Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
f korúak’ . ■ , V ■ . g7tnte pontosan száz észtén- gedményeket, érzelmes betyár- Piroska, a főiskolás Bregyán dőre tehető, hogy teljes, de romantikájával, huszártörté- Péter, Kun Vilmos, Simon már a hervadás halvány je- neteivel. Zoltán nevét, valamint a renleit is mindinkább magán Hogy a népszínműről még- dező Szőke Istvánét, hordozó virágzásába bomlott sem mondhatunk sommásan A népélet költői ívelésű, az a műfaj, amit színháztör- elmarasztaló ítéletet, azt olyan mégis merőben más, költőisé- ténetünkben" népszínműként nevek rangján tehetjük, mint gében is reális megközelítését tartunk számon. S habár ere- Bródy Sándoré, Gárdonyi Gé- kaptuk pénteken ismétlés- derére a bécsi, német talaj- záé, Móricz Zsigmondé, kik- ként a második műsorban Tanálunk nvk korai művem Kétségkívül mási Árontól. A nagy erdéHanya'c- lyi írónkra emlékeztető, Vi- lása, elöregedése a fiatal, erő- lágló éjszaka című összeállí- teljes irányzat, a naturaliz- tás négy elbeszélés remekbe ról származtatható, különösmód a nemzeti ellen- k’mutaibnló halasa állásban vegyes nyelvű városaink, s különösen Pest és Buda megmagyarosításában, a mus, majd a realizmus foko- sikerült tévéfilmváltozata. után zatos térhódításával kezdődött. Annak idején foglalkoztunk s közrejátszott ebben a szá" már vele. de el kell monda- zad végére immár teljes vita- nunk, hogy reprízként is élve- demleges missziót. A korai litásában kibontakozó, egye- zettel, nagy népszínműnek, amit mai ér- lőre fiatalosabb és rafináltabb néztük, tékrendünk szerint még javá- szórakoztató műfaj, az operett ra írhatunk, az, hogy a- „nép is. Színpadi szellemidézésre , ... vállalkozott tehát múlt héten C1™™el tizenegy pályakezdő szabadságharc bukása pedig a visszanémetesítés elleni küzdelemben kapott érgyermekét” teszi a történés főhősévé, a paraszt nemegygyönyörűséggel Rokonszenves volt szombaton este Kaptunk egy labdát... színész bemutatkozása a képszer erkölcsi fölénybe kerül a televízió, amikor a kapós- ___, , „ „___, a z úrral szemben, s a job- vári Csiky Gergely Színház dönthettük azVen tehet- bágyfelszabadítás törekvéseit produkciójában műsorra tűzte . Kálmánt aki lrArittiennn TTovoi moflto- PeonnooVív TT'oT’or-ir* Pirnc hu- SegGS riOIlcll r^aimant, 3. KI az acélgyári színjátszóktól került főiskolára, most a Fővárosi Operettszínház sokat foglalkoztatott tagja. vetőinek. Szigeti Józsefnek, sai iránt, úgy élnek haj- Nagy csalódást jelentett vi c™» r- «—«. =«y .1- sr/ÄngÄTSäß: szített Vidám padlás című legnépszerűbb népszín- ismerésére. A kaposvári színig képviselte. Hazai megte- Csepreghy Ferenc Piros bu- remtője Szigligeti Ede. aki A gyellárisát. Kétségtelen, aho- szökött katonával, a Csikóssal gyan élnek korunkban nosz- egyszersmind - hosszú időre talgiák nagyanyáimé, irányt szab a műfajban kö- nagyapáink divatja. szokanek művei: A vén bakancsos és ház kitűnő lélektani érzékkel fia, a huszár, A falu rossza^ ismerte fel ezt. s a Piros bu- a Tolonc, a Sárga csikó, a Pi- gyelláris nem mindennapos ros bugyelláris, melyek még közönség- és kasszasikert ho- századunk első évtizedeinek zott számára. A kísérletezőhivatásos és amatőr színpada- vállalkozó kedv, ízes, kabaré első része. Az a sok idétlenkedés, amit három élvonalbeli komikusunktól: Habostól, Kazaltól, Kibéditől és „unterman”-jainktól ezúttal kaptunk, inkább idegesítőn vérbő bárgyú, mintsem szórakoztató in is fel-felbukkannak. A produkciót termett. Csep- volt- műfaj kivirágzásának olyan reghy fordulatos meseszövése Annál szellemesebb és tarfeltételek is kedveztek, mint a szelíden ironizáló játékmo- talmasabb humorral szolgált Blaha Lujza, Tamássy József, dórban megtette hatását. A a szatíra igényes szintjén Kál- Kassai József megjelenése néző a színházban, s a kép- lai István és Szálkái Sándor színművészetünkben, a budai ernyő előtt értette: itt nem „elképzelhetetlen” tévériportja, s a pesti Népszínház létrejöt- feltámasztási kísérletről, csu- A fej, mely a veszprémi tété. pán végítélkezésünket erősítő- véfilmszemlén méltán nyerte Bár a néoszínműnek kétséa- igazo10 szellemidézésről van el a kritikusok díját. " . szó. tisztelgésről azok előtt, Említésre méltó még az el" telen érdeme, hogy folklorisz- a maguk módján, eszkö- múlt hétből A vénlány című. tikus elemek ügyes és tetsze- zeivel, becsületes hitük szerint vasárnap látott francia—olasz tős beiktatásával a népéletre valami szépet, nemesítőt film, valamint az ezt követő irányította a figyelmet, még- akartak a színpadon. A ro- zenés beszélgetés az NDK-ban is, kezdettől, s később mind- konszenves szereplőegyüttes- élő és dolgozó rokonszenves inkább magán hordozta a vá- bői külön dicsérettel kell em- dalénekesnőnkkel, Rafael Már- rosi-polgári ízlésnek tett en- líteni Simon Géza, Molnártával. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 20.00: FÓRUM A SZOVJETUNIÓRÓL. Harmadszor rendezi meg a Magyar Televízió a Szovjetunióról szóló Fórumot, amelyre a hagyományokhoz híven számos vendéget várnak. A nézők kérdéseire —, amelyeket levélben vagy az adás napján megadott telefonszámokon lehet föltenni — válaszolni fog: Lev Voznyeszenszkij, a szovjet televízió politikai kommentátora, közgazdász, Alekszandr Gyianov nyugalmazott ellentengernagy, aki tagja volt az Aurora cirkáló legénységének és részt vett a Nagy Honvédő Háborúban, Georgij Grecsko a műszaki tudományok kandidátusa, aki részt vett a Szojuz 17 és a Szaljut 4 űrrepülésein, Vlagyimir Gubarev űrkutatási szakértő, a Pravda tudományos szemlcirója, Nyikolaj Molcsanov, a történettudományok doktora, Alekszander Szmirnov közgazdász és Ljudmilla Turiscse- va tornász, volt olimpiai és világbajnokMűsorvezető: Megyeri Károly. — Figyelem! Kezdjük még- egyszer a Trojka-táncot! Egy, kettő, három... Távol-Keleten, az Amurparti Blagovescsenszk város úttörőházában a Rovesznyiki nevű gyermekegyüttss 450 tagja kezdi el a felhívásra a próbát A Trojka-tánc a 81. műsorszámuk. Az első és legnépszerűbb pedig az Amur hullámai című. régi keringőre készült kompozíció. Az együttes repertoárján igen sok nép tánca szerepel. Az Orljonok című táncszvit például az öt kontinens gyermekeinek barátságáról szól. Az Ifjú matrózok tánca azután született, hogy az együttes a csendes-óceáni flottánál vendégszérepelt. A Viva Kuba című táncszám egy havannai látogatás emlékeit idézi fel. A csaknem félezer gyermekből álló csoport már tíz éve dolgozik. Ez idő alatt mintegy 800 műsort adtak a Szovjetunió városaiban és falvaiban — mindenütt elragadó sikerrel. A Rovesznyiki — a név egyébként azt jelenti „Egyko- rúak” — legjobb táncosai a középiskolát befejezve hivatásos együttesek tagjai lettek. Sokan közülük a felsőoktatási intézmények koreográfusi szakán végzik tanulmányaikat. Fő feladatnak azonban nem azt tekintik, hogy hivatásos művészeket képezzenek — mondja Vjacseszlav Belogla- zov, az együttes vezetője. — Arra törekszünk, hogy a gyermekekbe beoltsuk a szépség szeretetét, a barátság és a kollektivizmus szellemét. Azt, hogy ne csupán mérnökök, munkások, orvosok, pedagógusok legyenek majd, hanem valóban kulturált emberekké váljanak. Vlagyimir Dolgodvorov Bölcsességek „Manapság olyan komolytalanul folyik a bűnüldözés, hogy Maigret felügyelő bizonyara nyugdíjazását kérné.” Georges Simenon „Az ember akkor öreg, ha azért nem kell ellenállni a bűnös szenvedélyeknek, mert nincsenek többé.” Gustave Flaubert „A házasság túszszedés az állam közreműködésével.” Helen Bells Lenyűgöző nyitókép. A sarkvidék környékén élő népek fehér prémmei, arany- sújtással, geometriai ábrákkal díszített, gyönyörű viseletében, puha bőrcsizmában fiúk és lányok táncolnak be a színre, körülújjongják, körülmókázzák. körülszeretgetik a hatalmas, busa fejű rénszarvast, az északi ember szemében az élet jelképét. A táncosok jóvoltából mi is átéljük a fiatal szarvas ünnepét, amely egyike a csukcsok, eszkimók, elvenik, burjátok, jakutok sajátos, ősi eredetű .átékainak, éppúgy, mint a felke'ő nap ünneplése, amely a hosszú sarkvidéki sötétség után köszönt a tájra. Távoli — számunkra egzotikus — népek, népcsoportok üzenetét és üdvözletét hozta el hozzánk táncban, zenében, énekben elbeszélve az Ergiron Csukcs-eszkimó Állami Népi Együttes, amely szeptember 17.—október 1. közöíi az MSZBT meghívására hazánkban vendégszerepei. Szombati nagybátonyi vendégszereplésük előtt tapsolhatott már művészetüknek, egyéni, a miénktől meglehetősen különböző kultúrájuknak Békéscsaba, Gyula, Debrecen. Leninváros közönsége, s bizonyára sokat tapsol még majd nekik Szek- szárd, Veszprém. Budapest publikuma is, amely ezen a héten ismerheti meg az együttest. Ilja Izrailov koreográfus, művészeti vezető az állami Tánccal, zenével... Csukcsföld üdvözlete megbízatást teljesítve, 1968- ban a csukcsok központjában, Anadirban hozta létre a 37 tagú együttest. Megalakulásuk előzményéhez tartozik: 1957- ben Moszkvában ifjúsági fesztivált rendeztek, ahol a Magadan területet, a Szovjetunió legészakibb, legkeletibb részét egy főiskolásokból álló, öntevékeny művészeti együttes képviselte, olyan áífítő sikerrel és széles körű érdeklődéssel, amely a hivatásos népi együttes létrehozásához vezetett. Az ergiron szó csukcs- eazkimó nyelven hajnalt jelent. Az együttes fennállása óta négy önálló, egész estét betöltő, a folklór ízeit megőrző, átmentő, stilizáló műsorral lépett közönség elé. Nemcsak az északi vidékeken arattak sikert, hanem a Szovjetunió más területein is, különösen Szibériában és az ázsiai szovjet köztársaságokban. Külföldön most szerepelnek először, október elején azonban már egy másik ország, Lengyelország várja őket. Következő nagy erőpróbájuk október 23-án Moszkvában lesz, ahol első ízben rendezik meg a Szovjetunió hivatásos állami népi együtteseinek versenyét. Északi fény című műsorukat, melyet hozzánk elhoztak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára 4 NŰGRAD - 1977. szeptember 27., kedd | állították össze. Ebben a nagyszabású, kétórás műsorban elevenednek fel a Csukcsföld népeinek hagyományai, szokásai, az 1917-es sorsforduló, amely az új, emberhez méltó élet alapjait teremtette meg az addig írásbeliséggel sem rendelkező földterület lakói számára. Az ősi, rituális táncok mellett modernebb témájú, hangszerelésű táncokat ‘is bemutatnak, amelyek a munka szépségeiről, az emberek mindennapi érzéseiről, hűségről, szerelemről vallanak nagy tánctudással. művészi hittel, őszintén vállalt elkötelezettséggel. Szívem szerint — bár ez terjedelmi korlátozottság miatt lehetetlenség — valameny- nyi műsorszámról külön írnék, annyira kidolgozott, any- nyira változatos, újabb és újabb gondolatot, érzelmet felkavaró mindegyik produkció. A rangsorolás azonban (vagy tehát) elkerülhetetlen, már- csak a kritika műfajának jellegzetességéből következően is. Az általam felállított rangsorban az első helyre mindenképpen a Csukcsföld első forradalmi bizottsága című táncpoémát tenném. Koreográfia, tánc és zene ebben a tánckölteményben ötvöződik a legteljesebb stílus- és gondolati egységbe. Izrailov koreográfiája a legmélyebb meg- nyomorítástól a dicsőséges harcon és elbukáson keresztül vezeti el a nézőt a végső gondolatig, a történelmi igazságig: az új társadalmat előkészítők, teremtők győzelméig. A téma túlzásokra csábít. a külsődleges eszközök bántó halmozására. Izrailov azonban ügyes érzékkel, biztos ízléssel kerüli el ezeket a művészi buktatókat. Nyikolaj Mencer zenéje (egyben az együttes zenei vezetője) egyenértékű a koreográfiával és a táncosok teljesítményével. De ugyanígy bámulatba ejt bennünket a vad, a dobszerű jarar hang szerrel kísért sámántánc, az eveng népi legendára épülő aarvak tánca, a szarvastenyésztők küzdelmes életét megjelenítő mozgalmas kompozíció, az egy táncos által előadott kisfiú—kismedve vetélkedő, vagy az eszkimó táncszvit. Kitűnőek a szólótáncosok: Valentyin Sztrungár, Nyikolaj Belomojin, Álla Iszmagilova, Jelena Laminova és Vaszilij Tinetirkiet Dicséret illeti az együttes énekes szólistáját, Konsztantyin Konyevet, valamint az éneket, táncot egy aránt színvonalasan kísérő nyolctagú zenekart. Örömmel jöttek Magyarországra és a munkáslakta Nagybátonyba az Ergiron együttes tagjai, mint vezetőik elmondták, s örömmel — nem puszta udvariasságból — lát- ta-hallotta őket a Bányász Művelődési Ház nagyszámú közönsége. A hó, a jég, a hideg birodalmából, tízezer kilométer távolságból hozták népeik meleg, baráti üdvözletét. Őszinte köszönet érte. Sulyok László 25 éves a Szigligeti Színház ft.) A szolnoki „ ekhós Brecht Puntila úr című komédiáját próbálják a szolnoki Szigligeti Színházban, Major Tamással a főszerepben, esténként pedig a kaposvári Csiky Gergely Színház, a kecskeméti Katonai József Színház, a Pécsi Balett és a Vígszínház vendégszereplésével. ünnepi színházi héten emlékeznek a társulat megalapításának 25. évfordulójára. Mikor döcögött először Thália ponyvás szekere a kun sziken és a jász homokon, hol hangzott el az első színészi szó a Tiszatájon? Mikor tűnnek fel ragyogva az üstökösök? — Amikor legsötétebb mögöttük az égbolt. „Risri a mapr az ő apanyelvén...” 1790. „Soha talán egy nyelv gyarapodásának sem állottak oly’ sok akadályoK ellent és semmiféle nyelv mind kívülről, mind belülről nem oly elnyomatott, mint a magyar nyelv. Féltő vala, nehogy végre eltöröltessen, mert a magyar az ő anyanyelvén nem boldogulhat az ő hazájában” — az első magyar színjátszó társaság — Kelemen László társulata — Pest vármegyéhez intézett kérvényéből idéztünk. Elkeseredett küzdelem dúlt a magyar nemzeti színjátszás megteremtéséért. A magyar színészet ügye ekkor már szorosan összeforrott a nemzeti reformok sorsával. A XVIII. század végén indult a nemzet napszámosainak ekhós szekere és 1819. októberében már Szolnokon is magyar nyelvű színielőadást tartottak. Szilágyi Pál vándortársulata a Tündérlak Magyarhonban című darabot mutatta be, és az előadás annyira tetszett a közönségnek, hogy a belépődíjat újra megfizetik, az egész játékot azonnal megismételtették, sőt a társulatot meg is vendégelték a magukkal hozott elemózsiás- kosarakból. Az árva legelsők Pest-Budáról gyakran indultak ez időben ekhós szekerek Erdélybe. Szolnokon megpihentek a vándortársulatok, előadást tartottak a sótiszteknek, katonáknak és mesterembereknek, majd a fahídon gurultak át a Tiszántúlra. 1836-ban Balogh István társulata játszott a városban. Az előadást szabad ég alatt tartották és a jövedelmükről, mint szenzációról írt a krónikás: „80 forintot kerestek a komédiások.” Műsorukon a Rómeó és Júlia, a Lúdas Matyi és a Csernyi György szerepelt. Balogh István társulata az akkori színésztruppok legkiválóbbika volt. Székesfehérvárról indulva járták a vidéket „ínségekkel küszködve, szérűkben hálva, aqyonzötyögtetve a kemény tölgyfakerekeken.” Filmankét a Kohászban 1 A megyei munkásfilmnapok keretében tegnap a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban alkotó-közönség találkozót rendeztek az intézmény és a Nógrád megyéi Moziüzemi Vállalat közös szervezésében. A filmankét résztvevői Marx József filmdramaturggal, a MAFILM Objektív Stúdiójának vezetőjével folytattak beszélgetést a magyar és a nemzetközi filmművészet helyzetéről, irányzatairól, időszerű problémáiról. Az ankétot Körül Ferenc a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának munkatársa vezette. A megyei moziüzemi vállalat munkatársai külön beszélgetésen adták elő jövőbeni elképzeléseiket, amely szerint az Objektív Stúdióban elkészült filmek ősbemutatóit, művész-közönség találkozókkal, vitákkal összekapcsolva szeretnék rendszeresen megrendezni a megye helységeiben. Az ínséges esztendőket még nehezebb évek követték. 1849-ben a császári zsarnokság ellen a magyar színészet színe-java is fegyvert fogott. A halhatatlan költővel, -az egykori vándorszínésszel, Petőfi Sándorral együtt hadba vonultak az Egressyek: Béni, Gábor, és Ákos, de a többiek is: Szentpétery, Lendvay, Tóth József, a „nagyok” és az ismeretlen vidéki színészek. A szabadságharc bukása útán az erdők, a tanyák, a nádasok megteltek menekülő honvédokkal. Köztük voltak a vándorszínészek is, így hosz- szú évekig Szolnokon sincs színielőadás. 1853-ban Kétszeri József próbálkozott vándortársulatával, majd Futó János 28 tagú együttese lépett fel a Magyar utcai szi- nikörben" „Egy csapat rongyos embert látunk magunk előtt, szemeik megtört fényében az elcsöggedt remény és halvány arcaikon az anyagi ins°g tükrözi magát. Nincs hely. hol megállapodás volna számukra, nincs kéz, mely nyomorult helyzetükből őket felstgélné. Mint rossz lelkiismerettől üldözött gonosztevők bujdokolnak ők egyik helyről a másikra, mindenkitől kigúnyolva, megvetve és eltaszítva.” Peteii fia is A kiegyezés körüli években sűrűbben érkeztek Szolnokra vándortársulatok. 1865 augusztusában Csabi Imre, 1866. májusában Kongh Boldizsár, 1870-ben Balogh György, 1871-ben Novák Sándor, majd Aradi Gerő szín- társulata szerepelt a színikörben. Szolnokon játszik Szat- máryné Balogh Róza, Egres- sy Ákos, Tóth József és a nagy magyar tragika, Jászai Mari is: — .. .Szolnokon a pályaudvaron találkoztam Petőfi fiával, Zoltánnal. Pár percig beszéltem vele, mert mi mentünk, ő pedig jött egy szín- társulattal. Nagyon hasonlított Petőfi képeihez, de roppant sovány és sápadt volt. Nem akarta elereszteni a kezemet, mikor már a beszállásra sürgettek. Akkor éreztem először élő ember előtt akkora lelki fölindulást, hogy megijedtem, mert nem tudtam, hogy micsoda. Mintha forró hullámok támadtak volna a mellemben és hajtották volna egymást neki a fejemnek, a halántékom lüktetett és a szemem meg- tüzesedett, a gondolatom megakadt — Petőfi! Petőfi eleven vérét érintettem most kezemmel. Ha nem lettem volna feleség, visszafordultam volna, hogy élhessek, ahol Petőfi fia.” 1872-ben megalakult Szolnokon is a Színügyi Gyámolí- tó Egylet. Kerestek a színielőadások tartására alkalmas termet, és meghívtak egy vándortársulatot: „1875. november 3-án egy vigasztalanul szürke, csendes délutánon három ütött-kopott ponyvával fedett ekhós kocsi állt meg a szolnoki piactéren, a Fehér Lóhoz címzett városi főkimérés előtt. A furcsa alkotmányból különös öltözékű hölgyek és urak szállnak ki. A paposán beretvált, de az úttól és időtől borostás arcú férfiak a kiegyezés előtt újra divatossá lett magyarruhák romjait viselik, a nők meg rokokó és biedermayer divatok érdekes variációiban keltenek nem csekély feltűnést. Mikor mindnyájan kikászálódnak a nehezen elhagyható ekhós otthonból, élükre áll egy alacsony, kancsalsze- mű. sánta öreg és lassú, méltóságteljes léptekkel megindulnak a vendéglő bejárata felé.” Az ajtó előtt félkört formálnak az idegenek, középre áll a kancsal, sánta öreg, leveti kalapját, végigsimítja hosszú, kócos haját, megköszörüli torkát, szónoki pózba vágja magát és nagy beszédben bemutatja társulatát. Az igazgató Almay Olivér, igazi nevén Sánta Bra- becz József, akinek lábát Nagysarlónál vitte el egy osztrák ágvú golyó. (Folytatjuk) Tiszai Lajos
