Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

Jobbágyiban a Salgótarjáni Ruhagyár telep én sok fiatal szakmunkás dolgozik. Közülük többen szakközépiskolában tanulnak. A fiatalok — mint a képen látható három Kovács Mária — rendszeresen túlteljesítik napi tervüket Ingázó diákok Menetrend és órarend * Álig egy éve, hogy Salgó­tarjánban átadták a 211. szá­„védő­— Előfordul, de a kollégi- is, mint az ingázás umig nem jutok el még gon- szentje”. mú Ipari Szakmunkásképző dolatban sem. Egyszerűen Kotroczó Magdolna pedig Intézet új, modern kollégiu- annyira megszoktam idehaza Nádújfaluról utazgat naponta jól mindent, hogy nem tudnék az iskolába. Azt mondja, rá otthon nagy szükség van, so- Pedig még a katonai szol- kát tud segíteni, és a tanulás de ezt csak is csak hangosan megy, ami­gondoltam. vei nyilván zavarná a többie- Egyébként a fiúk 31 osztály- két a kollégiumban, társa közül csupán kettő kol- Mind a két lány, az isko- légista. mát. A négyszemélyes, felszerelt, kényelmes szobák- innen kiszakadni, ban háromszáz diák tölthet- ~ né hasznosan- és kellemesen gálát hátravan, tanítás utáni idejét. Jelen- úgy magamban leg alig van kétszáz tanuló a kollégiumban... — Kénytelenek vagyunk a fennmaradó helyeket vendé­geknek kiadni — .mondja A lányoknál oln irro-r­la befejezése után érettségit is akar szerezni, ami újabb három évet jelent. Tanulásban is, ingázásban is. De addig még ennyi sem, pontosabban mt'g sok minden történhet... a szabószakmát tanuló 3/b. * osztályban, ahová Sőtér Mária Egy dolog azonban erősen mint nap sok-sok kilométert, és Kotroczó Magdolna is jár, elgondolkodtató. A havonkén- otthonuk és az iskola között. Rájuk már odahaza nagy ti 80—100 óra, amit sok fia- Pedig nem lenne szükség az szükség van. Ha kell takarí- tál utazással tölt el, nem kollégiumban tanak, főznek, mosnak és biztos, hogy hasznukra válik. házimunkát el- Legtöbb szülő és tanár már csak akkor értesül bizonyos Mária, a csaknem harminc dolgokról — csínytevésekről, kevés szabad időt is. Szülői kilométerre levő Szilaspo- garázdaságokról, bűnözések- értekezletek gyakori témája gonyból jár be. Hajnali négy- ről — amikor késő. Nem le- ez, mégsem jönnek kollégis- kor kel és 88 forintért utaz- hetne egy kicsit előbb és job­gat egy hónapon keresztül. A ban rájuk figyelni? Mert, ha szülők, a falu, a barátnők és a szülők nem bízzák a kollé- az utazás szeretető mögött giumi nevelőkre, akkor szin- nem elhanyagolható tényező- te kizárólagos kötelességük, ként ott szerepel a nagy „O” Tanka László Kojnok József, az iskolaigaz­gatóhelyettese. — 1230 diá­kunk közül 600-an járnak be vidékről, tesznek meg nap ingázásra, havonta hetven forintért lak- mindenféle hatnának, megtakarítva ezzel végeznek, jó néhány forintot és nem táknak. Miért? Értelmiség és politizálás A POLITIZÁLÁS valamely érdek képvi­selete és érvényesítési szándéka során! kiala­kított vélemény és állásfoglalás, ameljy más, hasonlóképpen megnyilvánuló érdekel :től el­tér, esetenként azokkal szembenáll. t K poli­tizálás legegyszerűbb, legesetlegesebb formái­ban is a vélemények világának jelen Bégé. Igaz, hogy az értelmiség sajátos képzettsé­ge és hivatása következtében többet ír és be­szél — főként talán beszél — mint a más rétegekhez, osztályokhoz tartozó állanapolgá­rok, aminek következtében a vélemér iyekben megjelenő politizálását könnyebb észreven­ni. Az állampolgári jogon adott politizálás lehetősége és az azt lényegében kiváltó ér­dekeltérések és érdekérvényesítési akarat azonban természetesen egyáltalán nem kor­látozódik az értelmiség körére. Még akkor sem, ha egy kényelmes, sematikus; felszíni jelenségekből általánosító szemlélet hajlamos a politizálást — annak is a „negatív” voná­sait: az „okoskodást”, „értetlenkedést”, „ellenvéleményt” — döntően értelmiségi sa­játosságként beállítani. Ha azonban mindez igaz lenne, úgy ebből az is következne, hogy csak az értelmiségre vonatkozóan szükséges a meggyőző politizá­lás valamely politikai cél vagy érték szem­pontjából. Másokat, a többséget, csak moz­gósítani kell adott esetben, s azok akkor majd valamely fiktív akaratnak megfelelő mozgásba kezdenek. Tudatosan feszítettem az említett gondola­tot addig a határig, hogy az már vállalhatat- lan legyen ugyanakkor minél inkább kitűn­jék gondolati tartalmának hibája. Nem tar­tom ugyanis sem igaznak, sem célszerűnek azt a fölfogást, amikor valaki az állampol­gárok véleményének sajátos szórtságát csak az értelmiségben tételezi fel. Már morálisan is elfogadhatatlan arisztokratizmus rejlik e vélekedésben, mivel a többség által gondola­tilag fölfoghatatlannak tartja, következésül olyannak, ami nem jelenhet meg politikai véleményekben. Ennél azonban még fonto­sabb szempont hogy politikai önismeretünk az állampolgárok politikai véleményét ille­tően ne vólhassék önálltatássá. Ha ugyanis csak egyetlen társadalmi rétegben tételez­nénk föl politikai szándékokat, akkor ez ugyancsak elméleti szembekötősdi lenne, és következményként, a gyakorlati politikában csak tapogatódzást tenne lehetővé. A politizálás azonban sem nem provílégiu- ma, sem nem bűne az értelmiségnek, mint ahogy a politizálás sorsfordulókat jelentő nagy történelmi kérdései sem — és főleg azok nem! •— korlátozódtak soha az értelmi­ségre. A történelmet, mint tudjuk, a tömegek formálják. De gondoljuk csak meg — ha az eddigi okfejtés elfogadható —, mit és mennyit tu­dunk mi a politikai önismeret értelmében arról, hogy a politizálás eredményeként mi­lyen a politikai vélemények és álláspontok tényleges világa? Azt hiszem, elméletileg és átfogóan aligha optimális a tudásunk, elte­kintve most persze attól, hogy a gyakorlati politikai irányítás ösztönösen is működtetni kényszerül ez irányú tapasztalatait. Ez a ta­pasztalat azonban csak az ösztönös érzékelés szintjén él, s korántsem tárgya még egy po­litikatudományi tudatosságnak. Okfejtéseink sokszor a legkisebb ellenállás irányába haladnak — ami elméletileg nagyon is hibáztatható —, és csak ott veszünk észre álláspontokat, ahol nagyon plasztikusan meg is fogalmazzák, azaz az értelmiség kö­rében. Persze, egyáltalán nem véletlen, hogv az eltérő, netán szembenálló politikai vélemé­nyeket valaki az értelmiség körében keresi. Ez nem is az időnként fölbukkanó és az ér­telmiséget általában — ezért helytelenül — elítélő előítéletes beidegződöttségekből fakad egyszerűen, hanem az értelmiség általános és konkrét sajátosságai is lehetőséget adnak er­re. Valamely versben, tanulmányban, megszövegezett tervezetben megjelenő állás­pontot — és az értelmiség jó része hivatá­sából következően ilyen termékeket állít elő — könnyebb tanulmányozni és megítélni, mint a népesség többségének a közvélemény hullámzásában szóródó, sokszor csak mélyen áramló véleményeit. AMI PEDIG a konkrétabb sajátosságot il­leti, az a történelmileg alapozott és hagyo­mányozott értelmiségi szerepekkel kapcsola­tos. Ez nálunk, mint kelet-európai sajátos­ság, szemben a napnyugati ,.szakember”-esz- ménnyel, az értelmiségnek politikai elköte­lezettséget, közéleti érzékenységet ír elő Ez az eszmény óhatatlanul bizonyos „politikai képviseletet” követel és kér számon az értel­miségtől és az apolitizmus, közéleti közöm­bösség nem tartozik éppen a bocsánatos bű­nök közé az értelmiségi tevékenység társa­dalmi megítélésénél. Márpedig a politizálás, utalva a fentiekre a vélemények világának jelensége. Gombár Csaba Mennyibe keiül egy szibériai város? Minden befektetett rubel után két rubel megtakarítás A Szovjetunió veraető helyet Szibéria új városai termé- igényel, mint például a Szov- foglal el a városépítésben. Te- szetszerűen az ipari közpon- jetunió európai részén, rületén évente húsz új város toktól, vasútvonaltól távol, Mennyibe kerülhet egy vá- és több mint 80 városi jellegű zord éghajlati viszonyok kö- ros Szibériában? — Ezzel a település jelenik meg. Csu- zott épülnek. Örök fagy átha- kérdéssel fordultunk Fjodor pán az elmúlt negyedszázad- tolhatatlan mocsarak, mínusz Jaszutovhoz, az egyik legfia- ban több mint hétszáz város, ötven-hatvan fok jellemzi a talabb város. Szajanogorszk illetve település épült Szibéri- vidéket. A ’városépítés tehát polgármesteréhez. Tudni kell még az iskolá­ról, hogy falai között 34 szak­ma oktatása-tanítása folyik, a vasipartól a ruhaiparig, a kozmetikustól a kovácsig. A megoszlás nagyon szélsőséges, a kovácsszakma tanulását például az idén ketten kezd­ték el. A szétszórtság eléggé megnehezíti az oktatás hely­zetét, a tanítás utáni nevelői munkát. Fontos szerep jut tehát a kollégiumi életnek. De ez csak alig kétszáz fia­talt érint. A többiek nevelői feladata a szülőkre hárul. Kivéve azt a napi néhány órát, amit a diákok utazással töltenek el, amikor a „sza­badság igazi birodalmát” el­vezhetik. De hogyan? Balázs József és Marsincz- ky László harmadéves csőhá­lózat-szerelők Nógrádsipekről naponta másfél órás utazással érik el az iskolát. A tanítás után még ugyanennyit kell megtenniük. Harmadik éve mindennap. Már bőven kö­rülutazhatták volna a földet. — Nem tudnék kollégium­ban élni — mondja a bőbe­szédűbb Jóska. — Egyedüli gyermek vagyok otthon és megszoktam, hogy mindig magamban tanulok. — Egyik tanárod elmondá­sa szerint nem is rosszul. Ta­lán a buszon van rá időd? — Ott nem lehet — feleli nevetve. — Míg várakozunk, meg utazunk addig a have­rokkal, a társasággal ütjük el az időt, főleg beszélgetés­sel. De néha olvasunk is, vagy moziba ' megyünk. — Reggel fél 5-kor fel­kelsz. Nem átkozod néha az iskolát, esetleg gondolsz arra, be kellene költözni a kollé­giumba? ában. jóval több anyagi ráfordítást- Sohasem történtek ve- Arcok ■— emberek lem, vagy körülöttem nagy dolgok. Mindig tettem, amit rámbíztak. Becsülettel, tisz­tességgel, mert csak annak van értelme. Ügy látszik, szerencsés csillagzat alatt születtem. Mindig örömet je­Haopfám öröksége kertík volt, annyi tapsot kap­tak, hogy csoda. Részt kért és vállalt a nyá­ron Bánkon megrendezett nemzetiségi gyűjtőtábor szer­vezéséből, előkészítéséből is. Az ország minden részéből érkeztek a nemzetiségi klu­wto+t- o ilyen erdekesek es izgalmasak, szontotte, mint az akkor szer- , . J .». ...» , lentett a munka. Hiszem, „ , , , ,, . ... . . ..... , ,, , ■ •+ bök vezetői, illően felkeszul­u„„ Csak eszre kell venni okét. vezodo, alakuló üzemek kicsit ’ náfa vaeyokaiazmemltereknek! Haídúék Bánkon élnek. Né- riadt munkásnőit. Ez erőt és biztonságot ad. A hány évvel ezelött költöztek ~ Külön öröm lmomra, közéletben és otthon egyfor­mán. Hajdú Pálné állítja, hogy a nagyanyja kötelezte el egy életre a szlovák szó, a ha­gyományok, szokások szerete- tére. Nagyanyja, aki hét gyermeket. Nevelte őket, kapált a földeken, mosott, főzött látástól vakulásig. Ez a szlovák parasztasszony ma­gyarul egyetlen szót sem tu­dott. Csak a gyermekei ta­nultak meg. Amikor pedig jött az ideje, a nagyanya az unokáit vállalta. Egyszerre ötöt gondozott, szeretett. Megtanította valamennyit a szlovák szóra. Verssel, ének­kel, mondókákkal, szép, ré­gi történetekkel. ten fogadták őket. Vallomásnak beillő monda­folr ki Rétságról. Házat építettek, hogy Bánkon még élnek a . A férjével ketten lakják, régi hagyományok. Az anyák, . T. üiszem, n°gy a nemze­Hajdúék négy gyermeke és az nagyanyák megvarrják a nép- egésznek?" ^szocialista öt unoka Rétságon él. viseleti ruhát az óvodás kis- Pa?.y, , egésznek, szocia ista kultúránknak. Ezért kell számára ápolni, óvni, gondozni. Még a r(Ss7P 3 hideg is kilel, amikor hal­a szlo­vákot és a magyart. „Idem, na járásbíróság” — mondják, és én nem tudom megállni, hogy ne szóljak közbe. Nyelvművelő klubokat szer­vezni nehéz. De kézimunka- és sütő-főző tanfolyamokat, kertbarótkört könnyebb. Mindezek kitűnő alkalmat nyújtanak a helyes és szép szlovák szó gyakorlására is. gyobbról kisebb helyre. A természetessé válik fordítottja divat inkább? hogy az ünnepeknek része a , , .- A férjem idevalósi. Sze- szlovák dal, a ruha, a tánc. h°5yan retem Bánkot, meg a csen- Nagyon fontosnak tartom, " " det, a tavat, az embereket, hogy megmentsük azokat a erősszívü és akaratú naraszT- Rétság egy ugrás- a gyerekek tárgyakat, szokásokat, ame­' . ++ ^ akármikor jöhetnek, mi is lyek ránkmaradtak, fa megyünk hozzájuk./Egyébként Bánkon sikerült. Együttes Rétságon dolgozom, az erővel szedték össze a nem- ÁFÉSZ személyzeti és oktatá- zetiségi múzeum anyagát si felelőse vagyok. Nemegyszer győzködve az asszonyokat: „Adjátok oda, * ami a padláson, pincében van, hogy mindenki láthassa!” Ta- Űgy adódott az életben, nulnak a gyerekek szlovákul hogy Hajdú Pálnét elkísérte mér az óvodában. Azután a szlovák szó. Nemcsak ott- folytatják az iskolában. Hogy hon, hanem a munkája so- bennük éljen anyáik, rán is hasznát Vette. Éve- - anyáik öröksége, ken keresztül a járási nőta­nács titkára. A rétsági járás- * ban tizenegy szlovák nemze­tiségi község van. Hajdú Paine tagja a — Így igaz. A szlovák tu- gyarországi Szlovákok dásom nélkül gyakran nem mokratikus Szövetsége boldogultam volna. Olyan lasztmányának. Tevékenyke- dig .rögtön az én erőslelkű, kulcsot jelentett, amely egy- tíik a kulturális bizottságban szlovák nagyanyámra gondol­Régi emlékeket idézgetünk, amelyektől csillogóvá válik a szem, mosolygóvá az arc. Hajdú Pálné a napokban nagy- vette át a „Szocialista Kultú­ráért” kitüntetést. A nemzeti­ségi hagyományok ápolásában végzett munkájáért. • — A szívem a torkomban Ma- dobogott, amikor az értesí- De- tés megérkezett. Az első vá- örömteli pillanatok után pe­csapásra megnyitotta a szlo- — Azért ne menjünk visz- vák asszonyok szívét, sza ilyen messzire — mond- Járta a községet. A terme­— Szívügyem a bánki nem­zetiségi együttes. Három óv­tam. Csatai Erzsébet — Hasonlítsuk össze Szaja- nogorszkot Leningráddal- Ná­lunk minden négyzetméter la­kóterület 206 rubelébe kerül az államnak, ugyanez Lenin- grádban 142 rubel. Egy kilo­méter szilárd burkolatú út építése ötször drágább, mint az ország európai részén. Itt valóban minden többe kerül, mégis kifizetődő, hiszen gaz­dag fűtő. energetikai és ásvá­nyi tartalékokkal rendelkező terület meghódításáról van szó. A szibériai építkezésekbe befektetett minden rubel után két rubel megtakarítás várható. A „drága” városban azon­ban a lakosság családi költség- vetését nem befolyásolják a többletkiadások. A szolgáltatá­sok azonosak az országos szab­vánnyal, 1 kilowattóra villa­mos energia négy kopejka, ha­vonta 16 kopejka személyen­ként a gázhasználat. Ugyanak­kor, mint ismeretes, Szibériá­ban jóval magasabbak a bé­rek, mint az ország európai részén. Szajanogorszk szüle­tése egyenes következménye az itt létesítendő hatalmas energetikai-ipari komplexum­nak, amelyhez 120 Vállalat és a 6,4 millió kilowatt teljesít­ményű szajan-susenszkojei vizí erőmű tartozik. Az embe­reknek pedig olyan életkörül­ményt biztosítanak, ami nem marad el a többi ipari köz­pontokétól, sőt bizonyos te­kintetben felülmúlják. Mind­ez természetesen többletki­adóst jelent ’ az államnak. Számítások szerint egyetlen munkaerő bevonása a terme­lésbe, a megfelelő körülmé­nyék biztosítása '(lakás; tanu­lás, pihenés) 30 ezer rubelbe kerül. ja Hajdúné. — A mai dolgok, lősxövetkezet földjén dolgozó- vei ezelőtt elkísértem őket a mai szemmel nézve ugyan- kát ugyanúgy szlovákul kö- szlovákiai Detvára. Olyan sit NÖGRAD = 1977. október 2.J vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom