Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

Lázár György ireki tárgyalásait A magyar—iraki gazdasági és kulturális kapcsolatokat to­vábbfejlesztő munkaokmá- nyok aláírásával és közös közlemény kiadásával hétfőn befejeződött Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének hivatalos, baráti látoga­tása az Iraki Köztársaságban. A miniszterelnökünket és kí­séretét szállító különrepülő- gép magyar idő szerint 15.25 órakor emelkedett fel a bag­dadi repülőtér betonjáról. Lázár György az eredmé­nyekben igen gazdag és köl­csönösen hasznos látogatás utolsó napján az ősi közel-ke­leti főváros nevezetességeivel ismerkedett, majd délben fel­kereste Ahmed Hasszán al- Bakrt, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának el­nökét, Irak államfőjét. Talál­kozásuk légköre szívélyes, ba­ráti volt­Délután Lázár Györgynek és vendéglátójának Szaddam Husszeinnek, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Tanácsa alelnökének jelenlétében a két ország képviselői aláírták a beható gazdasági és egyéb tárgyú megbeszélések ered­ményeit összegező dokumentu­mokat. Dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár Amer Kesali me­zőgazdasági miniszterhelyet­tessel állategészségügyi egyez­ményt, Mukarram Altalabani öntözésügyi miniszterrel pedig vízügyi együttműködési mun­katervet írt alá, míg Roska István külügyminiszter-he­lyettes' Ali Hasszán el Halai felsőoktatási miniszter társa­ságában a magyar—iraki kul­turális együttműködési egyez­mény 1978—80. évekre érvé­nyes munkatervét látta el alá­írásával. Ezután indultak el a magyar vendégek és az őket kísérő Szaddam Husszein gép­kocsijai a repülőtér felé. A lé­gikikötőben Lázár György fo­gadta a felsorakozó díszőrség parancsnokának jelentését, szívélyes búcsút vett vendég­látóitól és a különrepülögép felszállt Budapest felé. A magyar tárgyalófél a bag­dadi tanácskozások eredmé­nyeit úgy ítélte meg, hogy a kormányfői látogatás újabb lö­kést adott annak a mindkét fél számára hasznos együttműkö­désnek, amelynek első jelen­tős állomása Szaddam Husz- szein 1975-ben tett magyaror­szági látogatása volt- A legfon­tosabb nemzetközi kérdések megítélésében a két fél állás­pontja megegyezett, vagy kö­zel állt egymáshoz, ami pedig a fejlődő világban hazánk számára legjelentősebb gaz­dasági partner, Irak képviselő­ivel folytatott konkrét tárgya­lásokat illeti, ezek kiterjedtek a belátható jövőben és a na­gyobb távlatokban kötendő üz­letekre egyaránt. Ilyen konk­rét tárgyalásokra került sor az Ikarus-gyár által már koráb­ban létesített autóbusz-szerel­de működésével kapcsolatos hosszabb távú együttműködés­ről, ezen belül pedig az 1978—79. évek szállításairól is. Az MTI tudósítójának Bag­dadban elmondották, hogy több iraki fejlesztési prog­ramban magyar részvételt kezdeményeztünk, s ezeket - a kezdeményezéseket a vezető iraki szakemberek kedvezően fogadták. Szó esett arról is, hogy hazánk szerepet vállal az Iraki Köztársaság inf­rastrukturális fejlesztésében, a különböző szintű oktatási, illetve egészségügyi létesít­mények felállításában (telje­sen félszerelt kórházakat, ren­delőintézeteket szállít Irak­nak.) A tanácskozások kiter­jedtek továbbá arra, hogy Magyarország részt 7 vesz az iraki távközlés fejlesztésében, távközlési központok felszere­lésében. Tovább folytatja hazánk az élelmiszer-feldolgozás, a kon­zervipar, a vegyipar új iraki ipari beruházásaihoz szüksé­ges komplett gyártóvonalak szállítását. Megkezdi a Ma­gyar Népköztársaság az iraki mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésében való közremű­ködést is — mondották a tár­gyalások résztvevői­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn este ha­zaérkezett az 'Iraki Köztársa­ságból. Uiesf tarlóit az SZKP KB plénuma Október 3-án Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. Az SZKP KB plénuma meg­hallgatta Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az alkotmánybizottság elnöké­nek „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmánytervezetéről és össz­népi vitájának eredményeiről” szóló beszámolóját. Az SZKP Központi Bizottságának Leo­nyid Brezsnyev beszámolójá­ról hozott határozatát a sajtó­ban közzéteszik. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB titkárát és Vaszilij Kuznye- covot, az SZKP KB tagját megválasztotta az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagjává. A Központi Bizottság plénu­ma Vaszilij Gyemigyenkót, Nyikolaj Kiricsenkót, Pjotr Plesakovot és Alekszandra Fo- minihet a Központi Bizottság póttagjai közül a Központi Bi­zottság tagjaivá választotta. A plénum ezzel befejezte munkáját Határosat as alkotmányról Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga október 3-i ülésén a kö­vetkező határozatot hozta a Szovjetunió új alkotmányának tervezetéről, a tervezet Orszá­gos megvitatásáról: 1. Teljes egészében jóvá­hagyja Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének, az alkotmánybizottság elnökének beszámolóját, „a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége alkotmányának (alaptör­vényének) tervezetéről és a tervezet országos megvitatásá­nak eredményeiről”. 2. Alapjában jóváhagyja a Szovjet Szocialista Köztársa­ság Szövetsége alkotmányának (alaptörvényének) az alkot­mánybizottság által előterjesz­tett tervezetét, azokkal a ki­egészítésekkel, pontos megha­tározásokkal és módosítások­kal, amelyek az országos meg­vitatás eredményeként kerül­tek a tervezetbe. A tervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa hetedik, rendkívüli ülés­szaka elé kell terjeszteni meg­vitatásra. A Központi Bizottság meg­bízza Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét az al- kotmánybizotlság elnökét, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszakán tartson előadói beszédet az alkotmány tervezetéről a ter­vezet össznépi megvitatásáról. 3. A párt- és szovjet szer­veknek, a minisztériumoknak és országos hatáskörű szervek­nek, a szakszervezeteknek, a Komszomolnak, a többi tö­megszervezetnek és a többi társadalmi szervezetnek fi­gyelmesen meg kell vízsgálni- ok mindazokat a javaslatokat és megjegyzéseket, amelyek a Szovjetunió alkotmánya terve­zetének országos vitája során érkeztek hozzájuk a dolgozók­tól, az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka adott területén a munka megjavítá­sáról és meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket azok gyakorlati megvalósítására. Be'grnd ’77, október Cifra nwíliaak az ajtók Husák az NDK-ban Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn délelőtt háromnapos hivata­los baráti látogatásra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett. A Husák ve­zette csehszlovák párt- és állami küldöttség az NSZEP KB, az NDK Államtanácsa és kormánya meghívásának tesz eleget. (MTI) Nyugalom Bangladesbeu ' A vasárnap reggeli puccskí­sérlet és a Daccában leszállt japán gép eltérítőivel folyta­tott drámai alkudozások után hétfőre helyreállt a nyugalom a bangladesi fővárosban. A katonai zendülés során — nem hivatalos becslések sze­rint, — mintegy száz ember vesztette életét. A már koráb­ban elrendelt éjszakai kijárá­si tilalmat további két órával meghosszabbították- A fonto­sabb kormányépületek és a rádióépületek körül katonák állomásoznak, de újabb fejle­ményekről nem érkezett je­lentés. Ziaur Rahman tábornok, a bangladesi katonai kormány vezetője a lázadókat megbé­lyegző vasárnapi rádióbeszédé­ben első ízben tett említést arról, hogy a vasárnapihoz ha­sonló tűzharcra került sor pén­teken is a Banglades északi részén fekvő Bogra városában. Mint mondotta, a lázadók meggyilkoltak néhány „haza­fias érzelmű katonát”, részle­teket azonban nem közölt. Egyes értesülések szerint a bograi zendülést a 22. bengáli ezred katonái kezdeményezték, akik csütörtökön este elhagy­ták kaszárnyáikat, kormányel­lenes jelszavakat hangoztatva behatoltak a bograi börtönbe és kiszabadították a két éve meggyilkolt Mudzsibur Rah­man sejk miniszterelnök ott fogva tartott néhány hívét. (MTI) Z NÓGRÁD — 1977. október 4., kedd A Harcok a Fíildp-szioeleken A Fülöp-szigeti kormánycsa­patok ellentámadást- indítot­tak a Moro nemzeti felszaba- dítási fronthoz tartozó láza­dók ellen, akik pénteken el­foglalták a parti őrség egyik állását Balut szigetén, Davao kikötőjétől 180 kilométernyire délre. Egy hétfői katonai köz­lemény szerint a parti őrség három tagja és hat lázadó életét vesztette. Hermiiio Ahorro dandártá­bornok szerint a tavaly de­cemberben létrejött tűzszü- neti megállapodás óta ez volt a legjelentősebb összecsapás a kormánycsapatok és a muzul­mán lázadók között. (MTI) A párbeszédet folytatni kell, írja az európai biztonságról szóló könyvében egy nyugat­európai szerzőcsoport. Ez tör­ténik most: ma megkezdődik Belgrádban a harminchárom európai és a két észak-ameri­kai állam küldötteinek talál­kozója. E tanácskozást, hosz- szabb előkészítés 'előzte meg a nyáron, ugyancsak a jugoszláv fővárosban. A nyári szakasz­nak látszólag könnyű és gyor­san lebonyolítható feladata volt, meghatározni az őszi ta­lálkozó kezdetének dátumát, időtartamát és napirendjét. Mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arról, hogy a fő napi­rendi pont egy részből álljon, vagy kettőből, mi legyen a plenáris ülés viszonya az al­bizottságokhoz, tizenkét hétig tartson vagy tovább. Azért húzódott el az egyébként na­pok alatt elintézhető munka ilyen sokáig, mert már e té­mákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közért­hető formában is megmutat­koznak — remélhetőleg csak olyan mértékben, ami egy ke­let-nyugati tárgyaláson elke­rülhetetlen. Kosarak tartalma Végül is a nyári előkészítő értekezleten a harmincöt részt­vevő egyhangúlag döntött: a találkozót október elején kez­dik és minden lehetőt meg­tesznek, hogy a munkát kará­csony előtt befejezzék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február közepéig folytatják, de mindenképpen egy záró közös nyilatkozat elfogadásáig. Most kezdődik tehát a lényeges munka. Előveszik az 1975-ös, Helsinkiben aláírt záróok­mányt, és pontról pontra meg­vizsgálják, rnj valósult meg belőle, mi a teendő az elkö­vetkező időszakban. _A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az álla­mok békés együttélésének tíz alapelvét, amolyan magatar­táskódexét tartalmazza. Szól egyebek között az egymás bel- ügy'eibe való be nem avatko­zásról, a határok sérthetetlen­ségéről, a szerződéses kötele­zettségek tiszteletben tartásáról, az emberi jogok, érvényesítésé­ről, vagyis olyan nemzetközi érvényű tételekről, amelyek, nélkül az államok összműkö- dése nem képzelhető el. A má­sodik rész a gazdasági együtt­működés magasabbrendű for­máinak, a kereskedelmi kap­csolatok akadálymentes fej­lesztésének útját-módját, a környezetvédelem, a tudomá­nyos és technikai együttműkö­dés lehetőségeit szedi csokor­ba és leszögezi az aláírók kész­ségét, hogy ezekkel a lehető­ségekkel élni is akarnak. A harmadik fő rész (nép­szerűvé lett kifejezéssel „a harmadik kosár”) az emberi kapcsolatok ápolására, a nyom­tatott és az egyéb tájékozta­tás nemzetközi méretű élénkí­tésére, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok fo­kozottabb cseréjére, egymás jobb megismerésére foglal írásba ajánlásokat. Végül a záróokmány rendelkezik az ér­tekezlet utáni teendőkről újabb európai biztonsági és együtt­működési tanácskozások eset­leges szervezéséről, kijelöli 1977-et a következő találkozó időpontjául, helyszínül pedig Belgrádot azzal a megjegyzés­sel, hogy a külügyminiszterek megbízottai üljenek össze. A közös érdekű jövő A cél tehát megvizsgálni, .mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben kö­zösen meghatározni mit te­het és mit tegyen Európa ezu­tán. Nem csinálunk titkot ab­ból, hogy ez utóbbit tartjuk a fontosabbnak, ez hozhat va­lami újat, a meglévőt gazdagít­ják: nem a múlttal kapcsola­tos szemrehányásokat állítja a Letartóztatták Inasra Gandhit A SZAMACSAR indiai hír- ügynökség jelentése szerint a biztonsági rendőrség hétfőn Űj-Deihiben letartóztatta Indi­ra Gandhi volt miniszterelnö­köt. Gandhi asszonyt azzal vá­dolják, hogy miniszterelnöksé­ge idején hivatalos állami tisztségét személyes jellegű visszaélésekre használta ki. Letartóztatásával kapcso­latban Indira Gandhi kijelen­tette, hogy azt politikai jelle­gű lépésnek tekinti, amelynek az a célja, hogy „diszkreditál- ják őt mind az indiai nép, mind a világközvélemény sze­mében”. (MTI) A tanácskozás színhelye a bel grádi Száva-palota. középpontba, hanem a közös érdekű jövőt. A szocialista országok két változatra készülnek föl. Le­hetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádasko­dó, az elfogadhatónál élesebb hangot ütnek meg Belgrádban, tehát nem a helsinki záróok­mány szellemének megfelelően viselkednek. Erre a/ esetre küldötteink megfelelő, érvek­kel, tényekkel, adatokkal alá­támasztott mondanivalóval ren­delkeznek, képesek válaszolni a Nyugatnak. De, ha a belg­rádi partnerek készek a jö­vendőre helyezni a hangsúlyt, készséges tárgyalófélre talál­nak a szocialista küldöttek­ben. Zárt és nyílt ajtók A nyugati kormányok fő (szinte egyetlen) témája e két esztendő alatt a helsinki zá­róokmány egy része, a har­madik kosár volt, annak is néhány pontja, mindenekelőtt az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szájuk íze szerint, politikai céljaik szolgálatukba állítva. Vajon mi a helsinki záróok­mány végrehajtásának mér­céje: a harmadik kosár egy része vagy valamennyi feje­zet? A tárgyalások alakulá­sától függően Magyarország­nak sok kívánsága — ha úgy tetszik szemrehányni valója — lehet gazdasági tekintet­ben, mivel a »közös . piaci or­szágok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záróokmány második kosará­nak nagyon fontos pontjaiból, egy lépést se tettek a meg­különböztetésmentes keres­kedelem megteremtésére. Jo­gos lenne-e a második kosár egyes pontjait egyoldalúan ki­emelni és ezt tenni a záró­okmány egyedüli mércéjévé? Magyarország nem így gon­dolkozik, a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. Belgrád néhány hónapon át a viták fóruma lesz, elsősor­ban a két fő irányzat érvei csapnak majd össze, de egyes országok, vagy kisebb csopor­tok (például a Földközi-tenger melletti államok) véleménye is hangot kap majd, részben színezve, részben bonyolítva a képet. A harmincöt küldött­ségvezető az ünnepélyes meg­nyitó utáni napokban a saj­tó képviselőinek jelenlétében ismerteti kormánya állás­pontját. Ezután — jelképesen szólva — becsukódik a ta­nácsterem ajtaja, munkába lépnek a négy fő ténv albi­zottságai. Közben, de legké­sőbb december közepéig az albizottságok a teljes ülés elé terjesztik munkájuk eredmé­nyeit, a küldöttségvezetők megfogalmazzák a zárónyi­latkozatot, összegezik a tanács­kozás tapasztalatait. Nem új záróokmány készül itt! A helsinki dokumentum az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés alapokirata. Belgrádban olyan zárónyilatkozat készül, amelynek hivatása elősegíte­ni a helsinki határozatban foglaltak jobb végrehajtását. Kilátások A múlt esztendő, a nemzet­közi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó elője­lekkel Belgrád számára, de mintha a mélyponttól már fölfelé haladnánk. Sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörökben is hogy Belgrádot föl kell használni az enyhülés továbblendítésére. Európa államainak alapvető érdeke az együttműködés, Belgrád tehát a bizonyos ket­tősség tükre lesz: mutatja a különböző társadalmi rend­szerű országok nézeteltéréseit, de végül is a békés egymás mellett élés parancsoló szük­ségessége határozza majd meg a találkozó hangulatát, a zá­rónyilatkozat tartalmát. Tatár Imre Tekintse meg a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ autóápolási, -felszerelési ciktt ás alíatrészeb árusítással egyWtótt • r 1 B ^ 1 f r állítás \XV,«^\/^AA^VA^\/\X\AX\AX\/V^\A*A/N^/V^\/«^VVAA^\/V^VVAA Pásztói), a rasM melletti fóliasátorban, 1977. október 5-től 1977. október 15-ig. ^/\X\A^VA^VA-AA^\AXVi A megnyitás napján autós látogatóink részére ingyenes műszeres fényszóró- és gyújtásbeállílásl végzünk. > i

Next

/
Oldalképek
Tartalom