak ezen az úton át lehetséges. A történelem tanít erre. Fodor András utal rá, hogy a Hét évszázad magyar versei óta nem gyűlt még egy könyvben pnnyi céh beli. Nagy bőségből válogathatott a „szerelmes földrajz” összeállítója, bizonyítva, kis hazánk is bejárható költői által. „Időben és térben haladva a versek csoportosításában. eleve kínálkozott a körbe-körbejáró ritmikus elrendezés — írja Fodor András. — Az így egymás mellé/sorolt költői kikerülő részleteikkel éppúgy, mint a témákat stafétázva kapcsoló kontiunitásukkal nemcsak a határok közé fogott hazát, hanem azt a tágabb szellemi régiót is fölmutatják, melynek az etnikai közösség jogán örökösei lehetünk.” FÄK, LIGETEK, erdők, folyók, tavak, rétek, mezők, hegyek, völgyek, falvak, tanyák, utcák, terek, városok ragyognak így fel költőink verseiben, mutatják múlhatatlan arcukat, vallanak örömükről, gyötrelmeikről, jövő reményeikről, önismeretünket is segítve, szívünkhöz is, értelmünkhöz is szólva. És itt vannak a vándorok vallomásai Janus Pan- noniustól, Bornemissza Pétertől, Balassi Bálinttól Illyés Gyulán át Váci Mihályig, Ágh Istvánig, csak ebben a könyvrészben negyvenkettőn. Semmihez sem kötődünk — bevallva, néha talán bevall- latlanul is — mint a földhöz, ahol születtünk, amelyből vétettünk. Változhat, s változik is az ország, a világ megismerésének léptéke, de nem változik a szülőföldhöz kapcsolódó érzelem és ragaszkodás. Mégha elűzi is fiát történelmi kataklizmákban a föld, vagy pontosabban, a földet uraló ember. Mint például a török és a német a magyar föld annyi hű költőjét. Balassi Bálint Zarándoknak vagy bujdosónak való énekét éppen „én édes ha- zámbul való kimentemben” írja. Oszthatatlan ez a gyönyörű verseskönyv. Még s, néhány szóban szóljunk a Nográdot felmutatókról. Például Komjáthy Jenőről, akire emléktábla is emlékeztet egy balassagyarmati általános iskola falán. Párkban című versét közli a könyv. Szabó Lőrinc Ipoly füzei-ről vall, emlékezve a kis folyó gyarmati áradásaira is Kölcsey Ferenc Drégel című versében írja: „Ah, de romod tetején az örök hír égi virága csillagi fényben századok óta virul.” DE EZ CSAK EGY-KÉT példa. Vannak szerencsésebb tájak az országban, ahol ma is megülnek és alkotnak a költők. ahol tevékenyebben támogatott irodalmi élet zajlik, Budapesten kívül is. Az ott élők mai vallomásai Pécsről, Debrecenről, Szombathelyről stb. szintén gazdagítják ezt a könyvet. A szombathelyi Káldi János verse ,-s, akinek költeményeit időnként a NÓGRÁD is közli. Kétszázhetvenöt kö'tő vallomását kínálja a Verses országjárás. Kínálkozik a verskedvelők karácsonyfája alá. T. E. Az Állami Artistaképző Intézet nyolcadik alkalommal rcr.dezi meg a manekenképző tanfolyamot. A 21 hallgató — a nyolchetes tanfolyamon — lßO órában sajátítja el a szakma alapvető ismereteit. A többi között pantomimt. szír padi mozgást tanulnak Klub- és szakköri élei Szécséuybeu Múzeumokról — számokban A Német Demokratikus Köztársaságban 610 múzeum — köztük olyan világhírű gyűjtemények, • mint a Pergamen Múzeum, a Nemzeti Galéria, a drezdai Régi Mesterek Galériája — várja a látogatókat. A múzeumok több mint fele helytörténeti és regionális múzeum. A történeti múzeumok száma 93, közülük az ismertebbek a berlini történeti múzeum, a lipcsei Georgd Dimitrov Múzeum, a Buchen- wald-emlékhely. A 41 irodalmi. színháztörténeti és zenei múzeum közül jelentősebb a weimari Goethe-múzeum, a frankfurti Kleist-múzeum. Rendkívül érdekes, szinte egyedülálló a markneukirche- ni hangszermúzeum. A nagyhírű berlini, drezdai, lipcsei gyűjtemények mellett érdemes megemlíteni a berlini Köpervick-kastély iparművészeti múzeumát, a lipcsei Grassi Múzeumot, amely a legrégibb iparművészeti gyűjtemény, valamint a lauschai üvegművészeti múzeumot. A 40 természettudományi múzeumban 50 tudományág egyetemet, illetve főiskolát végzett szakembere végez kutatómunkát, és ismerteti különböző kiadványokban a gyűjtemények jelentőségét. Az utóbbi időben, egyre jelentősebb szerephez jutnak a műszaki múzeumok. Az újonnan létesült intézmények sorában nagy érdeklődésre tarthat számot a rostocki hajózási múzeum, a starlsundi, tengerészeti múzeum. A látogatók száma évről évre nő: 1968-ban 17,9 millió. 1975-ben pedig 30,3 millx vendége volt a múzeumoknak. Mai Ivajánlaiunk 14.15: A kővirág Kedves, szovjet mesefilmmel szórakoztatja a televízió ifjabb és idősebb nézőit ezen a szombat délutánon. A történet a malachitfaragvánvai- ról híres Prokopics apóról és Danyiláról, a pásztorfiúról szól. Prokopics apó megöregedett, egyre többet betegeskedik, s nincs akinek átadja tudását. Pedig előbb-utóbb ügyes kezű utód kellene De senki nem tud az apó kedvére tenni, egymás után zavarja el ügyetlen tanulóit. Csak Danyilát, a pásztorfiút kedveli, aki ismeri a kövek „lelkét”, ö az igazi tanítvány. Az uraság különleges dobozt rendel Prokopicsnál, s a beteg apó helyett Danyi- ia készíti el, mindenki ámu- atára. Csak Danyila nincs megelégedve... 7 ,________________________________i Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 17. Ezért nevetett fölényesen Ady a hazafiatlanság, sőt a hazaárulás demagóg vádjára. Derekasan teljesítette- a faltörő kos szerepét. Egyvégté- ben, lázasan dolgozott, s a pesti sodrásból kis időre Léda szakította ki. Május végén, június elején együtt üdültek Bajorországban. Politikai csatározásai közben költőként is termékeny. 1905 folyamán ösz- szegyűltek az Üj versek, s 1906 4 NÓGRAD - 1977. elejére ígérkezett a kötet megjelenése. Közben nem szűntek a személye elleni támadások. Még Zilahon is dühödten szidták, mire megírta a „Szilágy- ság”-ban: Pest az más, az ottani piszkolódás hidegen hagyja, de azt el nem tűri, hogy szülőföldjén a senkik töröljék bele sáros csizmájukat. 1906 áprilisában jelent meg az Üj versek című kötet. Eleddig páratlan hevességű betűharc indult mellette és ellene. Hívei ujjongtak, a magyar líra forradalmát ünnepeldecember 17., szombat ték, ellenségei vastag gorombaságokkal támadtak. Közülük még az a kötekedő volt a legfinomabb, aki a Sóhajtás a hajnalban című versére célozva így szellemeskedett: „Menynyi szép vers van, Ady úr, és az mind a másé!” Ha a politikában nem is, de a konzervatív kulturális falon nagy rést sikerült ütnie Ady Endrének. Kötetével valóban új korszak kezdődött nemcsak az irodalmi, de az egész szellemi életben. Miközben forrongtak a versei körül támadt viták, fáradtan, megviselt idegekkel hagyta el Budapestet, 190P. június 17-én. A szécsényi művelődési központ szerteágazó, tevékenységi formáiról kérdeztük meg az intézmény vezetőjét. — Alapvető feladatunk az emberek gondolkodásának alakítása, formálása. Ez elsősorban kis közösségben valósítható meg. Éppen ezért tovább szeretnénk erősíteni ezeket a közösségeket —mondotta Balogh Ferenc, a művelődési központ igazgatója. Ami az ilyen irányú tevékenységet illeti, az utóbbi fél évben előbbre léptek Szé- csényben. Több mint kétszáz általános iskolás rendszeresen,. szervezett keretek között látogatja a művelődési házat. — Hogy milyen lesz a holnap felnőtt társadalma, menynyire tudják szabad idejüket az emberek hasznosan, kulturáltan eltölteni, az nagymértékben attól függ, hogyan foglalkozunk most a gyermekekkel — fogalmazott a művelődési központ igazgatója. A nyolcadik osztályosok klubjában olyan sok volt a jelentkező, hogy a 60 tanulót két csoportra osztották. Léda hívta, sietett hozzá Párizsba. „MINDEN RAMSZAKADT” Ügy látszott, egészségének, és kedélyének tartós hasznára válik a párizsi idözés. A most kezdődő krónikus álmatlanság okozta kellemetlenségeket, leszámítva, jó hangulatban teltek a nyári hetek, s hogy minél alaposabban kiheverhesse Ady idegei megviseltségét, hosz- szabb Földközi-tenger melléki útra készülődött Lédával. Szeptemberben indultak el a több hónapra tervezett portyázásra. De a nyugalmat, erőgyűjtést ígérő utazás csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményüket. Sűrűn küldözgettek lapokat Bö- löniéknek Párizsba és Magyarországra a hozzátartozóknak, s ezek a néhány soros beszámolók szinte csak panaszról, zaklatottságról adtak hírt. Ady elhatalmasodó űzöttségét jelzi az is, hogy sehol nem érezte jól magát tartósan. Eleinte csupán néhány napig bírta ki egy-egy városban, így cikáztak Ná- polyból Velencébe. Velencéből Fiúméba, Fiúméból Monacó- ba, Nizzába. (Folytatjuk) — Hetente egy alkalommal van foglalkozás. Nagyon szeretek ide járni, sok érdekes dologról beszélgetünk, olyanokról, ami minket érdekel — mondta Hanzélik Ágnes, a klub tagja. A legkisebbek, az alsó tagozatosok közül kilencvenen vesznek részt a pajtásklub foglalkozásain. — Kik vezetik a különböző gyermekfoglalkozásokat? — Tudatosan nem pedagógusokat kértem meg erre a feladatra. A gyermek és a nevelő között az iskolában kialakul egyfajta kapcsolat« A tanuló részéről van bizonyos függési viszony a tanítójával szemben. Ezt akarva-akaratla- nul is, itt a művelődési ház falai között érezni lehetett. Egy egészen új közeget akarunk biztosítani. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ml a módszereinkkel, lehetőségeinkkel hogyan tudjuk a gyermek egyéniségét alakítani, formálni. Természetesen az iskolákkal egyeztetjük a módszereket, szándékokat, céljainkat. Talán így a közoktatási és közművelődési intézmény, egymást kiegészítve, nagyobb hatásfokkal tudja a gyermek személyiségét formálni. A nyolcadik osztályosok klubját a művelődési központ dolgozói vezetik. A pajtásklubot kívülálló aktívák, óvónők, és egy gimnazista kislány irányítja. Szeretném megjegyezni, hogy más területen a nevelők munkájára igényt tartunk. A lehetőségekhez mérten különböző iskolai foglalkozások megtartására helyiséget biztosítunk — magyarázta Balogh Ferenc. — Örömmel vállaltam a pajtásklub vezetését. Sokat 'átszunk a gyermekekkel, olyanokról beszélgetünk, ami érdekli a 8—D éveseket. Pedagógus szeretnék lenini, ez íó előkészítő a számomra — jegyezte meg Ocsovai Hilda, harmadik osztályos gimnazista. Az ifjúsági klub vezetője Tóth György. Heti két alkatommal jönnek össze a fiatalok, hogy szórakozzanak, -átszva tanuljanak, , kicseréljék gondolataikat. Gyakran néznek meg közösen egy-egy filmet. Ä vetítés után érvek és ellenérvek „csatájában” csiszolják egymás gondolatait. A nyugdíjasok klubját Balia Károly vezeti. Évek óta jól működik ez a közösség, amely tartalmat ad 40—50 nyugdíjasnak. A szocialista brigádvezetők klubja jó fórumot biztosít a brigádok vezetőinek, ahol kicserélhetik gondolataikat, tapasztalataikat, bővíthetik vezetési ismereteiket. A kismamákat azonos téma] gyermeknevelés, Önművelődés, kikapcsolódás hozza ősz-: sze havonta. — Most indítjuk be az ér-* telmiségiek klubját. Célunk, hogy összefogjuk a járási székhely különböző területein dolgozó értelmiségieket. Fórumot biztosítunk számukra, bekapcsoljuk őket a közművelődés vérkeringésébe — mondta a művelődési ház igazgatója. ősszel indult a szabás-vaaS rás tanfolyam, ahová 71-en jelentkeztek. A hímzőszakkör 12 emberrel dolgozik. Az MHSZ által vezetett modellezőszakkörben 25-en találták meg kedvenc időtöltésüket. Bobál Attila irányításával dolgoznak az ifjú fafaragók és szobrászok. Szervezettebbé kívánják tenni az amatőr képzőművészek szakkörét A művészeti csoportok közül az Erkel Ferenc vegyeskórus több éves múltra tekint vissza, öze János irányításával működik a felnőtt tánccsoport. Most kezdték el a próbát az úttörők. Az újjászervezett hatfős tánczenekar decemberben mutatkozik be a közönségnek. Közvetlen terveik között szerepel egy irodalmi színpad megalakítása. Balogh Ferenc nem egész egy éve vezeti a szécsényi művelődési központot. Ez idő alatt szélesebbre tárta a ház ajtaját. Jó kapcsolatot alakított ki a különböző intézményekkel. vállalatokkal. Sok szép elképzelés szerepel a jövő tervei között, amelyek fő vezérfonala: tovább erősíteni, szélesíteni a kapcsolatot a község lakosságával. — A megnövekedett követelményeknek, a magasabbra emelt mércének, hogyan tud a központ „stábja” megfelelni? — Személyi létszámunk decemberben eggyel növekedett. A jövő évi költségvetésünket, a tanács százezer forinttal megemelte. Ügy érzem, hogy ez a közösség meg tudja oldani az előttünk álló nehéz, de szép feladatokat — vélekedett Balogh Ferenc, a fiatal igazgató. , Sz. E. \
