Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
Igazgatói továbbképzésen — nevelési értekezletekről ífereftaszlaf^esiéfoefés a Gagarinban Második alkalommal indultamely a kívánt életmódmodell komplsx igazgatói továbbkép- társadalmi méretű elíerjesztézés iskolaigazgatók részére a sét szolgálja. Másodszor a szováNógrád megyei Pedagógus To- cialista életmód lényegét vábbképzési Kabinet szervező- zoltam, kiemelve, hogy esésében. Mind a közoktatás-po- lekvési, litikai párthatározat megváló- szerről sítása, mind pedig az új tan- arról tervre szóló előkészület szem- konkrét magatartási rendvan szó. Végül beszéltem, ' milyen feladataink vanpontjából igen fontosak ezek nak az iskolában, a nevelés- a csütörtöki foglalkozások, ben e téren. Nehéz magamnak Ahogy a kabinet vezetője, dr. értékelni, milyen eredménnyel Boros Sándomé megfogalmaz- járt ez az értekezlet, de azt ta: az új tanfolyam fő célja bízvást elmondhatom: elmé- is az egységes szemlélet kia- leti önképzésre, a tanult pe_ lákítása, az új feladatok meg- dagógiai ismeretek félújításá- oldásának segítése. Ezért is ra, bővítésére szorít egy-egy választották egyik foglalkozá- ilyen alkalom.1 Másrészt segítsük témájául a nevelési érte' kezletek kérdéskörét, a gyaséget nyújt ahhoz, nogy iskolánk 54 pedagógusának a munkorlatot és elméletet összekap- kaját következetesebbé, eljá* csolva. Kiindulási alapul mind rásait egységesebbé tegye, a 30 résztvevő meglátogatta a megismerve, megvitatva a fe- salgótarjáni Jurij Gagarin Ál- ládátokat és a megvalósításuk- talános Iskola nevelési értekez- .hoz vezető utakat, módszere- letét, az ezt követő megbeszé- két. lésen a hallottak értékelése Aradi György: — Nálunk a mellett általánosabb kérdések, közösségi nevelés (Makarenko közös problémák is terítékre műveiből kiindulva) „került az kerültek. asztalra.” A pedagógusok fóMit választottak saját isko- rumának egyik adása inspirál- lájukban a kötetlen témájú ta választásunkat. A vitaindí- értekezletre? Milyen tapaszta- tót a napközis igazgatóhelyet- latokkal gazdagította az igaz- tes tartotta. Áttekintettük az gatókat a közösen végighallga- öszes iskolai közösséget a tan- tott tantestületi összejövetel? E testülettől az osztályokon, napkét kérdésről és ennek kap- közis csoportokon keresztül az csán több lényegbevágó, iz_ ifjúsági mozgalomig, azt vizs- galmas pedagógiai problémáról gálva, hogy milyen szinten álesett szó azon a kerekasztal- lünk jelenleg. Természetesen beszélgetésen, amelyen a bázis- nem egyformán sikerül a kiiskola, a Gagarin igazgatónője, tűzött célokat elérni, megkö- dr. Gordos Jánosné, a kabinet zelíteni, egyik-másik közösség vezetője, dr. Boros Sándorné, elmarad. Sokan mondták el Aradi György a balassagyar- véleményüket, javaslataikat. A mati Bajcsy iskola igazgató- Gagarinban jól éreztem mahelyettese, Lázai Bertalan end- gam — nyitvahagyó, enyhén refalvi iskolaigazgató, Juhász provokáló típusú vitaindítót Lajos, a szécsényi Mikszáth hallottunk, és azt tapasztal- iskola igazgatója és Nagy Béla hattuk, hogy a tantestület bujáki Iskolaigazgató vett „vette a lapot”. Nem általá- részt. Dr, Gordos Jánosné: Iskolai nevelés szerepe, fela- két, a mindennapos datai a szocialista életmódra munkára” gondolva, nevelésben — ezt a témáivá- Lázai Bertalan: — Endre- lasztottuk az első félévi ér- falván a salgótarjánival rokon tekezletünkre. Első hallásra témát vitattunk meg: a tanú- sokakban kételyt ébreszt: nem lók közéletiségéről volt szó. túlságosan tág, széles körű ez Az a cél vezérelt, hogy meg- a kérdés ahhoz, hogy neveié- világítsuk az összefüggéseket si értekezlet elé vigyük? Mi más területekkel. A párthatá- még augusztusban e mellett rozatok, az ifjúsági törvény a döntöttünk, a nevelők alapo- feladatokat megjelölték, voltak san felkészültek rá. Egy hó- már nevelési értekezleteink a nappal korábban Összegyűjtőt- szocialista hazafiságról, a vi- tük a szakirodalmat, és hogy lágnézeti nevelésről — mindvalóban tanulmányozták is, ennek fontos tényezője a fia- arról a vita tartalmassága volt talok közéletisége, cselekvő- a bizonyság. Az előterjesztés- készsége. Szorosan összefügg semben három fő kérdés kö- ez az életmódformálással is, és ré igyekeztem csoportosítani a nem egy probléma van még... vitaindító gondolatokat. Az Egyetértettünk abban, hogy első az Volt: miért is vált szűk- nem elég tudni, mire neveljük ségletté az életmódformálás, a gyerekeket, a lehetőségeket olyan feltételek, szabályozók, is meg kell teremteni közéleti nevelési rendszer kialakítása, aktivitásuk kibontakoztatásánosságokban, hanem konkrétan Az fogalmazták meg véleményü,apróhoz. Kevés még azok száma, akik vállalják a feladatokat, akik aktívak. A felnőtteknek segítőén kell fogadni a fiatalok közéleti törekvéseit, az eddiginél is több alkalmat teremteni a véleményük elmondására. Még egy dolgot erről a nagy területről: őszinte, bátor kiállásra csak az a tantestület nevelhet, amelyben szintén megvan ez. Az itteni értekezlet jó „bemutató foglalkozás” volt. az igazgatói komplex tanfolyam tartalmas rendezvénye. Sok ötletet is adott. Juhász Lajos: — Négy javasolt témakörből mi a differenciált foglalkozásokat, a csoportmunka, egyéni munka kérdéskörét választottuk. Miért? Iskolánk sokrétű tevékenységét (van nálunk egész napos, tantárgycsoportos kisegítő foglalkozás egyaránt) és az új tantervre való előkészítést segíti ez. A vitaindító a társadalmi igény, az ismeret- elmélet és a tanterv, tantárgyak oldaláról világította meg a teendőket. Szóba kerültek a vitában a buktatók is, és az, hogy nem csak szakmailag kell alaposan felkészülni, hanem a pszichológiai, pedagógiai műveltség gyarapításával is. Itt, a Gagarinban különösen az ragadott meg, milyen átgondolt, lényegretörő volt a hozzászólások többsége. Bár a mi iskolánk más adottságú, sok javaslatot mi is hasznosítani tudunk az itt hallottakról. Nagy Béla: — Bujákon a nyáron még a testi nevelésre gondoltunk, de amikor hallottam erről a témáról, ezt tanácsoltam a testületnek. „Sok a nyitott mondat”, a feladat — ezért nagyon jónak tartottam, hogy ott voltak a község vezetői is: a tanácselnök, a párttitkár, képviselte magát a járási művelődési osztály, eljött a szülői munkaközösség vezetője. Az életmódformálás- ban a család-iskola-társadalom együttes munkájával léphetünk csak előre. Nyitva hagytuk a kérdést, állásfoglalásra csak akkor gondolunk, ha elkészült az a széles körű felmérés, amit elindítottunk. Nagyon hasznos volt számomra az itteni értekezlet: a szocialista életmód minden kérdése, formája helyet kapott, az elmélet és a gyakorlat jól kapcsolódót ösz- sze. Érdemes volt a tanfolyam részévé tenni, hiszen mindnyájunknak segítséget adott abban, hogyan válasszunk témát, hogyan szolgálja ez az alkalom a nevelők tudatos önképzését, az iskolai élet gazdagítását. G. Kiss Magdolna A bányász kulturális és spoit apók keretében tájprogramot szerveztek a bányásztelepüléseken, melyen részt vett a salgótarjáni Bányász fúvószenekar. Az 1881-ben alakult zenekar Torják Vilmos karnagy irányítása mellett készül a fellépésekre. A zenekar közreműködik különböző rendezvényeken és ünnepségeken is. Hon ismeret Amatőr történészek Napról napra Örömmel lát* ja, olvassa az ember, hogy a tanulás, a művelődés iránti vágy milyen szellemes formákat ölt és mennyi szép példát teremt szerte az országban. Itt van például a honismereti szakkörök számának, tevékenységének a gyarapodása. Alig akad falu, település, ahol ezek a szakkörök ne működnének. A legkellemesebb meglepetés, hogy a szakkörök tagjai között ma már nemcsak diákokat, hanem szép számmal találunk szövetkezeti parasztokat, ipari munkásokat és háziasszonyokat, mindkét nembeli nyugdíjasokat is. Szű- kebb hazánk viszonylatában érdemes egy kis kitérőben felidézni a honismeret, hely- történet kultuszának térhódítását. A jelen érdeklődése a műit iránt még másfél évtizeddel ezelőtt is a múzeumok, levéltárak privilégiuma volt. Ma mór nyitottak a tudománynak ezek a korábban zárt intézményei és a teljes kapunyitás jeles évfordulóink kapcsán, a felszabadulás 25., majd 30. évfordulója alkalmából következett be. Az ünnepi alkalmakra meghirdetett honismereti pályázatok résztvevői Gerencsér Miklós' A holnap elébe Ady Cndre élettöriénete 15. A FALTÖRÖ KOS Küldetését párizsi tartózkodása idején ismerte fel, amikor is faltörő kosnak nevezvén magát azt írta: lehet- hogy a feje beszakad, de az általa ütött résen sokan átférnek majd. Küldetésének pedig azt tekintette, hogy a gondolat erejével siettesse szétrombolni a feudális elő" jogok társadalmát, amelynek helyére a demokratikus, teljes állampolgári egyenlőségen alapuló társadalom felépítését sürgette. írásainak nagy hatása hozta magával, hogy a vele hasonló elveket vallók egyre határozottabban csoportosultak köréje, szilárd tekintélynek ismerték el. hivatkoztak rá, megállapításait érvekként sorakoztatták fel — ha akarta, ha nem, vállalnia kellett a fényforrás szerepét. A választott és oly gyakran, oly hatásosan vallott úthoz muszáj volt ragaszkodnia, ha nem akarta Önmagát mindenestől megtagadni. Nincsen abban tehát semmi csodálatos, hogy Párizsból megérkezve, szinte egyik pillanatró] a másikra ben- fenntes tempódiktáló, mérce NÓGRÁD - 1977. december 15., csütörtök és példakép lett pesti környezete számára. Vészi József Budapesti Naplója pedig neki nyújtott kedvező hadállást, és kellemes szövetségeseket. Fő- szerkesztője nemhogy fékezte volna vakmerő tollát, de gyengéd unszolással egyenesen kizsarolta belőle a legmerészebb cikkeket, költeményeket. Az egyébként sem lusta Adyt sokszor éjszakánként is írásra kényszerítette a szeretet terrorjával. Aztán ott volt Bíró Lajos, aki Nagyváradról jött Budapestre éppen azért, hogy megint Ady Endrével dolgozhasson egy szerkesztőségben. Vágyuk teljesültével közös lakást béreltek, és oly tökéletesen megértették egymást, hogy még a kasszájuk is közös volt. Mondani sem kell, erre rendszerint Bíró Lajos fizetett rá, mivel Ady a legegyszerűbb gazdálkodást gyakorolta: addig költött míg ki nem adta az utolsó fityin- get, leszámítva azt az arany húszkoronást, amelyet Krúdy Gyula szerint legvégső tartaléknak a mellényzsebben őrzött. Állandó baráti kompániájához tartozott még Szép Ernő, Kabos Ede Révész Béla, tehát a liberális toliforgatók legjobbjai közül való <. Később tágult a kör, mindenekelőtt Ignotussal, Hatvány Lajossal, Fenyő Miskával. De ez utóbbiak nem tartoztak az Operaház melletti Három Holló nevezetű Vendéglő állandó látogatói közé. Ebben az András- sy úti vendéglőben volt ugyanis Ady Endre szeparéja. ahol éjszakáit rendszerint írással töltötte az asztaláról soha nem hiányzó borosüveg mellett, s ahol legmeghittebb barátaival beszélgetett. Futó ismerős, hívatlan vendég, bámész zsenicsodáló be nem tehette a lábát abba a szeparéba. Ez volt a keret, a látvány, amely oly hamar legendás hírre tett szert a magyar fővárosban. Lássuk hát, mit vitt véghez faltörő kosként — elsősorban a verseivel — budapesti fellépésekor. « (Folytatjuk) „felfedezték” ugyanis a múzeum és levéltár segítségének igénybevételében rejlő lehetőségeket, s kirándulásaikat a múltba lassan elképzelhetetlennek tartják a tudomány iránytűjének használata nélkül. Nem véletlen, hogy lelkes honismerők minden külső ösztönzés nélkül váltak és válnak megyeszerte lakóhely ük kis néprajzi múzeumának alapítóivá. S ami legalább ennyire örvendetes: a megye üzemeinek munkáskollektívái közül mind több igényli az ipartörténeti emlékek felkutatását, összegyűjtését és ha egyébre nem telik az anyagból, legalább egy emlékszoba berendezését. A honismereti mozgalomnak egyik szervezője, inspirálója a hazafias népfront, a másik — nem véletlenül — a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek mellett. Persze a helyi tanácsoknak is van szerepük múltunk szellemi, tárgyi emlékeinek feltárásában, megbecsülésében. Ahány tagja van egy-egy szakkörnek, annyiféleképpen fogalmazzák meg a közös célt. Van, aki a múltban nem tanulhatott, s most forgatja a könyveket, hogy kitáruljon előtte a világ. Természetesen ezt a „nagy kirándulást” a szűkebb pátria, a szülőfalu, a megye, a tájegység megismerésével kezdi. A fiatal agro- i.ómus a föld értékeit, a vidék talajában rejlő lehetőségeket kutatja. A pedagógus a aci színvonalára akarja em-1- ru földrajzi és régészeti ismereteit. Mások a szabad idő hasznos felhasználását, a színvonalas elmélyedést követő szedetni elfoglaltságot keres:k a Honismereti klubokban, szakkörben. Az országot járva, számta- ■ i* s..or tanúja lehettem annak a lelkes munkának, amellyel egy-egy faluban ösz- 3zegyű,itötték a régi korok emlékeit, az ősi földművelő eszközöket, a céhtáblákat, a kihalt szakmák szerszámait, s a pásztorfaragásokat. Több helyütt különös gonddal gyűjtögetik a munkásmozgalom relikviáit. Az erőfeszítések szép eredményeképpen a hajdani várkastélyokban és a kúriákban nyílnak meg múzeumok, amelyek ország-világ elé tárják a kis települések megmaiadt emlékeit. Mégsem ezek a múzeumok a közös munka legszebb eredményei. Sokkal nagyobb öröm látni, hogy a vendég régi kézírásos könyvekből tanulmányozza az elődök sorsát szabályozó törvényeket, vagy azt a módszert, ahogyan az egyik község helybéli plébánosa 1801-ben bevasalta a jobbágyoktól kisajtolt pénze-j két. Amslót történészek többek között felderítették, hogy az első világháború hírét lál4J augusztus elsején éjjel számos faluban kisbíró dobszóval ad-, ta tudtára a lakosságnak,' Ugyancsak amatőr történé-; szék összegyűjtötték és fel-j dolgozták az egykori dűlőnevek történetét, amelyek egyikéből megtudni például, hogy az adott falu határában, a Tilos erdőt azért hívják így, mert hajdani előkelőségnek a határnak eme részében mogyorót termesztettek és a szegényembereknek tilos volt ide belépni. Le nemcsak ősrégi iratokból, céhtáblókról verik le a port és nemcsak megkopott érmeket rendeznek vitrinek üveglapjai alá a honismereti szakKorök tagjai. Céltud u;.-.» munkájuk során az emberi lélek, az adott község es tájegység embereinek a gondolkodása mélyére is bepilianla- naK. Babonák, hiedelmek körűinek a mai közösségek ícé* les. eke elé. Megvizsgálják, bőgj' a szokások közül melyiket szülte a nép talentuma, találékonysága és melyiknek volt szülőanyja a sötétség és a nyomor. Latolgatják, hogy a múltbeli eszközök, szokások megfigyelések közül melyeket érdemes tovább cipelni magunkkal. Melyik méltó arra, hogy a mai szocialista világunknak is kincse, ékessége legyen, s melyeket xell szánakozás nélkül elhuilajta- ni, amint a hömpölygő to.yó is lerakja az iszapot. K. V. Mai tévéajánlatunk 20.00: Segítsetek! Segítsetek! Szántó Erika és Nemere László tévéfilmje cigányok közé viszi el a nézőt. Főszereplője a fiatal cigányházaspár Rácz Kálmánné (a hazai mozi- és tévéfilmekből is jól ismert olasz színésznő, Carla Romanelli játssza) és Rácz Kálmán (Mcdaras József). Szeretik egymást, értelmesek, hittel és bizakodással kezdik közös életüket. Ügy érzik, képesek arra. hogy kitörjenek az évszázados beidegződöttsé- gekből terhes cigánysorsbol. A kivezető utat azonban a két ember más-más módon képzeli el. S bár mindkettőjük elképzelésében van reális elem, egymás elképzeléseit nem tudják követni. Életüket nem tudják megváltoztatni. Ez a különbözőség végül is oda vezet, hogy értelmes, szép emberi élet helyett sorsuk tre lédiába torkollik.
