Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
ítVMJ Hy^ Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYE) BIZOTTSÁG* ES A .MECYEI. TANA&S l,APJA'/ XXXIII ÉVF.. 265. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. NOVEMBER 11., PÉNTEK Salgótarján városi Tanácsának ülése Ütemesebb lakásépítés, új iskolák, szolgáltatóházak Salgótarján város Tanácsa csütörtökön délután tartotta soron következő ülését. Fekete Nándor tanácselnök megnyitója és a tanácselnöki ielentés elfogadása után a testület elsőként az 1977. évi beruházások helyzetéről és az 1978. évi beruházási feladatokról kapott tájékoztatót. A napirend előadója Juhász Tibor, pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető elmondotta, hogy az 1977. évi fejlesztési célkitűzések meg- v alósításáhofz a megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre állt. Az írásos tájékoztatóból jól kitűnt, hogy az idei tenniva- lótí középpontjában továbbra Is a lakásépítési program megvalósítása, s az ehhez kapcsolódó beruházások állnak. l!>77jre 454 lakás átadását tervezték, amely magába foglalja a célcsoportos, egyéb állami, OTP-beruházásban épülő és a lakásszöivetkezet által épített lakásokat. A célcsoportos lakások közül a tervezett 188 el- ' készült, és átadásra kerülit a Sebaj-telepi G/4, és a Kemerovo-lakó- telepi D/7 jelű épület, s várhatóan még ez évben elkészül a Sebaj-telepi G/5—6, valamint a Gorkij lakótelep i A/ll jelű épültet 28 lakása. Ugyanakkor nem készül el* illetve nem kerül átadásra a Sebaj-telepi H/l—2 épület 56, és a Sebaj-lakótelepi H/8 jelű épület 19 lakása. Az ez évi célcsoportos lakásépítés tehát 75 darabbal marad ei á tervezettől. Itt kell megemlíteni Juhász Tibor szóbeli kiegészítőjét, amelyben azt taglalta, hogy a szilárd pénzügyi helyzet ellenére mi az oka a lakásépítésben mutatkozó jelentős lemaradásnak, miért nem készülnek el maradéktalanul a tervezett lakások? Az előterjesztő kritikusan szólt a kiviteli dokumentációk késéséről, a kivitelező-tervező közötti hosszas levelezésről, vitáról, azokról a szemléletbeli fogyatékosságokról, amelyek a beruházásokban résztvevőknél tapasztalhatók, s amelyek legfőbb hátráltatói az ütemes lakásépítésnek. A késedelem, a határidőcsúszások bizonytalanná teszik a tanács tervezői munkáját, a középtávú terv megvalósítását. S, hogy mit tehet és tesz a városi tanács a beruházások meggyorsítása érdekében? Mindenekelőtt anyagi támogatást nyújt a kivitelező vállalatoknak, lakást biztosít a szakember-ellátottság megtarRétegpolitika a népfrontban A munkásoké Ä népfrontmozgalom egyik fontos tevékenységét, a rétegpolitikai munkát vitatta meg tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A téma fontosságát mutatja, hogy az előterjesztést követő .vitában. tizenketten kértek szót, mondták el tapasztalataikat, adtak hangot javaslataiknak a bizottság tagjai I közül. Marczinek István, a népfront megyei titkára beszámolt arról, hogy a bizottságok tevékenysége tartalmában és színvonalában is tovább lépett, közéleti aktivitás, társadalmi összefogás jellemzi a népfrontmunkát. Jelentős számban kapcsolódtak be a mozgalomba a munkások, fiatalok és a nők — új, friss látásmódot, fiatalos energiát, lendületet hozva magukkal. örvendetes, hogy a bizottsági tagoknak a megyében több mint negyven százaléka, a népfrontelnökök fele, a titkárok harminc százaléka munkás. Aktívak, kezdeményezők — határozott fellépésükkel, politikai megnyilatkozásukkal erősítik és segítik a népfrontmunkát. Ehhez szükséges, hogy még jobb legyen az üzemek és a helyi népfrontbizottságok kapcsolata. Így lehetővé válik a bejáró munkásokkal való foglalkozás, a gondjaikkal való nagyobb törődés. A fejlődés velejárója, hogy a termelési szerkezet változása magával hozta a falu arculatának, társadalmi, szociális összetételének változását. A falvak többségében sok munkás él, ennek következtében a munkások és parasztok kapcsolata sokkal közvetlenebbé ' vált, mint korábban. Általános az olyan család, ahol a férj ipari üzemben, a feleség a termelőszövetkezetben dolgozik. A szövetkezeti parasztság képviselete a népfrontbizottságokban arányában megfelelő. Az meg különösen jó, hogy egyre több falusi fiatal és mezőgazdaságban dolgozó értelmiségi vállal részt a népfront tevékenységéből. Az értelmiségnek majdnem minden képviselője megtalálható a népfrontmozgalomban. Jó példaként említhető Romhány, Nagybárkány, Homok- terenye, ahol igen élénk a közélet. Nagyon sokat tesznek a pedagógusok a közművelődési feladatok végrehajtásában, a felnőttoktatásban, a honismereti szakkörök irányításában, a művészeti csoportok, a környezetvédelem, a kertbarátszakkörök munkájának támogatásában. A népfront rétegpolitikai munkája emellett természetesen magába foglalja a kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, az otthon levő háziasszonyokkal, a nyugdíjasokkal, az ifjúsággal és a dolgozó nőkkel való törődést is. A népfrontbizottság egyetértett az előterjesztéssel, azt elfogadta. A felszólalók közül Valah József külön figyelmeztetett a társadalmi munka szerepére és fontosságára, Miklósik Ignácné a cigányokkal való nagyobb törődésre hívta fel a figyelmet. Mester Istvánná arról beszélt, hogy az üzemek brigádjai és a közi- ségek lakossága között menynyire gyümölcsöző az együttműködés. Hugyecz Andrásné, a nemzetiségi hagyományok ápolásáról, míg Gyetvai Jó- zsefné, a veszélyeztetett gyerekek figyelemmel kíséréséről szólott, mert ez is szorosan a népfrontmunkához tartozik, elválaszthatatlan a napi feladatoktól. tása érdekében, segít az anyag- beszerzésben. Az előkészítés alatt álló beruházásokról szólva az előadó elmondotta, hogy a Pécs* kő-domb beépítését három ütemben tervezik. Elsőként OTP-beruházásban három sávház épül, összesen mintegy 210 lakással. Az első épület tervezett átadása 1980. 1976-ban megkezdődött a nyugati városrész kisajátítása, elkészült az első ütem beépítési terve — lakásátadást a városrészein ebben az ötéves tervben nem terveznek. A kapcsolódó beruházások közül igen jelentősek az új lakótelepeken építendő oktatási és művelődési intézmények. A Gorkij-lakóteiepen az elmúlt év végén befejeződött a 12 tantermes általános iskola építése, ugyancsak itt jó ütemben halad az ifjúsági ház kialakítása, amely várhatóan ez év végébe elkészül. Elkészültek a kiviteli tervei az Arany János úti 16 tantermes általános iskolának is. A létesítmény építése a kivitelezővel történt szerződés alapján 1978. második negyedévében kezdődik, átadására pedig 1981. harmadik negyedében kerül sor. Kiviteli tervek hiányában késik a Sebaj-lakóte- lepi kereskedelmi és szolgáltatóház építésének előkészítése. Az Arany János út, az óvoda melletti pavilonok építésével gazdagszik, ahol szol- ’gáltató-kisiparosokat kívánnak elhelyezni. A tanácsi testület ezután az 1978. évi fejlesztési feladatokról kapott tájékoztatást. A jövő évben összesen 330 lakás átadását tervezik a Sebaj, a Gorkij, illetve a Kemerovo* lakótelepee. Tovább folytatódnak és jövőre befejeződnek a Sebaj-lakótelep közműépítési munkálatai, valamint a Ke- merovo-Iakótélep közművesítése. Az 1978. évi indításra tervezett fontosabb beruházások a Sebaj-lakótelepi közoktatási és közművelődési intézmény, a 12 tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- és szakközépiskola, a Sebaj-lakótelepi kereskedelmi és szolgáltatóház, valamint az Arany János úti 16 tantermes általános iskola. Az 1978. évi feladatok megoldásánál figyelembe kell venni egy új fogalmat: a beruházási színvonalat, amely ösz- szegszerű kategória, s azt túllépni nem lehet. Ezért még tervszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra van szükség az eddigieknél. (Folytatás a 2. oldalon) Félezer kisbárányt visznek a közeljövőben a szandai termelőszövetkezetből Olaszországba. A növendékállatok eladásával félmillió forint bevételhez jutnak a közös gazdaságban. A kisbárányok nevelését szakavatott gondozók végzik, köztük Horváth Sándor, aki 1969-ben szerezte meg a berettyóújfalusi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában a julitenyésztői oklevelét. A legkorszerűbb ál lattenyésztési elvekkel, módszerekkel ismerkedett meg a fiatal szakember, így jártasságot szerzett a juhászaiban használatos gépek irányításában, használatában is. Képünkön: Horváth Sándor (balról) és Valkó István a növendékbárányokkal — kj _ L osonczi Pál Mexikóba érkezett Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csaknem 15 órás repülőút után — magyar idő szerint szerdán éjfélkor — szállt le az IL—62-es különgép Mexikó repülőterén: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Jósé Lopez Portillónak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének meghívására hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Losonczi Pált és feleségét elsőként a vendéglátó Jósé Lopez Portillo és felesége üdvözölte, ezt követően hangzott el az államfőnek kijáró 21 ágyúlövés, majd a két ország himnusza. Portillo elnök üdvözlőbeszédében meleg szavakkal méltatta a látogatás jelentőségét, hangot adva annak az őszinte törekvésnek, amely Mexikó részéről is megnyilvánul a két ország kapcsolatainak bővítésére, a sokoldalú együttműködés elmélyítésére. Ezt hangsúlyozta válaszában az Elnöki, Tanács elnöke is. Ezt követően a két államfő ellépett a díszegység előtt, majd rendőrmotorosok díszkíséretében szállására, az „El Presidente Chapultepec”-be indult. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kezdte meg hivatalos tárgyalásait. Tartalmukról — az eszmecsere során érintendő témák előzetes ismerete nélkül is — eligazítanak Losonczi Pálnak a repülőtéren mondott szavai: „A földrész olyan országába érkeztünk, amelynek eredményeivel, gondjaival érdemes és hasznos megismerkednünk”. Érdemes és hasznos, hiszen miként Magyarország is, mind kiterjedtebb kapcsolatot keres, ápol a fejlődő világ országaival, úgy Mexikó kontaktusteremtéséhez is jó alapul szolgál a KGST-vel 1975-ben kötött együttműködési megállapodása. Ettől az esztendőtől kezdve örvendetesen bővül a magyar—mexikói külkereskedelem is: 1975-ben a magyar export 2 millió dollárt, az import körülbelül 3 millió dollárt tett ki. Egy év múlva kivitelünk már elérte a 3, behozatalunk pedig a 4,7 millió dollárt. Kedvezően alakul az idei mérleg is, és ami a jövőt illeti: a 60 milliós ország felvevőképessége közismerten nagy. Jó piaca az immár hagyományosan szállított magyar gyógyszereknek, gyógyszer-alapanyagoknak, alkatrészeknek és alumíniumtermékeknek. Az elmúlt hónapban járt Mexikóban a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége és a szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy az árucsere-forgalom mellett termelési kooperációra is vállalkozhatnak a két ország cégei az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. Kevesebb, de értékesebb újítások A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jelentős minőségi változások tapasztalhatók az újítómozgalomban. Amíg az elmúlt év tíz hónapjában 458 újítási javaslatot nyújtottak be, addig ez év azonos időszakában csak 381 javaslat érkezett be, de ezek kidolgozása, megoldása és anyagi értéke jóval meghaladja az elmúlt évi eredményeket. A Hazaérkezett a Kemerovóban járt pártdelegáció A Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo területi Bizottsága meghívására dr. Gordos Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- rád megyei Bizottsága titkárának vezetésével öttagú megyei pártdelegáció tartózkodott testvérmegyénkben, Kemerovóban. A delegáció tagja volt: Herczeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, Zsuffa Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója, Taglieber Ferenc- né, a salgótarjáni öblösüveggyár szocialista brigádvezetője, a szocialista munka hőse és Hopkó Tatjána, a balassagyarmati Balassi Gimnázium Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjának vezetője. A megyei pártdelegáció tagjai hét napot töltöttek a távoli Szibériában és a többi között részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A pártdelegáció tagjait hazaérkezésükkor a Ferihegyi repülőtéren Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára fogadta. benyújtott újítási javaslatok bevezetése az elmúlt évi 243- ról 245-re emelkedett. Az utókalkulált megtakarítás pedig 8 millió 400 ezerről 11 millió 880 ezerre növekedett. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A gyár vezetői ott érezhetik mögöttük a műszakiak és szocialista brigádok együttes igyekezetét és törekvését, amely a termelékenység növelésére és a termelési költségek csökkentésére irányuL Szükség is van a termelékenységet és gazdaságosságot javító új és korszerű megoldásokra, hiszen a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ez évben példátlanul nagy lépésre készülnek a termelékenység javításában. A gyár vezetői kidolgozták azokat a feladatterveket, amelyeket megoldásra javasolnak, hogy ezek révén különösebb beruházás nélkül zökkenőmentesebbé és eredményesebbé váljon a munka. A dolgozók odafigyelnek ezekre a feladattervekre. Mind az anyagmind az energiamegtakarítás, mind pedig a munkaerő csökkentése érdekében figyelmet érdemlő javaslatokat dolgoztak ki. A kovácsolőgyári feladattervben szerepel a tengelyke- resztgyártás anyagbetétjének csökkentése. Sebők János és Komka Elemér együttesen dolgozták ki azt a javaslatot, melynek segítségével ennél a terméknél darabonként 12 dekagramm anyagot takarítanak meg. A javaslat megvalósítása éves szinten 147 ezer forint megtakarítást eredményez. Kormos Gábor, a kohászati üzemek kisterenyei gyáregységében dolgozott ki értékes javaslatot, amely éves szinten 4400 munkaóra-megtakarítást eredményez, azaz 113 ezer forintot takarít meg a vállalatnak. Említést érdemel Szepesi János javaslata is. ö ugyan nem a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, hanem a KPM dolgozója. Miután figyelemmel kísérte azt a tereprendezési munkát, amelyet a Kisterenyén megépítésre kerülő új üzem kialakítása érdekében folytatnak, megállapította, hogy a földmunkáknál időt is, pénzt is lehet nyerni. Mivel a beruházási költségek csökkentése a vállalat fontos feladatai közé tartozik, örömmel vették Szepesi János javaslatait, amelyek révén 10 ezer köbméter föld felrakását és hosszú távú szállítását iktatták ki. A tereprendezés idejét egy hónappal megrövidítik, a kivitelezési költségeket pedig 67 ezer forinttal csökkentik. 1
