Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

N Borbély Sándor Erich Honeckernél Erich Honecker, a Német titkárát, aki pártküldöttség Szocialista Egységpárt Köz- ötnapos látogatáson az p»“ bí««-*»* *.», ““tSí wd a Német Demokratikus Köz- találkozón megbeszélést foly- társaság államtanácsának el- tattak a két testvérpárt előtt nöke csütörtökön Berlinben álló legfontosabb feladatokról, fogadta Borbély Sándort. az NSZEP IX., illetve az MSZMP XI. kongresszusán Magyar Szocialista Munkás- hozott határozatok végrehaj- párt Központi Bizottságának tásáról­Belgrádi találkozó A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó csütörtökön zárt ajtók mögött plenáris üléssel foly­tatta munkáját. Az általános vita földrészünk állami gaz­dasági együttműködésének időszerű kérdéseiről folyt. A délutáni ülésen felszólalt dr- Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A csütörtöki vitában mint­egy húsz felszólalás hangzott el. TASZSZ-értékelés az ENSZ 32. ülésszakáról Vlagyimir Mátyás és Gen- a közgyűlés vizsgálja meg a nagyíj Siskin, a TASZSZ tudó- nemzetközi enyhülés elmélyí- sítói beszámolójukban összeg- tésével és megszilárdításával, zik az ENSZ-közgyűlés 32. a nukleáris háború veszélyé­ülésszakának csütörtökön vé- nek elhárításával kapcsolatos get ért általános politikai vi- kérdéseket. táján elhangzottakat. A vitán Támogatásra találtak a vi- a 149 tagállam képviselői ki- lágszervezetben Gromiko szov fejtették kormányaik állés. pontját a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s javas­latokat tettek az ENSZ fő fel­adatával — a béke és a biz­tonság megőrzésével kapcso­latban. Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára, a TASZSZ tudósítói­val folytatott beszélgetés so­rán megállapította, hogy ez a legreprezentatívabb közgyű­lési ülésszak a világszervezet fennállása óta. Az általános politikai vitában tizenöt ál­lam- és kormányfő és 11S kül­ügyminiszter szólalt fel. De még nagyobb jelentőségű az a tény — hangsúlyozta Wald­heim —, hogy a 32. ülésszak nemcsak lehetőséget adott a különböző országoknak külpo­litikai programjaik kifejtésé­hez, hanem meglehetősen konkrétan hozzájárult korunk elsőrendű problémáinak: az enyhülés elmélyítésének és a fegyverkezési hajsza megféke­zésének megoldásához Az ülésszak egyik legfonto­sabb eseményeként értékelik azt a szovjet javallatot, hogy jet külügyminiszter Carter amerikai elnök és Cyrus Vance külügyminiszter tár­gyalásai az enyhülésről. a szovjet—amerikai kapcsolatok további fejlesztéséről, s a hadászati stratégiai fegyver- séhez. zetek korlátozásával kapcsola­tos új szerződés megkötéséről. Megkülönböztetett figyel­met keltett az ülésszak rész­vevői körébe a Közel-Kelet­tel kapcsolatos szovjet—ame­rikai nyilatkozat. Az erab or­szágok, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet képviselői, a harmadik világ országai a dokumentumot fontos hozzá­járulásnak tekintik az arab— izraeli konfliktus mielőbbi igazságos és tartós rendezé­Amerikai—izraeli munkaokmöny A nyugati hírügynökségek csütörtöki jelentéseiben meg­bízható izraeli forrásokra hi­vatkozva beszámolnak a múlt héten New Yorkban kidolgo­zott amerikai—izraeli munka­okmány tartalmáról. Az említett források szerint okmány a következő hat az fő pontot tartalmazza 1. Palesztinok —, de nem a PFSZ tagjai — részvételével egységes arab küldöttség lesz jelen az értekezlet ülésén. rael számára, és felszólítják Izraelt az 1967-es háborúban megszállt arab területekről való kivonulásra. 5. A Közel-Keletre vonatko­zó szovjet—amerikai nyilatko­zat — az idézett források ál­lítása szerint — nem képezi alapját az értekezlet újra ösz- szehívásának. 6. A konferencia formájá­nak bármilyen megváltoztatá­sához az összes fél beleegye­megnyitó zése szükséges. A Jeruzsálem Post című iz 2. A konferencia a további- raeli lap washingtoni tudósí- akban kétoldalú munkacso- tója 55! tájékozott források­hogy portokban folytatja a tanács­kozást, s minden csoportban egy arab ország, illetve Izrael képviselteti magát. 3. A Jordán nyugati partjá­nak és a Gaza-övezetnek a sorsáról egy olyan munkacso­port tárgyal, amely Izrael, Jordánia, a palesztinok és Egyiptom képviselőit foglalja magában. Ez a csoport vitatja meg a menekültkérdést (értsd: a palesztin menekültek kérdé­sét), amelyet most összekap­csolnak az arab országokból emigrált zsidók kérdésével. 4. A konferencia alapjául az ENSZ 242. és 338. számú határozatai szolgálnak, ame­lyek elismert és biztonságos határokat szorgalmaznak Iz­ra hivatkozva azt írja, az eredeti dokumentumban szó volt a Palesztinái Felszabadi- tási Szervezet genfi részvéte­léről. Ezt a végleges változat­ból kihat'vták, csakúav, mint azt a kitételt, melynek értel­mében a konferencián megvi­tatták volna egy palesztin „entitás” kérdését. Egyiptomi álláspont Csütörtökön Fahmi egyip­tomi külügyminiszter részle­tesen beszámolt amerikai és párizsi tárgyalásairól Szadat elnöknek. A megbeszélésről nem adtak ki közleményt, csak annyit hoztak nyilvános­ságra, hogy Szadat szombat­ra összehívta a nemzeti biz­tonsági tanácsot. Az egyiptomi lapoknak adott előzetes tájékoztatás szerint két alapkérdésben nem módosult az egyiptomi véle­mény: Izraelnek ki kell vo­nulnia az 1967-ben megszállt arab területekről és meg kell alakítani a palesztin államot, biztosítani kell a palesztinai arabok visszatérési jogát és kompenzációt kell kapniuk. Fahmi külügyminiszter sze­rint ez „közös arab stratégiai vonal”, amelynek „nincs más alternatívája”. Magyar felszólalás a haderőcsökkentési tárgyalásokon r Az osztrák fővárosban csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők es fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó tanácskozás- sorozat 148. plenáris ülését. A tanácskozáson Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák kül­döttség vezetője elnökölt. A csütörtöki ülés egyedüli felszólalója Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője volt. Beszédében megállapította, hogy a tárgya­lásokkal eltelt évek — a NATO-országok álláspontja miatt — nem hozták meg a várt, szükséges és lehetséges eredményeket. A tervezett cökkentés kör­zetén kívül elterülő országok, köztük Magyarország is, ame­lyek különleges státussal vesz­nek részt a tárgyalásokon, közvetlenül érdekeltek a Kö­zép-Európában állomásozó fegyveres erők csökkentésé­ben. Ezért azt az álláspontot képviselik, hogy a csökkentés a szárazföldi csapatok mellett terjedjen ki a légierőre, az atomeszközökkel felszerelt alakulatokra, méghozzá nem­csak azok személyi állomá­nyára, hanem fegyverzetére és felszerelésére is, különös tekintettel az atomfegyverek­re. A csökkentést valamennyi közvetlenül érdekelt ország kölcsönösen, egyenlő kötele­zettség alapján hajtsa végre és az olyan mérvű legyen, hogy közvetlen hatását ne csak Közép-Európában érez­tesse, hanem észrevehetően növelje az úgynevezett szárnyországok biztonságát is. Ezek a bécsi tárgyalások leg­fontosabb nyitott kérdései, el­sősorban ezekben kellene ha­ladást elérni — mondotta be­fejezésül Fodor Zoltán nagy­követ. Az Elnöki Tanács'-« Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta O Dzin U hadse­regtábornoknak, a Koreai Munkapárt PB tagjának, a KB titkárának, a KNDK népi fegyveres erői miniszterének. Képünkön: O Dzin U átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól. Ha én Általában a felnőttek írják elő a gyerekeknek, mit te­gyenek, hogyan viselkedje­nek, mely célokat tartsák jó­nak, melyeket ne. Mi történne azonban, ha megfordulna a dolog? Egy kölni iskolában kísérletet tettek erre: a har­lennék egyik gyerek. Másik óvodákat, játszótereket és iskolákat épí­tene. Igyekeznék — hangzott továbbá —, hogy mindenki­nek igazságot szolgáltassak. Mindenkinek legyen munkája, az emberek éljenek szép la­kásokban. Valamelyik kis madik osztályban, tehát ki- környezetvédő szigorú ren­lencéves gyerekektől megkér­dezték, mit tennének, ha egy szép napon a miniszterelnöki székbe ültetnék őket. A gyerekek lelkiismerete­sen fogalmazták meg vála­szaikat. A régi „ha én király lennék" játék keveredett itt a televízióból jól értesült és a szülők beszélgetéseire fi­gyelő, a valóságot ismerő kis állampolgárok töprengéseivel. Volt, aki azt gondolta, hogy a kormányfő minden reggel a kancellári palota gyönyörű kertjében tornászik, mert az egészséges, és eközben dalol­nak a fülemülék. Mások, föl­használták az alkalmat, hogy saját kis vágyaikat elégítsék ki: ha hatalomra kerülnének, megkétszereznék a' nyári szünidőt. A legtöbb' válasz azonban társadalmi ségről tett tanúságot. Segítenék a szegényeken és az öregembereken — írta az áet vezetne be: „Megtiltanám az autózást és a dohányzást, mert rontják a levegőt”. S, végül hadd idézzünk még egy céltudatos kis véleményt: „Azt a pénzt, amely a gazda­goknál fölöslegesen hever, szétosztanám a többiek kö­zött”. (Csak le ne tartóztas­sák szegénykét, mint forra­dalmárt, vagy terroristát!) Ha végigtekintünk a kölni gyerekek válaszain, kiderül, hogy dolgozataikban minden alapkérdést érintettek. S ek­kor megállunk egy pillanat­ra: számítottak-e ilyen vilá­gos és határozott vélemények­re a pedagógusok? Miközben a füzetekben la­pozgattak, nem jutott-e es'zuk- be, egy — tálán primitív, de kézenfekvő • — kérdés: ha felelős- már minden gyerek tudja, hogy mit kellene tenni, miért nem teszik azt a felnőttek? Tatár Imre lemen nemzeti ünnepén A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Szalem Ali Rubait, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság elnö­ki tanácsának elnökét. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Ali Nasszer Mohammed Hasszani miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. / A cári Oroszország 1917. szeptemberében gazdasági bomlástól és politikai válság­tól volt terhes. A közelgő forradalom már előrevetette árnyékát. A, közlekedés zilált állapotban Volt, a szén- és nyersanyagellátás akadozott, tömeges munkanélküliség, Konxultneiő Lenin a fegyveres felkelés művészetéről hályokat. Különösen fontos- sukat a- forradalom szétzúzd- dozattal Lenin — Marx tanítása nyomán — írta, hogy sohasem szabad játszani a felkeléssel, ha pedig elkezdjük határozot­tan tudnunk kell végig is vinni. Nagy túlerőt kell össz­pontosítani a döntő helyen és a döntő pillanatban, mert kü­lönben az ellenség, amelynek jobb a kiképzése és a szerve­zete, megsemmisíti a felkelő­je , . - - --------------- -------- ------- ------------------------------- ----------- vezetnek eredmény­p usztító éhínség. általános nak tartotta, hogy valamennyi sához. Mivel a szovjetek túl- re: „A felkelésnek, hogy si­aruhiany tette szinte kataszt- bank egyetlen bankká egye- nyomó részében bolsevik több- keres legyen, nem összeeskü­roíálissa a helyzetet. A pa- süljön, s a bankműveleteket ség volt, a burzsoázia új vé6re, nem pártra, hanlem az két. Ha a felkeles mar m.eg­rasztfelkelések egyre gyako- az állam ellenőrizze. A ban- ..képviseleti” szerv — az össz- élenjáró osztályra kell tá- kezdődött, a legnagyobb hatá­ribbakka váltak, nincstelen kok, a szindikátusok, azaz a oroszországi Demokratikus maszkodnia- Ez az első félté- rozottsággal kell cselekedni és muzsikok elkergették a gyű- legnagyobb monopolista tőkés- Tanácskozás — létrehozásá- tel. A felkelésnek a nép for- feltétlenül támadásba kell át­lóit földbirtokosokat elfoglal- szövetségek államosítását val törekedett arra, hogy a radalmi lendületére kell tá- menni. A védekezés minden ták földjeiket, felgyújtották a ugyancsak a sürgős teendők hatalmi viszonyok számára maszkodnia- Ez a második fegyveres felkelés halálai kastélyokat. _ közé sorolta, a nagyiparosokat kedvezően alakuljanak- feltétel. A felkelésnek az ér- Igyekezni kell váratlanul raj­A fontosabb szovjetekben a kereskedőket és általában a A megváltozott viszonyok lelődő forradalom történeté- taütni az ellenségen, megra­bolsevikok kerültek többségbe, vállalkozókat kényszerszindi- arra késztették a bolse- ben beállt olyan fordulópont- gadni a pillanatot, amíg csa­s ^ növekedett befolyásuk a kátusokban, a lakosság széles vik pártot, hogy ismét kiadja ra kell támaszkodnia, amikor patai szét vannak szórva. Tö­gyári, üzemi bizottságokban rétegeit pedig kötelező fo- a jelszót: „Minden hatalmat a nép élenjáró rétegeinek ak- rekedni kell arra, hogy na­és a szakszervezetekben is. Az gyasztási szövetkezetekben a szovjeteknek”. E felhívás tivitása a iegnagyobb, amikor ponta (ha egy városról van Oroszországi Szociéldemokra- kell egyesíteni — hangsúlyoz- most már nem a forradalom az ingadozás az ellenség so- *zó, mondhatnánk óránként) ta Munkáspárt tömegbefolyá- ta Lenin- A javaslatok meg- békés megvalósításéra moz- raiban a legerősebb- Ez a har- újabb sikereket érjünk el, ha sa erősödött, taglétszáma az valósításáról az ideiglenes gósított. hanem a hatalom madik feltétel” — írta. mégoly csekélyeket is, !n i n ­augusztus elején befejeződött kormány természetesen hal- fegyveres megragadására, a Lenin úgy vélekedett, hogy dénáron megőrizve az erkölcsi VI- kongresszus után mégha- lani sem akart. Hiszen az el- proletárdiktatúra kiharcold- a fegyveres felkelésről le- fölényt­ladta a 350 ezret. A párttag- lenőrzés a monopóliumok sara buzdított- A hatalom a mondani — az adott helyzet- Lenin útmutatásai nyomán hátaiménak megnyirbálásét szovjetek kezében — Lenin ben. a kialakult új körűimé- a Központig Bizottság 1917. jelentette volna. Az első lé- felfogása szerint — a gyakor- nyék között — annyit jelente- október elejen megkezdte a pést a szocializmus felé- latban azt jelentette, hogy a ne, mint lemondani a bolse- fegyveres felkeles katonai elo­Má.r az augusztus végén ki- fegyveres felkelés elkerülhe- vizmus fő jelszaváról és álta- készítését- Soka nem feled.<ez­ideiglenes kormány megtorló robbant Kornyilov-féle ellen- tetlen és szükségszerű. Iában a proletárforradalml tek meg eközben nagy tanito­intézkedések egész sorával forradalmi lázadás is egyértel- Lenin azonban nem blan- internacionalizmusról- Vilá- mesterük látnoki intelméről: próbálta megállítani a bolse- műén a kormány antidemok- quista módon értelmezte a gosan látta, hogy a fegyveres A* orosz forradalom és a vi­vik befolyás növekedését- ratikus, a burzsoázia osztály- felkelést- Nem mint kis fegy- felkelés a poltikal harc kü- lágforradalom sikere ket-ha­Lenin A fenyegető kataszt- céljait szolgáló szándékait veres csoportok mozgását té- lönleges formája, amely kü- rc™ nat?1,-v'arcY-­rófa és hogyan harcoljunk el- tükrözte. A reakciós katonai telezte. - lön tör vén veknek van alávet- Az Oktober középétől fel­lene című írásában összefog- diktatúrát célzó puccskísérlet Azoknak a módszereknek, ve és ezeket alanosan át kell gyorsult esemenyek, majd a lalta a gazdasági .válság le- kudarca után a csalódott stratégiai és taktikai rend- gondolni. Messzemenően Ntgy Októberi Szocialista küzdésére alkalmas rendsza- nagytőkések és földesurak ar- szabályoknak a kidolgozását egyetértett Marx azon rneaál- forradalom yilagtorteneliru ra készülődtek, hogy különbé- hangsúlyozta, amelyek a tö- lapításával- hogy a fegyveres jelentőségű győzelme Len* r két kötnek a német imperia- megek támogatásával a leg- felkelés, akárcsak a háború, tanításait igazoltak. I listákkal, elnyerik tároogatá- gyorsabban, a legkevesebb ál- művészet- • Gyürky Zoltá* ság 60 százaléka munkás volt. Az OSZDMP aktív tevékeny­séget fejtett ki a hadsereg és a hadiflotta soraiban, bár az NOGRÄD - 1977. október 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom