Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

Korszerű gondolkodás Csak egészen nagy elmék­nek adatott meg az, hogy a korukon messze túllátva év­századokkal előre megsejtsék a jövőnek egy vagy más rész­letét. És a sors iróniája, hogy ha fantáziájuk túlságosan elő­re száguldott az időben, ak­kor saját koruk bolondnak, vagy varázslónak tartotta őket, a hálátlan utókor pe­dig mosolyogva emlegeti le­leményeiket, s alkotásaikat, a legjobb esetben is csak kul­túrtörténeti érdekességként tartja számon. Annak, hogy Héron a második században feltalálta a gőzgépet, sem az akkori Alexandria, sem a kisárutermelő középkor nem látta hasznát, s az angol ipa­ri forradalomnak kellett el­jönnie, hogy Watt újra fel­fedezze — mert ekkor már szükség volt rá. További példák sorolása helyett fontoljuk meg: kor- sedett< eiaVuU szerűen gondolkoztak-e ezek a zseniális felfedezők? Az em­ber hajlandó egyszerűen nemmel válaszolni, holott a távoli múltban született, ko­rukat megelőző technikai ta­lálmányok megalkotói általá­ban nagy gondolkodók is voltak, méghozzá korszerűen, azaz a jövőbe pillantva, ha­ladóan. Héron gőzgépe, Ro­ger Bacon repülőgépe, s a többi, a nagyon korszerűen, modern módon gondolkodó elmék, egy-egy gondolat tö­redékének túl korai technikai megnyilvánulásai — szá­munkra pusztán érdekességek. De nevezhetjük kuriózumnak az emberi gondolat amaz út­ját, amely kitérők, zsákutcák között feltartóztathatatlanul vezetett és vezet a jövő felé. Mit nevezhetünk azonban hétköznapi módon korszerű gondolkodásnak? Követelhe­tünk-e magunktól korszakal­kotó nagy eszméket, zseniális meglátásokat, hiszen nem vagyunk fáklyaként lobogó „miért nem”? — és azonnal nekilátunk, hogy megvizsgál­juk az ötlet helyességét, vagy helytelenségét; hogy meg­nézzük: beilleszthető-e, s ho­gyan illeszthető be az új, régebbi ismereteink közé, módosítva a régit. Korsze­rűen gondolkozunk, ha egy- egy, ma még idegennek ható állítás igaz, vagy hamis vol­tát vizsgáljuk, nem pedig azt, hogy illik-e az előre megsza­bott sémához. Korszerűen gondolkodunk, ha csínján bá­nunk a tekintélyi érvekkel, s lángelmék, zseniális felfede- idézetekre emlékezés helyett zők? Nos, a korszerű gondol­kodás nemcsak a kivételes te­hetségek sajátja és privilégiu­ma, hanem minden embernek minden napját átható, ma­gától értetődő tevékenysége. Vagy legalábbis annak kell lennie. Korszerűen gondolko­zunk —, s ez egyúttal azt is jelenti: haladó módon gon­dolkozunk — ha nem va­gyunk hajlandók meggyökere- szokásokhoz, előregyártott gondolkozást pa­nelokhoz ragaszkodni, ha nem hisszük azt, hogy amit egyszer évtizedekkel ezelőtt megtanultunk, az ma is úgy és olyan mértékben igaz, aho­gyan annak idején volt; ha nem zárjuk be elménket egy- egy új eszme, gondolat, öt­let elől, hanem azonnal és automatikusan ezt kérdezzük: inkább gondolkodásra hasz­náljuk fejünket, mert külön­ben könnyen a középkori skolasztikusokra kezdünk ha­sonlítani, akiknek legfőbb ér­ve az Arisztotelészre való hi­vatkozás volt. Korszerűen gondolkodunk, ha dialektikusán gondolko­dunk, azaz ha a világ és a tár­sadalom legapróbb, leghétköz­napibb tényét, vagy jelenségét is változásában, módosulásá­ban,örökös elavulásában és más formájú újjászületésében nézzük. Lássuk be, fogadtassuk be önmagunkkal: a korszerű gondolkodás, különösen ma, gyorsan fejlődő és változó vi­lágunkban mindennapos kö­telességünk. — kd — A KOSSUTH KÖNYVKI- társadalmi helyzetük elválaszt ADÖmost megjelent újdonsá- egymástól. A kitűnő lengyel gai közül említést érdemel a népszerű sorozatban napvilá­got látott új kötet, a Mit kell tudni Kubáról? Kerekes György ismerteti benne az or­szág földrajzát, történetét, író szuggesztív képet fest egy letűnt világról, az első szere­lemről és a közeledő háború megfoghatatlan előérzetéről. A Blahm könyve a jugoszláv Alkesander Tisma műve. Re­gazdaságát, bemutatja Kuba gényének hőse belső monológ- Kommunista Pártját, az ország ja során újra átéli az „eltűnt államhatalmi szerveit, továb- időt”. Az emlékezés folyamata bá társadalmi, és tömegszer- a hajdani fiatalember szülei' gyerekek nevelésével; az anti­szociális irányba indulók, szü­lői és pszichológiai rehabilitá­ciójával; az örökbefogadás kérdéseivel; az elvált szülők gyermekeinek a válásból fa­kadó problémáival. A kötet szerzői kiváló szakemberek, pszichológusok és gyógypeda­gógusok. Megjelent a Világ­járók sorozatban Sugár And­rás A távolságot, mint üveg­vezeteit; megismertet a sziget- nek, rokonainak, ismerőseinek golyót... című, sok érdekes ország szociálpolitikájával, sorát követi halálukig: az új- képpel is kísért riportkönyve, nemzetközi kulturális és sportéletével. A nemzetközi tőkés monopóliu­mok rendkívül meggyorsult kapcsolataival, vidéki vérengzés napjáig. A szerző kutatja, hogyan visel­kednek az emberek az iszo­nyat, a halál árnyékában. A világméretű terjeszkedése és Modern Könyvtár sorozatában ennek sok következménye jelent meg Peter Weiss A mind gazdasági, mind pedig per című drámája. A nálunk politikai szempontból a mai is jólismert szerző ezalkalom­tőkésvilág egyik központi problémájává vált. Benke Istvánná most megjelent ta- Mircea nulmánykötete, A nemzetközi Szürke tőkés nagyvállalat; sikerrel követi nyomon ezt a bonyo­lult, sok ellentmondást, kcpnf- liktust kiváltó folyamatot. A gazdasági életben bekövetke­mal Kafka/A per című regé­nyét alkalmazta színpadra. Marita esszékötete' arany címmel látott napvilágot a magyar—román közös könyvkiadás keretében. A szerző a gondolkodás, az emberi intelligencia és szel­lemi teljesítőképessége foko­valamint Horst Klengel tollá­ból Az ókori Szíria története és kultúrája, szintén sok kép­illusztrációval. Színák János és Veress István közös munká­ja, A kutya ezer arca a ku­tyabarátok népes táborának érdeklődésére tarthat számot. Kell meg a meggyőző, serkentő szó A közművelődés helyzete és feladatai a ZIM-ben A LAMPART ZIM salgótar­jáni gyárában — mint itt-ott még tapasztalhatjuk — nem jönnek zavarba a gyári veze­tők, ha a közművelődés dol­gairól faggatják őket. Nyu­godt — majdnem büszkeség­nek mondható — hangnemben, komolysággal és felelősséggel szólnak róla. Vajon honnan ez a nyuga­lom; honnan ez a mélységes önbizalmat sejtető-sugárzó ha­tározottság? És egyáltalán, megalapozott-e, okkal-joggal birtokolt? Aki veszi magának a fá­radságot, s végiglapozza a párt- és a szakszervezeti bi­zottság közművelődési feladat­tervét, a tervek végrehajtását elemző jelentéseket, s szemé­lyesen is ellátogat a gyár mű­hogy komolyan vették dolgu­kat, azt a legmegbízhatóbban a tervek megvalósítása, a jelen­legi helyzet tükrözi. Változott — nagyon sok ve­zetőnél, dolgozónál 180 fokkal — a szemlélet. Míg korábban csak kevesek vallották, hogy a termelés, a munka mellett — és egyfelől éppen evégett — a rendszeres tanulás és művelő­szerényen csökken a számuk, azt a magas fluktuációval ma­gyarázhatjuk, valamint a gyár jelenlegi technológiai és tech­nikai színvonalával, amely még nagymértékben megkö­veteli a nehéz fizikai munkát, ugyanakkor nern, vagy alig igényli a műveltséget, a vég­zettséget. A kulturális tevékenység dés nagyon fontos feladat, ad- fellendítésében jelentős szerep dig ma már több százra tehe- jutott — és jut — a szocia- tő ezeknek a száma. 1975-ben lista brigádoknak, melyek nem kísérletképpen bevezették az csupán termelő, hanem em- egyéni vállalásokat is 224 szó- béri, művelődő közösségek is. cialista brigádtag tett válla- Kulturális vállalásaik — nem- lást. Egy évvel később már csak az egyéni vállalást tevő- csaknem a duplája vett részt ké — általában „testre szabót, ebben a korszerű kulturális tak”, tartalmasabbak lettek, vállalási formában, s bizonyí- noha még nem ritka a formá- totta egyben hasznosságát, élet- lis elemek megléte sem. Az revalóságát. egyéni vállalások „ízének” A szemlélet pozitív változá- megkóstolása azonban min- sát mutatta, hogy többen men- denképpen sokat segített a tek el önkéntesen, belső fel­ismeréstől hajtva a rendez­vényekre. Dolgozók és veze­tők. A gazdasági vezetés a korábbinál nagyobb, , széle­velődési intézményébe, az sebb körű anyagi és erkölcsi megtudhatja ennek az egész- támogatásban részesítette a séges önbizalomnak az erede- tanulókat, művelődőket. A tét, és jogosságáról is meg­győződhet. Mert a közművelődési párt- határozat megjelenése óta el­telt három év alatt itt — nem tudom, van-e megyénkben még egy ilyen gyár, termelő- egység — nagyon sok kedvező változás történt a közművelő­désben, szemléleti, mennyiségi, minőségi téren egyaránt. gyári értelmiség — ezt erősí­tette a TIT-alapszervezet megalakulása — aktívabban vett részt a munkások isme­reteinek gyarapításában, ter­melési és általános kultúrájá­nak fejlesztésében. Erősebbé vált a párt- és a szakszerve­zet, a KISZ eszmei, orientáló, irányító, ellenőrző szerepe. A nyáron megalakult a közmű­velődési bizottság. A szemlélet változása ter­mészetes módon hatott a köz­_________________ művelődés anyagi és személyi i rányos, rendszeres közműve- feltételeinek alakulására, pon- lődési nevelő tevékenység na- tosabban fogalmazva: a lá­gyon alacsony szintről indult vitásukra ösztönzött 1975-ben három évvel ezelőtt. Elhanya- 1^,Vsa1í’1, klubbal bővítettek a golt, mondhatni siralmas álla- ]’nuvelodesi hazat, az idén el- pontban volt a kultúrház, fő- készült az átalakított, a kor­ként a könyvtára, a közműve- szerű igényeknek megfelelő lődésnek egyetlen tiszteletdí- J000 kötetes szabadpolcos jas megbízottja volt, s a mű— könyvtár, amelynek beszerzé- velődési tevékenység vala- alapját 14 ezer forinttal mennyi ágazatában ötletszerű, emelték. nem az általános közösségi és , , múlt év novemberében egyéni igényeket figyelembe alakult meg az igen felelős A tudatosan szervezett, cél­vevő, hanem egyes személyek szalmaláng-lobbanású akara­tát megvalósító munka folyt. S ehhez, az igazság kedvéért, hozzákany arí thatnánk: mint akkoriban szinte mindenütt. S jött a határozat A párt- bizottság feldolgozta, s aján­lásai alapján kidolgozták sajá­tos munkásművelődési felada­taikat a tömegszervezetek és gazdasági szervek is. S, Csohány Kálmán grafikája zett változások mellett rész- zásának kérdéseit vizsgálja, a letesen kitér az új társadalmi jelenségekre is. Széles réteget érdekelhet a sok érdekes táb­gyorsan fejlődő modern civili záció feltételei között. Mos jelent meg Georgi MisevMat lázattal, statisztikai összeha" riarchátus című ^regénye (Mo sonlítással megjelent könyv A műszaki értelmiség társadal­munkban. A szerző — Németh József — a műszaki értelmiség létszámának, szakmai össze­tételének, anyagi helyzetének alakulását vázolja, s egyebek között az MSZMP értelmiségi politikájának hatását a mű­szaki értelmiségre. Sok színes olvasnivalót tartalmaz és hasznos információkat is nyújt az 1978-as Érdekes kalendári­um. az Európa könyvki­adó gondozásában látott nap­világot Tadeusz Konwjcki Szerelmi krónika című regé­nye. A könyv két fiatal vég­zetes szerelméről szól, akiket fogyatékosok, a krónikus bete; dern Könyvtár); újabb kiadás, ban Ladislav Fuks Mundstock úr, Roger Vailland Szép maszk és 325 ezer frank című regénye (egy kötetben a kettő): Emile Zola egyik leghíresebb regénye a Nana; Abe Kóbó A homok asszonya. Joseph Heller A 22-es csapdája című regé­nye, valamint A világirodalom remekei 7. sorozatában George Sand világhírű regénye, a Mauprat. A GONDODAT KIADÓ­NÁL látott napvilágot a Baj van a gyermekemmel? című hasznos kötet. Egy-egy tanulmány foglalkozik benne az érzékszervi és mozgás­Oktal óváros Leningrádban elkészült egy hatalmas szakmunkásképző kombinát terve, melynek épí- 7 ~ tését tavasszal kezdik meg. termexbe. A kisebb város méreteinek megfelelő intézet 11 blokkból betérjenek az étkezdébe, a szórakozóhelyekre és sport Egyidejűleg 3600 szakmunkástanulót építőipari oktatnak áll majd, és 30 különböző majd itt; számos tanműhe’ rendeltetésű épületét átjárók, áll a rendelkezésükre gyakoí^ galériák kötik- össze- Így le- lati foglalkozásokhoz és több hetőség lesz arra, hogy a ta- mint 100 tanterem, labora' nulók az intézet elhagyása rium az elméleti íoglalkozál nélkül látogassák az órákat, sokhoz. ’S munkát végző gyári ismeret- terjesztő alapszervezet. Ugyan­csak a múlt évben vettek al­kalmazásba egy szakképzett, főhivatású népművelőt, ké- • sőbb egy függetlenített könyv­tárost. A személyzeti és okta­tási főosztályon két közmű­velődési előadót alkalmaz­nak. Adottak tehát az eredmé­nyes, a mind magasabb szín­feltételei, melyek közül fen- vonalú közművelődési munka tebb csak a legfontosabb jel­lemzőkre utalhatunk. A kedvező közművelődési feltételek megteremtése, ho­gyan kamatozott a gyakorlat­ban? Vegyük sorjába a területe­ket! A termelési kultúra fejlesz­tésének a szabad idő hasznos eltöltésének legalapvetőbb két színtere a művelődési ház és a könyvtár. A művelődési házban, amióta főhivatású népművelő van, sokkal több és színvonalasabb rendezvényt tartottak, s ezeket a mutat­kozó részben társadalmi, — részben gyári, részben egyéni — igények szerint szervez­ték. Többek között író-olva­só találkozók, kül- és belpo­litikai fórumok, képzőművé­szeti és egyéb kiállítások él­ményei, naplói vallanak arról, hogy munkájukat jól végzik a népművelők és segítőik. A könyvtárnak néhány hó­nap alatt száz fővel sikerült tagjai számát gyarapítani, s jelenleg 285-nél tartanak. A felnőttoktatás különböző formáiban — javarészt a ki­helyezett tagozaton — évente 50—60 munkás végzi el az ál­talános iskolát. Az idei okta­tási évre 91-en iratkoztak be (bár problémát jelent és ki­vizsgálást sürget, hogy közü­lük az első előadáson csak 44-en jelentek meg.) A nyolc általánost nem végzettek szá­ma a ZIM-ben különösen ma­gas: erősen megközelíti az összlétszám felét. S hogy az ■rőfcszítések ellenére is csak formalizmus háttérbe szorítá­sában. A politikai oktatás fejlő­dése szintén figyelemre mél­tó. A szakszervezeti oktatás a célnak megfelelően töme­ges lett, előadásai rendszere­sebbek, magasabb szintűek, képzettebbek, felkészülteb­bek előadóik. A pártbizott­ság az utóbbi két évben há­rom-három kulturális kérdé­sek tanfolyamot szervezett a közművelődési határozat jobb helyi megvalósítása érdeké­ben. Az elképzelések sze­rint 1980-nal bezárólag a párt­tagság 80—85 százaléka el­végzi a tanfolyamot. Ä ZIM politikai, gazdasági, tömegszervezeti vezetőivel folytatott beszélgetések so­rán az eredmények mögött mindig felsorakoztak a prob­lémák, a tennivalók. És ez így van rendjén. Hiszen a művelődési tervek megvaló­sítása — mint a párthatáro­zaté is — nem három évre, hanem sokkal hosszabb idő­re szól. A kultúra, a műve­lődés ezernyi kemény, „ko­nok” szállal kapcsolódik az egyénhez, a személyiséghez; éppen ezért a régi szokáso­kat, a ma már elavultnak számító beidegződéseket, megrögződéseket ezen a terü­leten lehet a legalkalmasab­ban megszüntetni és átalakí­tani, a szocialista társadalmi követelményekhez igazítani. Szóljunk hát azokról a tennivalókról is, amelyek még folyamatos munkálko­dásra várnak! A pártbizottság — alapos helyzetfelmérés után — jól kötötte csokorba a feladato­kat. Mindenekelőtt a haté­konyabb munkamegosztásra hívta fel a figyelmet a gaz­dasági vezetés, a szakszerve­zet, a KISZ és más tömeg­szervezetek között. Javasol­ta, hogy a művelődés szoro­sabban kapcsolódjék a gaz­dálkodás szükségleteihez, a munkásság rétegeihez diffe­renciáltan alkalmazkodó mű­velődési programokat valósít­sanak meg, s a gyár az ed­digieknél szorosabban mű­ködjön együtt a városi mű­velődési intézményekkel. Az értelmiség vállaljon további nagyobb részt a közművelő­dés munkájából. A gazdasági vezetés pedig követelje meg a munkahelyi vezetőktől a termelés és a művelődés egy­ségesebb szemléletét. • A ZIM vezetőinek nyugal­ma és önbizalma tehát nem jelent holmi kényelembe ter- peszkedő-felejtkező megelé­gedettséget, nem jelenti a „mi megtettük a magunkét, csinálják mások is utánunk” felfogás mindennél veszélye­sebb önhittségét. Nyugalmuk és önbizalmuk az eddig vég­zett jó munka feletti örö­mükből fakad, amely további serénykedésre sarkallja az egész gyári kollektívát. Mert sok még a munka, a közművelődésben, még sok embernek kell a művelődésre, tanulásra okosan meggyőző, értelmes cselekvésekre ser­kentő szó. Sulyok LászlA NÖGRÁD - 1977. október 16., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom