Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
Gromiho levele Waldheimhex Az enyhülésért, a háborús veszély elhárításáért r Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter levélben fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához, amelyben kéri, hogy fontos és sürgős kérdésként vegyék fel az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának napirendjére „A nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának és a nukleáris háborús veszély elhárításának” kérdését. A világesemények menete a szovjet külügyminiszter szerint azt tanúsítja, hogy a nemzetközi viszonyok jellegét mindinkább az enyhülés, az államok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítése határozza meg. Mindamellett tekintetbe kell venni, hogy jelenleg még csak a nemzetközi kapcsolatok átalakulásának kezdetén tartunk. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Közel-Keleten és a világ más részein továbbra is a békét veszélyeztető helyzet áll fenn, s aktivizálódnak azok a reakciós és militarista körök, amelyek szeretnék visszatéríteni a világot „a hidegháború” korszakába. A Szovjetunió úgy véli, hogy az ENSZ új és lényeges hozzájárulással segítheti az enyhülést és a nukleáris háború veszélyének elhárítását. Ezért az ENSZ közgyűlése elé terjeszti az enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról szóló deklaráció, valamint a nukleáris háború veszélyének elhárításáról szóló határozat tervezetét. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelt deklarációtervezet . felszólítja a világszervezet tagállamait, fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi enyhülés elmélyítése és megszilárdítása érdekében, járuljanak hozzá a nemzetközi biztonság erősödését és a békés kapcsolatok fejlesztését szolgáló sokoldalú szerződések és megállapodások valóra váltásához, az idevágó ENSZ- határozatok végrehajtásához. „A közgyűlés — hangoztatja a szovjet deklarációtervezet — kifejezi reményét, hogy a tagállamok, teljes mértékben figyelembe véve álláspontjaik és nézeteik sajátosságait és különféleségét, egyesíteni fogják erőfeszítéseiket a a népek érdekeit szolgáló enyhülési folyamatban”. A határozattervezet, melyet ugyancsak a külügyminiszter leveléhez mellékeltek valamennyi államot felszólít olyan szituációk keletkezésének elkerülésére, amelyek kapcsolataik veszélyes kiéleződésére, nukleáris háború veszélyével fenyegető' katonai összeütközésekre vezethetnek. A nukleáris fegyverrel rendelkező államoknak mérsékletet és tárgyalási készséget kell tanúsítaniuk a különféle nézeteltérések békés eszközökkel való megoldása érdekében. Valamennyi országnak be kell tartania az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetőzéstől történő tartózkodás elvét. Megállapodást kell elérni a nukleáris fegyvereket hordozó hadihajók kivonásáról a világóceán meghatározott térségeiből és a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozásával ösz- szefüggő egyéb lehetséges intézkedésekről. A szovjet határozattervezet szerint a SALT-tárgyalások résztvevőit fel kell szólítani e megbeszélések mielőbbi pozitív lezárására. Minden országnak, mindenekelőtt a nukleáris hatalmaknak tárgyalásokat kell folytatniok a nukleáris háború elhárítását, az általános és teljes nukleáris kísérleti tilalmat célzó további intézkedések elfogadása, a nukleáris fegyverzet csökkentése és a nukleáris leszerelés céljából. Minden államnak, amely eddig ezt nem tette meg csatlakoznia kell az atomsorompó- és az atomcsendegyezmé- nyekhez, valamint ahhoz a nemzetközi szerződéshez, amelynek aláírói vállalják, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket a tengerfenéken és a világűrben. A szovjet határozattervezet értelmében minden államnak erőfeszítéseket kell tennie a nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek további elterjedésének megakadályozására, miközben biztosítva van valamennyi ország számára a nukleáris energia békés célú felhasználása. (MTI) A Portugál Kommunista Párt küldöttségének látogatása r 'Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1977. szeptember 24—28. között látogatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, Octavio Patának, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai iVoltak: Carlos Aboin Ingles És Americo Leal, a Központi ^Bizottság tagjai. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta a küldöttséget. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megbeszéléseket folytatott a , portugál testvérpárt delegációjával. A megbeszéléseken részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A megbeszélések során a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, valamint Időszerű feladatairól. Az MSZMP Központi Bizottságának képviselői kifejezték a magyar kommunisták szolidaritását a portugál testvérpárt harcával, amelyet az 1974. április 25-i forradalomnak a köztársaság alkotmányában rögzített vívmányai védelmében, a munkás- osztály, valamennyi dolgozó és minden demokratikus erő egységéért és alapvető érdekeiért, a demokráciáért, Portugália nemzeti függetlenségéért és a szocializmusért folytat. A magyar és a portugál kommunisták úgy vélik, hogy az országaik között fennálló kapcsolatok minden téren történő szélesítése és mélyítése népeik kölcsönös érdekeit szolgálja és aktívan hozzá kívánnak járulni ezek továbbfej lesztéséhez. A két párt határozottan kiáll a nemzetközi enyhülés folyamatának megszilárdításáért és kiszélesítéséért, népeik és országaik, a béke és az egyetemes biztonság érdekében. Erőfeszítéseket tesznek a belgrádi konferencia sikeréért, támogatnak minden konstruktív javaslatot az államok közötti bizalom és a kölcsönös biztonság növelése érdekében, és elengedhetetlennek tartják, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse. A két testvérpárt kifejezésre juttatta szolidaritását és támogatását a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, az imperializmus, a neokolorializ- mus, a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel és mozgalmakkal: üdvözlik az új független dél-afrikai államokat és élesen elítélik a reakciós és fasiszta rendszerek bűntetteit és elnyomó intézkedéseit. A portugál pártküldöttség szerdán elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta a delegációt. (MTI) Enrico Berlinguer Magyarországra látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szeptember 30-án Magyarországra látogat. (MTI) Moszkvában Gáspár Sándor kitüntetése Turabaj Kulatov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének helyettes elnöke szerdán délelőtt Moszkvában, a Kremlben átnyújtotta Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának az Októberi Forradalom érdemrendet, amely- lyel 60. születésnapja alkalmából áprilisban tüntették ki. Turabaj Kulatov a kitüntetés átnyújtásakor méltatta Gáspár Sándor tevékenységét, külön kiemelve, hogy tagja a magyar kommunisták vezető testületének, az MSZMP Politikai Bizottságának, amelynek élén a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló személyisége, a Szovjetunió igaz barátja, Kádár János áll. További jó munkát, sok sikert kívánt Gáspár Sándornak, a Magyar Népköztársaság javára, a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága érdekében kifejtett tevékenységéhez. Gáspár Sándor válaszában köszönetét mondott a magas kitüntetésért A Gáspár Sándor vezette magyar szakszervezeti küldöttség szerdén délután hazautazott Moszkvából Budapestre. Maróthy László Prágába utazott A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusára szerdán magyar ifjúsági küldöttség utazott Prágába Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága első titkárának vezetésével. (MTI) Irakról mindenkinek a kőolaj jut eszébe. Okkal, hiszen az ország 30 milliárd barrel- ra becsült készletét a Közel- Keleten csupán a szaúd-ará- biai múlja felül. A Szovjetunió után a legtöbb olajat — évente átlag egymillió tonnát hazánk Iraktól vásárolja- Azt azonban Vár jóval kevesebben tudják, hogy ebben a távoli országban az első államosított olajat magyarok hozták felszínre. Még egy évtizede sincs, hogy a zalai olajbányászok először kamatoztatták tudásukat és tapasztalataikat Irakban. És körülbelül egv évtizede annak is, hogy a magyar—iraki kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak. Erről tanúskodik az Irakban működő magyar létesítmények sokasága- v Irak legfőbb ^ gondja a gazdasági elmaradottság: ennek felszámolását az utóbbi években az olajra alapozva gyors ütemben kezdte meg- Elsősorban azokkal az országokkal szorgalmazza az együttműködést, amelyek az olajért hajlandók részt vállalni az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítésében, a helyi munkaerőképzésben, valamint az Budapest—Bagdad O/a/ és baromfi ellátási gondok megoldásában. Magyarország ezeknek az országoknak a sorában az elsők között volt: amikor Irak a nagy nemzetközi olajmonopó- liumok államosítása miatt nehéz helyzetbe került, szakemberekkel, korszerű fúróberendezésekkel segítettük. Jelenleg is több tucat magyar olajmunkás, mérnök dolgozik a ruméliai és a jamburi olajmezők kiaknázásánálHárom éve termel a fővárostól, Bagdadtól nem messze az iszkand'erijai autóbuszösszeszerelő üzem. amely az Ikarus köreműködésével épült- A kooperáció története 1970- ne nyúlik vissza, amikor 200 autóbuszt szállítottunk Bagdad tömegközlekedésének javítására, s annyira beváltak, hogy az iraki megrendelők azóta újabb ötszázat vásároltak. Az Egyesült Izzó fényforrás- gyárát pedig 1975 őszén avatták Tájiban, itt is gondoskodtunk a helyi szakemberek be12 NÓGRAD - 1977. szeptember 29., csütörtök tanításáról- A magyar fényforrásgyár eredményeivel olyannyira elégedettek Irakban, hogy már egy újabb telepítésről is tárgyaltak. A Tigris és az Eufrátesz völgyének országában a falvak villamosításába is bekapcsolódtunk: az idén szállítjuk és szereljük föl a 110. állomást. Irak nemcsak az olaj és a datolya, hanem a versenytárgyalások országa is- Ezeken dől el, hogy melyik ajánlatot tevő cég szerzi meg magának az éppen kiírt iraki megrendelést- A bábolnaiak bizonyára szívesen emlékeznek arra a tárgyalásra, amelyen először mutatkoztak be az azóta világhírnevet szerzett barom- fifarmukkal és tízet rögtön el is adtak Iraknak. Az évi 700 millió tojás termelésére képes magyar farmokat nagy becsben tartják az irakiak, hiszten sokat segítenek az ország élelmezési gondjainak megoldásában.Az Orion színes televízió- készülékeivel a közelmúltban jelentkezett először az iraki piacon. Az eredmény: 2600készülékre szóló megrendelés- Bekapcsolódunk a bagdadi rádió és televízió bővítésébe is. Két televíziós stúdió és egy rádióház teljes hangtechnikai felszerelésére kaptunk megrendelést. Szóba kerültek a magyar kisszámítógépek is az üzleti tárgyalásokon. A Videoton az ősszel számítás- technikai bemutatót tart Bagdadban. Ezek a kiragadott példák is bizonyítják, hogy a két ország szükségletei szerencsésen egészítik ki egymást, s kölcsönös az érdek az együttműködés további fejlesztésére- Az árucsere-forgalom csupán az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt és ma miár eléri az évi 160—170 millió dollárt. Irak külkereskedelmünkben a tizenkettedik. dollárelszámolású forgalmunkban pedig megelőzve néhány olyan országot, mint Nagy-Britannia, Hollandia — a hatodik helyen áll és ezzel hazánk legjelentősebb partnere a fejlődő világban. A fejlesztésnek azonban vannak további lehetőségei is: a két ország üzletemberei már most úgy számolnak, hogy a magyar—iraki árucsere-forgalom 1980-ig a jelenleginek kétszeresére növekszik majd. Kocsis Margit Helsinki . "r (Folytatás az 1. oldalról) — Partnereink az átadott javaslatokat lényegében pozitívan fogadták, elismerték azok konstruktív jellegét és hasznosságát. A javaslatokról eddig folytatott tárgyalások során számos kérdésben elvi és nem egy esetben gyakorlati egyetértés alakult ki. Természetesen, a különböző tőkésor- szágokkai az egyetértés különböző fokáig jutottunk. Legszélesebb korben sikerült előre lépnünk Finnország és Ausztria esetében. Néhány más országgal viszont még csak a lehetőségek kibontakozásának kezdetén tartunk. Különösen a gazdasági diszkrimináció felszámolása tekintetében nem tapasztaljuk azt a készséget, amely a záróokmány szellemének és betűjének megfelelően is kívánatos lenne. Nem ritkán tartózkodást tapasztaltunk az emberek közti kapcsolatok egyezményes keretekben való fejlesztésével szemben is. Mindezekben a kérdésekben, hangsúlyozom, a harmadik kosár témáiban is — az olyanokban mint például a vízumkönnyítések, a magyar kultúra jobb megismertetése — mi az eddigieknél gyorsabb előrehaladást szeretnénk látni, minél több konkrét intézkedésben megegyezni. Az átadott javaslatok nincsenek határidőhöz kötve, továbbra is érvényesek. — A kétoldalú keretek mellett a záróokmány végrehajtása érdekében egyoldalú lépéseket is tettünk. Példának említeném a környezetvédelmi, valamint a külkereskedelmi törvényünket, az ismert vám- é6 devizakönnyítéseket. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy — saját lehetőségeinktől és a nemzetközi helyzet alakulásától függően — milyen további intézkedésekre kerülhet sor. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú összeurópai együttműködés korszerű formái kialakításának, így az energetikai, környezetvédelmi és közlekedési összeurópai kongresszusok összehívására irányuló szovjet javaslatnak. Egyes nyugati vélemények szerint a szocialista országok — köztük Magyarország — számára csak a második kosár, a kereskedelmi diszkrimináció eltörlésének kérdése a fontos. Erről mi a véleménye? — Ez a gondolatmenet a záróokmány végrehajtását csali részekre szabdalva, egyes részeket önkényesen kiragadva, másokról elfeledkezve tudja elképzelni. Felfedezhető ebben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése témakörének háttérbe szorítására irányuló törekvés is. A mi álláspontunk egyszerű és világos: minden esetben a záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért szállunk síkra. A szocialista országok nem erőltetik egyoldalúan csak a második kosár teljesítését. Igaz viszont, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elmaradj mind a lehetőségektől, mind’ az együttműködés más területein elért haladástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Beigrádban ebben a kérdésben valamiféle revansra. vádaskodásra, elszámoltatásra kell hogy sor kerüljön. — Magyar részről azt szeretnénk — és Beigrádban erre törekszünk majd —, hogy a gazdasági együttműködés szélesítésének lehetőségeiről is konstruktív, hasznos eszmecsere bontakozzék ki a záróokmány alapján, tehát valamennyi részvevő fogadja el s kereskedelmi akadályok, a diszkriminációs intézkedések felszámolásának szükségességét. Ami a kereskedelmet gátló akadályokkal összefüggő konkrét kérdések rendezését illeti, erre megvannak az illetékes fórumok, egyebek között a GATT és az Európai Gazdasági Bizottság. — Eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének ellenzése, a különböző nehézségek és akadályok abszolutizálása rendszerint politikai szándékokat takar. A gazdaságikereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének diszkriminatív akadályozása — akarva-aka- ratlan — azok kezére játszik, akik a hidegháborús légkör visszahozását, a politikai kapcsolatok rontását, a fegyverkezési verseny felszítását akarják. — Saját érdekünkben és az enyhülés irányvonalának megvédése érdekében is mindent megteszünk azért, hogy előmozdítsuk a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítését. Meggyőződésünk, hogy a politikai erőfeszítésekkel egy sorban a gazdasági kapcsolatok is stabilizáló tényezőként segítik elő az enyhülés mostani szakaszában ;elentkező problémák megoldását Ismeretes, hogy a küszöbönálló belgrádi találkozó fő témája a helsinki záróokmány lesz. Milyen elgondolásokkal utazik a magyar delegáció Belgrádba? — Az előkészítő megbeszéléseken elfogadott napirend és munkaszervezési keretek megfelelő alapot nyújtanak az október 4-én kezdődő találkozó konstruktív megrendezéséhez. A napirend lényegében egységes egészként kezeli a záróokmány végrehajtásának áttekintését és a soron levő feladatok meghatározását. Az előkészítés tapasztalatai megerősítették politikai koncepciónk helyességét. így nincs szükség korábbi álláspontunk módosítására, megváltoztatására. — A belgrádi találkozón a magyar küldöttség a többi szocalista országgal együtt arra törekszik majd, hogy az eszmecsere eredményesen hozzájáruljon a helsinki szellem megvédéséhez, minden területen új lendületet adjon a záróokmány végrehajtásának. A 35 ország diplomáciai képviselőinek azon kell fáradozniuk, hogy biztosítsák: a belgrádi találkozóból a záróokmány megerősödve kerüljön ki, ne rendüljön meg a benne kifejezett érdekek egyensúlya. Ügy véljük, a találkozón biztosítanunk kell, hogy az eredmények, az elfogadásra kerülő ajánlások előremutatóak, pozitív tartalmúak legyenek, az államok közötti bizalom erősítését szolgálják, a záróokmány körén belül maradjanak és ne lépjék túl annak kereteit, ne foglalkozzanak oda nem való kérdésekkel. — Szeretnénk elkerülni a vádaskodásokat. Mi nem félünk a vitától — és ha vitára kényszerülünk, lesz mit mondanunk —, de féltjük a találkozó konstruktív légkörét, kiindulva minden egyes részvevő jó felfogott érdekeiből, az enyhülés általános követelményeiből. Célunk, hogy a találkozó az egyenjogú, a bel- ügyekbe való beavatkozástól mentes kapcsolatok fejlődésének útját egyengesse. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk az államok kapcsolatait vezérlő elveknek és a politikai biztonságot kiegészítő katonai enyhülés, a leszerelés kérdésének. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó, mint a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső állomása, a leszerelési intézkedések meggyorsítására irányuló politikai akarat megnyilvánulása lesz. — Véleményünk szerint a találkozó ilyen — a fentiekben kifejtett — koncepció alapján szolgálhatja igazán az alapvető célt. az enyhülési folyamat erősítését. így lesz eredményes. Eredményei lehetővé teszik majd egy tárgyszerű záróközlemény kidolgozását, a soron következő — a belgrádi találkozóhoz hasonló — összejövetel időpontjának, helyének kijelölését. A magyar küldöttség hatékonyan kíván hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, sikeres befejezéséhez. Barre Moszkvában Szerdán megérkezett Moszkvába Raymond Barre francia miniszterelnök, gazdasági és pénzügyminiszter. A francia és szovjet zászlókkal fellobogózott repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták a francia kormányfőt. (MTI) 11182647
