Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-07 / 236. szám
7 issiűjltúa előtt ~ ! ^ Sokoldalú munkát végez az SZVT Interjú as SZVT megyei titkárával Tisztújításra készül a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Nógrád megyei Szervezete, s ez jó alkalmat kínál a számvetésre, a megyei szervezet csaknem hétesztendős tevékenységének értékelésére. Ezért kerestük fel Kúti Istvánt, az SZVT megyei szervezetének titkárát, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szervezési osztályvezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Hogyan értékeli a megyei szervezet megalakulása óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységet? — Megyénkben hét esztendővel ezelőtt alakult meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete. A területi szervezet megalakítói — alig voltunk hetvenen — lelkesen kezdtek a munkához. A kezdeti időszakban kétségtelenül hiányzott a vezetőség összehangolt együttes munkája, s keressük azt a módszert is, amellyel a különböző szakmai végzettségű, munkakörű és beosztású tagságot mozgósítani lehet a feladatok megoldásának segítésére. Ezek pedig a párt- határozatokból, illetve az SZVT alapszabályzatában megfogalmazott elvekből származtak. A megalakulást követő három évben sikerült kibontakoztatni mind a szervezeti, mind a tartalmi fejlődés dinamizmusának kezdeti eredményeit. A fejlődés jelentős állomásának mondhatjuk az 1974-es évet, amikor a tisztújítással a vezetőség kibővült, kezdeti taglétszámunk csaknem duplájára növekedett. — Mondhatjuk tehát, hogy 1974-ben új szakasza kezdődött az SZVT megyei szervezete tevékenységének? — A fejlődés tényei bizonyítják, hogy igen. Sikerült céltudatosabban munkánk középpontjába állítani a szervezés és a vezetés sokrétű, szerteágazó kérdéseit, s következetesebben vettük ki részünket a vállalatok és egyéb gazdálkodó egységek szervezésének és vezetésének, gazdálkodásának tanulmányozásából, s társadalmi eszközeinkkel a tudományos igényű továbbfejlesztésének előmozdításából. Az általunk szervezett előadásokon, klubnapokon mind többet foglalkoztunk a vállalati gazdálkodás, a munkahelyi vezetőképzés, a fővállalkozási és beruházási tevékenység, az anyaggazdálkodás és anyagtakarékosság, valamint a kereskedelem aktuális kérdéseivel, a XI. pártkongresszus célkitűzéseinek szellemében. S mivel 1975-ben több mint duplájára emelkedett a taglétszámunk — csaknem háromszázan voltunk már —, tevékenységünk kiterjedt az egész megyére, napirendre került a tagság nagyobb aktivizálása érdekében a szakcsoportok megalakítása. Elsőként a beruházási és fővállalkozási szakcsoportot alakítottuk meg, majd a kereskedelmit 1975- ben. Az 1975-ben elért eredményeket azonban sokkal jobban érzékelteti az, hogy megalakítottuk a balassagyarmati önálló szervezetet — amiben sokat segített a városi párt- bizottság — és megszerveztük a megyei munkahelyi vezetőtovábbképző iskolánkat. Időnként el kell menni Ne várjunk csodákat A munkaerőgondokról beszélgetünk Szabó Károllyal, az SKÜ munkaügyi főosztályvezetőjével. — Mi az új az idén bevezetett munkaerő-közvetítési rendszerben? — Vállalatunk a munkaerőgazdálkodásban „A” kategóriás, tehát közvetítés nélkül vehet föl dolgozókat. Korábban a „kilépett” bejegyzéssel érkezett dolgozók csak munkaközvetítéssel jöhettek hozzánk. A dolgozó akkor is nálunk jelentkezett először, mi adtunk egy igazolást, hogy foglalkoztatni kívánjuk, azzal bement a közvetítőbe, onnan jöhetett azután vissza- Ez tehát fölösleges út volt. Ráadásul a közvetítő csak hetenként háromszor állt rendelkezésre, s emiatt munkanapok estek ki ledolgozatla- nul. Január óta nincs ez a huzavona. — Ezek szerint bevált az új rendszer? — Eddigi tapasztalataink kedvezőek; a munkaerőmérlegünk már nem negatív. — Tehát többen jöttek, mint mentek ? — Ezt azért nem lehet mondani. Eddig javarészt ' csökkent a létszámunk: 1976 végére a ’75-ös zárólétszámhoz képest, 141-el kevesebbet maradtak a vállalatnál. Most az első nyolc hónap után egy- gyel több a dolgozóink száma, tehát stagnál a munkaerő. Ez már magában is örvendetes eredmény— Csupán az új munkaközvetítő-rendszernek köszönhető? — Nem egészein annak. Nyilván része volt benne az öt és fél százalékos bérfejlesztésnek és a műszakpótléknak is. Aki három műszakban dolgozik, az minden órában 20 százalékkal többet keres; nem csoda, hogy most már szívesen vállalják. De az új munkaközvetítési rendszernek köszönhető, hogy a csökkentésre „ítélt” vállalatokhoz nem tudnak a dolgozók elhelyezkedni. Ez tehát jelentősen fékezi a vándorlást. Régebben 35—36 százalékos volt a fluktuáció, idén beálltunk 25 százalékra. — Szűrik-e a jelentkezőket? — Van erre vonatkozó belső szabályzatunk: egy vezér- igazgatói utasítás. Aki innen fegyelmivel ment el, az egy évig nem vehető vissza semmiképpen- Akinek egy éven belül három „kilépett”-je van az se jöhet, bármelyik vállalatot hagyta is faképnél. — Gyakran jelentkeznek felvételre? — Nem mondható, hogy mindennap- Mikor, hogy alakul. .. Legtöbben — 64-en — júliusban álltak munkába; főleg a nálunk végzett fiatal szakmunkások. De ugyanebben a hónapban 48-an elmentek. Legkevesebben áprilisban jöttek: huszonhármán: ekkor több volt a távozó— A kilépéseket valahogy, vissza lehet-e szorítani? —» Nehezen. Mi elmondjuk a távozóknak, hogy nem mehetnek már akárhová. Azokkal, akik „kilépettel” távoznak, közöljük, hogy a következő helyen fizetésül a munkaköri minimumot kaphatják. Van, akire hatnak az érvek, de van , akinek falrahányt borsó. Előfordult, hogy valaki megismerkedett egy lánnyal, valahol a Dunántúlon, s gondolt egyet, kilépett. Egy másik volt dolgozónk tegnap ..tévedt be” a munkakönyvéért: jó munkaerő volt — 150. sőt, 170 százalékot is teljesített a szegcsomagolóban. De azt mondta, nem tehet róla. neki „időnként el kell menni”- Már háromszor vettük vissza. Most megint elment. Az ilyen emberekkel nincs mit kezdenünk. — Jelenleg hiányzik-e munkaerő? — Körülbelül 100-zal maradtunk el a tervezett létszámtól, de ebben aligha a közvetítési rendszer a ludas. Hiszen a legjobb módszer sem képes csodákra: elosztani csak annyit lehet, amennyi van! —- Molnár — — Mi jellemezte az utóbbi másfél esztendő munkáját? — Szervezetünk munkáját továbbra is a dinamikus fejlődés jellemzi. Létszámunk tovább emelkedett, s jelenleg több mint négyszáz tagunk van. Tavaly megalakítottuk a pénzügyi és elelnőrzési szakcsoportot, valamint a fiatalok bizottságát. Folytattuk a munkahelyi vezetők továbbképzését, amelyet kiterjesztettünk Balassagyarmatra és Nagybá- tonyra is. Tovább bővítettük kapcsolatainkat a társadalmi szervezetekkel, a TIT-tel, a MTESZ megyei szervezetével, s a tagegyesületekkel, s a Közgazdasági Társasággal. Feladataink jobb megoldása érdekében az idén megalakítottuk a szervezési, valamint a munkatudományi és ergonómiai szakcsoportot. További tanfolyamokat szerveztünk a munkahelyi vezetők továbbképzésére. Rendszeresen részt veszünk az országos konferenciákon, vándorgyűléseken, évente tanulmányútokat szervezünk tagjaink tapasztalatainak gazdagítására — s mindezt érvényesítjük a munkánkban. Ezt a célt szolgálja a szomszédos csehszlovák szakemberekkel, a besztercebányai szervezettel kialakított és harmadik éve gyümölcsöző kapcsolatunk is. Ügy érzem, hogy mindezzel — és még számos egyéb tevékenységgel — sikerült hozzájárulni megyénk ötödik ötéves tervében megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatainak megoldásához. — Hogyan akarja folytatni munkáját a megyei szervezet a jövőben? — A dinamikus fejlődés szervezeti és tartalmi változtatásokat követel tőlünk. Az őszi tisztújítás módot nyújt arra is, hogy létrehozzuk a salgótarjáni önálló szervezetet. A jövő évben pedig megalakítjuk a pásztói nagyközségi szervezetet. Bízunk benne, hogy ez az új szervezeti forma együtt jár a szervezeti élet hatékonyságának növekedésével. Cselekvési programban foglaltuk, hogy a párt- határozatokból és a szervezeti szabályzatból adódó feladatok megoldása érdekében miként fejlesztjük tartalmi munkánkat. Ennek megfelelően készítettük el a jövő évi előzetes munkatervünket is — fejezte be Kúti István. Pácjár András Az I\DK születésnap Huszonnyolc évvel ezelőtt alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság, az első szocialista állam német földön. Az elmúlt történelmileg rövid időszak alatt területén a német történelemben egyedülálló változások mentek végbe. A nép kezébe vette sorsának irányítását, és ma a Német Demokratikus Köztársaság a világ legfejlettebb tíz ipari államának egyike. A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik, nemzetközi elismerésnek, és tekintélynek örvend. A Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa 1971. júniusában főfeladatként szabta meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának növelését. Ennek érdekében a termelés nagyarányú fejlesztését, a hatékonyság növelését, a tudományos-technikai haladás és munka termelékenységének fokozását tűzte ki célul. A párt IX. kongresszusa 1976. májusában megerősítette e határozatokat és további átfogó szociálpolitikai intézkedések megvalósításáról döntött. Az 1976—1980-as ötéves tervvel a Német Demokratikus Köztársaság folytatja azt a folyamatos és sikeres gazdasági fejlesztést, amely a szocialista német államot jellemzi. Az ipar bruttó termelése 1949 óta 22 milliárd márkáról 251 milliárd márkára emelkedett. A nemzeti jövedelem csupán 1970. és 1975. között 30 százalékká} nőtt. A kiskereskedelmi forgalom az 1949-es 13,8 milliárd márkáról 1976-ra 85,4 milliárd márkára növekedett. Az NDK aktív nemzetközi tevékenységet folytat és a különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés egymás mellett élés gyakorlatában, a többi szocialista országgal egyeztetett politikát követ. Élvezte és élvezi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés védelmi erejének támogatását, aktív szerepet vállal további erősítésükben, hatékonyságuk növelésében, a helsinki határozatok megvalósításában, az európai béke és biztonság megteremtésében, az enyhülési politika valóra váltásában. Országainkat, népeinket és pártjainkat 4 szocializmus építése, a közös harcban született testvéri kapcsolatok fűzik össze. Ez jutott kifejezésre a magyar párt- és kormány- küldöttség 1977. márciusi berlini látogatása alkalmával is. A látogatás kimagasló eseménye volt a két ország új, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének aláírása. Küldöttségünk vezetője, Kádár János elvtárs a berlini nagygyűlésen joggal jelenthette ki az egész magyar nép nevében: „A Német Demokratikus Köztársaság testvéri népe bizton számíthat ar -a, hogy a magyar kommunisták, a magyar dolgozók a jövőben is mindent megtesznek kapcsolataink elmélyítésére és bővítésére.” Nemzeti ünnepén szívből köszöntjük az NDK baráti népét, és kívánunk újabb sikereket a szocializmus építésében. Politikai élet az országban A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjában kilenc jelentős párt- és tömegszervezet tömörül: a Német Szocialista Egységpárt, a Demokratikus Parasztpárt, a Kereszténydemokrata Unió, a Liberális Demokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Párt, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség, a Szabad Német Ifjúság, a Demokratikus Nőszövetség és aiz NDK Kulturális Szövetsége. A Német Szocialista Egységpárt testesíti meg a több mint százéves német munkásmozgalom legforradalmibb hagyományait. Az NDK legmagasabb államhatalmi szervében, a népi kamarában 127 képviselőjével az NSZEP a legerősebb párt, gyakorlatilag a demokratikus német állam politikai vezető ereje. 74 306 alapszervezete működik az üzemekben, intézményekben, lakóterületeken-' Kongresszusai ötévenként ülnek össze. A Demokratikus Parasztpárt az első igazi parasztpárt a német történelemben. Közel húszezer tagja tevékenykedik a népképviseleti szervekben, ugyanennyi a Nemzeti Front Bizottságaiban. A Parasztpárt több mint tizennégyezer tagja tölt be vezető posztot a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a szövetkezeti tanácsokban. A népi kamarában 52 képviselője dolgozik. A Kereszténydemokrata Unió. a CDU a béke és az igazság keresztényi hagyományainak szolgálatában álló párt, és semmiben sem vonható párhuzam közte és a mai kapitalista államok polgári kereszténypártjai között. E párt egész tevékenysége a tanúbizonyság arra, hogyan működhetnek közre a keresztények a szocializmus építésében- Kereken 110 ezer tagja van, közülük 21 ezren a különböző választott szervek aktív munkásai. A párt napilapja, a Neue Zeit, ezenkívül öt regionális újságja és egy folyóirata is van. A Liberális Demokrata Párt (LDPD) kezdetben mindenekelőtt az alkalmazottakat és értelmiségiket, iparosokat, közép- és kisvállalkozókat tömörítetté soraiba, antifasiszta, demokratikus, antiimperia- lista célokat tűzött maga elé, de nem szocialista célkitűzéseket. Az idők folyamán azonban, a munkásosztály támogatásával valóban demokratikus párttá lett, amely — bár tagjai polgári, középosztálybeli rétegekből származnak — erejét a fejlett szocialista állam megteremtése érdekében fejti ki. A párt tagjai közül tízezren a népképviseleti szervekben tevékenykednek. A Nem* zeti Frontban _ húszezer liberális demokrata végez munkát. A Nemzeti Demokrata Párt (NDPD) a kisiparosok, kiskereskedők szervezete, valamint azoké az egykori náci párttagoké, Wehrmacht-tiszteké és hivatásos katonáké, akik nem követtek el háborús bűncselekményeket és azóta levonták a helyes következtetéseket a múltról. A népi kamarában 52 képviselője vanA Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) szerepét az alkotmány rögzíti. 1945. júniusában alakult ez az egységes szakszervezeti szövetség, amelynek működése, új fejezetet nyit a német szakszervezeti mozgalom történetében- Az NSZEP után az FDGB a legerősebb népi kamarai frakció, 68 képviselői mandátumával. A Szabad Német Ifjúság (FDJ) az NDK ifjúságának szocialista tömegszervezete, amely a 14 éven felüli fiatalokat tömöríti. Több mint 2.1 millió tagja van. Csaknem húszezer tagja vállal felelősen részt a helyi népképviseleti szervek munkájából. A népi kamarában 40-en képviselikA Demokratikus Nőszövetség a lakosság minden köréből származó nőket egyesíti.. Fennállásának 30 éve alatt sokat tett a nők egyenjogúságának megvalósításáért. Az NDK Kulturális Szövetségének a célja az első időkben a humanista erők összegyűjtése volt, a társadalmi ólet és kultúra demokratikus újjáalakítása érdekében. Társadalombiztosítás #í A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jelentős szerepet vállal az NDK. Képünkön az NDK-ban gyártott speciális mezőgazdasági gépek láthatók, amelyekből nagy mennyiséget szállít a többi szocialista oriaágokba, így hazánkba is. Az NDK munkásainak és alkalmazottainak társadalom- biztosítását 1951. óta a szak- szervezetek irányítják, ellenőrzik. A dolgozók, nem dolgozó családtagjaik és minden nyugdíjas ugyanazt a biztosítási védelmet élvezik. Minden dolgozó köteles a társadalombiztosításban részt venni. Fizetésének 10 százalékát, maximálisan havi 60 márkát fizet be e célra. Ugyanezt az összeget fizeti a társadalombiztosítónak a munkahely is. Betegség, anyaság, rokkantság, vagy életkor így nem okoz semmi nehézséget a család életében. Munkaképtelenség esetén minden dolgozó az első hat hétben bérkiegészítést és táppénzt kap, ami a nettó jövedelem 90 százalékáig terjedhet. Ha a munkaképtelenség tovább tart, táppénz jár 78 hétig, itt azonban a családban levő igyermekek számát tekintetbe veszik. A társadalombiztosítási alap céljára rendelkezésre álló ösz- szegek évről évre nőnek. Amíg például 1971-ben 13 milliárd márka volt a társadalombiztosítási alap összege, 1975-ben már 17,5 milliárd. Ennek megfelelően a táppénz átlagos összege tíz év alatt 709 márkáról 1 222 márkára nőtt. A szolgáltatások bővülését elősegíti az az intézkedés is, amelynek nyomán 1952 óta nem csupán a dolgozók és az üzemek befizetéseiből gyarapítják a társadalombiztosítási alapot, hanem jelentős kiegészítést ad ehhez az állaa* költségvetés lg.
