Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Mmzcm&m & űil&tt „Ha Salgótarjánban jár, ne — Vannak visszatérő ven- két elgázosítják és az önkén- Biulassza el megtekinteni a ridegek? teseknek több kilós teherrel a föld alatti szénbányászati mű- . — Leginkább a pedagógu- vállukon kell átküzdeni ma­zeumot” — hívja fel a figyel-fisok. Minden évben elhozzák gukat a mesterséges akadályo­mét az idegenforgalmi hi-vfdiákjaikat. Fehér Klára; írónő kon. Aki hibáz vagy egy vatal egyik kiadványa. Nem.~>is ellátogatott ide, mikor úti- akadályt kihagy, már mehet alaptalanul, hiszen hazánkban könyvéhez gyűjtött anyagot, is. Csak a legrátermettebbek a maga nemében egyedül álló Megígérte, s egy év múlva végezhetik ezt a felelősségtel- kiállításról van szó. Annál osztályával tért vissza. Az jes munkát, meglepőbb, hogy a múzeum egyik fegyelmezetlen kölyköt Autóbusz fékez a kapu előtt, hollétét illetően csak hosszas meg is nyakalta. Azt mondta; Vidám gyerekcsapat népesíti kérdezősködés után sikerül „Figyelj, mert Emil bácsitól be az udvart. Nevetgélve vár­felvilágosítást kapnom a hely- olyasmit tanulhatsz, amiről ják, míg tanáraik megváltják beliektől. máshol nemigen hallasz!!” a jegyeket. Aztán hirtelen el­A Kun Béla telepen, a — Meddig folyt a bányá- csitul a zsivaj. Meglepett arc- Bajcsy-Zsilinszky út sarkán ban kitermelés? ca^ fordulnak a bánya bejára­találok rá arra a jellegzetes — 1951-ig. Tizenhárom év- ta pillanatra úgy tű­bán.yászlakásra, amely mögött vei később 1964-ben helyezték nik, mintha a tárna mélyéből szerényen húzódik meg a el itt — az egykori József- étkezne hozzájuk a zene. A múzeum lejárata. „Látoga- leitősakna vájataiban —, a hangszórón át a bányászhim- tás csak csoportosan!” — ol- nógrádi szénbányászat múlt- nusz hangjai csendülnek fel, vasom a táblát. Egy idősebb ját és jelenét bemutató doku- majd egy fáradt hang Ba- férfi int hogy kerüljek bel- mentumokat. logh Emil nosztalgiával átita­jebb. — Ügy tudom, a bánya tott versét mondja el. — Pestieket várok. Min- nemcsak múzeum. Emléket állítva minden idők den percben itt lehetnek. — — Valóban. Egyúttal a bá- bányászainak. Azoknak az mondja Kékesi Emil idegen- nyamentők gyakorlótere is. embereknek, akik a kemény vezető — a múzeum mindene- A gyakorlatok alatt az ürege- munka ellenére, se. ~ , Mennyien látogatják a ^ megkönnyezik, ha valami okból kiállítást? egy-egy régi bánya— úgy mondják — bezár. Buszken lapozza fel a gon- jlyenkor úgy érzik, kicsit az életükből dósán vezetett nyilvantartasi maradt 0lt egy-egy darab könyvet. ... ............... s ne^z mellükből végső búcsúként M ikor 72-ben idekerül- Egy sóhaj lölszakad..." tem 10 000 vendégünk volt yJ J 1 Idén a 25 837. látogatónál tar­tunk. Nyaranként gyakran előfordul, nyolcvan-száz em­bert viszek le egyszerre, s mire végzünk, már csoportok várnak. Véget ér a vers, a zene napfényt sohasem látó állat utolsó akkordjai is elhalkul- néhány éven belül megvakult, nak. Figyelem az arcokat. Fi- A hagyomány szerint azonban újabb atal, bársonyos gyermekarcok, számolni „megtanult”. Ha Áhitatos csendben várják, hogy négynél több csillét kötöttek — Mennyi ideig tart a ve­zetés? Emil bácsi megütögetve a utána, megmakacsolta magát. „klopacska”-t, a lármafát, jelt Vezetőnk a legapróbb tárgy­ról is tud történetet mondani, a Egyik-másik szerszámmal édesapja, sőt ő maga is dolgo- A védősisak nem csupán a zott. Jólesik végre kiegyenesedni, mikor a modem frontfejtés Több mint fél órát töl- adjon az indulásra tünk az 50 méteres mélység- — Leszállás! Kezdődik ben, ezalatt 240 méter utat sikta! Jó szerencsét! járunk be a különböző vája­tokbán. kuriózum kedvéért kötelező. — Ezt napjában többször Néhány helyen csak gör­végigjárni és közben beszél- nyedt derékkal lehet előre- táróiba érünk. A felszabadulás ni, bizony nem könnyű fel- jutni a szűk vájatban. A után társadalmunk megkü- adat... múzeum első részében a szén- lönböztetett gondot fordított a — Nyugdíjas bányász va- mezők keletkezését mutatják bányászok munkakörülmé­gyok. Életem egyharmadát töl- be a tárlók, majd bányamérő nyeinek javítására. Érthető, főttem a föld alatt. Ahhoz ké- műszerek, régi szerszámok, hiszen a „fekete gyémánt” ma pest ez a munka kikapcsoló- mentőkészülékek sorakoznak, is egyik legnagyobb kincsünk, dás. Ami pedig a beszédet il- Űjabb szűk folyosón áthalad- Kiérünk a szabadba. Jól- leti. arra törekszem, hogy va jutunk a kiállítás talán esőt szippantunk a friss _le- azok, akik ide ellátogatnak, a legérdekesebb részére. Élet- vegőből. A vendégkönyv szam- kiállított tárgyak mellett azo- nagyságú viaszbábuk idézik tálán elismerő bejegyzése pe- kat is megismerjék, akik ezek- fel a kapitalista Magyaror- dig, egy újabb mondattal bő­kel a szerszámokkal dolgoztak szág bányászainak testeí-lel- vül. _ w és dolgoznak. Hiszen fáradsá- két gyötrő munkáját. Az egyik gos munkájuk mindnyájunk sarokban áll kitömve, a lé- kényelmét szolgálja. gendákkal övezett bányaló. A „Tisztelet a bányászoknak!” P. K. Mai tévéajánlatunk 18.45: A pártmunkás A nyolcvan éve született Sallai Imrére, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakjára emlékszik ez a tévé­műsor. Tárgyi és írásos do­kumentumok, a kortársak emlékezése eleveníti fel Sallai alakját. Sallai már diákko­rában bekapcsolódott a Galilei Körbe, az első világ- ban végzett sokoldalú párt­háború idején az antimilita- munkát. 1931-ben hazatért, s rista mozgalomba. Megalaku- alig egy év múlva beválasz­tásától kezdve tagja volt a tották a Központi Bizottság KMP-nek. A Tanácsköztársa* titkárságába. 1932. július 15- ság idején Korvin Ottó he- én a Központi Bizottság tit- lyetteseként dolgozott. A fe- kórságának tagjaival együtt . , , ....... letartóztatták és a statáriális herterror üldözésé elöl emig- bíróság _ nemzetközi tö_ rációba kényszerült, előbby»megtiltakozás ellenére — Becsben, majd a Szovjetunió- halálra ítélte. Semmiből egy új, más világ t 175 * Híres, nagy el­méjű matematikus t volt, az elsők kö­ISS zött is első — ol­175 éve született Bolvai János vashatjuk a halá­láról szóló anya­könyvi bejegyzés­ben. Bolyai Jánost, a sokoldalú ma­tematikust és ter­mészettud őst, a zenekedvelő encik­lopédikus elmét ma, a világon va­laha élt matemati­kusok tíz legna­gyobbja között tartja számon a nemzetközi tudós­világ, oly jeles személyiségek tár­saságában, mint Arkhimédész, Le­ibniz, Cantor, Hilbert, Gauss és mások. A Bolyai névhez sokszor kö­tődik Gaussé is, azé a Gaussé, aki Bolyai János édes­apjának, Farkas- Bolyai János (Kós András szobra) nak egykori isko­latársa volt Göt­tingában, s akivel később is zadokkal korábban is foglalkoz- kapcsolatot tartott fenn. tak egy, az ókor óta fennálló Bolyai Farkas, a Kolozsvári problémakörrel, az ellentmon- és marosvásárhelyi tanár, a das "elkuli geometriák meg- nagy tekintélyű matematikus é6 alkotásával. Egy ilyen geo- sokoldalú feltaláló elsőszülött metnat a Je,.en sorok vala- fia volt János. Bolyai János olvasója um», ez az 1802. december 15-én született ^alános iskolai geometna- Kolozsvárott, s már fiatal ko- anyag alapjai adó euklideszi rában kitűnt a matematika geometria. E geometriai rend- iránti érdeklődésével és ké- s.zer egyik fontos axiomaja az sőbb tehetségével. Az egzakt úgynevezett parhuzamossagi tudományokra édesapja tani- axióma, melyet mar korábban tóttá, tanulmányait a bécsi ka­tonai akadémián folytatta. 1823-ban végzett, s mint al­is megpróbáltak más, hason­lóra kicserélni a matematiku­sok úgy, hogy az így létrejött hadnagyot Temesvárra osztot- geometriai rendszer továbbra iák be Később Aradra ke- 18 ellentmondásmentes inarad­rült, majd Lembergbe és Ol- \on- E 5sel? elffke^ mützbe, de végül is 1833. jú- Jánosnak sikerült, aki ezáltal niusában saját kérésére nyu- agy UJ’nem eu-íleideszi galmazták. Ezt követően a geometriát hozott leire az család domáldi birtokán la- elso lIyen geometriai rendszert. kott, s életének további részét Később bebizonyosodott, a matematikának és a tudó- . „ mánynak szentelte. Időskori, hogy a foldl távolságokon, nem matematikai tárgyú mű- mondhatni az emberi mértéke­veinek, írásainak többsége kéz- ken belül mozogva az euklei- iratban maradt. E világtól dészi geometria igen jól hasz- viszahúzódva élő tudós, 1860. január 27-én hunyt el, csen- nalhato’ de ha„I"ar „kÜep"nk desen, kevesektől megsiratva, a világűrbe, a bolygóközi ter- hiszen még anyakönyvében is be, akkor ennek a térnek a ez áll: „kár, hogy talentuma szerkezetét sokkal pontosab- használatlanul ásatott el”. Igen, ez volt a kortársak vé­leménye, akik közül tudatosan ásták el Bolyai nagy alkotá­sát, geometriáját, melyet ő az 1820-as években alkotott meg. A matematikusok már évszá­disérném „ez azt jelentené, hogy magamat dicsélem”. Va­gyis azt állította, hogy 6 ma­ga is eljutott e rendszerhez, csupán nem volt ideje tanul­mányát rendszerezni és pub­likálni Az újabb kutatások viszont azt igazolják, hogy Gauss állítása nem fedi min­denben a valóságot, mert bár ő is foglalkozott egy ilyen geo­metria megalkotásával, de még nagyon messze tartott egy ilyen szép, elegáns rendszer megalkotásától. János tehát — édesapja közvetítésével —nem vehette át tőle az ötleteket. E két erdélyj tudós érde­meit korukban még megkér­dőjelezték — gondoljunk csak Brassai Sámuelre, a nagy Euk- leidesz-hívőre — de a haláluk után, lassan-lassan kezdték felfedezni mindkettőjüket. Gyűjtötték kézirataikat, tár­gyi emlékeiket, s mind a ro­mániai magyar, mind a hazai tudomány nagy érdeme az, hogy ma már kézirataik nagy része feltárt, emléküket pedig Marosvásárhelyt múzeum, s szobrok, emléktáblák, köny­vek és tanulmányok százai őr­zik. A Magyar Tudományos Aka­démia könyvtára külön Bo- lyai-gyűjteményt létesített, a romániai magyar tudósok kö­zül pedig Benkő Samu rend­szerezte, s adta közre könyv­alakban Bolyai János hagya­tékát, vallomásait. Természe­tesen korántsem lehetünk elé­gedettek mindezekkel, hiszen ideje volna végre a teljes kéz­iratos hagyatékot egy nagy kritikai monográfiában kiad* ni, hogy a nemzetközi tudós­világ is megismerje a nem csak matematikával foglalkozó Bolyai Jánost. Ismertek már matematikai és ze'fteelméleti gondolatai, de hiányos még az Üdvtanából kialakítható kép,’ melyet értékes adalékkal tehet teljesebbé az édesapa, Bolyai Farkas ilyen jellegű írásainak és leveleinek — köztük a tel­jes Gauss-Ievelezésnek — a közreadása is. A semmiből egy új, másvi­lág megalkotójára, a magyar Gerencsér Miklós Ady Endre t élettörténete 16. Váratlan és heves indulato­kat keltő politikai esemény fogadta itthon. Óriási meglepe­tésre alulmaradt az országos parlamenti választásokon gróf Tisza István Szabadelvű Párt­jával együtt. Győzött az ellen­zék. A király nem egyezett abba bele, hogy ellenzéki kor­mány alakuljon, ezért Fejér- váry Gézát bízták meg ügy­vezető kabinet alakításával. Ti­sza István bukott miniszterel­nök és pártja az úgynevezett közjogi alapról dirigálta az országot. E közjogi alap az 1867-es kiegyezési törvényben, a dualista államszerkezet ok­mányában fogalmazódott meg és doktrínává tette az úgyne­vezett történelmi osztályok ve­zetési jogát a Habsburgok jo­gara alatt. Vele szemben ál­lott az ellenzék, az 1848-as Függetlefiségi Párt, amely ugyancsak a feudális keretek között törekedett a hatalom megragadására, de a kiegyezés­nek azokat a megszigorításait, amelyek csorbították Magyar- ország önállóságát, soha nem fogadta el. Ferenc József csá­szár és király nem engedhet­te át a kormányzást az oszt­rákellenes nacionalizmusnak, ezért kényszerült hatalmi szó­val hivatalnok ügyvezetőkre bízni Magyarország belső irá­nyítását. Fejérváry Géza és kabinet­je ilyképpen politikai bojkott alá került mind a választáso­NÖGRAD — 1977. decembei 16., péntek kon győztes, mind pedig «. vesztes párt részéről, Szükség- helyzet állt elő. Megtörténhe­tett az a furcsaság, hogy a da­rabontkormánynak csúfolt ka­binet a liberális városi erők pártfogására szorult és a ha­zai progresszió gyengeségét, belső ellentmondásait mutatja, hogy időlegesen a darabont­kormány szolgálatába állt. Vé­szi József lett a kormány saj­tóirodájának főnöke. Lapja, a Budapesti Napló ennek szelle­mében működött. Amiért is mindazok, akik a legkülönbö­zőbb okok miatt nehezteltek Bécsre, árulónak kiáltották ki. A vád Adyra is vonatkozott, hiszen a költő teljes szolida­ritást vállalt szerkesztőségé­vel, ráadásul szorgalmasan írt cikkeket a Vészi vezette saj­tóirodának is, amely aztán megküldte az így szerzett pub. licisztikai írásokat a darabont­kormányt támogató Vidéki la­poknak. Ady elutasította ;a fejére hulló vádakat. Neki semmi kö­ze nem volt a feudalizmust konzerválni akaró erőkhöz. Hazafisága a legcsekélyebb rol konságot se mutatta a nacio­nalizmussal. Mindenestől el­vetette a közjogi alapot és a nemesi nosztalgiákat dédelge­tő 1848-as Függetlenségi Pár­tot sem szívlelhette túlságo­san, sőt sokszor beszélt meg­vetéssel annak begyöpösödött jobbszárnyáról. A radikális polgári átalakulás elszánt hí­ve volt, és mivel a Fejérvá- ry-kormány — noha az udvar oktrojálta — meghirdette a demokratikus reformokat, Ady szemében pedig egyedül ez volt a fontos. Tévedésének ez a magyarázata. Bécs politikájáért persze ő sem lelkesedett. Pontosan lát­ta e politika hol nyílt, hol rej­tett magyarellenességét. Eb­ben a vonatkozásban soha, egyetlen szóval sem kedvezett az osztrák hegemóniának. De tudomásul kellett vennie azt a tényt, hogy a kettős monar­chia osztrák tartományaiban sokkal haladottabb, demokra­tikusabb állapotok gyökere­sedtek meg, mint aminőket Magyarország belpolitikai ön­állósággal rendelkező uralkodó osztályai felmutathatnak. És a kiegyenlítődést épp a nacio­nalista tényezők hátráltatták. (Fglylatiukl A marosvásárhelyi Bolyai Múzeum épülete ban írja le egy nem eukleidé- szi geometria. Az egyik ilyen jellegű rendszert használta fel Einstein is híres relativitásel­méletének megalkotásához. Bolyai János már 1823-ban egy levélben közölte édesap­jával, hogy sikerült egy ilyen nagy rendszert megalkotnia, s ez illusztrálja a levélben ta­lálható, s e cikk címét adó ki­jelentés is. E mű nyomtatás­ban először 1831-ben jelent meg, a következő évben pedig Bolyai Farkas Tentaman című művének függelékeként is nap­világot látotl. E tanulmány cí­me: A tér abszolút igaz tu­dománya, de épp e függelék miatt maradt mellette egy ra­gadványnév is, az Appendix (ami függeléket jelent). Ez az írásmű lett minden idők egyik leghíresebb matematikai dol­gozata. Elolvasta persze Gauss is, s csak annyit válaszolt: há tudomány kiemelkedő szemé*' lyiségére emlékezzünk végül, Benkő Samu gondolatával: „Nemcsak az emberhez leg­méltóbb tettnek tartotta a tu­dományos igazság feltárását, hanem valóságalakító erőt tu­lajdonított a megismert igaz­ságnak. Talán csak Baudelaire bízott így a vers hatalmában” A sors iróniája, nogy erről az igazságkereső emberről egyetlen igaz, hiteles portré sem maradt fenn. Ifj. Gazda István Bolyai János születésének évJ fordulójára Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban december 10-én a szalagavató í ünnepségen emlékeztek meg. Az iskolában Bolyai életéről rendezett emlékkiállítás tó- kiüthető meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom