Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
Áj alapítók Filkoiék, tizennégyen Faggatom őket, s háromszor is megkérdem, mitől ilyen híresek? Híresek, mi? — néznek rám. vissza, s szinte meg is mosolyognak, honnan veszem ezt- Mondom nekik, legjobb hírük van a gyárban, a mostani értékeléskor a legjobb eredményt érték el, s a legrégebbiek a szocialista brigádok között. — Ezek szerint úgy tájékoztatták önt, hogy mi vagyunk a Jeg”-brigád. Ismét csak bólogatok. cialista munka nevű brigádjának vezetője: — . • .Hát, hogy emberi mivoltunkról se eshessen fél rossz szó sem. ___ _, — Hogy ne mondhassák, műveletlenek, iskolázatlanok, más munkák iránt érzéketlenek vagyunk, s szemünket fogjuk be műszak után... Olyan emberként aki azt tartja: vége a siktának, engem más nem érdekel— S mi érdekli magukat? Most vár egy pillanatig, a 1 Megbeszélik napi teendőiket. A képen Tóth János, Fiikor Albert, Klagyivik István és Márton István. — Hát ami azt illeti — veszi át a szót a brigádvezető — van benne valami. Ne vegye bndicsőítgetésniek, de amióta így együtt vagyunk azt tesz- szük, s jól, amit kell. — És mit kell? — Üveget vágni, méterre, sablon után és edzeni — És még? — Ügy dolgozni, hogy ne legyen selejt; se a munkában, se — közöttünk. — Ezt, hogy érti? Azonnal vágja rá a választ a kérdésre Fiikor Albert, a salgótarjáni síküveggyár Szobrigádvezető, látom átgondolja, formálgatja magában a szavakat, aztán a következő brigádstatisztikával tölteti meg a jegyzetfüzet két lapját Ti- zennógyük közül — ennyien vannak jelenleg — hatan munkásörök, ugyanennyien tagjai a pártnak, van közöttük — Táj ti Pál — alapszervi párttitkár is, jó néhányan töltenek be különböző funkciókat a szakszervezetben, a Vöröskeresztben, 6k alapították ott Pálfalván, még valamikor 1962-ben az első szocialista brigádot, s azóta újabbak létKetten a brigádból: Környei Gyula és Antal Nándor. rehozásában segédkeztek, mint „rangidősek” és... És sorolja, sorolja Fiikor Albert, és a többi körénk gyülekező brigádtag: Környei Gyula. Sándor Miklós, Márton István és a két női tag közül az egyik: Csányi Nándorné is, hogy kik ők, mit tettek eddig, s ha erejüket latba vetik, mire képesek Hát mire is? — Csodákra nem, de önfegyelmet, kitartást kívánó cselekedetekre is — mondja szépen fogalmazottan Sándor Miklós. — Aztán, mik azok? — Nézze! Nem dicsekszem, de én negyvenöt éves voltam, amikor a brigád támogatásával sikeresen befejeztem általános iskolai tanulmányaimat. A Klagyivik meg — Kla- gyivik István — két évvel ezelőtt hagyta ott az iskolapadot. Most ötvenkét éves. Pedig, tudja, ilyen idős fejjel, milyen nehéz már egyenleteket megoldani-.. — De megoldották. — Meg. Mást is... Gond volt itt nálunk sokáig, hogy nincs szakmunkás. Tudja, mit csináltunk? Betanítottunk huszonnégyet. Aztán... volt úgy, hogy szorított a kapca, nem jött a százalék, gond lett volna az üvegellátással. Nem futhattak volna ki az Ikarusz" buszok, a teherautók, a szállító járművek a szerelőcsarnokokból, s állhatták volna a szerelőszalagon a grillsütők, a mozdonyok, a gáztűzhelyek. Ilyenkor megnyomtuk a gombot. Megnyomták.. • Jelentős szerepük volt abban, hogy az edzőüzem háromnegyed éves tervét 113 (!) százalékra teljesítette, s, hogy eddig több mint négymillió forint értékű anyagot sikerült megtakaríta- niok. Mondják közben — szünetet hagyva a felsorolások között — nem szívesen szólnak önmagukról. De, ahogy szó esik egyik vagy másik cselekedetükről, úgy követi azt a másik, a harmadik,... sokadik- Hiszen megtehetik: 1959 óta annyi minden történt velük, hogy felsorolni, csupán a lényegesebbeket lejegyezni is, hosszú oldalakat töltene meg. Ötvenkilenc óta öt ember var még a brigádban. A mostani vezető: Fiikor Albert, aztán Sándor Miklós, Klagyivik István, Környei Gyula és Lő* rincz József. A többiek — kilencen, „menet közben” csatlakoztak az azóta már négyszeres airanykoszorús, kétszer a Vállalat kiváló brigádja és 1975-ben a megyei pártbizottság dicsérő oklevelét elnyert munkacsapathoz- És, amint elmondják, jól megvannak. — És elégedettek önmagukkal? — Elégedett kommunista nincs! — hangzik a válasz Fiikor Albert szájából. — De hát nem mindannyian párttagok — ellenkezem. — Az igaz — mondja. — De mi valamennyien ugyanazon szellemben gondolkodunk. Néha a nem párttagoktól indulnak ki a kezdemépyezések. — Mint ' például a csepeli felhíváshoz való elsőkénti csatlakozás is? — .. Az közös „munka” volt... De higgye el, nálunk nincs olyan megkülönböztetés — az lenne rossz, ha lenne! — hogy: no, én párttag vagyok, én kitalálhatok okosakat... Ügy együtt vagyunk már, hogy egymás gondolatait is tudjuk. Rá bólintanak a többiek a Az Egyesült Államok >isszaszolgáltatja a magyar koronát 1 Az Egyesült Államok kül- ták annak közlésére, hogy a ügyminisztériumának szövi- Magyar Népköztársaság és vője Washingtonban beje- az Egyesült Államok kormá- lentette, hogy a magyar ko- nya között tárgyalások foly- ronát és a koronázási óksze- nak a magyar korona és a reket visszaszolgáltatják Ma- koronázási ékszerek^ vissza- gyarországnak. szolgáltatásának időpontjáról és ezzel összefüggő egyéb A Magyar Távirati Irodát részletkérdésekről, illetékes helyen felhatalmaz- (MTI) brigád vezető szavára. Éppen műszakváltás van, de a műhelycsarnok sarkából nem mozdulnak a Szocialista munka nevet viselő brigád tagjai. Mindjárt nyit a könyvtárunk — mutatnak a parányi művezetői iroda felé tekintetükkel — megvárjuk. — Milyen könyvet vesznek ki? — Hát-.. hát valami mozgalmasat. A forradalom hónapja van, tudja. Gondolkodtam, sablonos válaszként könyveljem-e el az előbbit. Aztán megéreztem: nem lenne igazam..Karácsony György Ünnepünk, a Nagy Október írta t Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára 'T'íz nap, mely megrengette a vilá- 9? -*• got” — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom krónikása, könyvéhez Lenin írt előszót és ebben bizonyította: ‘hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlékezünk az emberiség történelmének e sorsdöntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően megváltoztatta, újjá is szülte a világot. Szerte az öreg földön, az egész haladó világon, a csillagokig jutott emberiség a sajátjaként ünnepli a Szovjetunió népeivel együtt a lenini vörös fényű hajnalt, a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. E felejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember mindenfajta kizsákmányolását és elnyomását, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét, és szabadon bontakoztathatja ki a személyiségének sokoldalú képességeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem Iá-’ tott magaslatai felé. A Szovjetunió testvéri szövetségben összeforrott népei történelmileg viszonylag rövid idő alatt sikeresen felépítették a szocialista társadalmi rendszert, és biztosan haladnak a kommunizmus építésének útján. A szocializmus országa gazdaságilag, politikailag, katonailag hatalmas erővé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küzdelmük magával ragadó példa; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszukat, reményeik megvalósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Példázza, hogy valóra válnak az október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szovjet nép kezében hatékony fegyver október lenini eszméinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres építésében. ★ A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasizmus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmenekült a világ leigázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a 'hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik köszönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadalra, győzött az igazi demokrácia, a haladás eszméje, és e történelmi diadal eredményeként egész sor ország szakadt ki a kapitalizmus világrendszeréből, megvalósították a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a föld valamennyi kontinensére kiterjedő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egyidőben a kapitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes világ- rendszert alkotni. Kezdetét vette általános válsága, amely társadalmi életének minden területére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és kedvező feltételeket teremtettek a kapitalista országok munkásosztályának harcához is. A kizsákmányolás, a gyarmati sors mellett az emberiség történetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetei a háborúk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a népek békeharcához is új feltételeket teremtett. A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci elszántságát ma már a szocializmus országainak békepolitikája és katonai ereje támasztja alá. Ez az a politika és ez az az erő, amelyek együtt biztosítják a világ népei reményeinek megvalósulását, a béke tartós megőrzését. ★ A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait megértve elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szolidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nogy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar Internacionalistának hősi példája, akik a szovjethatalom védelmére fogtak fegyvert a polgárháború éveiben. A magyar nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös csillagos katonái hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és történelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg ezzel. Mindig kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életüket áldozó hősökre, akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhessünk. Jól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forradalom, nem győzhetett volna 1917 októbere nélkül. Ezért méltán nagy ünnepe november 7-e a magyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politikai közösségen túl összeköt bennünket a kölcsönös érdekeltség országaink szocialista építőmunkájának sikereiben, közös felelősségünk a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. Felismerik ezt azonban az ellenfeleink is, ezért követnek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbálkozás, mert soha nem felejtjük a történelmi tanulságot, amelyet Kádár János elvtárs így összegezett: „Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz soha!...” Egész eddigi sorsunk és puszta létünk is arra int, hogy mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkra, óvjuk együttműködésünk zavartalanságát, munkálkodjunk szüntelen gazdagításán, továbbfejlesztésén. Együttműködésünk ma már a társadalmi élet minden területére kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdaságunk fejlődésében, politikai viszonyaink erősítésében, a kultúra széles körű terjedésében is. Egy világhatalom és egy kis ország viszonylatában ilyen egyenjogú, a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó kapcsolatra még soha nem volt példa az országok történetében. ★ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista építés gyakorlata a Szovjetunióban, és a többi testvéri szocialista országban, egyaránt bizonyítja a marxizmus—leninizmus általános érvényét, amely maga. is gazdagodott és továbbfejlődött a forradalmi gyakorlat tapasztalatainak elméleti általánosításával. Eddigi utunk tanulságai arról győztek meg minket: nemzeti létérdekünk ezekből a tapasztalatokból okulni, a hazai, sajátos körülményeknek megfelelően alkalmazni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom arra tanít minket: semmi sem drágább nekünk, mint a dolgozó nép hatalmának szüntelen erősítése és védelme. Történelmi küldetésünk, hogy óvjuk és mindennap tovább szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget, amely e hatalom politikai alapja. Ugyanígy kötelességünk küzdeni a szélesebb értelemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szocialista népinemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a munkásosztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folyamatok irányításában, a szocialista államiság és a szocialista demokratizmus fejlesztése közepette. E törekvésünk sikere egyben minden további előrehaladásunk kulcsa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy különleges figyelmet fordítsunk a gazdasági kérdésekre, a termelőerők szüntelen fejlesztésére. Ezekkel összhangban kötelességünk fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: a szocializmus eszméje az emberért született, a valóság sem szolgálhat senkit és semmi mást. A szocialista forradalom gyökeresen átalakítja a társadalmi viszonyokat. Ezért is szerves része a kulturális forradalom, a következetes osztályharc végigvitele az ideológia területén is. ★ Lenin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegest. A történelem ezt az előrelátást már sokoldalúan bebizonyította. Természetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista Forrada- lom méltó ünneplése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasznosításával. Október szelleme, a lenini eszmék jegyében munkálkodunk pártunk irányvonalának valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Ez a mi dolgunk, és elvégezzük becsülettel. De most, az ünnep alkalmából munkánkban egy pillanatra megpihenve tekintetünk a szovjet ember felé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „...És végezetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb harcokban is meg tudta védeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét, és nem sajnálva semmilyen áldozatot, aki, miközben kiállt minden megpróbáltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette magában az eszmei meggyőződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszersmind következetes internacionalista volt és marad...” Ünnepünk, a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszöntjük valamennyiünk álmának, a kommunizmusnak diadalmas építőjét, a szovjet embert!
