Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

A párfcsoporíok helye, szerepe a pártmunkában Őszinte, emberi kapcsolatok Belső tartalékok a rétsági járásban A Magyamándori Állami Gazdaság pártvezetősége öt alapszervezet munkáját irá­nyítja’ Az alapszervezetekben 13 pártcsoport tevékenykedik. A gazdaság nagy, egymástól távoleső területeken működik. Mindez nehezebbé teszi a pártmunka szervezését, irá­nyítását is. Ezért mi különö­sen nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a pártcsoportok folya­matos tevékenységének. Többen is szóltak már ar­ról a NÓGRÁD-ban folyó vi­ta során, hogy a pártcsopor­tok alkalmas szervezeti for­mát jelentenek a párthatároza­tok ismertetésére, a döntések egységes értelmezésére, a vég­rehajtás biztosítására, s így a párttagság nevelésének fon­tos fórumai is. Nálunk a párt- csoportoknak nem kis szere­pük van az időszerű politikai, gazdasági feladatok ismerte­tésében, megértetésében, s mozgósítanak a helyi felada­tokra. Számítunk rájuk az in* formációgyűjtésban és a -to­vábbításban is- Azonban a pártcsoport-értekezletek nem helyettesítik a taggyűléseket. Inkább annak előkészítésében vesznek részt. Pártvezetőségünk, az alap­szervezeti vezetőségek ezért egyre hatékonyabban segítik a pártcsoportokat, a pártcsoport* bizalmiakat. A pártcsoportbi- zalmiak példáűl rendszeresen részt vesznek a pártvezetőségi üléseken, évente legalább egy alkalommal tapasztalatcserére hívják össze őket- A pártcso­portok munkájának közép­pontjában a termelőtevékeny­ség áll. Figyelemmel kísérik a tervek teljesítését, a termelés alakulását, s egyre határozot­tabban lépnek fel a káros po­litikai jelenségek ellen. Az a tapasztalatunk, hogy a pártcsoportok eddig hasz­nosan tevékenykedtek. Ered­ményesebbé vált a pártélet, nőtt a párttagok aktivitása, erősödött a cselekvési egység, őszinte emberi kapcsolatok fűzik össze a pártcsoportok tagjait, amelyeket a közös munka öröme és gondja táp­lál. Mi különös gondot fordí­tunk a továbbiakban is arra, hogy valamennyi pártcsoport élén jól felkészült bizalmi le­gyen. Egyik fontos felada­tunknak tekintjük és már eb­ben az oktatási évben meg­szervezzük a pártcsoportveze­tők elméleti és módszertani képzését, továbbképzését. Ugyanakkor arra ösztönözzük az alapszervezeti vezetősége­ket, hogy munkájuk tervezésé­nél, szervezésénél a korábbi­nál rendszeresebben kérjék a pártcsoport, a bizalmiak ta­nácsait, tapasztalatait. Szikora Pál pártvezetőségi titkár Tanulnak a parfcsoportuezefök Szorospatakon, az aknaüzem négy alapszervezetében 30 pártcsoport tevékenykedik, s mintegy 250 párttagot fognak össze. A pártcsoportok a ter­melőegységekre épültek. Egy brigád, egy műszak általában egy pártcsoport. Így van ez az I-es alapszervezetnél, a frontfejtéseknél, de a munká­nak azért vannak olyan terü­letei is, ahol ezt a szervezeti rendet nem tudtuk megvaló­sítani­Nemcsak a pártvezetőség, de az alapszervezetek munkater­vében is szerepel, hogy éven­ként legalább két alkalommal megbeszélik, értékelik a párt­csoportok a pártcsoportbi- zalmiak munkáját. Jól bevált módszer, hogy a taggyűlések mellett az alapszervezeti veze­tőségi üléseken is beszámoltat­nak egy-egy pártcsoportveze­tőt arról, hogyan dolgozik a közösség. Természetesen az üzemi pártvezetőség, az alapszerve­zetek folyamatosan segítik a pártcsoportmunkát. Az első lépés az volt, hogy a politika­ilag legképzettebb, legtapasz­taltabb párttagokat bíztuk meg a pártcsoportok vezetésé­vel. A pártcsoportvezetők nagy része már elvégezte a marxista—leninista középis­kolát és van olyan is, aki 5 hónapos pártiskolai végzett­séggel rendelkezik. Tervezzük, hogy a következő években va­lamennyi pártcsoportvezető szerezze meg a marxista—le­ninista középiskolai végzettsé­get. Ügy értékeljük, hogy a párt­csoportvezetők nagy része jól ellátja megbízatását, sokirá­nyú szervező, nevelő munkát fejtenek ki. Különös gondot fordítanak a taggyűlések elő­készítésére- A pártcsoport tag­jait már néhány nappal a taggyűlések előtt értesítik, tá­jékoztatják a taggyűlések na­pirendjéről. így valamennyi párttagnak lehetősége van ar­ra, hogy felkészüljön a tag­gyűlésre. Taggyűléseink ak­tívak, általában 30—40 párt­tag mondja él véleményét az időszerű politikai kérdésekről, a termelés alakulásáról. Évente általában két alka­lommal tanácskoznak a párt­csoportok. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több az olyan párt­csoportvezetőnk, akik önálló­an készülnek fel ezekre a be­szélgetésekre. A pártcsoportok többek között értékelik a párt­megbízatások teljesítését. Ezeket a megbízatásokat az év elején a taggyűlés adja. Ter­mészetesen az ajánlást a párt­vezetőség, a pártcsoportvezető teszi, figyelembe véve a párt­tagok felkészültségét, ráter­mettségét- A párttagok 90—95 százalékának állandó vagy idő­szakos megbízatása van. Töb­ben is kaptak olyan feladatot, amely a termelést, a gazdasá­gosabb, fegyelmezettebb mun­kát segíti. A munka rendsze­res ellenőrzése növeli a párt­tagok felelősségét, döntő többségük eleget tesz megbí­zatásának. Lantos László szervező titkár fi rendszertelen kapcsolat kara Figyelemmel kísérem a vi­tát, amely a pártcsoportok munkájáról folyik a megyei lapban. A mi pártcsoportunk az Állami Építőipari Vállalat­nál,. a szerkezetépítő üzemnél dolgozó párttagokból áll. Ám a mi pártmunkánkról koránt­sem lehet elmondani, hogy folyamatos, jól szervezett, mert bizony sok a kívánnivaló. A zökkenőket az okozza, hogy a vállalat szervezeti felépí­tését — üzemek helyett építés- vezetőségek alakultak — nem követi elég gyorsan a párt­munka átszervezése- Előfor­dul, hogy a mi pártcsoportunk tagjai három-négy helyen dől*­goznak, s nem is mindig azo­nos műszakban. így nehéz a kapcsolatot tartani. Különösen akkor, ha a párt* alapszervezet vezetősége sem segít eléggé bennünket. Az­előtt meghívtak a vezetőségi ülésekre, s így mindig tud­tam, mikor, mi a teendőm. Most a kapcsolatom a pártve­zetőséggel alkalomszerű. Gyakran a véletlenen múlik, találkozom e a titkárral, vagy a szervező titkárral. Így for­dulhat elő, hogy a pártcso­portom tagjai televannak megbízatásokkal, amelyekről én, mint pártcs'oportvezetö csak utólag szerzek tudomást. Azt sem tartom helyénvaló­nak, hogy a pártcsoport egy tagja ellen fegyelmi eljárás indul, s ezt csak utólag hozzák tudomásomra. Információ hi­ányában nehéz a párttagok fel­készítése a taggyűlésre is. S igaz, hogy a taggyűléseken sokszor nincs vita a beszámo­lóról, mert sok párttagunk vidékről jár be, s a haza­utazáson, nem pedig a hozzá­szóláson töri a fejét. De talán gondosabb előkészítő munká­val segíteni tudnánk ezen a mostani helyzeten. Vérségi Béla pártcsoportvezető Szemlélettől a veszteségekig A RÉTSÁGI .TÁRÁS me­zógazdasagi üzeméi az V. öt­éves terv időszakában a ter­melést 22 százalékkal, a szö­vetkezeti bruttó - jövedelmet 20 százalékkal kívánják nö­velni. Az intenzívebb gazdálkodás magasabb ráfordításokat is igényel, a tervekben a haté­konyság, a javuló gazdálko­dási színvonal tükröződik ab­ban, hogy a termelési költsé­gek csak 14 százalékkal emel­kednek. A célkitűzések csak a haté­konyság jelentős fokozásával, a feladatok következetes vég­rehajtásával valósulhatnak meg. A járás mezőgazdasági termelőszövetkezetei bír tehát kulcskérdés a belső tartalékok feltárása, a hatékonyság nö­velése. Mezőgazdasági üzeme­ink elsősorban mennyiségi fej­lődést értek el, hiszen a' ter­melés dinamikus növekedése értelemszerűen a mennyiségi tényezőket helyezte előtérbe, a kialakult gyakorlat is a na­turális mutatókat emelte ki, és ezzel viszonyított. A tavalyi tapasztalatok sze­rint a célkitűzéseket, a terve­ket nem sikerült végrehajta­ni. Ebből következik, hogy fel kell tárnunk a hatékonyság növelésének lehetőségeit és módszereit járásunk mezőgaz­daságában. Elsősorban jelentős szemlé­letváltozásra van szükség. Rendkívül fontos, hogy a tsz- ek vezetése a dolgozókból váltsa ki a cselekvést, a dol­gozók kezdeményezése pedig találjon meghallgatásra. Rend­kívül fontos a helyi lehetősé­gek kiaknázása, az apró tet­tek nagyobb becsülete. A gaz­daságok vezetőinek biztosítani kell, hogy a termelés színvo­nalának emelkedése kézzel foghatóan mutatkozzon meg úgy, hogy az egységnyi ered­mény eléréséhez szükséges rá­fordítás mértéke csökkenjen. A tervciklus eddigi tapasz­talata: az eredmények, a ter­mésátlagok nagyfokú szóró­dása arra mutat, hogy az üzemszervezés színvonala az általános fejlődéshez képest nem megfelelő. Járásunk me­zőgazdaságában a gazdálkodás szervezettsége elmarad a kö­vetélményektől. A szakembe­rek termelési, technológiai fel- készültsége megalapozottabb, mint szervezési ismereteik. Éppen a diósjenői, vagy a nő- tincsi tsz példái bizonyítják azt, hogy jelentős költségnö­vekedés mellett az eredmé­nyek, termésátlagok, a hoza­mok visszaestek, vagy csak minimálisan nőttek, a terüle­ti koncentrációban rejlő ter­melési lehetőségeket 1 üzeme­inknek még nem sikerült tel­T a « r j. 5 I« f fi-afciäp sp *»*» • csat 1 8 I ! kft m. arait i i 1; • 1 sKL. g«aaa .j&pSfc. *r« rf oi w aaa «ns. * • * CX .MOK .«OB *3* IBM • ■ ,^*Si jS kJ "W W XSSM tcsv $ .......„ . ..... •.................... # : j jes egészében kihasználni. (Nézsa. Romhány). A vezetés, az irányítás át­szervezése. korszerűsítése min­den tsz időszerű feladata. Ter­mészetesen ez csak megfelelő személyi feltételek mellett ala­kítható ki. A belső szervezettséggel szorosan összefügg a vezeté­sen belüli munkamegosztás fejlesztése, a feladatkörök el­határolása, a döntési szintek célszerű kialakítása. Általános tapasztalatunk, hogy a járás tsz-eiben az első számú veze­tők túlterheltek, a beosztott szakemberek háttérbeszorítása miatt viszont a rendelkezés­re álló szellemi kapacitás nincs kihasználva. Ez is oka a magas fluktuációnak. A termelésszervezés javítása területén csak a szövetkezeti demokrácia alapvető változ­tatásával tudunk előrelépni. Elsősorban az egyesült tsz-ek- nél (Romhány, Nézsa, Nő­tincs) a szervezeti keretek változása és a termelési fel­tételek módosulása a demok­rácia formaváltozását is igény­li. A hatékonyság növelésének egyik komoly lehetősége rej­lik az okszerű munkaerő-gaz­dálkodásban. Ez annál is fon­tosabb, mivel beszűkültek a munkaerőforrások, és a terv­ciklusban várhatóan 100 fő megy nyugdíjba a já>ás tsz- eiből. Szükséges á normák rendszeres karbantartása, a teljesítménybérezés kialakítá­sa és a munkafegyelem meg­szilárdítása. Nagyon sok tartalék van a termelésszervezés javításának területén a háztáji és kisegítő gazdálkodásban. Felmérésünk szerint a szarvasmarha- és ló­istállók 65 százaléka, a sértés­ólak 52 százaléka, a baromfi­ólak 40 százaléka kihaszná­latlan. A GAZDÁT,KOD 4S, az irá­nyítás színvonalának általános emelésével el kell érni a ter­melési tényezők eddiginél jobb összhangját, legkedvezőbb kombinációját, mely megala­pozott tervezést, az előrelátás és a végrehajtás gondos meg­szervezését követeli. A nö­vénytermelési ágazatban alap­vető célkitűzés a területegy­ségre jutó hozamok gazdasá­gos növelése, tehát nem a mindenáron való hozamemelés a cél, hanem a ráfordítások gazdaságos felhasználása út­ján elérhető fejlődés. (Pl. leg­főbb növényünknél, a búzánál a megváltozott közgazdasági viszonyok mellett, a gazdasá­gosság szinten tartásához — számításaink szerint — 3 q/ha hozamnövekedés szükséges). A járásban a termelési tényezők jobb összehangolásával a bú­za és a kukorica termésátla­gának 2—2 mázsával való növelése 3.5 millió forint t.öbbletárbevételt eredményez­het. A szarvasmarha-ágazat fej­lesztésének költségemelkedé­sét — számításaink szerint — mintegy 800 liter fajlagos többlettermelés tudja csak ellensúlyozni. Azonban ha Az SKt) törzsgárdatagjai közé tartozik Korzicska Tamás, aki 1963-tól dolgozik a gyárban, ben végzi feladatait, a nemrégen üzembe helyezett süllyesztékes kovácsológyárban dolgozik, mellett bizonyíthatja, hogy a technika megkönnyíti, szebbé teszi a nehéz kovácsolószakmát. Most egy új üzemrész- A modern berendezések - kj _ minden tehéntől napi egy li­terrel több tejet fejünk, ez a járásban éves szinten 5,5 mil­lió forint plusz árbevételt biztosíthat. Tehát csak a leg­fontosabb területeken a ho­zamnövekedés — különösebb ráfordítás nélkül — 9 millió forint többletárbevételt biz­tosíthat, ennek nagy része nettó nyereség. A műtrágyatárolásból be­következett Veszteség körül­belül 20 százalék, értéke csak­nem ötmillió forint. A talajba juttatott hatóanyag mintegy 1/3-a nem érvénye­sül, nincs meg az igényössz­hang. az összetevő elemekből hol hiány, hol bizonyos túl­adagolás tapasztalható. Szö­vetkezeteink nagy része az ag­rotechnika hibáit próbálja pótolni g műtrágyadózisok fo­kozásával. A szarvasmarhaprogram magas szintű feladatainak vég­rehajtása érdekében elsősor- baif a termelési hátteret kell megváltoztatni, ez a fejlődés, a hozamnövelés alapvető kö­vetelménye. A belső tartalé­kok feltárásának egyik nagy lehetősége a szarvasmarha­ágazaton belül a takarmány- gazdálkodás, a rét-, legelőte­rületek hasznosítása és a par­lagföldek megművelése A hatékonyság növelésének egyik fontos tartaléka a vesz­teségek csökkentése, melynek tág tere van a termelés, a tárolás és a forgalmazás min­den területén. (Például a bú­za-, a kukorica-, a szálastakar­mánybetakarítás-veszteség, tárolási problémái, a jelentős mértékű állatelhullás, a ta­karmánypazarlás. A gabona­félék betakarítási veszteségé­nek 5 százalékos csökkentése 20 vagon terméstöbbletet biz­tosíthat). A belső tartalékok feltárá­sának, a hatékonyság növelé­sének egyik legnagyobb lehe­tősége rejlik az időtényezők felismerésében és felhaszná­lásában. Rendkívül fontos, hogy a jelenlegi körülmények között milyen gyorsan szerez­zük meg új ismereteinket és ezek alapján hogyan tudunk döntést hozni a beruházások megvalósítása terén vagy egy gazdaságtalan ágazat okainak gyors feltárásában. annak megváltoztatásában, szükség szerinti felszámolásában. _TArTsttnk mezőgazdasága eiőtt álló jelentős, a koráb­binál nehezebb és magasabb szintű feladatok feszített és következetes munkát kíván­nak. A belső tartalékok fel­tárásának szükségessége, a gazdasági hatékonyság nö­velésének lehetőségei — a gaz­dálkodás minden szintjén —■ csak az egységes szemlélet és az egységes cselekvés össz­hangja teremtheti meg. Eh­hez szükséges a tsz-ben dol­gozók, vezetők és az irányí­tásban résztvevők egyetérté­se. Kurati Béla a rétsági járási hivatal osztályvezetője Film az Uljanov családról Levél az anyához címmel újabb dokumentumfilm g> alapítja ha­marosan a Lenin életéről és mun­kásságáról szóló eddigi filmek sorozatát. Moszkvai filmrendezők már a húszas évek végén kezdték sza­lagra rögzíteni Lenin életének és munkásságának mozzanatait. A iegújabb dokumentumfilmet a rendezők az Októberi Forradalom (»0. évfordulójának szentelik. Nyikolaj Rudnyev, a film fő­rendezője elmondotta a többi kö­zött, hogy a forgatókönyvet azok­nak a leveleknek az alapján állí­tották össze, amelyeket Lenin irt anyjának, apjának és barátainak. A kortársak visszaemlékezései is helyet kapnak. Az ismert és több­ször publikált okmányokon kí­vül töredékek hangzanak el Le­nin fivéreinek leveleiből. Ezeket az olvasók széles köre csak ke­véssé ismeri. Lenin kezdeti forra­dalmi tevékenységére vonatkozó és csak kevéssé ismert iratok is láthatók lesznek a filmen. A filmrendező elmondta, hogy filmjében tulajdonképpen az Ulja­nov családban uralkodó barátsá­gos, tiszteletteljes és segítőkész légkört szerv, .lé újrateremteni, amelyben a szülők gyermekeiket nevelték. A család levelezése nagy szellemi és erkölcsi gazdag­ságról tanúskodik, s értheiő, hogy ebben a légkörben hogyan alakult ki Vlagyimir és fivérei jelleme, világnézete, hogyan ha­tották át őket a nép szolgálatá­nak eszméi, hogyan alakultak ki bennük a forradalmár vonásai. A Szovjetunióban már eddig is több dokumentum- és játékfilm készült Lenin fiatalkoráról, az Uljanov család életéről. NÓGRÁD — 1977. október 5., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom