Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

OlésS SsBsrtoif ca megyei pcartiaizzoftsrägi delkezésére áll az állatállo­mány átteleltetéséhez szüksé­ges takarmány. Van elég nö­vényvédő szer, műtrágya, fel- használásukat rendszeressé kell1 tenni minden gazdaság­ban, éppen a terméshozamok további növelése érdekében. A hatékonyabb termelés egyik fontos feltételeként említette a mezőgazdasági üzemek ja­vuló szakember-ellátottságát, valamint a helyi adottságok — Nógrádban a gyepgazdál­kodás, a bogvósgyümölcs-ter- mesztés és juhtenyésztés — fokozottabb kihasználását. Az életszínvonallal kapcso­latban Németh Károly el­mondta: a jövő év előirány­zatai összhangban vannak gazdasági lehetőségeinkkel. Arra kell törekednünk, hogy 1978-ban eredményes munká­val, minél jobban megalapoz­zuk az életszínvonal gyor­sabb emelkedésének feltéte­leit. A következő évben a nomináljövedelem hétszázalé­kos növekedésével számolunk. Ugyanakkor a fogyasztói ár­színvonal nem haladja meg a négy százalékot. Ennek betar­tását szigorú központi intéz­kedések, ellenőrzések biztosít­ják. Németh Károly elvtárs a továbbiakban meleg szavak­kal méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 00. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny nagyszerű eredményeit. Utalt arra, hogy e lendületet to­vább kell fokozni és a jövő feladatainak szolgálatába ál­lítani. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a felajánlásoknál az alapvető kötelességen fe­lüli többletre van szükség. Csak ebben az esetben lehet beszélni szocialista munka­versenyről. Fontosnak tartot­ta, hogy a vállalások össz­hangban legyenek a terv tel­jesítésével, munkánk gyen­geségeinek megszüntetésére irányuljanak. Befejezésül a következőket hangsúlyozta: — Népgazdaságunk a ne­hézségek és gondok ellenére szilárd alapokon nyugszik. Lehetőségeink nagvobbak an­nál, mint amennyit jelen­leg kihasználunk. Bátran kell előrehaladnunk, fel kell tár­ni a tartalékokat. Szer­vezettebbé, tervszerűbbé kell tenni a munkát. S ebben a kommunistáknak kell az élen járni, példát mutatni. Soha nem szabad elfelejteni, hogy amit ők tesznek, az szolgálat volt tegnap, szolgálat ma és szol­gálat lesz a jövőben is. En­nek a szolgálatnak a legszebb elismerése.' ha a dolgozók bíznak a pártban, abban a politikában, amit közösen ko­vácsoltunk . össze az elmúlt két évtizedben, amit közösen alakítottunk ki és együtt va­lósítunk meg. A tanácskozás szituéi <*2)en is élénk volt az eszmecsere. (Folytatás az t. oldalból.) egyensúlyt el akarjuk érni, akkor évenként kilenc száza­lékkal kell növelni a csere­arányt. Ez viszont több új feladatot ad az irányító szer­veknek, a külkereskedelemnek és a vállalatoknak. 4 növekedés gondjai ' Ebben az esztendőben ugyancsak gondot okozott a beruházások előirányzatának jelentős túlteljesítése. Ez az­ért kedvezőtlen., mert nincs arányban a népgazdaság te­herbíró képességével, mert a beruházások nem koncentrá­lódtak, megnövekedett a be­fejezetlen beruházások száma Nbha a - beruházásokat a vállalatok teljesítették túl, ez mégsem egészen az ő hi­bájuk. A tervező szervek nem kellően mérték fel a helyze­tet, nem volt elég szigorú a pénzügyi szervek kontroll­ja sem. A beruházási egyen­súly helyreállítása érdekében a következő évben arra van szükség, hogy az ésszerűtlen beruházásokat megakadályoz­zák minden szinten, ugyanak­kor fokozni kell a tervszerű­séget. Az ez évi tapasztalatok meg­győzték az irányító szerveket, hogy változtatni szükséges az 1976-ban kevésbé módosított szabályozó rendszer egyes elemein. A jelenlegi formá­ban nem veszi eléggé figye­lembe a piaci hatásokat, nem ösztönzi eléggé • a vállalato­kat a hatékony, a jó minőségű munkára, a takarékos gazdál­kodásra. Ebből következett,, hogy a munka elismerése és a támogatás sem volt eléggé differenciált, eléggé ösztönző. Nem érzékeltette a különbsé­get a jól és kevésbé jól dol­gozó vállalatok között, holott az előbbieket erkölcsileg és anyagilag is jobban meg kell becsülni. Németh Károly beszéde to­vábbi részében az 1978. évi feladatok ismertetésével fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv követi az ötö­dik ötéves terv gazdaságpoli­tikai vonalát és fő irányát. A feladat nagysága nem annyi­ra a dinamika növelésében, mint inkább a minőségi köve­telményekben van. Ennek megfelelően a legfontosabb feladat a hatékonyság és mi­nőség növelése. Megvalósítása kemény, határozott irányító, tervező, ellenőrző munkát követel. Az iparban a bővülő kapacitások nyomán a jelen­leginél nagyobb lehetőség van a termelés növelésére. De nem akármilyen termelésre van szükségünk, hanem olyanra, amely gazdaságos. Olyan termékek előállítására, amely a világpiacon gazdasá­gosan, jól értékesíthető. Ezt az exporttervek kialakításá­nál és teljesítésénél egyfor­mán figyelembe kell venni. Az export túlteljesítését csak azokból a termékekből sza­bad megengedni, amelyek az ország devizamérlegének ja­vítását szolgálják, egybeesnek olyan szállításokkal, amelyek ellentételeként hazánk a ter­meléshez szükséges gépeket, nyersanyagot szerez be. A mi­nőségi követelmény azt is je­lenti, hogy a termelés növe­kedését kizárólag termelé­kenységből kell biztosítani. E tekintetben pedig — a kedve­ző változások ellenére — a fejlett szocialista és a tőkés­országokhoz viszonyítva iga­zán nagy feladataink vannak. Az 1978-as esztendő egyik legfontosabb teendője a tő­késexport teljesítése. Ügy kell 12—13 százalékkal nö­velni az exportot, hogy köz­ben a tőkésimport nem- nö­vekedhet 3,5 százaléknál na­gyobb mértékben. A hazai ter­melés, az import, a tartalékok biztosítják a tervezett terme­lés növek"dértt. az export fel­tételeit is. Nem kisebb tenni­valót jelent a szocialista ex­port teljesítése sem. Köteles­ségünk, hogy becsületesen, ütemesen, határidőre teljesít­sük a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal szembeni kötelezettségünket. Tartalékunk a takarékossás: Az előrehaladás igen fon­tos tartaléka a sokat hangoz­tatott takarékosság. E téren történt előrelépés, kezdemé­nyezés, ez azonban csak a kezdet. Olyan takarékosságra van szükségünk, amely tulaj­donképpen a tervezőasztalnál kezdődik, s a munkapadnál folytatódik, hogy ne gyárt­sunk selejtet, ne legyen minő­ségileg annyi kifogásolt ter­mék üzemeinkben. A mennyi­ség ne menjen a minőségi kö­vetelmények rovására. Ezért a szükséges intézkedéseken túl a takarékosság olyan szem­léletformálást jelent, amely a takarékosságot, az ésszerű gazdálkodás alapvető mód­szerének tekinti. Takarékos­kodna nemcsak az üzemekben, a vállalatoknál, a mezőgazda­ságban, hanem a költségvetési gazdálkodó szervekben is szükséges. Beszéde további részében az üzemek közötti együttműkö­déssel, a szerződéses fegyelem javításának konkrét tenniva­lóival foglalkozott, majd a munkaerővel való gazdálkoJ dásról szólt. Utalt arra, hogy gyökeresen meg kell javíta­ni, ésszerűbbé kell tenni a termelés legfontosabb tényező­jével, az ember szellemi és fizikai erejével való gazdál­kodást. Vagyis minden ember ott dolgozzon, ahol szükség van rá, ahol legjobban ki­fejtheti képességét, ahol a legnagyobb hasznot hozza a népgazdaságnak, a vállalati kollektívának és saját magá­nak. E tekintetben vannak központi feladatok, de az alapvető tennivalók az üze­mek vezetőire hárulnak. Té­nyek bizonyítják, hogy a mű­szaki fejlesztés eredménye­ként kevesebb munkaerővel is lehet többet és főleg job­bat termelni. Érvényt kell szerezni annak, hogy a sza­bad munkavállalás joga egyet jelentsen a vállalt kötele­zettségek maradéktalan el­végzésével. Ezért a pártszer­vezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek messzeme­nően támogassák azokat a gazdasági vezetőket, akik megkövetelik a pontos, a jó minőségű, a fegyelmezett munkát. A munkafegyelem megszilárdításában, a fegyel­mezett munkában fontos sze­repe van a jó munkakörül­ményeknek, amelyek segítik a kedvező munkahelyi légkör kialakulását, az alkatókészség kibontakoztatását. Tennivalók a mesífgasdm- ságban Rátérve a mezőgazdaság­ban jelentkező feladatokra, erőteljesen hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, hogy a minőségi követelmé­nyeket kell a munka közép­pontjába állítani. Vagyis meg kell szilárdítani az elért ered­ményeket, és 1978-ban két- három százalékkal növelni a termelést. Az előirányzat ki­sebb mint az előző évi, tel­jesítése azonban valamivel nehezebb lesz, mint 1977-ben. A terv teljesítésének feltéte­leit az eddigi eredmények és a mezőgazdaság tartalékai je­lentik. Az őszi munkák jó elvégzése azt mutatja, hogy a jövő év előkészítése kedvező a mezőgazdasági üzemekben. A párt helyes, agrárpolitiká­jának megfelelően a közös és a háztáji gazdaságokban egy­aránt növekedett az állatál­lomány. Sikerült megállítani a tehénállomány csökkenését A mezőgazdasági üzemek ren­váll a káderpolitikái elvek érlel mezese és gyakorlati alkalmazása Ezt követően a testület Ma- tuz Józsefnek, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesz­tésében megvitatta a Központi Bizottság 1973. november 28-i, valamint a megyei pártbizott­ság 1974. jánuár 4-i határoza­ta, a káder- és személyzeti munka eddigi tapasztalatait. Az írásos előterjesztés, a szóbeli kiegészítés és a vita résztve­vői hangsúlyozták, hogy a ká­derpolitikai határozat végre­hajtásának tapasztalatait nem­csak a megyei testület, de a járási, a városi pártbizottságok, a pártszervezetek is folyama­tosan ellenőrzik. Ügy értékelte a testület, hogy a Központi Bizottság ha­tározatában, a megyei pártbi­zottság intézkedési tervében megjelölt feladatok végrehaj­tása folyamatos. Az elmúlt években egységesebbé vált a párt káderpolitikai elveinek ér­telmezése és alkalmazása. A kádermunka folyamatosabb, tervszerűbb lett, szélesedett demokratizmusa. A káderneve­lő munkában, a vezetők funk­cióba állításánál, cseréjénél megnőtt a választott testületek, a kollektív állásfoglalások, döntések szerepe. A megye káderhelyzetét elemezve a be­számoló megállapította — s ezt erősítették a vitában fel­szólalók is —, hogy a megye párt-, állami és gazdasági ve­zetőinek nagy többsége szak­mailag és politikailag egyaránt jól felkészült, megfelel a ve­lük szemben támasztott maga­sabb követelményeknek, mun­káját jól ellátja, magatartása példamutató. A vezetők több­sége érti és következetesen megvalósítja a párt politiká­ját. Tevékenysége során ér­vényre juttatja a népgazdaság érdekeit, a korábbinál jobban mérlegeli a döntések várható politikai és társadalmi hatását. A vezetők javuló munkája jól mérhető a megye gyarapodá­sában, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésében. Hatá­sára kedvezően változott a ve­zetők megítélése, a korábban tapasztalt szélsőséges nézetek mindinkább visszaszorulnak. Tervszerűbb és folyamato­sabb a pártszervek, az alap­szervezetek káderutánpótlási tevékenysége. Eredményeként mind több képzett, rátermett fiatal, fizikai munkás és nő kerül vezető beosztásba. Kü­lönösen megnőtt a fizikai dol­gozók száma a párt választott testületéiben. A testületi ta­gok csaknem fele fizikai mun­kás. Tevékenységük, közvetlen kapcsolatuk a munkahelyek­kel, a dolgozó kollektívákkal, jótékony hatással van a tes­tületek munkájára. Az állami személyzeti mun­káról, e tevékenység pártirá­nyításáról ugyancsak szó esett a pártbizottsági ülésen. A ta­pasztalatok igazolják, hogy a Minisztertanács határozatának megjelenése után — a párt­szervek, az alapszervezetek ösztönzésére, irányító és fo­kozódó ellenőrző munkájuk nyomán — javult a személy­zeti munka. Mindinkább a fe­lelősséggel végzett vezetői munka részévé válik, politikai jelleggel bír. Az állami terü­leteken, az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben megerősö­dött személyzeti apparátus, tevékenységük egyenletesebb, tervszerűbb. A legtöbb helyen kialakultak a tervek, az el­képzelések a káder- és sze­mélyzeti munka továbbfejlesz­tésére. Végezetül a megyei pártbi­zottság azokra a szemléletbeli és a gyakorlatban meglevő gondokra hívta fel a figyel­met, amelyek ma még né­hány területen zavarják a ká­NOGRAD - »977. december 15., csütörtök A kibővített pártbizcítsági ülés résztvevőinek egy csoportja. derpolitikai határozat, a me­gyei pártbizottság intézkedési tervének következetes végre­hajtását. Többék között a kó- dermunka alapelveinek, a ve­zetőkkel szemben támasztott követelményrendszer komp­lex értelmezéséről, az alkalma­zásáról, az utánpótlás terv­szerű kiválasztásáról és ne­veléséről, a középszintű ve­zetők, a vezetői munkakörben tevékenykedő fizikai munká­sok és nők rendszeres képzé­séről, továbbképzéséről, va­lamint a vézetők ésszerű és tervszerű cseréjéről szólt a beszámoló. A testület meg­határozta azokat a tennivaló­kat, amelyek a Központi Bi­zottság, a megyei pártbizott­ság állásfoglalásának még fe­gyelmezettebb, még követke­zetesebb végrehajtását segítik. Az előterjesztést követő vi­tában felszólalt dr. Bandur Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, Juhász Lajos, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója, dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház főor­vosa, Robotka Jánosné, a Sal­gótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének vezetője, Tamási János, a berceli egyesült ter­melőszövetkezet elnöke, a me­gyei pártbizottság tagjai és Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke. A káderpolitikai határozat végrehajtásának megyei tapasztalatait elemző vitában szót kért Németh Ká­roly is­Ezután Géczi János, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére rende­zett országos és megyei poli­tikai ünnepségekről, megem­lékezésekről, a csepeli mun­kások felhívása nyomán ki­bontakozott munkaverseny eredményeiről. A megyei párt- bizottság elismerését és köszö­netét fejezte ki azoknak a munkakollektíváknak, szocia­lista brigádoknak, amelyek sikerrel teljesítették, túl­teljesítették vállalásaikat és kommunista szombatokon, különböző társadalmi munka­akciókon segítették lakóhe­lyük fejlesztését, szépítését. Végezetül a megyei párt- bizottság jóváhagyta az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága, a végrehajtó bizott­ság 1978. első félévi munka­tervét. Elfogadta a testület a megyei fegyelmi bizottság fél­éves munkaprogramját. Ahogy Géczi János elmondotta, a munkatervek kidolgozását széles körű eszmecsere előzte meg a pártbizottsági tagokkal, a végrehajtó bizottság tagjai­val, valamint a járási, városi pártbizottságokkal. Az össze­gyűjtött hasznos javaslatok helyet kaptak a munkater­vekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom