Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

Tizenkét nap a barátságvonaftal (2.)

A forradalom bölcsője

Koszorúzás a piszkarjovói temetőben

(Kulcsár József felvétele)

A Geofizikai Műszerek Gyárának kultúrpalotájában, régi ukríya szokás szerint, kenyérrel és sóval fogadják a különvonat utasait. Kedves mondatokkal köszönt bennünket V. V. Gejcsenko, a gyár igazgatója, s A. I. Majvcen- ko, a pártbizottság titkára. Nagy taps kíséri Illés Miklósnak, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesének válaszbeszédét is. Gyorsan megy a barátkozás.

A Komszomol gyári szervezetének titkárát, Borisz Mi- hajnenkót roppant érdekli, miként élnek, dolgoznak a magyar fiatalok.

— Tudjuk, milyen figyelem övezi a párt, a társadalom részéről a magyar ifjúságot. Nálunk is így van ez, hiszen a jövő társadalma, a kommunizmus a fiataloké — magyarázza. — A gyár kcmszomo- listái például kezdeményezői voltak a munkaverseny-moz- galomnak...

Az asztalunknál ülő H. V. Osztavszkij — vagyis Kolja — helyeslőén bólogat. 0 csak tudja, hiszen az egyik legsikeresebben tevékenykedő brigád tagja. Munkásfiatal, ugyanolyan, mint a többi, hacsak a termetével nem különbözik. Szabad idejében kajakozik.

— Szaporenkó babérjaira pályázol?

Mosolyog. Mindketten

ugyanarra gondolunk, 1980- ban a nyári olimpiai játékokat Moszkvában rendezik. Sa sportban semmi sem lehetetlen.

Sokan még a délelőtti látogatás hatása alatt vannak. A Nagy Honvédő Háború hőseinek elmúlhatatlan dicsőségét hirdető parkban jártunk. Az Ismeretlen Katona sírjánál örök tűz lobog, a lángnyelvek fölött 26 méter magas márvány obeliszk magasodik. Komszomolisták állnak díszőrséget, a város legjobb tanulóit éri a megtiszteltetés. Némán álltunk a Piszkarjovói nekropoliszban is. a le- ningrádi blokád hatszázezer áldozata emlékének adózva. Koszorúzás közben Sosztako- vics híres hetedik szimfóniájának akkordjait dobta a fülekbe a Balti-tenger hidegét hozó szél, a szimfóniát, amelyet a zeneszerző az ostrom* alatt alkotott s a Filharmónia fűtetlen oszlopcsarnokában, tüzérségi lövegek robbanása közepette mutattak be.

Van még Kijevben időnk egy utolsó esti barangolásra a város egyik új, korszerű lakótelepén. Kicsit irigykedve beszélgetünk Dóra Gyulával, a salgótarjáni ÁFÉSZ főosztály- vezetőjével a szovjet városépítők mindenre kiterjedő körültekintéséről. Az egyik kirakat előtt ismerős hangok hallatszanak. Két fiatalember beszélget — magyarul.

Hamarosan kiderül, hogy a gyomai Kólók János és a zalaegerszegi Szegedi József is most ismerkedik a várossal, pedig lesz még rá alkalmuk bőven az elkövetkező öt-hat esztendőben. Alig egy hónapja érkeztek, elsőéves főiskolások.

Kólái Ágnesnek viszont nem sok ideje akad városnézésre, s persze, ki tudja hányszor bejárta már a kedvenc helyeket. A salgótarjáni kislány Leningrádban tanul. Jövőre mint higiénikus végez.

— Hogy megy a tanulás?

— Jól — mondja. — Eddig

jeles voltam.

A leningrádi Palota téren beszélgettünk... A forradalom itt kezdődött hatvan évvel ezelőtt.

A leningrádi városnézés felejthetetlen.

A Néva ágai átszövik a várost, mint csillogó ezüst csíkok pántlikázzák a történelmi levegőjű negyedeket. A

Néva békésen vonul, hídjait éjszaka felnyitják, utat engedve a tengeri hajóknak. A nő- tincsiek: Molnár Miklós. Nagy István, Tóth Eszter nem voltak rest, a nem mindennapi látványosságot szemerkélő esőben nézték végig.

Leningrádot a forradalom bölcsőjeként emlegetik Aligha akad olyan utca, tér, épület, amely ne idézné a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egy-egy emlékét.

— Most olvastam John

Reed „Tíz nap, amely megrengette a világot” című

könyvét — mondja a Szmol- nij előtt Döbrei Péter a lu- dányhalászi termelőszövetkezet pártszervezetének titkára.

— A valósággal összehasonlítani roppant izgalmas dolog. ..

A Szovjetunióban március elejétől új törvény v°di a történelmi és kulturális műemlékeket. Moszkvában például hatszáznál több műemléket nyilvánítottak védi tté. s az elmúlt ötéves tervben 50 millió rubelt költöttek felújításukra. Leningrádban is milliókat áldoznak a tö ténelmi emlékek konzerválására, állaguk megóvására, s a helyre- állításra.

Az Aurora cirkáló viszont teljes eredetiségében pompázik a Nahimov Haditengerészeti Középiskola épülete előtt a Néva vizén. Fülöp Gézával, az őrhalmi termelőszövetkezet főállattenyésztőjével, aki

egyébként a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének is tagja, tüzetesen megszemléljük az orom- löveget, amelynek torkolattü- ze adta a jelt 1917. november 7-én a Téli Palota ostromához. Pionírok érkeznek, virágcsokrokkal kezükben..,

(Folytatjuk)

Szabó Gyula

60 év — 60

Rejtvénypályázat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára-m A középkori erős orosz If fejedelemségek gyakran

adtak menedéket magyar üldözötteknek, menekülteknek. I. István magyar király halála után András herceg ellenségei elől Jaroszláv fejedelem udvarában talált menedéket, s itt vette feleségül a fejedelem leányát, Anasztáziát. Hol található Jaroszláv fejedelem sisakja, a híres Monomah-süveg. Borisz Godunov díszhirtaja, s temérdek ékszer, kincs?

9.

Milyen nagy sporteseJ ménynek ad otthont 1980-ban Moszkva?

Melyik városban talál*

V. forduló

ben lakott, tábla őrzi emlékét. Ki ő?

Q A Szovjetunióban magas

fi színvonalú az egészség- í-------üg

yi ellátás. Körülbelül ]{/, ható a Nagy Októberi hány orvos jut tízezer lakos- Szocialista Forradalom

ra? Múzeum?

A második forduló

helyes megfejtése

A' Mi a pelmenyi és a kot- leti?

n Kemerovo elnevezésének J morfológiai és történeti eredetéről ma is viták folynak. A kutatók feltételezései szerint milyen eredetű és mit jelent az elnevezés alapját adó szó?

4

Melyik kemerovói sportoló nyert Montrealban aranyérmet?

J

i Ki volt az a híres geo- lógus. aki az elsők között javasolta, majd használta későbbi tudományos

dolgozataiban a „kuznyecki” jelzőt a kemerovói iparmedencére?

Melyik várost nevezik Szibéria „acélszívének?”

7

i Lenin egyik közeli har- t costársa is nagyon kedvelte Nyugat-Szibériát, a kemerovói területet. Novo- kuznyeckben a házon, amelyMai tévéajánlatunk

21.20: Színész vagyok.

Portréfilm Törőcsik Mariról.

Lehet azon vitatkozni — s vitatkoznak is kritikusok, nézők egyaránt —, hogy milyen sikert értek el Maár Gyula utóbbi időben készült és bemutatott filmjei. Az már nem vita tárgya, hanem tény, hogy a Déryné hol van? óta egyetlen színészi arcéi megformálásán, bemutatásán fáradozik és ez a színész: Törőcsik Mari.

A budapesti művészeti hetek keretében műsorra tűzött Törőcsik Mari-portré a színház ..kulissza- titkait” kutatja. Azokat az emberi mozgatórugókat, érzéseket és félelmeket, amelyek egy-egy siker vagy bukás kapcsán formálták a művészt ilyenné. Rajta keresztül, azon az önkínzóan kegyetlen önvallomáson keresztül mindenki saját életének rugóit, hasonló legbelsőbb vívódásait is felfedezheti.

Riporter és rendező: Maár Gyula.

NŰGRAD — 1977. október 19., szerda

Újdonságok az Akadémiai kiadónál

Két új kötetet jelentet meg az Akadémiai kiadó a közelgő jubileumokra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből sorozat ötödik köteteként kerül a könyvesboltokba „Az újnak tenni hitet” című munka.

A hazai és külföldi szerzők tanulmányait összefoglaló

könyvben a magyar szocialista irodalom fejlődésvonalát tárgyaló írások mellett nagy számban szerepelnek a szovjet irodalommal foglalkozó tanulmányok.

Az Ady-centenáriumra megjelenő könyvek közül az egyik legjelentősebb Ady Endre „A halottak élén” című kötetének fakszimile kiadása'

■m Kérdés: Óriási méretei, a I kivitelezés nehézségei miatt szokás a Bajkál— Amúr vasutat az „évszázad építkezéseként” emlegetni.

0 Kérdés: A Nyugat-Pamír- ban találjuk a Szovjetunió legmagasabb pontját, a Kommunizmus-csúcsot. « Kérdés: 1917. november 7-én este a szovjetek II. kongresszusán. — A szovjetek II. kongresszusát közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom petro- grádi győzelme után hívták össze, s a kongresszus kiáltványban mondta ki a bur- zsoá diktatúra megdöntését és a proletárdiktatúra megteremtését. E kongresszuson született meg a békéről és a földről szóló dekrétum. A békedekrétum tárgyalásokat javasolt valamennyi hadviselő félnek az igazságos, demokratikus béke megkötése érdekében, míg a földdekrétum kimondta a földesúri földek megváltás nélküli elkobzását és a parasztoknak való átadását. Itt alakult meg Lenin vezetésével a Népbiztosok Tanácsa, az első szovjet kormány.

m Kérdés: 170—180 millió tonna szenet bányásznak majd 1980-ban a tervek szerint a Kuznyecki-medencé- ben.

5

i Kérdés: Moszkvában jó néhány pihenő-, illetve kultúrpark található. Ezek közül a legnagyobb az izmajlovói, amely 1180 hektáron terül el, s valaha a Romanov család birtoka volt.

Ö- Kérdés: 95 és fél ezer négyzetkilométer — Hazánknál nagyobb, területén ma több mint hárommillió ember él.

7

p Kérdés: Ukrajna a Szov- , jetunió földgáztermeléséből körülbelül 25—30 százalékos arányban részesedik.

q Kérdés: Legközelebbi ro- Qt kon népeink a Szovjetunió területén: a vogu- lok (vagy manysik), az osz- tyákok (vagy hantik), a zűrjének (vagy komik); további rokon népünk fokozati sorrendben: votják (udmurt),

cseremisz (mari). mordvin (erze és moksa), észt, liv, vót, izsór, vepsze, karjalai, finn (szuomi). lapp (számi). Távolabbi rokoni szálon kapcsolódnak hozzánk és a felsorolt népekhez a nyenyecek, az enyecek, a nganaszánok és a szelkupok, vagyis az úgynevezett szamojéd népek.

A Tom-folyó partján.

• /, A KUZBASSZ szó a IfJ Kuznyeckij Basszejn rö- * vidítése, mely magyarul Kuznyecki iparmedencét jelent.

Kct megjegyzés az első forduló megfejtéseihez.

1. Utólagosan közöljük, hogy az első forduló első kérdésére adott válaszok közül elfogadtuk azokat is, amelyek Karikás Frigyes mellett Szamuely Tibort neveztél: meg a Moszkvában harcoló magyar mun-' kások vezetőjének. így tartjuk igazságosnak, minthogy az egyik forrás (Dolmányos István: a Szovjetunió története) az ő nevét említi.

2. Negyedik kérdésünk á Szovjetunió első ötéves tervére vonatkozott. Mi kezdetének időpontjául az SZKP XVI. pártkonferenciájának 1929. áprilisban hozott döntését adtuk meg. amely jóváhagyta az első ötéves tervet. A végrehajtás valójában már megkezdődött 1928. októberének elején. Ily módon rejtvényfejtő- inknek az 1928_as esztendőt megjelölő válaszát is elfogadtuk.

A szovjet színházak nagy rendezőegyéniségei (i)

A szovjet színházi élet jelentős rendezőegyéniségeinek kibontakozása a századforduló korai éveire nyúlik vissza. Hiszen a legismertebb, leggigan- tikusabb nevek a moszkvai és a leningrádi színházak rendezőcsillagai, mint Sztanyisz- lavszkij és Meyerhold vagy mások nevei szorosan összefonódnak a modern orosz színművészet megszületésével. Ahogy a forradalmi erők erősödtek, úgy izmosodtak bizonyos művészi szándékok is, amelyek végül a szocialista színházművészethez vezettek el.

A forradalom győzelme a színházi világban lassú változást jelentett. Nem államosították azonnal a színházakat, csupán a tőkésérdekeltséget számolták fel- Közös szerződési rendszert vezettek be a vállalatok és a színházak között, mivel a fiatal szovjet állam anyagilag nem tudta fedezni a színházak költségvetéseit. Ily módon ingyenessé vált a színház, átmeneti időre, mintegy másfél évre. A nézőterekre új nézőközönség tódult be, olyanok, akik többnyire akkor ismerkedtek a színház- művészettel. Mindez a színészek számára sem volt köny- nyű feladat. A forradalmi időszak megteremtette a látványos előadásokat, az úgynevezett agitációs színjátékot. A színészektől ez a kor sokoldalúságot, univerzális tudást követelt. Nem ritkán látványos, nagy revüszerű előadásokra került sor, amelyben a tömegek is szerepet kaptak. Ilyen volt például „A kornmün bukása” május elsején, amely óriási statisztériával zajlott le. Csak 1919. augusztusában került sor a színházak tényleges államosítására. Véget értek az alkalmi színházi társulások és állandó csoportosulások jöttek létre.

Mindenekelőtt szükséges megemlítenünk K. Sz. Szta- nyiszlavszkij nevét, akinek rangos színháza a forradalom utáni években Moszkvai Akadémiai Művész Színház néven folytatta működését. Sztanyiszlavszkij az orosz és szovjet színházak legimpozánsabb és legtöbbet vitatott rendezői egyénisége volt. Műkedvelő színészként és rendezőként indult- Az ő nevéhez, valamint V. I. Dancsenko drámaíró, nevéhez fűződik az új típusú színház művészi programjának és szervezetének kialakítása közvetlenül a századforduló előtt. Űj színházuk a Nagynyilvánosság Moszkvai Művész Színháza néven mutatkozott be forradalmi programjával, félredobva a régi teátrális játékmodort, a hamis pátoszt, a ripacskodást, a konvenciókat. A természetes gesztusokat keresték a színpadon. Első bemutatójukkal, egy Tolsz to j-d arabbal átütő erejű sikert arattak. Klasszikusokat játszottak tovább, de az érdeklődés mégis csökkent. Üj ötlettől vezérelve mutatták be Csehov már korábban megbukott darabját, a Sirályt- Hallatlan sikerük volt, amely Őket is meglepte. Ettől kezdve sorra következtek a különböző Csehovművek. A színház újfajta módszerrel vitte színpadra a nagy orosz szerző drámáit. S ezzel új fejezetet kezdett a színjátszás történetében. A Sirály szimbólumként ott látható színházi függönyükön. így lett a Művész Színház Csehov Színháza. Sztanyiszlavszkij együttese rövid idő alatt világhírű lett. Meghódították Prágát, Bécset, Berlint is — egy külföldi vendégkörút során- A szecessziós színház elméletének megfogalmazását Sztanyiszlavszkij egy másik nagy orosz rendezővel, V. E. Meyerholddal dolgozta ki. Sztanyiszlavszkij egy stúdiót is rendelkezésére bocsátott a Művész Színház volt színészének, hogy kísérletezhessen. Ez a stúdió — főként a gyenge színtársulat miatt — megbukott. A szecesszió ekkor azonban egész Európában lábra kapott és SztanyiszI3vs7ki.it továbbra is foglalkoztatta. Életrajzi könyvében is ír erről: „Szinte csak az irrealitás érdekelt a színházművészetben.-”

Az ő nevéhez fűződik ezekben az években Meaterlinck A kék madárnak ősbemutatója

1908-ban. A darabot aztán az egész világon színpadra vitték. Ezzel a bemutatóval az új romantika és a szimbolizmus iránti érdeklődést fejezte ki. Sztanyiszlavszkij azonban hamarosan visszatért a realizmushoz, hátat fordított a szecesszió ködös világának.

Meyerhold viszont egészéletét, pályáját ennek a művészi ^-ányzatnak szentelte. Színészi átélés nélkül, hidegen mondták a drámaszövegeket. Bábszerű, stilizált mozgással éltek a szinpadon. A pétervári Drámai Színház tulajdonosa meghívta rendezőnek, de a kritika szüntelen támadta és Meyerhold végül állás nélkül maradt. Ezután elszerződött drámai és operai rendezőnek, ahol csak kompromisszumok révén valósíthatta meg művészi elképzeléseit.

A forradalom előtti időszak harmadik nagy rendezőalakja, A. J. Tajrov mindkét rendezővel, Sztanyiszlavszki.ijal és Meyerholddal is szembefordult. Eleinte Meyerhold mellett dolgozott, ő is szecessziós darabokat rendezett, de hamarosan megnyitja a Moszkvai Kamara Színházat. Rendezéseibe betört a konstruktivizmus, * az anyagok, a formák, a technika esztétikumának kereséseMindez nem több mint rafinált formajáték. Olyan színészt képzelt magának, aki független a szerzőtől, a díszlettől és egyedül uralkodik a színen.

Szémann Bél#