Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Tanaeskozilk az arszaggyíilés (Folytatás a 1. oldalról) 10—15-féle kapható. A száz­féle tejtermék közül pedig még Budapesten is csupán 30 —40 üzletben található meg a választék egyharmada. Java­solta. hogy a Minisztertanács időnként vizsgálja meg a tör­vények, így az élelmiszertör­vény végrehajtásának mene­tét is, így hatékonyabban ele­jét lehet venni a jogos pa­naszokra okot adó hibáknak. Bankó Mihály (Békés m. 1. vlc.) véleménye szerint felül kellene vizsgálni a kedvezőt? len adottságú szövetkezetek besorolását, mivel ezek hely­zetében az évek folyamán sok változás történt, így elkerül­hető lenne az az eddigi gya­korlat, hogy évente újra és újra tanulmányozni kell a korábbi besorolásba már nem illő kivételes eseteket. ami nagy energiákat emészt fel és zavarokat is előidéz. Huszár István felszólalása Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese az ötéves tervidőszak kez­dete óta elért eredményeket elemezve kifejtette, hogy a fejlődés nem volt egyenletes. Az 197Ö. évi mérsékeltebb eredmények után az idén fo­kozódott a gazdasági .növeke­dés lendülete, így két év alatt összesen a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékkal nőtt. Messzebb is juthattunk volna, ha a gazdálkodás meglehető­sen nagy területén még min­dig nem, hiányozna a kezde­ményezés, ha nem tapasztal­nánk lassúságot a fejlesztés­ben, igénytelenséget a beruhá­zások előkészítésében. 1978-ban azért lassítjuk a mennyiségi növekedést, mert ez lehetővé teszi, hogy mindenütt erőtel­jesebben emelkedjék a terme­lés műszaki színvonala, termé­keink versenyképessége, ru­galmasabban alkalmazkodjunk a kül- és belpiaci kereslethez. Egész munkánk célja a nép­jólét emelése, még olyan kö­rülmények között is, amikor a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dol­gozó embereket. Az ötéves terv első két évében a korábbi évek átlagánál kisebb ütemben ugyan, de tovább javultak a lakosság életkörülményei. Ta­valy a tervezettnél kisebb, az idén pedig annál már vala­melyest nagyobb mértékű volt a javulás. Az áruellátás ki­egyensúlyozott, kevesebb a hiánycikk. — Tisztában vagyunk azzal, mondotta, — hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben bizonyos áremelé­sek is elkerülhetetlenek, egy- egy évben a keresők egyes csop'ortjában, a családok egy részénél a reáljövedelmek át­menetileg stagnálhatnak, eset­leg csökkenhetnek is. Pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően azonban min­denképpen gondoskodunk ar­ról, hogy gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban az öt év alatt népünk valamennyi ré­tegének életkörülményei érez­hetően javuljanak. Az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozásával összhang­ban a tervezők az ötéves terv hátralevő időszakának be­ható vizsgálatát is megkezdték, s egyben folytatódik az 1990- ig terjedő hosszú távú terve­zés. Ebben nagy segítséget je­lent együttes munkánk a töb­bi KGST-országokkal a hosszú távú együttműködési célprog­ramok kidolgozásában. Az V. ötéves terv megvalósításában és a hosszú távú nevezésben elért eredmények lehetővé te­szik, hogy már a jövő év ele­jén hozzákezdjünk az 1981—85 évekre szóló hatodik ötéves népgazdasági terv kidolgozásá­hoz. Ennek egységes program­ját már meghatározta az Or­szágos Tervhivatal. E program egyértelműen szabályozza a tervezési feladatokat, a ter­vező szervek közötti munka- megosztást és együttműködést. A jövő év őszére kialakulnak a gazdaságpolitikai elgondolá­sok, 1979. őszére kész lesz az űj ötéves terv koncepciója, 1980. végén pedig befejeződik a hatodik ötéves népgazdasá­gi terv összeállítása. Lukács János (Zala m. 2 vk.) A megye egyik nagy­gondjaként említette az ipa­ri feldolgozásra szánt gyü­mölcs értékesítésének nehéz­kességét. A megye nagyüzemi s háztáji gazdaságaiban ter­melt alma és körte jelentős részét, 2800 vagonnyi árut távoli konzervgyárakba — Nagyatádra, Szigetvárra, Paksra — kell szállítani. A szállítási költségek gyakran megközelítik az áru értékét, mivel vagonhiány miatt a legtöbb esetben gépkocsikat kell igénybe venni. A para­dicsom rendszerint hosszú ideig a ládákban hever, míg végre a konzervgyár azt fo­gadni tudja, hogy sűrítményt készítsen belőle. A tárolás néha többe kerül, mint ma­gának az árunak az értéke. Az egyetlen jó megoldás: gyümölcsléűzem * létrehozása a megyében. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) a Szentgotthárdi Kasza- gyár korszerűsítését sürgette, mivel az országban ez az üzem állítja elő a még ma is gyakran nélkülözhetetlen kaszát, sarlót, gereblyét, ka­pát, s részt vállal a baromfi­program megvalósításából is. A gyár fejlesztésére az öt­éves tervidőszak elején 330 millió forintot irányoztak elő. a jóváhagyott beruházás sorsa azonban kétségessé vált, mi­vel a pénz a gyár akkori anyavállalata, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kapta, s ezt a gyárat időközben szervezetileg a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárral vonták össze. — A kaszagyár tehát elszakadt anyavállalatától, önállóan dol­gozik, de indokolt volna, hogy a lényegében íészére szánt beruházási keretet a szerve­zeti változástól függetlenül megkapja. Varga János (Győr, 8. vk.) elmondta, hogy hazánkban egy-egy kiló hús előállításá­ra 30 százalékkal több ta­karmányt használnak fel, mint a fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országokban. Ennek az az alapvető oka, hogy a takarmány tápértékét nálunk alig vizsgálják, a tu­domány eszközeit nem veszik igénybe a takarmánygazdál­kodás javításához. Pedig 45 —50 milliárd forint értékű takarmányt használnak fel Magyarországon évente az ál­lattartó gazdaságok, sokkal jobban kellene gazdálkodniuk például a szálas takarmányok 500 000 tonnányi fehérjetar­talmával. E tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy gyorsí­tani kell a tervezett takar- mányvizsgáló és szaktanács- adó hálózat kiépítését. Rétéi Lőrinc (Komárom, 7. vk) a megye bányavidékeinek helyzetét vizsgálva biztató­nak tartotta, hogy a létszám­csökkenés megszűnt, sőt az idén már némileg nőtt is a bányászok száma. Rossz jel viszont, hogy kevesen Jelent­keznek vájártanulónak, kü­lönösen Dorogon kiöregedő­ben van a váj árszakmunkáa- gánkL Elgondolkodtató, hogy régi bányászcsaládok is más szakmába irányítják gyer­mekeiket, így alig van után­pótlás. Még nagyobb erő­feszítéseket kell tehát tenni azért, hogy a fiatalokban kedvet ébresszenek a bányász­szakma iránt. Sarudi Sándor (Hajdú me­gye 9. vk.) megelégedéssel ál­lapította meg, hogy válasz­tókerületében is kedvező a népszaporulat, kevésbé ör­vendetes azonban, hogy nem elég a gyermekintézmény. A képviselő úgy vélte, hogy na­gyobb mértékben kellene fej­leszteni a bölcsődei, óvodai, iskolai hálózatot ott, ahol hosszú idő óta egyenletes a népszaporulat. A lakosság je­lentős társadalmi munkát, a vállalatok pénzt ajánlottak fel. kivitelezők is jelentkeztek. Selyem Zsigmond, (Bács m. 4. vk.) A beruházások elhú­zódásának egyik okát abban látja, hogy nehézkes az elő­készítés, soká tart a tervezés. Célszerű lenne hatékonyab­ban ösztönözni a tervezőket, egyebek között arra is, hogy viszonylag olcsó, de rendel­tetésének mégis jól megfele­lő épületeket, megoldásokat konstruáljanak. Ésszerű len­ne az is, ha a tervek késztő­it nem az építmény értéke, hanem a ténylegesen végzett munkájuk szerint díjaznák. Szendrei Gábor (Szolnok m. 10. vk.) Kedvező jelenségként értékelte, hogy a lakosság mind gyakrabban segít tár­sadalmi összefogással a taná­csoknak közérdekű létesítmé­nyek, utak korszerűsítésében, parkok, játszóterek építésé­ben. A tanácsra marad azon­ban e létesítmények fenntar­tásának, működtetésének terhe. Ezt csak akkor tudja viselni, ha erőforrásai is bő­vülnek. Mivel a tanácsok be­vételeinek nagy része — Szolnok megyében például több mint 50 százaléka — a területükön működő vállala­toktól és szövetkezetektől származik, közös érdekük, hogy a vállalatoknál növekedjen a termelékenység, s ezzel együtt a nyereség. A tanácsok ezért nyújtanak minden tőlük tel­hető támogatást a területü­kön működő üzemeknek és szövetkezeteknek. Ezzel a csütörtöki tanács­kozás. véget ért. Az ország- gyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját (MTI) Ülésezik a Legfelsőbb Tanács Csütörtökön folytatódott Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. Délelőtt a szövetségi tanács tartott ülést, hogy megvitassa a jövő évi nép­gazdasági és szociálpolitikai tervet, a költségvetést és az 1976. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést. A nemzetiségi tanácsban Ny. Maszlennyikov, a terv- és költségvetési állandó bizott­ság elnöke elfogadásra ja­vasolta a beterjesztett tervet. A bizottság azonban jelentős módosításokat javasolt, első­sorban az árutermelés bővíté­sére, az állami bevételek és kiadások megnövelésére kü­lön javasolta a bizottság, hogy a szövetséges köztársaságok­nak bocsássanak további ösz- szegeket rendelkezésre ahhoz, hogy kiszélesíthessék város- fejlesztési programjukat, a lakóházak tatarozására, a szükséges kommunális beru­házásokra fordítható össze­get (MTI) KERESSE A SÁRGA A KEK ES A rózsaszín BETÉTES SZÖLÖ- KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-os AJÁNDÉK­UTALVÁNY! NYER, ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december'31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének 1054 Budapest. Széchenyi rkp 6. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljak: Előnyös teltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldöt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, bogy rendelését mielőbb juttassa el tel vásárlóinkhoz. kirendeltségeinkhez. ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. 4 llaff-orqalnti és Húsipari Tröszt Közös közlemény Az Amerikai Egyesült Államok elnöke megállapította; hogy helyénvaló és időszerű visszaadni Magyarország népé­nek Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, ame­lyek a második világháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Bu­dapesten, ünnepélyes keretek között kerül sor, a magyar és az amerikai népet képviselő küldöttségek részvételével. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és a koronázási ékszereket Budapesten, állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helyen fogja kiállítani, úgy, hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egy­aránt láthassák azokat. ★ Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagy­követe levelet intézett Púja Frigyes külügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a Magyar Külügyminisztérium veze­tőivel folytatott megbeszélései alapján ő és kormánya ho­gyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek vissza­adásával kapcsolatos eljárást. Eszerint a korona ünnepélyes keretek között kerül átadásra Budapesten, kifejezésre jut­tatva az átadás „néptől a népnek” jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a magyarországi egyházak vezetői, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a kulturális és tudományos élet képviselői, a ma­gyar és a nemzetközi hírközlő szervek tudósítói. A korona és a koronázási ékszerek Budapesten, megfelelő helyen, ál­landó jelleggel kiállításra kerülnek, hogy az ország ‘lakos­sága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt lát­hassák azokat. Púja Frigyes külügyminiszter az alábbi választ adta az amerikai nagykövet levelére: „Szeretnék köszönetét mondani önnek 1977. december 13-i leveléért, amelyben ismételten megerősítette az Egye­sült Államok elnökének döntését, hogy Szent István koroná­ját és a magyar koronázási ékszereket visszaadja a magyar népnek, s amelyben vázolta, hogyan érti ön a korona vissza­adásával kapcsolatos eljárást. Örömmel tájékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-1 levelében vázoltak világosan tükrözik a magam és kormá­nyom értelmezését arról az eljárásról, amelyet kormányaink elhatároztak a korona visszaadásával kapcsolatban”. (MTI) A Minisxlertanáca tárgyalta A vállalatok licencpolitikája A műszaki fejlesztéssel fog- ri kutatásra és fejlesztésre lalkozó szakemberek egy ré- szánt összegeknek évenként, sze még ma is azt vallja, általában csupán 10—15 szá- hogy a licenc és know-how- 2alékát költöttek a vállalatok vásárlások (magyarul: szaba- licenc és know-howvásárlásá- dalom- és gyártásieljárás-vá- ra. sáriások) olyan módszernek A megvásárolt szabadal- számítanak, amelyre akkor és makkal persze gazdálkodni ott van szükség, amikor és kell: nemcsak úgy, hogy be- ahol kevés a tehetség és a vezetik a termelésbe és a tudomány a feladatok megöl- vállalat környezetébe (ez sem dásához. E nézet szerint te- egyszerű munka) hanem ­hát a szakmai hírnevet csór- szó szerint — meghonosítják bítja, ha külföldről kell mű- azt a szakmai színvonalat, is- szaki eredményt vásárolni, meretanyogat, szemléletet; Eltúlzott szakmai büszkeség amit egy-egy szabadalom meg- ez, ami a gyakorlatban érvé- testesít Ezek a licencek — ha nyesül ve sok kárt okozhat. jó a választás — rengeteg Akinek ez az álláspontja műszaki, gyártási tapasztala­tiéin számol például azzal, tot is tartalmaznak, segítsé- hogy a mai korszerű nagy- gükkel tehát igen magas ipar a 20—30 évvel ezelőtti „rutinfokot” is importáiha- gyártmányválaszték • sokszo- tunk, s ez meggyorsítaná a rosát állítja elő. Ráadásul va- hazai műszaki fejlődést, a fel­iamennyi gyártmányt nagy zárkózást a nemzetközi élvo- termelékenységgel, a kor szín- nalhoz. vonalának megfelelően kell Japán hallatlanul gyors gyártani — vagy előteremteni ipari fejlődését a II. világ- a külgazdasági kapcsolatok ré- háború után lényegében vén — a társadalom mai ma- ugyanez a fejlesztési taktika gas gazdasági fejlettségének, eredményezte. Rengeteg li- életszínvonalának és korsze- cencet vásároltak, de azokat rű életvitelének megfelelően, kiindulási alapinak vették, A legtöbb ország nemzeti „trambolinnak” a saját mű­ipara, a mai fejlettségi szín- szaki alkotólendületük szá- ten, nem is képes egymagában mára. megtermelni mindazt, amire a Ilyesmire már találni ha- termelésnek és a lakosságnak zai példát is. A hűtőgépgyár, szüksége lehet. Amit tehát a Rába-gyár, vagy a Bábolnai előállít, azzal egyúttal még ÁG, például ma már Euró- meg is kell keresnie azoknak pa-szerte ismertek. Rangju- a gyártmányoknak az árát, kát a 60-as években körülte- amelyek termelésére esetleg kintően megvásárolt és jól nem vállalkozhat. meghonosított (tehát, rész­Legfeljebb 1—2 ország ké- ben a hazai fejlesztési kapa- pes a teljes és szükséges tér- citással továbbfejlesztett) mékskála, és technológia fo- külföldi szabadalmaknak kö- lyamatos fejlesztésére. Ezt a szönhetik. nemzetközi szabadalomke- Ezzel nemhogy kisebb lett e reskedelem pontosan is iga- vállalatok fejlesztő gárdájá- zolja: az országok túlnyomó nak becsülete, hanem inkább, többsége évről évre sokkal a sokszorosára nőtt. Tudnillik, több szabadalmat vesz, mint bebizonyították a széles, nem­amennyit elad. zetközi szakmai közvélemény A szükséges kutatási-fej- előtt, hogy tehetségük és lesztési feladatok ellátására felkészültségük a legjobb nem- tehát a legtöbb fejlett vagy zetközi fejlesztési színvonal­közepesen fejlett iparú or- nak is megjelel: hibátlanul és szágban, így hazánkban is, gyorsan tudták ugyanis alkal- egész egyszerűen nem elég a mázni és továbbfejleszteni a rendelkezésre álló fejlesztési korszerű műszaki eredménye- kapacitás. És ezt nem is le- két. hét korlátlanul növelni, hí- a technikai fejlődés mai szén egy népgazdaságon be- szintjén, szakmailag, így is lül sok egyéb más műszaki mérik már a kutatók-fejlesz- feladatot is el kell látni. N jm tölt tudományát, vagyis, hogy arról van szó, tehát, hogy a milyen minőséggel és gyorsa- hazai fejlesztők — bárme- sággal képesek mások ered- lyik ágazatban is — nem elég ményeit adaptálni és tud- tehetségesek vagy felkészül- ják továbbfejleszteni. Tehát, tek, hanem egyszerűen nem hogy egy vállalat, kutató­győzhetik a feladatok elvégzé- intézet, hogyan tud beillesz- sgl- , kedni az alkalmazott kutatás­Megis: a magyar ipar az fejlesztés nemzetközi munka­utóbbi 10 évben aránylag ke- megosztásába. Ennek fontos­vés szabadalmat és eljárást ságót hangsúlyozta a kormány vásárolt külföldön. Az előző js legutóbbi ülésén, a vállala- évtázedhez képest számos kor- licencpolitika korszerűsí- mányzati erőfeszítés eredmé- tésére hozott határozatának nyeként persze többet, de a elfogadásakor, lehetségesnél és a szükséges­nél jóval kevesebbet. Az ipa- Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom