Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
Magyar vezetők üdvözlő távirata a szovjet állam új alkotmányának 1 elfogadása alkalmából t. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Moszkva Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből jövő üdvözletünket . és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek; a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának elfogadása alkalmából. A szovjet állam új alkotmánya megalapozottan és egyöntetűen tükrözi azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép, ■ a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a szocializmus és a kommunizmus építésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt hat évtized alatt elért és azokat a történelmi változásokat, amelyek a szovjet társadalom életében, a Szovjetunió nemzetközi helyzetében és világ- politikai szerepében bekövetkeztek. Meggyőződésünk, hogy az új alkotmány jelentősége túlmutat a Szovjetunió határain, a példa erejével hat, s tovább növeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és a szocializmus vonzerejét. A Szovjetunió új alaptörvénye elfogadásának alkalmából önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén — a kommunizmus építésében, a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzetközi enyhülés és a béke javára. Budapest, 1977. október 7. napján. KÁDÁR JANOS, < a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Púja Frigyes az ENSZ-ben ü %%&&& és magyar äiiäsgiar^tiä^öl 1 Púja Frigyes külügyminiszter pénteken szólalt fel az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XXXII. ülésszakán. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége továbbra is a tartós béke megvalósítását, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Örömmel tölt el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szocialista orientációjú országok, vala" mint más haladó törekvésű kormányok. Nagy átalakulás Az enyhülés körülményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, végső fázisába lépett a dekolonizációs folyamat, letűntek örökkévalónak hitt diktatórikus rendszerek és rendezést nyertek egyes akut válsággócok. Talán éppen ezt sokallják az enyhülés ellenfelei. Nyíltan ezt természetesen nem vallhatják be, ezért ködösítéshez folyamodnak. Mégse nehéz kihámozni az enyhülés ellenfeleinek igazi törekvéseit: az erőpolitika elavult és kudarcot vallott koncepcióját rángatják ismét elő, katonai túlsúlyra akarnak szert tenni, hogy azután megkíséreljék politikai eredményekre szorítani a szocialista és más haladó országokat. Céljaik érdekében leplezetlenül beleavatkoznak más országok, különösen a szocialista országok belső ügyeibe. Az enyhülés ellenfeleinek próbálkozásaival szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete sem lehet közömbös. Mi nagyon időszerűnek tartjuk és melegen üdvözöljük, hogy' a Szovjetunió küldöttségének kezdeményezésére a közgyűlés XXXII. ülésszakának napirendjére tűzte a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdését. A béke és a biztonság erősítésében nagy jelentőségű a többi szocialista és tőkés ország kétoldalú kapcsolatainak szélesítése is. Magas szintű találkozók, eredményes tárgyalások jelzik, hogy kormányom tudatában van ennek. Kiemelkedik e vonatkozásban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közli NÖGRÁD - 1977. ponti Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának igen eredményes látogatása Ausztriában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezt a gyakorlatot kívánjuk folytatni a jövőben is. Az utóbbi években különösen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye. Kormányom megkülönböztetett figyelmet szentel az európai biztonság megerősítésének, az európai együttműködés elmélyítésének és a helsinki értekezlet záróokmányában összegezett elvek és ajánlások maradéktalan valóra váltása érdekében egész sor gyakorlati lépést tett. A Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra, hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezési verseny megfékezését, újabb leszerelési intézkedések kidolgozását. A fegyverkezés ellen Kormányom aggodalommal szemléli a fejlett tőkés országok egyes köreinek próbálkozásait, amelyeknek célja a fegyverkezési hajsza újbóli felszítása. A NATO-országok fegyverkezési kiadásainak szüntelen növelése, az új fegyverek gyártásával kapcsolatos tervek károsan befolyásolják a leszerelés egyes problémáiról folyó tárgyalásokat és általában a nemzetközi légkört. A nukleáris háború kockázatának csökkentését segítené elő, ha a Helsinki értekezlet résztvevői elfogadnák a Varsói Szerződés tagállamai, politikai, tanácskozó testületé tavalyi, bu- ka^ssti ülésszakának javaslatát, hogy a Helsinki záróokmányban részes államok vállaljanak szerződéses nemzetközi kötelezettséget: egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. Sajnáljuk, hogy a NATO e javaslatot elutasította, pedig az komoly tanulmányozást érdemelVárakozással tekintünk - a közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakára. Ügy véljük, hogy ez a fórum a világ közvéleményére gyakorolt hatása révén kedvezően befolyásolhatja azokat az államokat, amelyek különféle megfontolások miatt jelenleg távol tartják magukat a leszereléssel kapcsolatos erőfeszítésektől. Kormányom változatlanul azon a véleményen van, hogy október 8., szombat a közel-keleti válság átfogó rendezésére megfelelő fórum a genfi békeértekezlet, ha azon minden érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet — részt vesz. Szólt a dél-afrikai fajüldöző rezsimeket övező imperialista „védőgyűrű” széthullásáról, majd így folytatta: a magyar kormány fontos jelentőséget tulajdonít az emberi jogok széles körű érvényesülésének. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jogokat enyhén szólva sajátosan kezelik. Mélységesen hallgatnak például olyan alapvető emberi jogokról, mint a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való jog, hallgatnak a faji megkülönböztetésről, az emberek, például a nők egyenjogúságáról és az olyan elsőrendű jelentőségű emberi jogról, mint a békéhez, a biztonsághoz, az élethez való jog, sem sokat beszélnek. Nem kell bizonygatni, hogy ezek biztosítása nélkül a politikai jogok elvesztik tartalmukat, érvényesülésük illuzórikussá válik. Ez világossá teszi az emberi jogok kérdésében folytatott széles körű kampányok politikai céljaitAz ENSZ tagállamai akkor tesznek eleget az emberi jogok kérdésében vállalt kötelezettségüknek, ha közös erőfeszítéssel véget vetnek az emberi jogok tömeges és durva megsértésének, ha felszámolják a gyarmati rendszer marad'ványait, a faji megkülönböztetést, ha segítenek az emberi jogok helyreállításában Chilében, Dél'Koreában, Dél* Afrikában és az Izrael által megszállt arab területeken. Lehetőségeinkhez mérten Kormányom a jövőben ■ is nagy figyelmet fordít a fejlődő országok gazdasági problémáira. Lehetőségeinkhez, képest a jövőben is hozzájárulunk ezen országok gazdasági fejlődésének előmozdításához. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az alapokmány számos, még kellően ki nem, aknázott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy ezeket — az alapokmány szelleméhez és betűjéhez híven — gyümölcsöztessük. A Magyar Népköztársaság továbbra is síkraszáll olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják az alapokmány módosítása nélkül. (MTI) Latin-Amerika nagy mártír forradalmára Emlékezés Che Gue varára 1960-ban Che Guevara hazánkba is ellátogatott. Képünkön Kádár János és Ernesto Che Guevara A nemzetközi koibmunista mozgalom nagy mártírjának, Latin- Amerika legendás hírűvé vált forradalmárának adózunk tisztelettel ezen a napon. Negyvenkilenc esztendős volna, ha élne, az önmagát büszkén hivatásos forradalmárnak valló Ernesto Che Guevara. Tíz esztendővel ezelőtt azonban, 1967. október 8-án a bolíviai hegyek között végeztek vele gyilkosai, az észak-amerikai hírszerző ügynökség, a hírhedt CIA által kiképzett és irányított különleges partizánvadász alakulatok. Argentínában született, de már fiatal éveiben bejárta az egész kontinenset és később olyan harcosnak, forradalmárnak tekintette önmagát, aki egész Látin-Amerika felszabadításáért küzd. Egy ízben — 1960-ban — így nyilatkozott erről: „Bárhol jártam Latin- Amerikában, sehol sem tekintettem magam idegennek. Guatemalában úgy éreztem, hogy guatemalai Vagyok, Mexikóban mexikói, Peruban perui. Éppen úgy, mint most Kubában kubai, és itt és mindenhol argentin.” Miután 1953-ban Buenos Aires-ben befejezte orvos tanulmányait és megkapta diplomáját, országról országra vándorolt. Végül is Guetama- iában állapodott meg, ahol Ar- benz akkori elnök kormánya az ország tulajdonába vette az United Fruit észak-amerikai monopólium óriásbirtokait és földosztásba kezdett. Amikor az észak-amerikai kormányzat által szervezett külső fegyveres beavatkozás megdöntötte Arbenz rendszerét, Guevara neve a kivégzendők listáján szerepelt. Csupán az mentette meg életét, hogy Argentína követségén talált menedéket és később menlevéllel Mexikóba távozott. Mexikóban orvosként dolgozott és igyekezett kapcsolatot keresni forradalmár körökkel. Találkozott Fidel Castróval, belépett forradalmi osztagába és részt vett a Granma hajó kubai expedíciójának mexikói előkészületeiben. Che Guevara egyike volt annak a 82 forradalmárnak, aki 1956. decemberében Fidel Castro vezetése alatt partra szállt Kubában. Az amerikai kormányzatot kiszolgáló Batista diktatúra csapatai azonban rajtaütöttek a maroknyi felszabadító csoporton, s az öldöklésből csak tizenhetüknek sikerült meg- menekülniök. A forradalmárok a Sierra Maestra hegység járhatatlan hegyvonulatai között ütötték fel első táborukat, s innen kezdték el a felszabadító háborút. A maroknyi csapathoz hamarosan munkások és parasztok csatlakoztak és az ellenségtől zsákmányolt fegyverekkel, 1957. közepére fokozatosan olyan hadsereggé szerveződtek, amely már hadoszlopokkal is rendelkezett. Guevarát ekkor őrnaggyá és a 4. hadoszlop parancsnokává nevezték ki. A következő esztendőben a felszabadító harcok mind nagyobb sikereket értek el és 1959. január másodikén Guevara hadoszlopa bevonult Havannába. Guevara aktívan részt vett az új kormányzat megszervezésében, egyik irányítója volt az államosításoknak és a földreformnak. Egy ideig gazdaságszervezési ügyekkel bízták meg, majd diplomáciai missziók egész sorát bízták rá: utazásokat tett a fejlődő Országokban és igyekezett a kubai példa ismértetésével az imperializmussal való szembefordulásra bírni ezeknek az országoknak kormányait, néptömegeit. Ellátogatott a szocialista világrendszer országaiba is, ahol fontos gazdasági egyezményeket írt alá. Az ENSZ közgyűlésében, mint a forradalmi Kuba képviselője, nagy beszédben leplezte lé az észak-amerikai monopóliumok és a washingtoni kormányzat aknamunkáját a szigetország megfojtására. Ügy érezte azonban, hogy Latin-Amerika még szabadságukért küzdő népeinek többet használhat, mint Kubának, ahol már a kivívott győzelem után a vívmányok megvédése és a szocialista építés feladatai kerültek napirendre. Ezért lemondott a kormányzatban és pártban viselt valamennyi tisztségéről és 1966. novemberében megérkezett Bolíviába. Az általa vezetett partizánosztag a következő év márciusában kezdte el tevékenységét a bolíviai hegyek között. Bár Bolíviában abban az időben kiéleződött az osztályharc, az objektív körülmények mégis mások voltak, mint a Batista idők Kubájában. Az amerikai kormányzat is nagy erőket összpontosított a bolíviai kormányzat támogatására és különleges CIA-szakértők és -tanácsadók irányították a partizánok elleni harcot. Újra meg újra ügynököket építettek be Guevara csapataiba és az árulások súlyos vérveszteségeket okoztak a forradalmároknak. 1967 október 8-án — miután a lábán megsebesítették és elfogták — Che Guevarát két társával együtt meggyilkolták: A gyilkosság nagy felháborodást keltett világszerte. Guevara alakja tisztán maradt az utókorra. Bár bonyolult politikai személyiség volt és voltak tévedései, de ezek forradalmi türelmetlenségéből és forradalmi romanticizmu- sából fakadtak. A hibák és tévutak — mint a Za Rube- zsom című szovjet hetilap írta — nem voltak alapvetőek és meghatározóak Che Guevara életében... Mártírhalálának tizedik évfordulóján a nemzetközi kommunista világmozgalom a forradalmár hőst megillető tisztelettel emlékezik meg Latin-Amerika felszabadító küzdelmének e nagy fiáról. Ell'f lliTFí A. l j A hadügyminiszter beismerte.. A nyugatnémet hadügyminisztérium pénteken beismerte, hogy a Bundeswehrben több alkalommal előfordultak antiszemita incidensek. Egy parlamenti interpellációra válaszolva Von Bülow államtitkár közölte, az elmúlt két év során több fegyelmi eljárást kellett lefolytatni a hadsereg tisztjei ellen, akik antiszemita plakátokat osztogattak, uszító propagandát folytattak, illetve ittas állapotban náci dalokat énekeltek. Egy esetben —A hadseregből való elbocsátáson kívül — egy tisztet hathónapi börtönre is ítéltek. Dr. Petrán János Ünnep az HDK-ta Az elmúlt évtizedek ünnepi hagyományait követve, népünnepélyeken, kulturális és sportrendezvényeken emlékezett meg a Német Demokratikus Köztársaság 17 millió polgára a német munkás-paraszt állam megalakulásának 28. évfordulójáról. Az NDK nemzeti ünnepén új gazdasági, szociális, és kulturális létesítmények sorát avatták fel és kitüntetéseket adtak átBerlinben délelőtt, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének. az NDK párt- és állami vezetőinek, valamint a berliniek tízezreinek jelenlétében az NDK nemzeti néphadseregének korszerű felkészültségét, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült többi testvéri szocialista ország fegyveres erőivel való szoros összeforrottságot kifejező katonai díszszemlét rendeztek. , (Folytatás az 1. oldalról) lényeges előrehaladás, bár a záróokmány leszögezi, hogy a „résztvevő államok törekedni fognak arra, hogy csökkentsék, illetve fokozatosan felszámolják a kereskedelem fejlesztésének mindennemű akadályát”. A humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szólva a magyar küldött rámutatott: — Állampolgárainknak széles körű lehetőségei vannak a külföldre való utazásra. Több országnak javaslatot tettünk konzuli és jogsegély-egyezmény megkötésére. Köztudott, hogy a beutazó vízumokat egyszerűsített eljárással kiadjuk. Sajnos, néhány nyugati ország nem viszonozza hasonlóképpen a mi gyakorlatunkat. — Magyarország az elmúlt két . évben számos egyoldalú intézkedést tett az információk áramlásának hozzáférhetőségének és cseréjének javítására. Úgy véljük, több nyugati partnereinknek lenne még tennivalója a helyes arányok megteremtésében. Petrán János nagykövet a továbbiakban részletesen foglalkozott a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztésére tett magyar lépésekkel, majd aláhúzta, hogy „a szocialista Magyarország teljes mértékben biztosítja az alapvető emberi jogokat, az alkotmány előírásának megfelelően, a nép érdekeinek figyelembevételével”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a magas szintű véleménycseréknek, mert ezek hozzájárulnak a különböző társadalmi rendszerű államok jobb megértéséhez és a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Közölte, hogy a különböző szinteken folytatott gyümölcsöző véleménycserék eredményeként Magyarország több mint 50 kétoldalú egyezményt kötött a záróokmányt aláírt európai, valamint északamerikai országokkal. A magyar küldöttség vezetője beszéde befejező részében leszögezte, hogy a belgrádi találkozónak „figyelmét a múlt helyett a jövő felé kell fordítania”, egy hosszú folyamat első .lépcsőfokain állunk” — mondotta. |MTI) r
