Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

Fejlesztések, megrostálva ..a népgazdaság ffl ágazatai állja a versenyt, teljesítménye a termék bármely piacon áll- nüfÜmoaghatl?oz7aszerepeZvln. kicsi. ára nagy; fölhagytunk a ja a versenyt. Megengedve a Az iparfejlesztésben mindé- gyártással. Holott a mezőgép- leegyszerusitest: gabonakom- nekeiőtt a szelekció nagyobb ipar fejlődik. Az ellentmondás bájn helyett fénycsöveket, vil- ségest”Ű érvenyesítése szűk- csupán látszólagos, vadjában, lamosizzókat, ezt mutatta a (Az MSZMP Központi bí- a realitásnak és a gazdasági zottsága 1977. október 2o-i célszerűségnek megfelelően ér­méséről kiadott közlemény- vényesült, működött a rosta. rostálás. bői.) Tapasztalatok és vizsgálatok Aho«v a maaas házban föl- egybehangzóan bizonyítják, f ®, kialakíthatók úgynevezett fej­Indokolásként - s egyben fe e >§yekvo embernek em e- lesztési blokkokB(s fgy kom^ jnagyaráza kent is - foghat- teket kell megjárnia, a gazda- lex egészségügyi rendszerek •uk fel a közlemény más he- sági fejlődés is szakaszokra mhoni és kü,földi eladásra, fven Olvashatókat, ami így osztható. Ahol ma tartunk, Amibe a2 injekcióstű ^ a hangzik: „A gazdaságos export ott a további haladás objektív röntgengé éppúgv beleérten- eroteljes novelese megkö- felteteleve vált a szelektivitás dg mint a betegek adatainak vételi, hogy szelektív iparpoh- eloterbe kerulese. azaz nem tikéval elsősorban a jelentős kedvünktől, belátásunktól függ, szerepet játszó, versenyképes utat engedünk-e neki. A ma­termelőágakat fejlesszük. és gyarázatot — az idézőjellel a számottevően növeljük a ma- viszonylagosságot érzékeltetve gas feldolgozottságú termékek — a „kicsi” belső számítógépes feldolgozása vagy a hordozható elektromkus di­agnosztikai eszközök. Ezen be­lül is lehet persze szelektálni, icLve mj az^ amjj. ittbon állítsunk piac oz s am;t esetleg másutt ér­gyártani. Lényeges mérlegelé­si szempont ugyanis a rendel- minél értékesebb fölhasználása Ennek ismeretében már ért­Rcmegcs nélkül tartani ?£«iyát." Hat esztendeje, mérten „nagy” termelés adja. demes _ gazdaságos _ le_ 1971-ben meg 4026, tavaly mar Egyszerűbben: nem kell, de csak 1461 tehergépkocsi ké- nem is tudunk mindent ma­szült hazánkban, holott a köz- gunk előállítani, mert megfi- k ^jfnvápnk úti járműipar erőteljesen fej- zethetetlenül sokba jönne, Iődött. Azután: fényképezték, azaz képesek sem vagyunk er- dicsérték az itthon előállított re. Arra azonban ig-n. hogy gabonabetakarító kombájno- például kiválasszuk a fényfor- hetőbbé válik, miért tapaszta- kat. Amikor azonban a világ rásgyártást. mert itt gazdag a lünk a fejlesztés ütemében — más országainak termékei be- szellemi háttér, a gyártási ta- szándékkal elért — különbsé- gurulhattak határainkon be- pasztalat, az áru kelendő, geket. Az ötödik ötéves terv- lülre, kiderült, a gép nem anyagigénye relatíve csekély, ben például mérséklődik a . vaskohászat részesedése az alapanyag-termelő ágazatok árukibocsátásából, holott fej­lesztjük a vaskohászatot is. Ám úgy, hogy nála lényegesen gyorsabb lesz a szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártásának növekedése. A gépiparban a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, a műszer­ipar lépésritmusa bizonyul sza­porábbnak, a gépek és gépi be­rendezések gyártásáé relatíve lassul, de úgy, hogy ezen be­lül fokozódik az energetikai berendezések kibocsátása. A szelektivitás tehát nem merev, s főként nem örökös érvény­nyel működtetett rosták rend­szere, hanem — bár meglepő­en hangzik — a rugalmasság kifejezője. Rugalmasságunk egvik bizo­nyítója, ha megnő az úgyne­vezett követő fejlesztések je­lentősége, azaz néhány gyár­tási területen az élenjáró technika, technológia kidolgo­zását vállalhatjuk reális cél­ként, másutt viszont a külföl­dön már alkalmazott megoldá­sok átvételét, meghonosítását állítjuk a középpontba. Ezt te­szik ma a gyógyszeriparban, ahol a terméklistát szűkíteni kell, mert van termékcsoport, ahol világviszonylatban jegy­zett eredményeket mutatha­tunk fel, s olyan is, ahol nem jutunk ötről a hatra. A szelektivitás: állásfogla­lás. Annak kimondása, mit te­kintünk a gazdaságban — táv­lataiban is — jónak, haté­konynak, társadalmilag érté­kesnek. Mészáros Ottó Amikor először állt a töb- Akad rá példája bőségesen, biek elé, hűtlen gondolatok hogy a tematikában szereplő kóvályogtak fejében. „Ez égé- téma mellett mennyi egyéb szem más, mint katedrán áll- dolog is felvetődik, amire ni, s nebulókat oktatni be- az ember külön-külön nem tűvetésre, vagy a matemati- készül, de a választ elvárják ka összefüggéseire...” — tőle. Persze a propagandista morfondírozott magában Kai- ser-. komputer, nem min- csó István, a dejtári Általá- denttudó, s ha fogas kérdés nos Iskola igazgatóhelyette- adódik, nem restelli bevallá­sé. A huszonhat éves fiatal- ni, hogy majd a következő ember szemében idegesség alkalommal visszatér rá. vibrál, meg-megremegett a — Nagy segítséget jelent a lába. A párttitkár tessékelte felkészülésben, hogy a járá- őt az asztalhoz, s ekkor gon- si bizottság rendszeresein dőlt egyet: beszélgetni jött összehívja a propagandistá­idé, a politikai oktatás veze- kát. Amellett, hogy előadá- tőjének más módszerek kel- sokat hallgatunk, csoportos lenek, s leült a többi közé. foglalkozáson veszünk részt, S ahogy teltek a hetek, úgy jó alkalom arra is, hogy a lett egyre magabiztosabb, s propagandisták kicseréljék ta- úgy szerették meg propagan- pasztalataikat — mondja az distaként a párttagok. A kö- igazgatóhelyettes. A termelő- zós munka gyümölcse lett, szövetkezeti alapszervezetben hogy a tavalyi oktatási évet Berta István vezeti a párt­sikeresnek értékelték a járási oktatást. Ketten gyakran bizottságon is. megbeszélik a feladatokat, — Kulturális témákkal Jól kiegészítik egymást, hi­foglalkoztunk az elmúlt év- szen ®er^a István nagy ta- ben. Most a szocialista tár- pasztalattal rendelkezik, _ if- sadalom fejlődésének kér- Jabb kollegája pedig újabb déseit választották a haliga- ®s újabb módszereket keres, tők — mondja Kalcsó 1st- Mint például az idén is. ván. — Továbbra is én vezetem az oktatást, de egy-egy fog­Tapasztalatok híján, ta- íaikozást más-más tart. Po­valy nagy fejtörést okozott iyak János, Nagy Lászáó, neki a pártoktatás foglalko- Szőllősi Sándor is vállalko­zásai módszerének megvá- zott, hogy „testhez álló” té- lasztása. Először a korábbi mában segít. Így várhatóan előadás vitáját tartják. „Hadd változatosabb lesz a hallga- érlelődjenek a gondolatok, toknak is a hétfői este — hiszen azonnal és tartalma- említi Kalcsó István. Annak san reagálni, nem könnyű” — örülne igazán, ha a pártta- tartotta. Ezt követte a tizen- g0k közül is vállalkoznának öt—húsz perces előadás, mar előadásokra, mint például ta- a következő összejövetel si- valy Luska Ferenc tanácstit­kárét előkészítve. Mert a já- kar> akj az államigazgatás: rásban a dejtári községi szervek kulturális»nevelő fej- alapszervezetnél folyó párt- adatait taglalta, oktatást a legjobbak között — Nem a hozzáértéssel, a emlegetik, s ennek elsősor- vállalkozókedvvel van in- ban áz élénk vita, a sok hoz- icább probléma — jegyzi meg zászólás az oka. A propagan- a propagandista. A „bátorí- distának nem lehet nagyobb tás” szintén az ő feladatai sikere, mint a párttagokban kbZ£ tartozik a téma iránti érdeklődés Dejtáron is elkezdődött a legteljesebb felkeltése. pártoktatás új idénye. Első — Alkalomszerűen szem- alkalommal az SZKP hatvan léltetőeszközöket is igénybe évéről emlékeztek meg. Az veszek. A diavetítő, epidi- előadást követően ezúttal aszkóp használata színeseb- sem hiányzott az aktivitás, bé teszi az oktatást — magya- sőt a Szovjetunióban járt rázza a propagandista. Sze- párttagok közül néhányan rényen elhallgatja, hogy a saját élményeikkel színesítet- leghatékonyabb egy jól fel- ték a foglalkozást. Bacsa Fe- készült előadó. Beszélget- renc, az alapszervezet titkára tünk róla, hogy mi is kell a kezdetet jónak értékelte, s ahhoz, hogy valakiből jó egyéb észrevételeit is közöl­proparandista legyen? — Politikai képzettség, a napi események precíz is­merete, tudjon válogatni a módszerekben, vegye figye­lembe az oktatásban részt­te a propagandistával. Ezek a beszélgetések is hozzájárul­nak a pártoktatás színvona­lának emeléséhez. — Az elmúlt évhez ké­pest sok minden változott. A vevők igényeit... sorolta marxizmus—leninizmus esti kapásból, s azonnal hozzátet- agyetemre járok, a pártveze- le, hogy legnehezebb: lépést tőség tagjának választottak tartani az aktuális esemé- meg. Ezzel még elfoglaltabb nyekkel. lettem, s a követelmények is — , Rendszeresen olvasom emelkedtek velem szemben az újságokat, folyóiratokat, — mondja beszélgetésünk vé­nem szalasztóm el este a Tv- gdn Kalcsó István, híradót sem. Ez az igény g azop várj, hogy € köve- akaratlanul is kialakul az telményeknek megfeleljen, emberben, hiszen ki tudhat- Hol van már az oktatás előtti ja azt előre, a következő ok- feszültség, remegés? tatáson, mi kerül felszínre — jegyzi meg Kalcsó István. Szabó Gyula Cudar helyzet ellenpontja „Végmeózáskor átnézik a kidolgozást kívül-belül... egyfor­mán bírálják el a keleti meg a nyugati exportot.. Alkalmasint sokat tanultak szakma is ismeretlen volt. ják el az asszonyaink. mert arra — úgy hiszik — nem kell annyira ügyelni. — Mit tesznek akkor ha a vevőktől fut be reklamáció? — Legutóbb — ha jól em­lékszem — tán két éve volt ilyen. Akkor másolatot kap­tunk a központtól, amit még aznap megismertettünk az „il­letékes” szalag dolgozóival. Megtudtuk, hogy a termé­keknek több mint 97 százalé­ka első osztályú áru. Ez an­nak is köszönhető, hogy moz­góbérrel — ahogy helyben ne­vezik: munkásprémiummal — ösztönzik a dolgozónőket jobb minőségű munkára. A pénzt a szalagvezető osztja el, de — egyenlősdiség nélkül! Az visz haza tömöttebb bugyellárist, aki többet termel, magasabb színvonalon. •k Barta Gyuláné meó-csoport- vezető-helyettes. Ö maga ki­váltképp a szalagközi ellenőr­zéseket végzi. — Hogyan látja: ér valamit a szalagközi ellenőrzés? — Föltétlenül! Hiszen így még időben figyelmeztethet­jük a dolgozót egy-egy hibá­ra, nem pedig akkor, ha már egy egész sorozatot elrontott. — Miből áll ez a munka? — Minden műveletet végig­nézünk, pláne ott, ahol gon­dok vannak. Ezekre felhívjuk a figyelmet, aztán később is visszamegyünk, megnézzük, miképp oldották meg. Kérdésünkre Bartáné el­mondta még. hogy a végmeó­záskor átnézik a kidolgozást kívül-belül. s minden csomag az asszonyok Jánosaknán, a Üzemindításkor láttak hozzá a első darabját gondosan le is Páva Női Fehérneműgyár két- szakmai képzés mellett még a mérik: megfelel-e az előírá- tes üzemében az elmúlt tíz művezetők meg a meósok oki- soknak... tásához is. esztendő alatt. Az utóbbi idő­ben már javarészt exportra — ... nehogy rossz Cudar helyzet volt. de itt az kerekedjen nyugaton! termeltek: köntösöket varrtak ellenpont is: ma már — a keletre, blúzokat nyugatra. hírünk - tette hozzá. cirka 400 közül — 211 a kivá- Itt említettem meg. hogy aa Nem nagy dolog — vethet- ló dolgozó, tízen pedig elérték járja: a nyugati kivitelt ko­molyabban vették, mint a ké­né közbe valaki —, hisz’ jó „A Könnyűipar Kiváló Dolgo néhány kisüzem termel ex- zója” címet, portra ilyen-amolyan portékát. Ez igaz — örömünkre —, de ____ __________ n ézzük meg, honnét nőttek fel fejlődött sokat" a”minőség~— lehetett megvarrni; meg aztán az exportminőséghez a jános- »v, „ „ a, ^ • munkaisénvpsphh ic unit mint letit. De kiderült, hogyi „az egy nagyon finom német se- Főleg az utóbbi öt évben lyerb volt> amit csak gondosan aknai varrónők. A vezető, Hegedűs eképpen összegezte a munkaigényesebb is volt, mint a prégeköntös.” Amúgy — természetesen! — egyformán bírálják el a keleti meg a ahogy mondta Sípos Elemérné párt­titkár, egyben művezető. — Béláné, Azelőtt nagy tételben expor- kezdeti táltunk keletre, és elharapó- állapotokat: „Üzemünk 80 fő- zott egy olyan szemlélet, hogy nyugati exportot vei indult. Dolgozóink bá- csak a nagy darabszám érdé- mondtak, nyászfeleségek voltak, zömmel kés. Az utóbbi években vi- a háztartásból kerültek ki. szont egyre inkább megköve- Többségüknek ez lett az első telték az átvevők, hogy magas varrónőről munkahelye. Bajos volt szá' Korányi Jánosné betanított jó véleménnyel mukra nyolc órát a gép mel- Főleg a MERT ellenőrei kifo- lett tölteni és a munkarendet gásolták mind szigorúbban színvonalú árut adjunk nekik, vannak a.meósok: pontosan — --------- dolgozik. — Talán mert így neveltek megszokni. Előfordult, hogy a minőséget. haza­jószá­— Milyen hibákat találtak? munkaközi szünetben szaladtak megetetni a got.” _ , ___ „„ ________ R áadásul — mint megtud- mivel Pestről kapjuk a szabott ben ^ tűk —, nem támaszkodhatott anyagot. De sokszor hibás múltra a konfekcióipar a já­rásban, sőt — állítólag — a — vallotta. — Az az igazság, hogy odahaza is csak az ala­— Például anyaghibákat. P°s munkát szeretem. Még a Igaz, erről nem mi tehetünk legkisebb házkörüli teendők­:n is. — De azért közrejátszik a volt a varrás is. Legsűrűbben munkásprémium... az apró műveleteket kapkod- — Persze. Bár az inkább a ■ mennyiségi teljesítménytől Január 1-től: minőségi bérezés az állami építő- és építőanyag-iparban Befejeződtek az ejőkészüle- reset 10—20 százalékáig tér- rezést, amelynek eredménye­tek és kísérletek, amelyek ta- jedhető prémiumot fizet. A ként az idén felépített léte- pasztalatai alapján a minisz- legmagasabb prémiumot azért sítményeinek túlnyomó több- tériumok és a tanácsok építő- a munkáért kaphatják, amely ségét kiváló minőségben adta és építőanvag-ipari vállalatai a kedvezőtlen feltételek el- át. A körültekintő előkészítés 1978. január 1-től teljes körűen lenére is elsőosztályú. Hason- alapján a Baranya megyei érvényesítik a minőség javí- ló elvek alapján prémiumot Állami Építőipari Vállalatnál tására ösztönző bérformákat a kaphat az a dolgozó is, aki és más kivitelezőknél is ked- darabbéres kategóriában, te- harmadosztályú feltételek el- vező visszhangot váltott ki a hát azokban a munkakörök- lenére másodosztályú munkát dolgozók körében a minőségi ben, amelyek közvetlenül be- végzett, tehát javította a mi- bérezés. folyásolják az építmény, a nőséget. Az előzetes feltété- Az anyagi ösztönzés kedve- termék minőségét. Az építés- lek minősítésével azonos ka- zőbb feltételeket teremt a szo- ügyi és városfejlesztési mi- tegóriájú munka esetén teljes cialista versenyben a minősé- niszter februárban kiadott keresetet kap a dolgozó, s ha gért indított munkamozgal- rendelete írta elő a minőségi rontott a minőségen. akkor maknak: a garanciális kötele- bérezés bevezetését, tehát kel- annak arányában 20—25 szá- zettségvállalásoknak. az elö­lő időt hagyott az előkészüle tekre, annál is inkább, mert a jogszabály 16 vállalat két­éves kísérleteinek legjobb ta- pasztalataira épült. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minő­ség javítására ösztönző bére­zési rendszer belső szabályza­tát. gyakorlati zalékot is elérhet a levonás. Az eddiginél jobb ző szakmai munkák megóvá­sának stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért me°.­gű munka a vállalatok több- ...... ...‘, , ‘ keresetnövekedéssel kulonboztetett gyeimet for- KeresetnoveKeoessei dítanak a jövő évben a mjnő_ ségi bérezés hatékonyságát jár, amelynek anyagi erőfor­rásaként számításba veszik a „ . , .. , másod- és harmadosztályú tartozik az építés ütemességé­nek, a munka szervezettségé­minőség miatti bérlevonást, kipróbálásra ““ 3Ä A rendeletben ________ hku mozgóbérek és az éves bérfej p edig egy vagy több építés- . 5. . . . vezetőségnél, üzemrésznél mar sy át is tértek a minőségi bére­zésre. Ennek lényege, hogy a meghatáro­zott program szerint a követ- Az elsők között kezdte meg kező lépcsőben, 1979. január a minőségre ösztönző bére- 7-ig a tatarozó és karbantar- különböző szabványok, tech- zést — s immár harmadik éve tó szervezeteknél, s 1980. ja- nológiai előírások és műszaki érvényesíti — a Fejér megyei nuár 1-ig az építésügyi és normák alapján munkafázi- Állami Építőipari Vállalat, építőipari ágazat valamennyi sónként minősítik a terméket, amely gondoskodott a jó mun- szervezeténél át kell térni a a munkát, s e minőségi ősz- kaszervezeti, munkaszerve- minőség javítására ösztönzi, tályozástól függően növelik, zési és külöböző műszaki fel- bérformákra, vagy csökkentik a keresetet. A tételeinek megteremtéséről is. vállalatok többsége az első Teljes összefüggésben készí- T osztályú munkáért az alapke- tette elő tehát a minőségi bé-. 1 ICorény Jánosnéról jó véle­ménnyel vannak a meósok: „Ügyelni kell a minőségre, úgy lesz több a forint.” függ. De ha — mondjuk — a rossz minőség miatt visszaad­nak néhány díszítőpántot, amit megvarrtam: még ■ egyszer iolgozni kell vele. és leront­ja a darabszámomat. Tehát a minőségre is ügyelni kel) úgy lesz több a forint. Amikor elléptünk a gép mellől, Barta Gyuláné azt ajánlotta: — Jöjjön, tudok még mutat­ni több asszonyt is, akik jól dolgoznak! Ennek kivált azért örülünk, mert — mint megtudtuk — a jánosaknaiak célja: elnyerni a ..Kiváló Üzem” címet. És eh­hez bizony tényleg több olyan asszony is kell, aki jól dol­gozik! Szöveg: molnár Kép: bábéi NOGRAD - 1977, november 24., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom