Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

I A dicséret bírálata A magyar idegenforgalom (3.) * — Belefáradtam — legyint lemondóan a titkár — a ve­zetőségválasztón kérem a -fel­mentésemet... úgy érzem. így nem érdemes... Miért? Hi­ányoznak az alapvető feltéte­lek. amelyek szükségesek a továbblépéshez, a jó közössé­gi munkához. — Nevezzük nevén. — Legelőször egy (club kel­lene, pontosabban a sokat ígért helyiséget végre idead­hatnák, ahol a fiataloknak való programokat megtart­hatnánk. Akkor talán a lét- .szám is növekedne. — Mikor volt utoljára KISZ-gyűlés? — Június végén. — Most október közepe van. — Hat-hét embernek tart­sunk gyűlést? — A múlt évben a KISZ kb-től dicsérő oklevél“'! illet­ve 2500 forint jutalmat kapott az alapszervezet. Miéri nem vette át a kitüntetést'!­— Véleményem szerint nem érdemeltük meg. De a terü­leti titkár átvette... A helyszín: Karancslapuj- tő, mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, egy- tágnak nem mondható irodája. A két éve alakult KISZ-szervezrt titká­ra, Hlavacska Gyula mondot­ta a fenti szavakat, keserűen — őszintén. Az utóbbi idő­szakra érthető az elkesere­dettség. De a múlt év e? Sok hasonló helyzetben levő KISZ- alapszervezettől szívesen lát­tak volna olyan ambíciót a járási bizottságon, mint a „Karancs” Mgtsz, fiataljai­nál, helyesebben néháxiy fia­taljánál. Ugyanis a négy és fél száz dolgozót fogla’koztató téesz mintegy száz 30 éven aluli dolgozója közül alig hú­szán KISZ-tagok. Miért? Némedi Lajos 25 éves, sze­relő: — Nekem jó így is. Munka után. a haverokkal szórako­zom, megiszunk egy-egy kor­só sört, elbeszélgetünk. — És ha a téesz KlSZ-esei- nek lenne egy jól felszerelt klubjuk? — Nincs olyan klub, ame­lyikbe én elmenjek. — Ha sört is lehetne ott kapni? — Akkor sem. — Ha kedved szerinti programok... es... A KISZ kb dicsérő okle­vele megérdemelt volt? — kér­deztem Radván Mihály terü­leti titkártól. — A KISZ járási bizottság javaslatára, a szakmai vetél­kedők magas szintű megszer­vezéséért és az alapszervezet megalakítása óta eltelt idő­szak aktív munkája alapján terjesztették fel kitüntetésre az alapszervezetet. Ez az elis­merés egyébként egyetlen ak­cióra is odaítélhető. Vélemé­nyem szerint indokolatlan volt a KISZ-titkár ..szerény­sége”, — az utóbbi időszak nehézségei miatt nem átven­ni a kitüntetést. — Miben látja a visszaesés okait, és milyen megoldást javasolna? — A passzivitás összefügg a titkár munkahelyi elfoglalt­ságával, megnövekede't csalá­di gondjaival (két gyermeke született). Ezenkívül a vezető­ségen belül a munkamegosz­tás nem megfelelően történt, az akciók szervezése kizárólag a titkár feladata volt. Megol­dás? Be kell bizonyítani, hogy az alapszervezet méltó az el­ismerésre, vagyis kilábolni a tétlenségből, jó munkával ki­rukkolni. OKOK ÉS OKOZATOK Maradjunk még egy kicsit a jelennél. Keressünk okokat, meghatározó tényeket, nem mentségként, hanem a való­ság teljesítéséért. A 18 fős tagság összesen nyolc helyről tevődik össze: Karancskeszi, Litke, Etes, Ka- rancslapujtő, Marakodipuszta, Karancsalja. Salgótarján és Karancsberény. Más: a nyári időszakokban naponta 10—12 órát is dol­goznak, és nem is akármilyen fizikai megterheléssel. Azt mondják, sokszor örülnek, ha haza tudnak menni a fáradt­ságtól, nemhogy még „kiszez- zenek”. Más: a házon belül nincs rangja a KISZ-nek — mon­dotta a titkár —, jutalmazá­soknál, bérmegállapításoknál soha nem kérték még ki a véleményét. Más: a tagok között még öten sincsenek törzsgárdata- gok. Aztán újra a klub. Vé­letlenül tudtam meg, bogy a karancslapujtői falusi KISZ- szervezetnek nagyszerűen be­rendezett klubja van. Viszont az egyik vezetőségi tag Szől- lősi Valéria, sem dicsekedik, nincs kihasználva a klubjuk. Milyen egyszerűnek tűnik: ha csali ez a probléma, fel kell venni a két szervezetnek a kapcsolatot. És mégis, milyen nehezen valósulhat meg. Juhász János, a sportfele­lős bizakodóan tekint a jövő­be. — Csökken a munkatempó, több szabad időnk lesz, gyak­rabban összejövünk, megindul az élet — sorolja, mintha ol­vasná valahonnan. * Létező nevek, színhelyek, esetek szerepelnek a riport­ban. De bizonyára nem egye­düli a történet. Igazságtala­nok lennénk, ha figyelmen kí­vül hagynánk, egy alig két­éves KISZ-szervezet ambíció­dús indulása, megtorpant helyzete gyakoriságát. Szerte az országban előfordulnak ha­sonló esetek, sőt súlyosabbak is. E történet is példázza: job­ban kell figyelni, és lelkiis­meretesebben kívánatos törőd­ni a fiatalokkal, azok gond- jaival-bajaivak NEM PANASZKODHA­TUNK. Az érdeklődés közép­pontjában levő idegenforgal­mi országok közé tartozunk, ha még nem is élünk eléggé a lehetőségekkel. Nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy amikor az ismert és vezető idegenforgalmi országok egy részében stagnál, sőt eseten­ként visszafejlődik a látoga­tottság, addig hazánkban fo­lyamatos a fejlődés­Vegyünk néhány adatot. A hazánkba látogató külföldiek száma 1960-ban 525 ezer, 1970- bem. 6 millió 320 ezer, 1975" ben 9 millió'404 ezer, 1976-ban 9 millió 910 ezer volt. Növe­kedett az átlagos tartózkodási idő is. A 8—10 évvel ezelőtti 1,5—2,5 nap helyett már 6,2 vendégnappal számolunk. Nö­vekedik a belső turizmus is, hiszen tavaly már a kedvez­ményes szálláshelyeken, a szállodákban, kempingekben, ifjúsági táborikban, stb., 4,5 millióan igényeltek helyet. A lakosság egy-év alatt hazai és külföldi üdülésre, utazásra kö­rülbelül 12 milliárd forintot költött. Idegenforgalmunk jelen­leg túl központosított és nyo­masztóan hat ránk annak sze­zonális jellege- A külföldi és a hazai kirándulók többnyire ugyanazokat a helyeket, fő­ként a Balaton térségét, va­lamint Budapestet keresik. Ne­hezíti a helyzetet, hogy a vendégek többsége július-au­gusztus hónapokban érkezik. Ez növeli a zsúfoltságot. Az idegenforgalom kultu­ráltsága, a minőségjavítás, ér­dekében fejleszteni kell a szállodák, kempingek, üdülő­háztelepek és az üzletek szá­mát. S ami ezzel együtt jár, szélesíteni a turisztika terüle­tét. Hat nagy idegenforgalmi táj­egységet jelölnek meg a fej­lesztők. A már ismert, Buda­pest—E'alaton régión kívül, ilyen üdülési, kiránduló cé­lokat szolgálhat a Duna-ka- nyar, a Velencei-tó, a Mátra, és a Bükk térsége, a Bakony, Nyugat-Magyarország, a Me­csek és környéke, Délkelet- Magyarország (Gyula, Hód­mezővásárhely), a Hajdúság a Hortobágyi Nemzeti Park­kal. E felsorolás tulajdonkép­pen korántsem teljes, hiszen a hat fő területet kiegészíthet­jük a gyógyvizek vidékével, mint például Zalakarossal, Hévízzel vagy a tiszai víz­lépcsőknél kialakuló üdülő- központokkal­EGY BONTOTTABB. RÉgZ- l ETESEBB FELMÉRÉS sze­rint hazánkban 23 körzetben 300 idegenforgalmi értékű település található. Ezek kö­zül 51 nemzetközi , 47 or­szágos, a többi helyi jelen­tőségű. A területek kiépítése, felkészítése sokba kerül. (Csu­pán a E'alaton fejlesztésére öt év alatt 10 milliárd forintot költenek.) Jelenleg egyszerre 173 ezer vendéget helyezhetnek el a különböző szálláshelyeken. Közepes fogadóképesség ez, jóval többre lenne -szükség.- Különösen a szálloda kevés. A luxus kategóriába belépett a Hilton, rövidesen átadják a Margitszigeten a Termál nagy­szállót, két éve működik a hévízi Termál, Most épül Kő­bányán, az Expo szálló, Zug­lóban pedig a sportcsarnok mellett hozzákezdenek egy újabb szálloda építéséhez. Ha valóban élni akarunk az idegenforgalom adta lehetősé­gekkel, gyorsabban kell lép­ni. Hasonló a helyzet az üzlet- hálózat, az éttermi-vendéglátó egységek fejlesztésénél. Köz­tudott, hogy a nyári hónapok­ban milyen álláspontok ural­kodnak a Balatonnál- Hason­ló példákat lehetne hozni a Duna-kanyarból a Velencei-tó- ról, s még sok más helyről. A területszéthúzás alapvető fel­tétele, hogy legalább elszállá­solási, étkezési lehetőséget ta­láljanak a kirándulók. Amikor a terület széthúzá­sáról, a szezon hosszabbításá­ról tervezgetnek, nagy súllyal esik latba a gyógyidegenfor- galom. Hazánk termálvíz- kézlete a világon az első kö­zött van. Feltárása azonban költséges, gyógyfürdőink el­ismertetése pedig hosszadal­mas. A legutóbbi években sor­ra épültek a nagyszerű gyógy­üdülők. Olyan területek ala­kulnak ki, mint Balf, Bük, Za- lakaros, Mosonmagyaróvár. A nyugat-dunántúli régió — közelsége miatt — különösen vonzó az osztrák és az NSZK állampolgárok számára- A gyorsabb fejlesztés érdekében, már tárgyalások kezdődtek, így elképzelhető, hogy né­hány éven belül osztrák—ma­gyar közös vállalkozásban vagy önálló osztrák beruházással, gyógyászatra is alkalmas szál­lodák épülnek a Dunántúlon. Tervet dolgoznak ki a ha­zánkban éjzakai szállás nélkül átutazó tranzitutaspk itt- tartózkodására is. Ha nem is végső célként, de legalább egy­két éjszakát töltsenek (és költ­senek) nálunk. Ehhez a főfor­galmú utak mentén motelek­re, színvonalas és jó éttermek­re van szükség. És sok-sok jó programra, amely valóban érdekli és leköti az érkezőt. Magyart és külföldit egy­aránt. Nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyozni, hogy a fejlett hazai turizmus lehet az alapja a nemzetközinek. Először a hazaiak „lakják be” a területet, s ha azoknak meg­felel, ha azok már „fogyaszt­hatóvá” tették a vidéket, meg­jelennek a külföldiek is- Ez nem magyar sajátosság, így van az egész világon. A világ idegenforgalmának várható alakulása, a hazai utazási kedv növekedése meg­kívánja, hogy az előnyöket és adottságokat okosan kihasz­nálva újabb fejlesztési kon­cepciókat dolgozzanak ki az idegenforgalom hazai felelősei. Nemcsak az anyagi előnyök késztetnek erre, hanem a tu­rizmus politikai szerepe is. Kapcsolataink bővítése, a hel­sinki záróokmány idegenfor­galomról szóló része arra ösz­tönöznek, hogy még felké­szültebben kell várni azokat, akik hazánk iránt érdeklőd­nek. A FEJLŐDÉS ÜTEMÉT fi-í gyelembe véve a távlati prog­nózisok szerint 1990-re 20 millió utassal számolhat Ma­gyarország, s az itt eltöltött vendégéjszakák száma kö­rülbelül 55—60 millió lesz. Ha ez a prognózis beválik, majd kétszer annyi turistát foga­dunk 12—13 év múlva, mint hazánk lakossága, Nagy fele­lősség. Nem árt gyorsított ütemben készülni rá. Kapalyag Imre (Vége) Tanka László Szerződés fiatalokkal Nagy szükség van a fiatal szakemberekre a balassagyar­mati kábelgyárban. A gyár jelentős fejlődés előtt áll, nyolc- százmillió forintos beruházás valósul meg. Ezért a közel­múltban — többek között — két jövendő szakemberrel kö­töttek szerződést a gyáriak. A két fiatal — utolsóévesek a Budapesti Műszaki Egyetemen — egyike közgazdász, a má­sik villamosmérnök. A gyár társadalmi ösztöndíjat biztosít, s égy esztendő múlva állása) várja mindkettőjüket. ■i«iiii*ii«iiiiiiiiii*iiiiii»iiij«iiiiiiiii»iiiii»iiiiiiiiiiii*i(iiauiitii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiuiiiii«s-j»iJjiiiiiiiiliii,ni,iimÄiMi,iiiiiiiiiiniin,u*,,liii»i,l«»tiiii,liii,,imniiiiiii,iii,,Mii*l,,iMl,i,,M*,iilliIIiii,,,i*wi!,,l,i,il,ll,n,llimiit#i,if!,im?iw,f*,fl*(Iilfwlf»liIfin*»wfirBi»M»i*»n»tl» — Akkor sem. Arcok, emberek Vetró Tériké helytállása Szűcs Róbert, raktáros. Több éve dolgozik már itt, beszélik róla, hogy szerelő­szakmájában messze földön ismerték, nagyon érti a csín- ját-bínját. Most mégis „csak” raktáros úgy érzi ez a kifize­tődőbb. A KISZ-rői kérdem. — Többször mondták már, lépjek be — feleli —. de nincs szándékomban. Nehéz lenne most erről röviden és tartalmasán szólni. Talán csak annyit: megítélésem szerint nem így kell a KISZ-ben dol­gozni, ahogyan én itt látom és tapasztalom. — Ha titkár lennél, hogyan csinálnád? — Nem tudom. De itt nem is a vezetéssel van baj, ha­nem a tagok passzivitásával, és nagyobb támogatást kelle­ne nyújtani a felsőbb vezetés­nek is. Néhány KISZ-tagot . még megkérdeztünk, milyennek látja a szervezet munkáját. A válaszok többnyire bírálóak, sok kifogással, kritikával te­li. ENNYIRE SÖTÉT LENNE A KÉP? Az elmúlt év KISZ-mun- kái közül néhány. Termelő­szövetkezeti ifjúsági napok nagyszabású rendezvénysoro­zatain aktív részvétel. Ifjú szarvasmarha-tenyésztők, gép­szerelők vetélkedőinek járási szinten történő megrendezése, szervezése; két alkalommal kommunista műszakot tartot­tak; üzemi „Radari'-akció; Alkotó ifjúság pályázatok; újítások. Apropó: ez utóbbiból a titkár is kivette részét: két újítást nyújtott be, elmondása szerint válaszra sem méltat­ták. R övid, barna haján hety­kén ül a fehér sapka. A szeme kéken moso­lyog az arcából, alacsony, tö­rékeny, karcsú lány. Az em­ber a külsejéből sohasem ta­lálná ki a mesterségét. Mert Vetró Tériké előtt hatalmas kötény, lábán gumicsizma. Gyakran forgatja az éles kést. Áll a töltőgép mellett, boszorkányos gyorsasággal mozog a keze. Vetró Teréz hentes. Helye­sebben húsipari szakmunkás, így hívják hivatalosan. Az is igaz, hogy egy szem nő a ba­lassagyarmati vágóhídon, aki szakmunkás-oklevelet szerzett. Kérdőn nézek Vetró Teréz- re, miért ezt a szakmát vá­lasztotta? — Ez Való nekem. Emlék­szem, gyerekkoromban, ha disznóölés volt, mindig ott lá- batlankodtam a böllérek kö­rül. Lestem, mit. hogyan csi­nálnak. Amikor befejeztem a nyolcadikat, ez is az ajánlott szakmák között volt. Nem lá­nyokra gondoltak elsősorban. Kicsit mosolyogva hozzáte­szi. — Persze én nagyon vere­kedés, focizós lány voltam. Mindig azt mondták, akár két fiúval felérek... Félre a tréfával, Tériké ne­kikezdett. Nem is egyedül, egy osztálytársnőjével. Sajnál­kozva mondja, Erzsi nem bír­ta. Fél esztendő után otthagy­ta az egészet. Most talán a porcelángyárban dolgozik. — Én mentem tovább a magam útján. Először a töl­tőbe kerültem. Aprócska kis­lány voltam, alig értem fel az asztalt. Jól összebarátkoztam az osztálytársaimmal, mindig bevettek az iskolai focicsapat­ba is. Érdekelt a szakma, szí­vesen csináltam. Még akkor is, ha ez nő létemre szokat­lan. Mondjuk meg őszintén, így van. Aki húsipari szakmun­kás-bizonyítványt akar sze­rezni, annak a gyakorlatban is mindent végig kell csinál­nia, amit a henteseknek tudni- ok kell. Teri nevet: — Hajaj! Nemcsak disznót, még marhát is vágtam. Elszaladt a három év, le­vizsgázott. Teljes jogú szak­munkása lett a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnak. Aztán az történt, hogy — ebben az üzemben nem dekákkal mé­rik a súlyt — megerőltette a kezét. Az orvos pihenést ja­vasolt. Terinek kapóra jött, hogy akkor kezdődött egy négyhónapos vöröskeresztes tanfolyam. Az üzemben elég gyakori a kisebb baleset, vá­gás, jól jön a gyors segítség. Érdekelte a dolog, elvégezte a tanfolyamot, önkéntes ápoló­nő lett. Aztán megválasztot­ták vöröskeresztes titkárnak. Egy ideig a raktárban nyil­vántartó volt. Ült az íróasz­talnál fehér köpenyben. íroga­tott, adminisztrált, számolt. Elküldték öthónapos pártis­kolára. Komoly, okos lány, hadd tanuljon, fejlődjön. Teri pedig gondolt egyet. Megkérte a vezetőit, helyez­zék vissza fizikai munkára. A töltőbe, ahol gyakori a ne­vetés, jó a hangulat, a napi csöppet sem könnyű, sok-sok tennivaló mellett. — Itt érzem jól magam, Elégedett vagyok, szívesen és örömmel csinálom. — Mennyit keres? — Szakmunkás vagyok, ti­zenöt forint az órabérem. A múlt hónapban több mint négyezret. — Férjhezmenés? — Huszonkét éves vagyok, még ráérek. Most kocsira gyűjtök. Tavasszal megtanul- lok vezetni. Aztán, ha össze­gyűlik a pénzem, veszek egy Trabantot. Ha többet sikerül összeraknom, nagyobbat. — Szabad idejében? — Olvasok, lemezeket hall­gatok, ha kedvem van főzök. Nemrégiben nagy „bánat” ért. Mongóliába kerestek húsipari szakmunkásokat. Én is jelent­keztem, de nem volt meg a tízéves szakmai gyakorlatom, így lemaradtam. P ersze, Vetró Teréz emiatt csöppet sem el­keseredett. Vidáman meséli. — Ha megmondom valahol a szakmámat, egyszerűen nem hiszik el, nevetnek. Van ná­lunk most egy tanulókislány. Olyan kicsinek és riadtnak látom. Igyekszem segíteni ne­ki. Elvittem mindenhová, még az irodába is. Bemutattam, nézzétek, itt az utódom ... Csata! Erzsébet Társadalmi mun h a Pásztón A Pásztói nagyközségi közös Tanács területén az év első felében mintegy 500 fő részvé­telével másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Ennek jelentős részét a község szépítésére, parkosí­tására, valamint gyermekin­tézmények és az öregek nap­közijének létrehozására, kar­bantartására fordították. A nagyközség tanácsa csatlako­zott a Palotási közös Tanács felhívásához, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére hirdettek meg. Pász- tón már a jövőre is gondol­nak, ugyanis 1978-ban egy 60 férőhelyes bölcsőde épül a nagyközségben, melynek lét­rehozásában jelentős szere­pet kap a társadalmi munka. Ugyancsak a közeljövőben if­júsági parkot létesítenek, en­nek előkészületei már az idén elkezdődnek. Sportlétesítmé­nyektől a gyermekjátszótérig és az idősek kényelmét szol­gáló pihenőparkig sokféle lé­tesítmény együttesét hozzák majd létre, ugyancsak jelen­tős társadalmi munka hasz­nosításával. NOGRÁD - 1977. október 18., kedd >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom