Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

A Gábor Aron Szocialista Bri­gád mindig a legjobbak közé tartozott a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben. Kovács szakmunkások alkotják a kol­lektívát. Az erős, szívós em­berek munka után is szíve­sen maradnak a közösségben, társadalmi megbízatásokat lát­nak el, közösen kirándulnak, művelődjek, szórakoznak. Kö­zöttük dolgozik Póti László, aki 1966-tól keresi kenyerét a kovácsoló gyárrészlegben. Nem riad meg a nehezebb munkától sem. Legutóbb pél­dául járművek futóberendezé­sének alkatrészét készítette, mely darabonként 23 kiló. A tüzes vasat könnyedén emel­te az alakító kalapács alá, majd elkészültével sorba rak­ta azokat. Egy műszakban 160 darabot kell készítenie, ami súlyban a 36 mázsát is meg­haladja. A pihenés estére ma­rad, délután a közösségért dolgozik. Tagja a KISZ-nek, a pártalapszervezetnek, a mun­kásőrségben pedig rendszere­sen részt vesz a kiképzéseken, foglalkozásokon. Nekem ez jelenti a kikapcsolódást — vélekedik a 29 éves fiatal szakmunkás. —kulcsár— Műszaki hónap Rakodólap, konténer és gépesítés Napirenden a szállítás korszerűsítése Mik között is elsődleges fontosságú a gépesítés, a ra- kodélapos és a konténeres egységrakományok képzése, A MÁV Budapesti Igazgató­sága, amelyhez Nógrád megye vasúthálózata is tartozik, je­lentős szerepet tölt be az or­szág személy- es teherforgal­mában egyaránt. Ezen a terü­leten bonyolódik le az összhá- lózat személyforgalmának negyvenkét százaléka — ha­vonta átlagosan 11—12 millió utas szállításával — és az igazgatóság vonalain történik az árufuvarozás közel 35 szá­zaléka. Különösen jelentős, hogy az idegen országokból átmenő tranzitforgalom az or­szágosnak 47 százalékát teszi ki. Az igazgatóság munkájának nagyobb hányadát alkotja a házások, vagy bővítések ese­érkező konténerek száma meghaladja majd a 3800-at. Mindez jól érzékelteti, hogy az ország hatszázhetven, kon. korszerűen kialakított rakodó- ténerforgalomba bekapcsolt telepek és árufogadók kiépí­tése. A tömegáruk mozgatásá­nak gépesítettségi szintje je­lenleg kielégítő, hiszen a szén, a kavics, a kő, az ebbe a ka­tegóriába tartozó mezőgazda- sági termékek közel 85 száza­lékát gépek rakják ki és be a vagonokba. Gond azonban, hogy a rakodógépek beszerzé­se, s alkatrészellátásuk ese­települése között, itt is fellen­dülőben van a forgalom, amely jelentősen hozzájárul a szállítási idők csökkentéséhez, a kocsiállási idők rövidítésé­hez. Amiknek mutatói még tovább javulnának, ha az 1968-tól rendszeresített rako­dólapokat mennél nagyobb mennyiségben alkalmaznák áruk továbbítására. Hiszen — tenként nehézségekbe ütközik, vizsgálatok kimutatták már, és az előrelátó tervezések is — hpgy egy targoncavezető, sok esetben — új ipari beru- egyedül, 23—24 perc alatt tud teherszállítás. Hiszen hatszáz­tíz vállalatot ötszázhetven iparvágányon szolgál ki, s ez akkora erőt igényel, amely­nek kielégítése esetenként gondot okoz. A MÁV-nál is csökkenőben van a munkaerő; előzetes tanulmányok szerint 1980-ig az igazgatóság terüle­tén az elszállítandó áru 28 százalékos növekedésével — és a munkaerő 27—28 százalékos csökkenésével kell A hosszabb távra tében, nem számolnak a szál­lítás fejlesztésével, megyei sajátosság is. örvendetes, hogy a fejlődés jelei viszont — a konténerizá- ció és a rakodólapos szállítási forma tekintetében — mutat­koznak már. Salgótarjánban is, amelyet csak néhány év­egy ugyanennyi tonna súlyú, de rakodólapra terhelt vasúti Mindez kocsit kirakni. A lehetőségek adottak hát a szállítások korszerűsítésére, sőt, a rakodásgépesítési alap­ból kölcsönök is felvehetők erre a célra. Fontos feladat azonban a korszerű rakodóte­rületek, árufogadó és -feladó vei ezelőtt kapcsoltak be a részlegek kialakítása. Amire konténert fogadó pályaudva­rok sorába, az idei első fél számolni, évben már 31 százalékkal készített több ilyen egységrakományt felmérések képe — munkaerő fogadtak, s a tavalyi 2089-cel szempontjából még kedvezőt- szemben a lenebbek: ötven év alatt elő-, ____________ r eláthatólag a jelenlegi lét­számnak csaknem ötven szá­zalékával csökken majd a fi­zikai munkát végző létszám. Mindez már most is a fo­kozottabb gépesítésre, a szál­lítás korszerűsítésére figyel­meztet. Hiszen olyan hatalmas mennyiségű alapanyag- és árutömeget, melynek megmoz­gatása már most is jelentős gondot okoz, néhány éven be­lül, csupán az ember energiá­jára alapozva, lehetetlenség lesz felvenni és továbbí­tani. De hogyan tovább? Milyen módon és eszközökkel kell korszerűvé tenni a vasúti szál­lításokat, hogy azok ne okoz­zanak gondot a népgazdaság életében? E kérdésekről tartott tegnap érdekés előadást — a VII. műszaki hónap keretében Tóth István, a MÁV Budapes­ti Igazgatóságának kereskedel­mi osztályvezetője. A megyei közlekedéstudományi egyesü­let, rendezte összejövetel nagy­számú hallgatósága példákkal, adatokkal Illusztráltan hall­hatott beszámolót a jelenlegi helyzetről, s a további tenni­valókról. hamarosan Salgótarján, külső pályudvaron is sor kerül: a tervek szerint hetvenmillió forintos beruházással a közel7 jövőben megkezdik az új ki Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP, NOGRAD M EGY E1*'Bl Z OY! S A GA ES A MEGYEI TAN ÁCS tAPJA XXXIII. ÉVF. 241. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Értékes eredmények a jubileumi munkaversenyben Ij jogszabály a verseny értékelési és elismerési rendszeréről Sajtótájékoztató a SZOT-han megyeszékhelyre reskedelmi telep építését. Juhász Ottó, a SZOT tit­kára szerdán tájékoztatta a hazai újságírókat és a szo­cialista országok budapesti tu­dósítóit a jubileumi munka- verserty néhány kérdéséről. Elmondotta, hogy a csepe­li dolgozók kezdeményezésére példa nélkül álló lendülettel bontakozott ki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indult szocialista munkaver­seny. ‘ Ami az eddigi hazai tapasz­talatokat illeti, ilyen erőtelje­sen és ilyen tömeges méretek­ben talán első ízben érzékel­hetjük a munkaverseny poli­tikai nevelő és tudatformáló hatását. A verseny -gész sor területen jól szolgálja a mi­nőség javítását, a gazdálko­dás hatékonyságának növelé­sét. Az eredményekre építve alapvetően a tervezett mér­tékben tudjuk kielégíteni a dolgozók anyagi és kulturális igényeit. A szocialista mun­kaverseny mindenekelőtt a termelékenység emelkedését segítette elő. A népgazdaság több ágazatában a termelést változatlan, illetve csökkenő létszámmal sikerült növelni. Társadalmi jelentősége van annak is, hogy több ágazatban javult a minőség, az építőipar például számottevően növelte a hibamentesen átadott laká­sok arányát. Több ágazatban a brigádok garanciát vállalnak munkájuk minőségéért. A he­lyiiparban szélesedik a, „Mun­kád mellé add a neved!” ak­ció, amely azért fontos, mert a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokat javítja. A jubileumi munkaver­senyben több újszerű törek­vésnek is tanúi lehetünk. Ide sorolhatók azok a pályázatok, amelyeket a vas- és villamos- energia-ipari dolgozók — a KGM, a NIM és a vasasszak­szervezet felhívására dolgoz­tak ki az üzem- és munka- szervezés, a minőség javításá­ra, a takarékos gazdálkodásra és a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Fél év alatt 76 vállalattól és tröszttől 1500 egyéni és brigádpályázat érke­zett be, amelynek 80 százalé­kát elfogadták... A pályáza­tokban leírt módszerek vég­rehajtásával az év folyamán több mint egymilliárd forintot valamint 88 ezer normaórát takarítanak meg a vállalatok. A SZOT titkára külön szólt a versenyt kezdeményező cse­peli kollektíváról, amely a felajánlások végrehajtásában is az élen halad. Nemegyszer felmerül a kér­dés, hogy a dolgozók kiváló eredményeket érnek el a ju­bileumi munkaversenyben, mégis miért tapasztalhatók bi­zonyos gondok a népgazda­ságban? — Ügy véljük — mondotta —, hogy nem helyes egyenes párhuzamot vonni a munka­verseny eredményei és a gaz­dasági helyzet alakulása kö­zött. Nem helyes eltúlozni a munkaverseny szerepét, a munkaverseny alapvető mód­szer, de nem kizárólagos esz­köz. Mint önként vállalt, tár­sadalmi jellegű mozgalom ké­pes nagy befolyást gyakorolni a gazdasági eredményekre, de önmagában nem oldja meg feladatainkat. Ugyanakkor az is igaz, hogy minél előrelá­tóbb és szervezettebb a veze­tés munkája, a munkaverseny annál nagyobb hatást fejthet ki a gazdasági eredmények alakulására, a problémák meg­oldására. Vannak akik kételkednek abban, hogy a gazdálkodás ha­tékonyságát, minőségi muta­tóinak alakulását a dolgozók, a munkások oldaláról is lehet eredményesen befolyásolni. Egyesek szerint ez nen a tö­megek, hanem a vezetés, a „hozzáértők” ügye. Úgy vél­jük, hogy a munkaversenyben már eddig is megnyilvánult törekvések — amelyek a ju­bileumi verseny során megerő­södtek — egyértelműen cáfol­ják e kétkedés helytállóságát. A dolgozók közül mind töb­ben értik ma már az össze­függést a hatékonyság növe­kedése és a saját feladataik, jövedelmük alakulása között. Nem hagyható! természetesen figyelmen kívül, hogy több esetben bizonyos negatív ha­tások is érvényesülnek gazda­sági életünkben, mint például az anyagellátás, az alkatrész- ellátás, a kooperációs szállítá­sok akadozása. Az ebből eredő tervlemara­dások általában a mennyiségi vállalásokat helyezik előtérbe. Ezek olyan jelenségek, ame­lyekkel még egy ideig sajnos számolnunk kell. A munka­versenynek éppen az az egyik fontos feladata, hogy segítsen az ilyen természetű problémák megoldásában. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága A vidéki városokban csök­kenthető lenne a zsúfoltság, ha a ki nem használt közü­leti autóbuszok is részt ven­nének a helyi tömegközleke­dés lebonyolításában — hang­1971—1975 között 43 százalék­kal nőtt az utasok száma, s jelenleg évente mintegy 260 millió utazást számlálnak. Az igényeket a kisebb városok­ban 55. a nagyobbakban 65 súlyozták az országgyűlés épí- százalékban a tömegközleke­tési és közlekedési bizottságá­nak szerdai ülésén, amelyet a Volán 20. számú Vállalatá­nál tartottak va képviselők. A tanácskozás résztvevői 18 város — Békéscsaba, Kapos­vár, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Baja, Dunaúj­város, Eger, Hódmezővásár­hely, Nagykanizsa. Salgótar­ján, Sopron, Szekszárd, Tata­bánya, Veszprém és Zalaeger­szeg — tömegközlekedési helyzetéről készített KPM-je­dés elégíti ki, s ez az arány a következő esztendőkben sem igen változik. Éppen ezért a városi tömegközlekedés fej­lesztésére, javítására minde­nütt fokozott gondot kell for­dítani. A tömegközlekedés fejlesz­álló több száz millió forintból korszerűsítésre, az országos utak kereszteződéseinek mindössze 5 százalékára, a tanácsi fő- és gyűjtőutaknak pedig 10—15 százalékára fut­ja. így 1980-ban a városi utak 33—36 százaléka marad még földút és a burkolt utaknak alig több mint a fele lesz megfelelő. Felhívta a figyelmet, hogy az illetékesek most és a kö­vetkező években a városfej­tésének alapja a tervidőszak­___ osszeallitasaban „dolgozzanak b an továbbra is az autóbusz marad: 1980-ig összesen 641 korszerű, városi közlekedésre alkalmas autóbusszal gyara­podik az állomány, amellyel ______ lehetővé válik a zsúfoltság l entést tárgyalták meg. amely- csökkentése, a járatok sűríté- taí: azokon a megyeszékhe- hez Pullai Árpád miniszter -A leSnagyobb gondot . a lyeken és városokban, ahol ...... .... , . .... jövőben is a városi utak és a indokolt — megfelelő előké­fuzott szóbeli kiegészítést, csomópontok helyzete okozza =-ítés után — vezessék be a Hahgsúlyozta: a városokban okozhatja: a rendelt e ■ «kezdést. össze”, teremtsenek összhan­got a város - és közlekedés- fejlesztési tervek között. A bizottság messzemenően egyetértett a KPM-javaslat­Mérlegen a Volán kilenc hónapja 16,4 millió tonna áru elfu- varozásával szeptemberi ter­vét négyszázezer tonnával, tavalyi azonos havi teljesít­ményét 1,4 millió tonnával teljesítette túl az ország leg­nagyobb közúti fuvarozója. A Volán Tröszt áruforgalmi gyorsjelentése szerint a vál­lalatok — bár időnként csak nagy erőfeszítések árán — ki­elégítették a szállíttatok igé­nyeit. A szerződéses kötele­zettségeknek megfelelően teljes erővel dolgoztak a te­herautók az útépítkezéseken; a zöldség-gyümölcs fuvarozás rendszeresen több mint 400 teherautót foglalkoztatott, 150 pótkocsis szerelvény hordta az almát a tárolókba, a vasútál­lomásokra; több száz teher­autó szállította a cukorrépát is, amelynél azonban még nem volt szükség az igényelt kapacitás felhasználására. A szeptemberi jó teljesítmény­hez nagyban hozzájárult a hónap közepén tartott rend­kívüli fuvarozási műszak. Szeptember 17-én 13 és fél­ezer, 18-án 7553 teherautóval a vártnál több, összesen 757 000 tonna árut szállítot­tak el. A gyorsjelentésben össze­állították a Volán idei 9 hó­napi teljesítményét is; janu­ártól szeptember végéig 126,8 millió tonna árut továbbítot­tak, 5,6 százalékkal többet, mint a múlt év háromne­gyedében. A fuvarozási feszültségek enyhítésére — a jubileumi versenyvállalásnak megfele­lően — a Volán dolgozói megismétlik a rendkívüli fu­varozási akciót. E hét végén,, a szombati és vasárnapi kommunista műszakban 40 ezer dolgozó és 15 ezer teherau­tó áll a vállalatok és a lakos­ság rendelkezésére. A Volán dolgozói nemcsak a közúti szállításra, hanem vasúti ko­csik kirakására is vállalkoz­tak. Nemzetközi béke mozgat mi találkozó Debrecenben Szerdán délelőtt Darvasi Istvánnak, az Országos Béke­tanács alelnökének vezetésé­vel megkezdődött Debrecen­ben az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére rendezett kétnapos nemzetközi béke­mozgalmi találkozó. Debrecen város dolgozói nevében Ács István tanácsel­nök köszöntötte a vendége­ket, ezután Péter János, az országgyűlés alelnöke a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás részt­vevőit. Az ünnepélyes megnyit! követően Berend T. Ivá akadémikus, a Béke-világtí nács elnökségének tagja, í Országos Béketanács tudc májiyos bizottságának ale nöke tartotta meg bevezet előadását „A Nagy Októbe Forradalom és a XX. század címmel. A debreceni találkozó részt vesznek Ausztria, Bű gária, Csehszlovákia, Jugc szlávia, Kuba, LengyeJ^irszá; Mongólia, a Német Demokrs tikus Köztársaság, Románi és a Szovjetunió békemozgd mának képviselőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom