Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

Ifjú Gárda névadó és zászíóavató ünnepség Salgótarjánban Az új zászlóra emlékszalagot kötött az MSZMP Nógrád megyei bizottsága, a városi párt- bizottság cs a városi tanács nevében Godó Györgyné, a megyei pártbizottság osztályveze­tője Névadó és zászlóavató ün­nepségre került sor kedden Salgótarjánban a városi sport- csarnokban, melyen részt vett — többek között — Ozsvárt József, a városi pártbizottság jáni Kun Béla zászlóalj pa­(Bábel László felvétele) te a díszparancsot, melynek gának titkára mondott be- értelmében az Ifjú Gárda szédet, melyben méltatta az salgótarjáni egysége Kun Bé- ifjúgárdisták eddigi munká- la nevét veszi fel. Ezt köve­tően a munkásőrség salgótar­első titkára, Szokács József, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnoka, valamint Molnár rancsnoka, Godó János átadta a zászlót Gál Ildikó városi Ifjú Gárda-parancsnoknak, ját. A DlVSZ-induló dalla­maival ért véget a névadó és zászlóavató ünnepség. György, a KISZ Nógrád me- aki fogadalmat tett. Ezután a gyei bizottságának titkára. Az ünnepségen ott voltak a vá­ros ifjúgárdistái és a meghí­vott vendégek. A Himnusz után szavalat következett, majd Bógyin Jó­zsef, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka ismertet­párt-, állami és szervek, valamint és intézetek képviselő a zász­lóra szalagot tűztek. Az ünnepség további részé­ben Márton József, a KISZ salgótarjáni városi bizottsá­A Nógrád megyei Ifjú Gár- társadalmi da-parancsnokság kedden tar­áz üzemek tóttá soron következő ülését Salgótarjánban, melyen tá­jékoztató hangzott el az Ifjú Gárda-lövészverseny megyei kiírásáról, valamint a parancs­nokság propagandamunkájá­val kapcsolatos feladatokról. Világ proletárjai, egyesüljetek! Magyar pártküldöttség Kolumbiában A Magyar Szocialista Mun- gotába. A kolumbiai főváros káspárt küldöttsége, amely repülőterén a Kolumbiai Biszku Bélának, a Politikai Kommunista Párt vezetői üd- Bizottság tagjának, a Köz- vözöílték a delegációt, ponti Bizottság titkárának A magyar pártküldöttség vezetésével Latin-Amerikába kedden megkezdte tárgyalá- utazott, kedden megérkezett sait a kolumbiai testvérpárt útjának első állomására, Bo- vezetőivel. (MTI) Ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága ' Bár még mindig Budapes- gazdasági és kulturális tervé­ten dolgozik az akadémia tu- inek megvalósításában. Mun- dományos intézményeinek és kájuk nyomán lehetővé vált, kutatóinak többsége, a vidéki hogy szorosabb kapcsolat ala- akadémiai bizottságok létre- kuljon ki a vidéken élő tu- jötte minőségi változást ho- dósok és az akadémia között, zott a hazai tudományos élet- Az MSZMP KB tudomány­ben. A Szegeden, Pécsett, politikai irányelveinek meg- Veszprémben, Debrecenben születése óta az akadémia sa- tevékenykedő akadémiai bi- ját intézetei közül a műszaki- zottságok új színt jelentenek kémiai kutatóintézetet Veszp- a vidéki tudományos közpon- rémbe telepítette, s az utób- tok fejlődésében, jó lehetősé- bi évek legnagyobb tudomá- geket teremtettek a tudomány nyos beruházásaként Szege- műveléséhez, szélesebb körű és den épült fel a biológiai köz- hatékonyabb terjesztéséhez pont. Nagyobb támogatást — állapította meg keddi ülé- kaptak a vidéki egyetemi tan- sén az országgyűlés kulturális széki kutatások is. bizottsága. Az Ortutay Gyula Az akadémia felügyelete elnökletével az Országházban alatt működő, összesen 47 ku- tartott tanácskozáson Szent- tatóintézetből és kutatólabo- ágotai János akadémikus, a ratóriumból tíz tevékenyke- Magyar Tudományos Akadé- dik vidéken, 37 Budapesten, mia elnöke fűzött szóbeli ki- Az elmúlt években kedvezően egészítést az MTA vidéki te- változott a kutatásokra for- vékenységéről, és a vidéki bi- dított összegek vidéki részese- zottságok működéséről szóló dése: amíg 1960-ban a kuta- írásos tájékoztatóhoz. tási költségek 15,1 százaléka Egyebek között hangsúlyoz- jutott vidékre, addig 1970-ben ta: a vidéki akadémiai bízott- már 18,7 százaléknyit, 1975- ságok segítik a helyi tudó- ben már 24,3 százaléknyit mányos élet fejlődését, s'részt használtak fel a nem fővárosi vesznek az adott terület nép- kutatóműhelyek. Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága november végén, december elején Bu­dapesten tartja soron követ­kező ülését. Az ülésen meg­vitatják a Varsói Szerződés katonai szerveinek tevékeny­ségével összefüggő időszerű kérdéseket. (MTI) AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BfZOTTSAGA ES A MEGYEI TAN AGS LAPJA ­XXXIII CVF.. 275. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977 NOVEMBER 23.. SZERDA NAPIRENDEM Községpolitika Kistcrenyén A községpolitika valóban politika a javából — fogal­mazta meg véleményét a megyei tanács végrehajtó bizott­sága keddi ülésén, amelyen a testület a Kisterenye; nagy­községi közös Tanács község politikai tevékenységét vitatta meg. Kisterenye a megye harma­dik, a salgótarjáni járás má­sodik legnagyobb községe, la­kóinak száma meghaladja a hétezret. Döntő, hogy munkás- lakta település. Egy nemrégi­ben készült felmérés szerint a felnőtt lakosság hatva:- száza­léka munkás. Kedvező a föld­rajzi helyzete is. Nagybátony nagyközséggel közösen biztató a fejlődése. Mivel nagyközség, sajátos vonzáskörzete van. A kereskedelmi, egészségügyi el­látást, oktatási és kulturális intézményeit figyelembe véve a vonzáskörzetbe mintegy tizen­ötezer ember tartozik. Az sem utolsó szempont, hogy a vasutat tekintve közlekedési csomópont. Sok üzem működik a nagy­községben. Ezek össztermelési értéke ebben az évben kétszáz­hetvenmillió forint körül ala­kul. Sok a munkalehetőség, ennek ellenére sok az eljáró dolgozó, az ingázó. A végre­hajtó bizottság ülésén sok szó esett — a hozzászólók és az előterjesztők egyaránt em­lítették — Nagybátony és Kis­terenye kapcsolatáról, a vár­ható fejlesztésről, amely a két nagyközséget egyformán érin­ti. Nem véletlen, hogy közös rendezési terv készül*, amely már ma alapját jelenti a to­vábbi településfejlesztésnek. A nagyközségi tanácsra je­lentős feladatok hárulnak a községpolitika alakításában. A helyi pártszervezet cselekvési programja alapján tevékeny­kedik, mint a terület felelős gazdája. A végrehajtó bizott­ság a vita és az írásos jelen­tés alapján úgy döntött, hogy a tanács jól foglalkozik a köz­ség gazdasági és társadalmi életét meghatározó tennivalók­kal, a középtávú és éves ter­vek jóváhagyásával, azok vég­rehajtásának értékelésével, a közoktatás, a közművelődés, az egészségvédelem tennivalóival, a párthatározatokból eredő nő-, ifjúsági és népesedéspo­litikai feladatok megvalósítá­sával. Kisterenyén a többszintes építkezésnek most teremtőd­tek meg az alapjai. Mindez a városiasodást szolgálja. Meg­felelő a kapcsolat a társadal­mi és tömegszervezetekkel, amelyet talán legjobban az igazol, hogy a társadalmi munkaversenyben a megyében Kisterenye első „ helyezést ért el a nagyközségek között. Az üzemekkel a tanács kapcsolata megfelelő, de az anyagi támo­gatás — amely a nagyközség érdekeit szolgálja — még min­dig csak minimális. Nincsenek közösen fenntartott intézmé­nyek. Ezen a helyzeten változ­tatni szükséges. Fontos szerepet töltenek be a községpolitika alakításában a tanács tagjai, akik oeszámo- lókon, választókerületi gyűlé­seken és minden más fórumon kapcsolatot tartanak a lakos­sággal. Megvitatják a legfon­tosabb községpolitikai intéz­déket figyelemve véve viszony­lag kiegyensúlyozott és ará­nyos. Jórészt befejeződött a vezetékes ivóvízhálózat meg­építése, viszont nagyon sok a jogos lakásigénylő. Ami sze­rencsésnek mondható, hogy Kisterenye az alapfokú ellá­tást biztosító intézményekkel és szolgáltatóegységekkel ren­delkezik, van bölcsőde, óvoda, és már megérkeztek az épí­tendő tizenkét tantermes is­kola kiviteli tervei. Megye- szerte elismert az öregek nap­közi otthona, és megoldották a házi szociális gondozást. A hozzászólások, vélemények bizonyították, hogy Kistere­nyén a tanács jól látja el fel­adatát. mely az eredmények­ben tükröződik. Ugyanakkor a testület arra is figyelmezte­tett, hogy a két szomszédos nagyközség érdekei azonosak, fölösleges rivalizálásra nincs szükség. A társközségeket job­ban bevonva a közös munká­ik eclés eket, terveket. így ért- ba, a testületi tennivalók egy- hetoen segítik a tanacs mun- szerűsítésével. az üz-mekkel kajat- való még jobb együttműkö­Kisterenye nagyközség gaz- déssel előbbre léphet Kistere- dasága a salgótarjáni iparvi- nye. Országos tanácskozás Salgótarjánban A Salgó Hotelben hétfőn nagymértékben befolyásol- kezdődött és ma fejeződik be ja a nevelési veszteségek ala- az a tanácskozás, melyen a kulása. A nagyüzemi állat- szarvasmarha-egészségügy ak- tartás keretei között elvárha- tuális kérdéseit vitatták meg tó az állatok képessége sze- a Mezőgazdasági és Élei- rinti legnagyobb termelés, mezésügyi Minisztérium ál- Ehhez azonban sajátos igé- lategészségügyi és élelmiszer- nyeik szerint a legmegfele- higiéniad főosztályának, az lőbb tartási, takarmányozási Országos Állategészségügyi viszonyokat kell biztosítani Intézetnek, valamennyi me- számukra. Valamint olyan gyei állategészségügyi álló- egészségi állapotot, mely le- másnak, valamint néhány hetővé teszi a követelmények más országos intézménynek a teljesítését. A tanácskozáson képviselői. elhangzott előadások segítsé­A szarvasmarhatartás és get nyújtanak a résztvevők- -tenyésztés eredményességét nek további munkájukhoz. Lenin-emléktábla Az Atlanti-óceán menti Pornic kisváros egyik épületén 'létfőn emléktáblát lepleztek le: ebben a házban élt 19Í0- ben rövid ideig V. I. Lenin. A városi, a megyei hatóságok, a francia—szovjet társaság aktivistái által leleplezett em­léktáblán a következő szöveg olvasható: „Ebben a házban élt V. I. Lenin, a szovjet ál­lam megalapítója 1910. jú­lius 9.—augusztus 10. között.” (MTI) A dy-diszünnepség az Erkel Színházban Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából az Ady Endre-emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium kedden este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az Ady Endre-emlékbizottság elnöke, Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke. Az elnökségben foglaltak helyet a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői, valamint kulturális és tudományos életünk jeles személyiségei. A díszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünhepséget. Ezt követően Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költő em­lékezett meg Ady Endréről: — Nem irodalomtörténetet mondok, de vaillomást teszek, itt, ma, 1977-ben a szocializ­folytatóiként emlékezünk ma Ady Endrére, születésének szá­zadik évfordulóján. Róla be­szélve nem a múltat idézzük, nem a feledés porát töröljük le, hiszen Ady életműve két emberöltő múltán is eleven. Versei szélesebb körben is­mertek és kedveltek ma, mint mus hitében, szocializmusunk létrejöttük idején, „történelmi Magyarorszagaban - mon- leckéi„ meggyökereztek né- dotta Juhász Ferenc. Ady Endre, ez a csoda- fiú-táltosenvber tudta a tör­ténelmet! Nem reformátor volt, de forradalmár! Nem pünk gondolatvilágában. Az élő Adyt ünnepeljük, aki számára a társadalmi haladás és a művészi megújulás egy- részleges változást akart, de mástól elválaszthatatlan vált, a változás teljességét. Ez a akinél nemzeti múltunk vizs- kurucos; Rákóczi Ferenc-es, gálata kora társadalmi kér- Dózsa György-ös oly korán if- déseinek jobb megértését szol- jú-vén hatalmas költőember gálta, aki képes volt kritiku- tudta: a rendet, az akkorit san birtokba 'venni korának nem csontvázig, de csontvá- valóságát, aki nemcsak tu- zában is össze kell tömi, dott, hanem mert is történél- hogy az összezúzott pépanyag- mi távlatokban gondolkozni, ból teremtő istenemberként új testet formálhasson a nép! S mert ezt tudta, tudta azt is: a nép, egy nép se lehet ellenség! Hogy a nép, a dol­gozó ember, a kétkezi em­ber, az értelmi ember önma­gától és önmagában soha nem ellenség! Hogy nincs kis nép, vagy nagy nép, kis nemzet, vagy nagy nemzet. Csak nép van; egyszerű, bizalomra és bol­dogságra vágyó, munkát áhí- tó, dolgos, akaratában bé­kességhitű, lényével béke­szándékú. Ezután Övári Miklós mon­dott beszédet. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Korszakos jelentőségű ha­gyatékának örököseiként és Egy nagy magyar költőt ün­nepelünk, aki az Értől indul­va eljutott az Óceánig. A vi­lágirodalom egyik nagy köl­tőjét ünnepeljük, a széles lá­tókörű művészt, aki „messze tornyokat” látogatva sem fe­ledkezett meg soha magyarsá­gáról, felelősen vállalta népé­nek sorsát, minden gondját, kínját, aki ember tudott ma­radni az embertelenségben, „magyar az űzött magyarság­ban”. A marxista Ady-kutatás ma már tisztán láttatja ve­lünk az életmű fejlődését, az ellentmondások közt utat ke­reső Ady Endre emberi-köl­tői drámáját. Túl vagyunk azon az időszakon, amikor a korabeli reakciótól, sőt a tár­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom