Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

nitelek, feketén ^ vállalatnál keményen ™e*sv«,itakeep ^oZ«rr 80S volt a fejmosás. A hónán égi sokadika előtt az illető Svához a várható költ- segeket meghaladó szép kis summát vett fel, útielőieg gyanánt. Elszámolni viszont csak akkor számolt Jveie! amikor már megkapta havi eit Atm mf Tt ‘e“e mind' ezt. Átmeneti pénzzavarát si­kerrel hárította el a vállá- lattol Uy módon felvett hi­rétlőfyreZ a Vál,a,at Partne­sae °o te^í:3By0bb téte,t vá- Séü A n ,milliós össze­hozza V i,Cr ~ tegyük uozza, X vállalatnál jóval szerényebb méretű cég J h*! !^°we .szállí‘otta a meg­nie^!elt .arut’ s várta, hogy megkapja erte az ellenértékét 'art egy hónapig, két hóna- P'ff. háromig. Az átutalás nem történt meg. Mitévők rs,”“" -»SS 0.,na a Pénzre. Több ^atotker‘ék frásban X vál Ulatot, ugyan utalják már át live a ne|>any milliócskát. ,'y "k.or mindig kaptak egy X vállalat mVelet’ amelyben Ifi * 'negnyugtatta őket, jukon ,amarosan egyszámlá­séer m* ia kéFdéses ősz­iről J®"df azonban csak «ott malaszt volt. nem « zettek. Csak fél évvel. £ ‘ando előtt utalták át nagy gyesen a várva várt ösz- szeget. A kis vállalat olvkor mar-mar alig tudott bért fj­CoU' az °,g0ZÓÍ"ak- mert nem volt az egyszámláján elegen­dő pénz. Mit tett X vállait? Gazdálkodott a kis cég zevel, azaz hitelt vett fel Atme"T engedett módon’ •o... t; SÄ "*»«* “ “ Miért jogtárán az ilyen hi­telfelvétel? Nem csakazért. £ti fí1nunk 3 Magyar Nem-1 *eti Bank joga, hogy vállala­tainknak gazdálkodásukhoz hi­telt adjon. Azért is. mert “általat™1* ÍZZel CRy másik litLi-é- munkajat- korlátozta fizetoUepessegét, a szokásos pénzügyi műveleteinek clvég­Mit tesz ilyen és ehhez ha- sonlo esetekben a hitelezés­iem,.. könyszerült vállalat? (Többnyire kis cég. mert a nagyobbikkai nem szíveséé húznak ujjat.) Megpróbálja kényszerű böjtöléssel kigaz-1 SE*-* Pénzt. ■ kitartani addig, amíg nem kapja meg Jogos tulajdonát. BíróságZf nem szívesen fordul. mert az ts hosszú idő, amíg {„»- zat ki tudja verekedni, li­s aztán“ Vá,la,at jóindulatát, I aztan megnézheti magát m.kor fog tőle vásárolni X cg Penzre viszont szüksége lehet altár alapjai feltöltésé­Kcinekar í'ZCtésÍ kötelezettsé- geinek kiegyenlítésére is miét vm~0n jut Pónzhez. "Vn ‘ X Xem Utalja át a Pénzt egy harmadik válla­keteakhita|?Z URya"olyan fe- hete heteit vesz föl a har­madiktól, mint amilyent ő kényszerül nyújtani X-nek f a folyamat vállalatok egész denütt * mi” denutt gazdálkodási zavaro­dat. Problémákat okozva I.avmat indíthat el iiymó- don cgy-egy nemfizetés, j0g- talan hitelfelvétel! Ez a fő veszelye az i,ye„ 3*5,“ nek . s ezert küzdünk elle- nuk Felügyeleti szén cink tel viszony t*”°ZÍk ariv^etík* A«« ESSJ­Gőz József öl ven két fajta üdítő itat Csehszlovákiában az utóbbi öt év alatt a különféle üdítő italok fogyasztása a hétszere* sére növekedett. A csehszlo­vák üzletek jelenleg 52 fajta üdítő italt árusítanak. Az idén 6.2 millió hektoliter al­koholmentes üdítő ital kerül forgalomba Csehszlovákiában. Egy csehszlovák lakos egy év a'att körülbelül 67 liter üdítő italt fogyaszt. Divatot téma (II.) Rejtve maradnak az elonyok A vizsgálatba bevont vál­lalatok gépesítettségi, szerve­zettségi színvonalában túlzott szóródások tapasztalhatók. A többi között ez is jelzi, hogy e területen sok még a kihasz­nálatlan belső tartalék. Ezt tükrözik azok az eltérő faj­lagos szállítási-rakodási telje­sítményadatok, amelyek egyes üzemek ez irányú tevékeny­ségét jellemzik. Előnyös megváltoztatása szervezettebb és hatékonyabb irányítási módszerrel képzelhető el. Hiányzik a reális felmérés Nehezíti a tiszta kép kiala­kítását, hogy a meglevő adott­ságok, kapacitások jobb ki­használása érdekében az érin­tett vállalatok többségénél nem is törekednek a reális helyzetfelmérésre. Ezt a felfo­gást és gyakorlatot mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a nem anyag- mozgatói munkakörben fog­lalkoztatott munkások anyag- mozgatásra fordított munka­idejét egyértelműen nem tud­ják kimutatni. Közelebb kerülnénk e té­ma alaposabb megismeréséhez, ha a munkaidő, illetve a mű­szakidő felmérésére utaló ada­tokból több lenne. Sajnos, ezek száma kevés, így hát nem adnak reális alapot a kö­vetkeztetésekhez. Az előbbiek ellenkezője ta­pasztalható az anyagmozgatá­si útvonalak meghatározásá­nál. Itt bizonyos eltérésekkel, a célszerűség, és a gazdasá­gosság elve érvényesül. Az eddig tett intézkedések jóté­konyan hatottak. Ennek el­lenére mindegyik vállalatnál, kisebb vagy nagyobb mérték­ben, de még mindig előfor­dul a gazdaságtalan, kereszt- irányú, vagy hurokáramlást kialakító anyagmozgatás. Azoknál a vállalatoknál, ahol a termékszerkezet hosszú idő óta alapvetően nem válto­zott, ott a szállítási útvona­lak jobban igazodnak a tech­nológiához. Jó dolog viszont, hogy va­lamennyi vizsgált gazdasági egységben a jelentőségének megfelelően foglalkoznak az anyagmozgatási folyamatokat végző dolgozókkal. Különbö­ző óvó rendszabályokkal biz­tosítják testi épségüket, gon­doskodnak a gépkezelők és karbantartók szakmai tovább­képzéséről, stb. Raktár gondok és felfogások Az anyagmozgatással szo­rosan összefügg a raktározás. Az alap- és segédanyagokat többnyire nyitott raktárakban tárolják, a félkész és kész termékeket viszont zárt he­lyen védik az időjárás viszon­tagságaitól. A raktározásban fejlődést jelent* a magastá­rolás — állványos elhelyezés — bevezetése, aminek hatásá­ra a tárolt anyagok súlya 1,7 szeresére nőtt. Milyen gondok jelentkeznek e téren? Csaknem minden üzemben túlzsúfoltak a raktárak, mi­vel a termelőüzemek fejlődé­sével nem nőtt arányosan a raktárkapacitás. Emiatt ma­gasak a várakozási idők, gya­korik az átrakások. Mi­vel a gyártási részfolyamatok és az ütemidő nincsen össz­hangban, a vizsgált egységek 70 százalékánál gondot jelent a gyártás-, és műveletközi rak­tározás. Mivel az ezt kiváltó okok feltárására nem ké­szültek elemzések, a vállala­tok vezetői e gondjukat kizá­rólag fejlesztéssel szeretnék megoldani. Két dolog miatt nem jár­ható ez az út. Egyrészt a műhelyekben korlátozott te­rületet lehet csak elvenni az üzem raktárbővítésére, más­részt a gyártásközi tárolás arányának csökkentésével so­kat lehet könnyíteni a mosta­ni helyzeten. Ehhez az szük­séges, hogy hagy teljesítményű gépek beállításával biztosít­sák a gyártási részteendők és az alkaitrésztermelés meny- nyisége közötti összhangot. Segíthet még a jobb üzem- és munkaszervezés, valamint a második műszak részleges be­vezetése. Sajnos, ilyen jellegű felmérések az előbb említett gonddal küszködő vállalatok­nál nincsenek. Különböző megfigyelések igazolják, hogy az összes idő nagy része a megmunkálással és a szállításra való várako­zással télik el. Az úgyneve­zett technológiai idő elenyé­sző részt képvisel a termelési folyamatban. Ez a helyzet nemcsak' indokolatlanul nö­veli a készleteket, de vissza­hat az épülettérrel való hasz­nos gazdálkodásra is. Az anyagmozgatás haté­konyságát befolyásolja a gé­pek állapota, valamint a rendszeres karbantartás. A vizsgálat szerint az említett két tevékenységet a vállala­tok többsége elfogadható szín­vonalon végzi. A váratlan meghibásodásokra is megfe­lelő szervezetet hoztak létre, s tervszerű javítással igye­keznek gátat vetni a váratlan gépkieséseknek. Itt alapvető gondként az alkatrészellátás biztosítása jelentkezik első­sorban a targoncáknál. Szerencsére túl vagyunk már azon az állapoton, hogy az anyagmozgatási improduk­tív jellege miatt lebecsülnék. Valódi jelentőségét, a terme­lésre. termelékenységre gya­korolt kedvező — megoldás hiányában kedvezőtlen — ha­tását még nem ismerték fel kellően a vállalatok. Pedig a termelékenység növelésének jelentős tartalékát képezik. Az anyagmozgatás gépesítése és szervezettségének javítása ré­vén munkaerő szabadul fel, javul a kapacitáskihasználás, az anyagellátás, nő a termelés ütemessége, a készletállomány forgási sebessége, emelkedik a munka szervezettsége. Azért is fontos az anyagmozgatás gépesítése, mert évről évre csökken ezt az egészségre ár­talmas, nehéz balesetveszé­lyes munkát vállalók aránya, amit csak egyre magasabb bérekkel lehetne ellensúlyoz­ni. Rendszerszemléletben A tapasztalatok arról győz­tek meg a népi ellenőröket, hogy azok az előnyök, ame­lyeket az anyagmozgatás gé­pesítése, szervezettségének fokozása jelent, még nagyrészt rejtve maradnak. Előrelépni csak akkor lehet, ha a gaz­dálkodó szervek vezetői ezt a fontos kérdést komplexen, elemző, vizsgáló, feltáró és fejlesztő módszerrel közelítik meg, s ennek megfelelő mód-' szereket alkalmaznak. Mert a hatékony anyagmozgatás csak rendszerszemléletben képzel­hető el. Bartus Lajosné, a megyei NEB főelőadója U I z Az ilyen esetek még egy százalékát se teszik ki a sike­res brigádmozgalom esemé­nyeinek. A SKÜ-ben tehát korántsem ez a jellemző! De —, hébe-hóba ott is, másutt is — előfordul. o O o A Déri brigád a motorsze­relő és -javító üzemben dol­gozik, javarészt villanyszere­lőkből áll. Huszonötén van­nak, köztük hét nő. Két sike­res brigád egyesült, akkor vették föl a híres mérnök ne­vét. A korábbi eredményekre alapozva idén az arany foko­zatot tűzték célul, azért dol­goztak. Egy fiatal brigádtag, Lan­tos Sándor igazolatlan hiány­zása miatt azonban — a ver­senyszabályzat értelmében — az egész brigádot egy foko­zattal visszaminősítik. o O o A brigádvezető, Ferenci László: — Lantos Sándor két éve itt szabadult fel, azóta ná­lunk van. Jól dolgozott, részt vett társadalmi munkában, meg a közös rendezvényeken. Futballozott is. Lehetett rá számítani. — Azon a szombaton mi történt? — Reggel bejött, és a mű­vezetőtől elkéredzkedett az­zal, hogy fontos ügyben Pest­re kell mennie. A művezető nem engedte el, de ő elment. Így kapott igazolatlan hi­ányzást. Ez okozta a vissza­minősítést. — Különben hogyan állt a , j ligád? — Jól. Időarányosan telje­sítettük a vállalásokat. — ön hogyan ítéli meg az ügyet? — Nézze, ha valakinek gondja van, és bejön elké- redzkedni, azt el kéne enged­ni. Igaz, nem egészen szabá­lyosan kezdett hozzá, mert 48 órával korábban kellett vol­na bejelenteni. Ám szomba­ton már nemigen adódhat olyan súlyos nehézség, hogy az az egy ember pótolhatat­lan lett volna. De most már mindegy. A srác úgyis el­megy, egy hete van a felmon­dási időből. — E miatt megy el? — A2t mondja, nem. De szerintem lehet, hogy ez is közrejátszik. o O o Lantos Sándor, a „srác". — Ez az eset engem nem befolyásol. Azért megyek el, mert több pénzt kapok, meg közelebb lesz a házunkhoz az új munkahelyem. — Miért kellett Pestre utaznod aznap? — Egy fontos ügyben. — És miért nem engedett el a művezető? — Azt mondta kevesen van­nak bent. De volt már rá példa, hogy kevesebben vol­tak, mégse történt semmi baj. Szerintem el lehetett volna engednie aznap, mert volt csúsztatásom is, meg egy „bent levő” szabad szomba­tom... o O o Balog László művezető: — Nem volt megfelelő lét­szám, ezért megmondtam, hogy nem mehet el. Ha vala­ki ilyen világosan tudja, mi a helyzet, mégis elutazik, az csak igazolatlan hiányzást kaphat. Ezt voltam kényte­len beírni aznapra. Megval­lom őszintén, bosszantott, hogy a fiatalember pökhendin viselkedett. De nem ez befo­lyásolt. Az se lett volna baj, hogy nem szólt korábban, ha­nem csak aznap reggel. Volt rá több példa, hogy ilyenkor is elengedtük a dolgozót. Én akkor is először lejöttem a műhelybe, körülnéztem, hogy hányán vagyunk. Szabadságon is voltak, meg betegállomány­ban is jó néhányan, ezért döntöttem úgy, hogy nem me­het el. — Azt mondta a fiú, hogy előfordult olyan alkalom, amikor még kevesebben vol­tak bent. — Kétségtelenül alakult igy is a helyzet. De mi a bizto­síték arra, hogy aznap nem lesz semmi baj. Előfordult már, éppen a kevés létszám miatt, hogy máshonnan kel­lett embereket átcsoportosíta­ni a motorjavításhoz. Elég sok baj volt vele Szerintem ez nem jó védekezés. o O o A srác. — Milyen érzés, hogy a brigád miattad nem éri el a magasabb fokozatot, amiért különben megdolgozott? — Bántó, hogy emiatt kell nekik visszaesni... És én — pont most megyek el... Ez valahogy azt mutatja, mintha elsőnek akarnék elhagyni egy bajba került hajót. Molnár Pál Jubiláló beruházók Jeles jubileumra készülnek a Nógrád megyei Beruhá­zási Vállalatnál. Januárban lesz fennállásuk 10. évfordulója, s születésnapjukon büszkén készíthetnek számvetést az el­telt évtized eredményeiről. A beruházási vállalat tevékeny­sége a megyénkben épülő intézmények, lakások, szolgálta­tóházak — régen az ipartelepek is — létrehozásához szüksé­ges valamennyi feltétel megteremtése, a megbízó igénye alapján a tervező, kivitelező és a különböző engedélyeket adó hatóságok közös munkájának összehangolása, szerve­zése. Nehéz felsorolni, hogy az eltelt évek alatt hány új beruhá­zás születésénél voltak jelen a félszáz főnél is kevesebbet foglalkoztató vállalat dolgozói. A legjelentősebb a lakások építéséhez nyújtott szervező tevékenységük. Képünkön a szécsényi új lakótelep A salgótarjáni kórház után a balassagyarmati új szülészet is a vállalat szervező tevékenységével jön létre Balassagyarmaton AFIT-szerviz és a Lenin-lakótelepi ABC. csemegeáruház, a legfrissebb eredménye munkájuknak A salgótarjáni kollégium átadására november 7. tiszteletére került sor A korszerű pásztói házak lakói méltán örülnek a beruházá­si vállalat által támogatott otthonok elkészültének » (Kulcsár József képbeszámolója)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom