Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

Nőpolitika a nagyüzemekben (2.) Nézzünk a statisztika »• r Ritka példa möge tó, főkönyvelő, vagy főosz- zép- vagy felsőfokú képzett­tályvezető csak itt-ott akad, séget adó tanfolyamokra. A megye nagyüzemeiben mutatóban. A gazdasági és A tudásbeli elmaradásnak a tehát alapvetően eredménye- szakmai vezetőknél bátrabb- nők közéleti tevékenységén sen hajtják végre a nőpoíiti- nak bizonyultak a pártalap- túl nemegyszer a munka és kai határozatot. Ám, Salgó- szervezetek, a pártbizottsá- természetesen a munkásnő tarján, Balassa,gyarmat, Nagy- S°k. ott ugyanis következete- is anyagi kárát látja. A rae- bátony és a járási székhelyek sebben érvényt szereztek ed- gye legnagyobb üzemeiben nagyobb üzemeiben végzett dig i® a káderpolitikai hatá- nem éri el a tíz százalékot vizsgálódások tanasztalatai rozatnak. A tervszerű nevelő sem a női szakmunkások szá- gyelmeztetésül is szolgálnak, munka eredményeként a já- ma. Jó részük segéd- vagy Figyelmeztetésül arra hogy nási, városi pártbizottságok betanított munkásként dol- lényegesen kevesebb lenne a egyharmada nő. Még nagyobb goziik, általában az átlagos­pótolnivaló, ha a nagyüzemi számban képviseltetik ma- nál alacsonyabb bérért. A pártbizottságok, a pártalap- gukat a lányok, asszonyok az salgótarjáni öblösüveggyár, a szervezetek, a szakszervezeti alapszervezeti vezetőségek- romhányi Építési- es íve rá ­bizottságok’és természetesen a ben ,eSy sor pártszervezet miagyár példája mellett —, gazdasági vezetők egyformán munkáját is nő irányítja. ahol nem kis erőfeszítéseket következetesek mindenütt; tesznek a mostani helyzet nem engedik maguk mellett IVomoaaL- magváltoztatására — egy sor elszaladni a lehetőségek so- ellenkező tapasztalat is akad. rät. - . . , Néhány üzemben ugyanis A nőpolitikái határozat azért nem fordítanak gon- Itt ván mindjárt példának a végrehajtásáról folytatott be- ^ot a felnőtt szakmunkáskép- tehetséges lányok, asszonyok szélgetés során — így a párt- zésre, mert a szervezése nem vezetővé nevelése. Szerencsé- építési munkabizottság ülé­re van belőlük mindenütt s®n *s —> joggal vetik fel a egyszerű feladat és tetemes anyagi kiadással is jár. lyen ennél előbbre tekinte­ni, és azt vizsgálni, hogy vajon meddig? ___ ________ ___________ _ ___ __________ ___ A s zép számmal. Ez azonban ko- nagyüzemek gazdasági veze- munkát pedig — legalább is rántsem jelenti azt, hogy kö- *-oi, hogy a nők kinevezése ma még —- a szakképzetlem zülük valamennyi tehetségé- vezetőnek, nem csupán bátor- dolgozó is ellátja. Persze nek, képességének megfelelő saS kérdése. Az előítéletek nem ártana egynémely he- helyen dolgozik, kisebb, vagy visszatartó ereje, önbizalom nagyobb közösség munkáját bdánya mellett azzal érvel­irányít ja. Még a kifejezetten uek. hogy a nődolgozók fel­női üzemekben ds meglehető- készültségé, szakmai, politikai sen óvatosak, ha választani képzettsége általában elma- » , . kell, hogy férfi, vagy nő le- rad a férfiak mögött. S ebben Belenyugvás iielyett gyen a csoportvezető, a mű- bizony sok az igazság. A me­vezető, a főmérnök, főköny- Sye legnagyobb üzemeiben A nőpolitikái határozat velő vagy igazgató. A Salgó- dolgozó nők között nem kis végrehajtásának eddigi ta- tarjáni Ruhagyár, ahol az első számban tevékenykednek pasztalatai — ez a pártépí­számú vezető asszony, és a érettségizettek, diplomások, tési munkabizottság ülésén is 27 vezető beosztású ’ dolgozó Am a munkásnők egyharma- megerősítést nyert — nem majd kétharmada nő _ ma da nem végezte el az általá- csupán az eredmények so­m ég ritka példa. Inkább a nos iskolát. S bár több üzem- rolását jelentik. Mellettük BRG salgótarjáni gyáregysé- ben kihelyezett általános is- közismertek a nők politikai .gében tapasztaltak az általá- kólát szerveznek, ahol éven- és szakmai képzettségének, nosabbak. Az, hogy bár a te százötvenen, száznyolcva- vezetővé nevelésüknek, köz­munkások több mint fele nő, nan kapnak bizonyítványt, életi tevékenységüknek megle­a vezetők között mindössze számuk mégsem csökken je- vő gondjai is, amelyekbe nem három található. Azok is lentősen. Az utánpótlás saj- lehet, nem szabad belenyugod- megakiadtak” az alsó szín- nos> folyamatosan biztosított ni. A gyorsabb előrelépés lehe­tem Igaz, a jövőben ennél azokból a fiatalokból, akik tőségeit egyformán keresniük több női’ vezetővel számol- ma sem fejezik be általános kell a nagyüzemi pártbizott nak. Csaikhogy az elképzelő- iskolai tanujmányaikat tizen- sek valóra váltása —, mint hat esztendős korukig, annyi más üzemben — itt sem Az alapvető ismeretek hiá- egyszerű. nya nem csupán a középisko­Végül is a női vezetők szá- lai, a fedsőiskoiai tanulmá- ma a megye legnagyobb ipa- nyokat teszi lehetetlenné, ami ri üzemeiben, az elmúlt hét pedig egyik feltétele a veze- esztendőt vizsgálva, több tői munkának. Nehezebb így kakörülmények, a fokozódó mint száz százalékos emel'ke- a folyamatos politikai kép- erkölcsi és anyagi bizton- dést. mutat. De nézzünk csak zés megszervezése is. Töb- Ság, a gyermekintézmények a statisztika mögé. Kiderül, bek között ez magyarázza, és szociális kedvezmények, hogy az üzemek többségében hogy a munkásnők nagy tö- amelyek a családeUátás gond­nem használták ki a megle- meged — párttagok és párton jait enyhítik, akkor segítenek vő lehetőségeket. A leányok, kívüliek — esztendők óta az valójában, ha mind több asszonyok többnyire a veze- alapfokú politikai tanfolya- munkásnőben ébred fel a tar­tós alsó, legfeljebb középső mokon tanulnak. Csak keve- talmasabb, teljesebb élet dgé- szintjéig jutottak el. Igazga- sen merészkednek el a kö- nye. Vincze Istvánné Ságoknak, a pártalapszerve- zeteknek, szakszervezeti bi­zottságoknak és gazdasági vezetőknek. S természetesen magúiénak a lányoknak, asszonyoknak is. Mert a korszerűsödő mun­A kitüntetett két Szabó Egy falu építői A Hazafias Népfront a kö- Az „Érdemes társadalmi Hallottam róla: egyidőben zelmúltban alapította a Kivá- munkás” kitüntetés kerül is- negyvennyolc órát is dolgo- ló, illetve „Érdemes társadal- mét szóba. zott, s amikor hazatért, pihe­mi munkás” kitüntetéseket. A — Nagyon jólesett. De arra nés helyett újra munkába közhasznú társadalmi munka, vagyok igazán büszke, hogy a állt. A falujában. Mert tud- a lakóhely szeretetéből táp- fiammal együtt kaptam. Ez- ta, hogy itt is szükség van rá, lálkozó áldozatvállalás elis- után még többet akarok ten- s amíg ő nem végez, mások méréséként első alkalommal ni a faluért. Nyugdíjas va- sem haladhatnak, november 7-én tűzték a jel- gyök, időm is jobban akad. A vállalatáról, a kollektívá­ról elismerően beszél: + — Jól érzem magam, s en­gem is megbecsülnek. Sok- Ifjabb Szabó Imrének a „Ki- szór tréfából fel is hívják a zathozatal majdnem közfelki- váló társadalmi munkás” ki- figyelmem: én még azokból a áltással született. „A három tüntetést nyújtotta át Váló- kőművesekből való vagyok, közül kettő a két Szabót il- czi Mihályné, a népfrontbizott" akik „kőből is tudnak falat leti! ők lehetnek legméltóbb ság elnöke. A 34 éves fiatal- rakni.” viselői.’’ ember az Egri Közúti Építő ^ Vállalatnál dolgozik, tizenegy ★ éve párttag. Beszélgetésünk végén top­— Én mindennap útrakelek, pan oda a két Szabóhoz Van­Idősebb Szabó Imre 64 éves, így a társadalmi munkára dornyik Attila, ezekkel a sza- nyugdíjas^ kőműves kisiparos, szombat és a vasárnap ma- vakkal: Beszélgetésünkkor nem is lep- rad. Kicsit fárasztó, de mese — Egyeztetni kellene az lezi örömét; jólesett neki az nincs, meg kell tenni. Ez a időt, mikor fogjunk hozzá a elismerés. Büszke rá. kötelességem. tűzoltószertár javításához. — Tudod fiam, az egész fa- A „miért-et” ifjabb Szabó Itt az újabb munka. Apá- lut majdnem mind mi építet- Imre ezzel el is intézi. „Kö- nak és fiának — a két pél­tük. A Szabók! Kezem alatt telességem”! — ennyit mond, damutató társadalmi munkás­tanulták a mesterséget a fia- s rámvillanó szeméből ezt ol- nak. S ők teszik kötelességü- im. Mindig ott volt mellettem vasom ki: kell ehhez még va- két! lami magyarázat? (k. g.) vényeket a legjobbak mellé­re. Kozárd községben három kitüntetés sorsáról döntötték az ünnep előtt, s a határo­a párom is. Kezük munkája nyomán épült, szépült a falu. S igen sok éve már annak is, hogy a legjobb társadalmi mun­kások között tartják őket szá­mon. — így kellett ennek lenni, hiszen a szakmunkához „kéz­nél voltak” a kőművesek. Ef­fajta teendő meg akadt bővi- ben. Példájára nehezen talál, nem is nagyon keres magya­rázatot idősebb Szabó Imre. Nem a szavak embere, gon­dolatait jobban kifejezi a kő­műves kalapács, a vakolóka­nál. A falu sok közlétesítmé­nye, sok száz méter járdája, épülete viseli nyomát. Leg­utóbb a pártház felújításán dolgozott, s itt „a két Szabó” javára több mint száz óra társadalmi munka írható. — Miért teszi? Kicsit elgondolkodik, úgy válaszol: — Muszáj! Nem parancsol­ja senki, de muszáj. Hogy szebbé tegyük a szépet, jobbá a jobbat. Mit mondjak még? Hatvannégy éves vagvok; em­lékszem a múltra, látom, hogy mi van ma. Ezért ily módon, kezem munkájával is fizetni akarok. Használatban próbálják ki az áj fogyasztási cikkeket A könnyűipari miniszter rendelete A termelők maguk próbálják ki először az általuk előállított, újonnan bevezetésre szánt fo­gyasztási cikkeket, győződjenek meg arról, hogy megfelcl-e a minőségi követelményeknek, ho­gyan válik be viselés közben —, valamennyi vállalatra, szövetke­zetre kiterjedően erről intézkedik a könnyűipari miniszter mosi napvilágot látott rendelete. A fogyasztók és termelők leg- sajátabb érdekeit szolgáló rendel­kezés szerint azok az új cikkek, amelyeknek használat közbeni vi­selkedését műszeres vizsgálattal nem lehet megállapítani, a soro­zatgyártást megelőzően használati- viseleti próbára adhatók ki. Ez a próba azonban nem pótolja a külön jogszabályban vagy ható­sági rendelkezésben előírt egyéb vizsgálatokat. A használati-viselési próbát az adott termék jellege szerint az il­letékes könnyűipari minőségelle­nőrző szervnél, illetőleg ilyen le­hetőség hiányában — s a rende­letben foglalt megkötöttségek sze­rint — magánszemélyek bevoná­sával hajtják \régre. Ez utóbbi esetben is viselési próbát a válla­latnak elsősorban saját dolgozói körében kell megszerveznie, s a próbát végző személyt tájékoztat­ni kell a termék használati, keze­lési módjáról is. A nróbák szabá­lyait — csakúgy, mint az értéke­lés, továbbá a tapasztalatok hasz­nosítási rendjét — külön vállalati szabályzatban kell meghatározni. A szabályozást és annak megtar­tását a minőségellenőrző intézetek is ellenőrzik. Végső soron a vállalat által vég­zett vizsgálatok és a próba ered­ményeinek együttes értékelésével döntik el, hogy az adott termék alkalmas-e a vele szemben tá­masztott igények kielégítésére. Műszakpótlék Boldogít-e a pénz ? Hol éjszaka, hol délelőtt, hol látszik-e, meg délután dolgozni nehéz mondani, terhet ró a munkásokra. De, ahogy mondják — pénzzel sok mindent — így a három műszakot is — meg lehet fi­zetni. nem tudnám meg­— És ennek örülni kell? — Igen. Nekik anyagilag jó, mert, ha éjszaka túlóráznak, * még több lesz a fizetés. Ne­künk meg azért, mert most — A nagy gépeket eddig is éppen van túlórakeret, amiből teljesen kihasználtuk — fele- fizethetünk; és ezzel elősegít- li Juhász Gábor termelés- jük a terv teljesítését. * előkészítési osztályvezető. — — Ehhez a régi, gyakorlott Szükség esetén akár a kisebb munkások is kellenek. Hogy Nyár közepétől a ZIM sál- gépekről is átküldték valakit látja: csökkent-e az elvándor- gótarjáni gyárában is emelték olyanokra, amelyek nem áll- lás a pótlék fizetése óta? a műszakpótlékot. Az éjjeli hatnak. Ez nem változott most — Nézze, van egy stabil munkáért negyven, a délutá- se. így 87 százalékos a gépek gárdánk, ök így is, úgy is niért húsz százalékkal több kihasználtsága, ami az orszá- maradnak. De van egy ván- pénz üti a dolgozók markát, gos átlag fölött van. A fenn- Vajon miképpen hatott ez a maradó 13 százaié« a ciklus­létszám alakulására? — kér- javítások miatt esik ki. deztük Durányik Bélától, a _ Tehát a termelésre nem munkaügyi osztály vezetőjé- hatott a pótlék? . ,.. . . ,, .. ___. — Dehogynem. Az en.berek­r ^1,1.e‘SZ‘^ienlia.U.,C^LP!t nek már a kedvük is más. Nem hiányoznak annyian az éjszakás műszakból mint ko­sem növekedett, mivel mind egyik nagyüzemben megkap­ják a dolgozók a műszakpótlé- betegre” meg kot. Tehát a fizetési arányok raDDan „°eie0se3re me0 dormadár réteg is. Azoknak szintén mindegy: ha meggon­dolják magukat, mindenkép­pen mennek. A műszakpótlék számukra nem oszt, nem szo­roz, hisz’ másutt is éppen úgy jár nekik. maradtak. Sőt azóta — július 1-től — több mint százan mentek el a gyárból. — Okozott-e egyáltalán va­lamilyen változást a pótlék? — Igen. Megfigyelhető, hogy az összes munkaórák kö­zül megnövekedett a délután. egyébre hivatkozva. Olyan is akad, aki korábban valami­lyen családi vagy más gond­ja miatt nem vállalhatta az éjszakás műszakot. Most pe­dig megoldotta a problémáját, jöhet éjjel is. Megszűntek a kérelmekkel való szaladgálá­sok, mert tudja mindenki, illetve éjszaka ledolgozott hogy ma már elesik öt-hat­órák hányada, azaz műszakéi- száz forinttól, tolódás van. Márciusban pél­dául — keresi elő a kimuta- * tást — 56,1 százalék volt a délelőttös órák aránya, míg Kétségtelen, hogy elégedet- augusztusban csak 54,3 Az éj- tebbek a dolgozók — véli Pál- jeles órák pedig, ugyanezt a falvi Gyula, a hagyományos két hónapot összehasonlítva szerelő-zománcozó üzem veze­ti,9 százalékkal jelentenek na- tője. — Ez az egyik előnye a gyobb részt az utóbbiban. Ügy pótléknak. A másik, hogy szí- látszik tehát, hogy az embe- vesebben vállalják a túlórát, rek szívesebben járna« három A múlt héten például éjjel műszakba... De hogy ez a gé- többet termeltek, mint (tel­pek kihasználtságán is meg; előtt! — Ügy látom — vallja Bo­tos Gyula szerelő —, hogy a munkakedvét mindenkinek senkentette a műszakpótlék. Korábban is dolgoztunk éjsza­kánként azért a húsz száza­lékért, mert tudja, akkor any- nyi járt, de most mindenki szívesebben vállalja. Ügyhogy örülünk a pótléknak. Legföl­jebb azt tudjuk róla mondani: előbb is jöhetett volna. Az persze nyilvánvaló, hogy a népgazdaság pénzét nem könnyű elosztani. A pótlékra csak most volt lehetőség... — így mennyivel több a fizetése? — Amikor egy hónapra be­ugrik két éjszakás hét is, az­zal 11 éjszakás műszak, ak­kor nagyjából ötszáz forinttal viszek haza többet. Ez bizony kell is. Hisz’, ugye, mi is a piacról élünk. — molnár — A nukleáris energia távlatai A szocialista Csehszlovákia hozzákezdett a nukleáris ener­getika 15 éves fejlesztési prog­ramjának megvalósításához. A program keretében több atom­erőmű építését irányozták elő, építése az ötéves tervidőszak végén kezdődik. A nukleáris energetika táv­lati fejlesztési programja a nukleáris erőművi berendezé­seket gyártó ágazat nagymér­mintegy 12 millió kilowatt tékű fellendítését is magával összkapacitással. A cél az or- hozza. A gépgyártás központja szág fűtőenergetikai készletei- a tervek szerint Plzen lesz. A nek további növelése. A szlovák ipar fejlődését a tervek szerint három erőmű segíti majd elő. Ezeket az erő­műveket csehszlovák és szov­jet berendezésekkel szerelik fel. A jövő évtől ad áramot plzeni gyár nemcsak a köz­társaság, hanem más szocialis­ta országok számára is gyárt majd különböző berendezése­ket, így atomreaktorokat és turbinákat. A 15 éves program befej e-i az első 880 megawatt kapaci- ződésekor az atomerőművek az tású erőmű, amit már az új ország elektromos energia konstrukciójú reaktorokkal lát- szükségletének egyharmadát nak el. Az első prágai erőmű fedezik majd. A világ számos országába szállít különböző berendezéseket a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége. Jelenleg szovjet megrendelésre olajmérő-állomást gyárt. Képünkön: Bíró Zol­tán és Lászlók János lakatosok a szűrőberendezésen dol­goznak — Fotó: Bábel — NOGKAD - 1977. november 23., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom