Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

Konstruktivem fejleszteni a szerződéseket Szovjet—amerikai köziis közlemény Lengyelország a KGST-ben Közös teuékenység Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Szeptember 22—23-án Washingtonban tárgyalásokra került sor Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, illetve Ja­mes Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke és Cyrus Vance külügyminiszter között. Hasznos eszmecserét foly­tattak a szovjet—amerikai kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseiről és néhán /. a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok szempontjából egyaránt érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról. Mindkét fél kifejezésre jut­tatta eltökéltségét, hogy a ha­tályban levő szerződések és megállapodások alapján törek­szik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között fennálló kapcsolatok konstruktív és szi­lárd fejlesztésére. Ezzel kap­csolatban aláhúzták: aktív erőfeszítésekre van szükség, hogy megtalálják a még ren­dezetlen problémák kölcsönö­sen elfogadható megoldását. A felek kifejezésre juttatták egyetértésüket abban, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok különböző területein a fokoza­tos előrehaladásra irányuló törekvések megfelelnek mind a két ország népe érdekeinek, mind pedig a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a világ békéje megszilárdítása érde­keinek. A felek különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy további intézkedése­ket dolgozzanak ki és valósít­sanak meg a nukleáris hábo­rú hatékony megakadályozásá­ra, a fegyverzetek korlátozá­sára, a gyakorlati leszerelésre való áttérésre. A tárgyalásokon központi helyre kerültek a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­val kapcsolatos problémák, mindenekelőtt a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásával foglalkozó ú; szerződés előké­szítésének kérdése. A felek álláspontjának közelebb kerü­lésével bizonyos előrehaladást értek el, változatlanul marad­tak azonban olyan kérdések, amelyekben még ezután kell megegyezni. A hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásának kérdéséről külön nyilatkozatot tettek közzé. A tárgyalások során áttekin­tették a fegyverzetek korláto­zása és a leszerelés más konk­rét kérdéseit is. amelyek a szovjet—amerikai tárgyalások témáját képezik. Ezek közé tartozik például a nukleáris fegyverkísérletek teljes meg­tiltása. az ilyen fegyverek el­terjedésének megakadályozása, a vegyi fegyveres betiltása, az új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek, például a radiológiai fegyverek betil­tása, továbbá az Indiai-óceán térségével összefüggő kérdé­sek. A felek megállapították: az ezekről a kérdésekről fo­lyamatban levő tárgyalások hasznosak, és kifejezésre jut­tatták, határozott szándékuk, hogy folytassák aktív erőfe­szítéseiket gyakorlati eredmé­nyek elérése érdekében. A felek aláhúzták, nagy fontosságot tulajdonítanak an­nak, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet közép-európai kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásokon reális haladás következzék be az elfogadott elvek alapján, úgy, hogy egyik fél biztonságát se érje károso­dás. Kifejezésre juttatták, hogy folytatni kívánják a megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítéseiket. Ugyancsak kifejezésre juttat­ták azt a szándékukat, hogy elő kívánják segíteni az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten részt vett országok képviselői belgrádi tanácskozásának sikeres és konstruktív megtartását. A felek, korábbi eszmecse­réjüket tovább fejlesztve át­tekintették a közel-keleti helyzetet. A Szovjetunió és az Egyesült Állomok ismét meg­erősítette- feltett szándéka folytatni erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Közel-Ke­lettel foglalkozó genfi konfe­rencia munkáját legkésőbb az év végéig felújíthassák. (MTI) Dél-Libanon Tűzszünet 7 A Központi Sajtószolgálat kérdést intézett Olszewski elv­társhoz: Mi a jelentősége a nemzetközi gazdasági integrá­ciónak a lengyel népgazdaság számára? A miniszterelnök­helyettes válasza: •,A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­nak eddigi megvalósítása, bi­zonyította a nemzetközi mun­kamegosztás távlati tervei kö­zös fejlesztésének fontosságát, valamint jó hatását a KGST- tagországok gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsola­taira­Az integráció programfela­datait minden ország megfe­lelően beépítette ötéves nép- gazdasági tervébe, s ez igen nagy mértékben fellendíti a külkereskedelmi forgalmat is. A kölcsönös áruforgalom tempójának felgyorsulása ezt a folyamatot kísérő felélén­külés eredménye. A közös vállalkozások megvalósítása hozzájárul a KGST-országok­nak az alapvető nyersanyagok és alapanyagok, korszerű gé­pek és berendezések iránti szükségletei kielégítéséhez- Fejleszti a gyártásszakokítást. a kooperációt. Ebből a szem­pontból az integráció Lengyel- országnak is hasznos pr"gram a társadalmi-gazdasági or- szágfejleszési munka hosszú- távú problémáinak megoldá­sában­Éppen ezért a szocialista gazdasági integráció tervszerű fejlesztési folyamata — véle­ményem szerint — a KGST- országok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének egyik legfőbb fel­adata. és a lengyel népgazda­ság legtágabban értelmezett érdekejt szolgálja. Amikor következetesen meg­valósítjuk a LEMP VI- és VII. kongresszusán meghirdetett társadalmi-gazdasági fejlesz­tés országos programját, egv- re nagyobb figyelmet fordí­tunk a gazdasági fejlesztés intenzív tényezőinek mind szélesebb körű kihasználásá­ra. Közöttük a nemzetközi munkamegosztás igen fontos szerepet tölt be, amely a ter­melés sok ágában, elsősorban a nyersanyag- és a fűtőanyag- energetikai gazdálkodásban — döntő szerepet játszik a gaz­dasági-műszaki fejlesztés táv­latai szempontjából- Az alap­vető szükségletek kielégítése ezen a területen elképzelhe­tetlen a KGST-országok szo­ros együttműködése nélkül. Nem kevésbé lényeges kér­dés a gazdaság ellátása kor­szerű műszaki berendezések­kel, valamint a termelésfej­lesztés és az ipari fogyasztási cikkek cseréje­A KGST-országok minden irányú együttműködésének hosszú távú, az 1980. utáni évekre is szóló távlati prog­ramozása az ország tervezési tevékenységének rendkívül fontos ágazata: közvetlenül hat a távlati tervek irányaira és tartalmára, ezért a Lengyel Népköztársaság társadalmi­gazdasági , fejlesztését érintik. Ez magyarázza, hogy az 1980- utáni KGST-egviittműködési távlati tervek kidolgozására igen nagy súlyt helyezünk.”. ENSZ-közgyűlés Előtérben a közel-keleti, afrikai rendesés ' Tleltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn, megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­kának általános vitája. A rendszerint december dereká­ig tartó vitára eddig 142 szó­nok iratkozott fel. a beterjesz­tett határozati javaslatok szá­ma 130 körül mozog. Az idei ülésszak tanácskozá­sainak előterében a közel-ke­leti rendezés, valamint Afri­ka déli részének helyzete áll. A vitát — hagyományosan a brazil külügyminiszter nyitotta meg, másodikként pe­dig Donald Jamieson kanadai külügyminiszter beszélt. Fel­szólalásában támogatta a rho- desiai fekete többség kor­mányhatalmának megteremté­sét, a törvénytelen fehér rend­szer eltávolítását. Jamieson szerint a közél-keleti helyzet „döntő szakaszba jutott” min­den érdekelt fél számára le­hetőség nyílik a rendezésre. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter, aki — a kiala­kult szokásnak megfelelően — szintén a közgyűlési vita első napján szólalt volna fel, váratlanul lemondta beszédét, mivel ugyanaznap részt kel­lett vennie Washingtonban a szenátus külügyi bizottságá­nak a Panama-csatornáról kötött szerződés törvénybeik­tatásával kapcsolatos vitájá­ban. A tervek szerint kedden szólal fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. (MTI) I Elnfa^ott Gerhard Schürer Huszár István, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke szeptember 23—25. között meg­beszéléseket folytatott Ger­hard Schürerrel, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesével, az állami tervbizottság elnökével, a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és meghatároz­ták a két ország 1981—1985. évi tervkoordinációjának fő irányait és feladatait. Gerhard Schürer vasárnap elutazott hazánkból. A Feri­hegyi repülőtéren Huszár Ist­ván búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Személyi változások Kínában A kínai sajtó vasárnap föl­fedte, hogy Vej Kuo-csinget a KKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a kantoni tarto­mányi pb első titkárát ne­vezték ki a kínai népi felsza­badító hadsereg politikai fő­csoportfőnökségének élére. Ezt a tisztet 1975. januárja és 1976. október között a „négyek bandájának” tagja­ként elbukott Csang Csun- csiao viselte. Nincs hír arról, hogy Vej Kuo-csing megtartja-e fontos kantoni megbízatását. Minden esetre a „négyek­kel” összefüggő tisztogatás so­rán most már felkerült Pe­kingbe mind a két kantoni pb'tag: Hszu Si-ju. a kantoni körzet parancsnoka, s honvé­delmi miniszterhelyettes, il­letve Vej Kuo-csing, a tarto­mányi első titkár. Érdekes, hogy mind Vej, mind Hszu Teng Hsziao-ping leghívebb támogatójának szá­mít és számított, még akkor is amikor Teng bukott ember volt. A népi felszabadító hadse­reg operatív vezetése most Tengnek, mint vezérkari fő­nöknek, illetve Vejnek, mint politikai főcsoportfőnöknek a kezében van. (MTI) NOGRAD - 1977. szeptember 27., kedd | Bár illetékes libanoni hely­ről még mindig nem erősí­tették meg a dél-libanoni tűzszünet hírét és a Palesz­tinái hírügynökség (WAFA) az izraeli bejelentés után több mint két órával az izra­eli bombázások folytatódásá­ról adott hírt, a nyugati hír- ügynökségek jelentése sze­rint a közép-európai idő sze­rint hétfő reggel 9 órakor életbe lépett tűzszünet értel­mében az izraeli erők meg­kezdték visszavonulásukat dél-libanoni állásaikból. Az izraeli Mettullába ösz- szehívott tudósítók a múlt héten dél-libanoni területre behatolt alakulatok visszavo­nulásáról hírt adva arról is beszámolnak, hogy az izraeli katonákat elkísérték a tá­mogatásukat élvező keresz­tény jobboldali erők katonái és parancsnokuk, Szaadia Haddad az izraeli helységben összegyűlt újságírók előtt fe­jezte ki háláját a segítségért. Richard Parker, az Egye­sült Államok bejrúti nagykö­vete hétfőn, azután hogy egy órán át tárgyalt Fuad But- rosz libanoni külügyminisz­terrel —, aki a dél-libanoni helyzet miatt szombatra ter­vezett New York-i útját el­halasztotta — kijelentette, hogy a tűzszünetet minden érdekelt fél elfogadta. (MTI) Érdekességek Lengyelországból CIRKUSZISKOLA Varsótól nyugatra. Julinek- ben működik Lengyelország cirkusziskolája, a kétéves állami cirkusztanfolyam. A felvételi vizsga szertornát, ak­robatikát és ritmikai gyakor­latokat tartalmaz. A sikerült vizsga azonban csak a kez­det: választott szakág min­den „szám”-ának kidolgozása hatalmas erőfeszítést, pszichi­kai ellenállóképességet kíván. MENYEGZŐI DiIdA Lengyelországban a Stanis­law Moniuszkóról elnevezett I. fokú állami zeneiskola Zbaszynekben egyedül áll a maga nemében: az országban kizárólag itt működik népi hangszereket tanuló osztály. A sok népi hangszer mel­lett Dabrówka faluból szár­mazó „lubusföldi dudá”-n ját­szanak az iskola növendékei. A SÁRKÁNY „VISSZATÉRT” Sokan ismerik a walewi sárkány legendáját. Hajdaná­ban a krakkói domb barlang­jában tanyázó szörnyeteg táp­lálékul a legszebb hajadonokat követelte. Krakkó városa egy furfangos suszterinas segítsé­gével szabadult meg a sár­kánytól. Az egykori „Sár­kánybarlang” ma vonzó tu­risztikai látványosság. A tudósok és a bányászok munkájának eredményeként újra feltámadt a krakkói le- genda: a Sárkánybarlangba visszatért a „sárkány”, pon­tosabban — a látogatók nagy örömére — a sárkány szobra. „KOZMOSZ” ÁLLOMÁS VARSÓBAN Varsóban nagyszabású ki­állításon mutatták be a szov­jet tudomány és technika eredményeit. A kiállítás leg­érdekesebb része a „Kozmosz 77” pavilon volt. A látogatók megtekinthették azt a hordo­zórakétát. amely föld körüli pályára vitte a Föld első mű­holdját, a Vosztokot, Gagarin űrhajója: a Szojuz űrhajót és még számos, az űrkutatás­sal kapcsolatos tárgyat. Dömper, k a a parádéban A baráti Lengyelország jár­műipara iránt világszerte egyre inkább nő az érdeklő­dés, ami a gyártmányok jó minőségét, megbízhatóságát dicséri. Pedig az országnak nincsenek sok évtizedre visz- szanyúló járműépítési ha­gyományai. Ami eredményt fel tudnak mutatni, azt ön­erőből a második világhábo­rú után érték el. A jármű­iparban céltudatos szervezés­sel olyan nagyságú széria- gyártás feltételeit teremtet­ték meg, ami megfelel a mai világszínvonalnak. A szerve­zés nemcsak a szorosan vett járműgyártásra, hanem a gyárakkal együttműködő más üzemekre is kiterjedt. Leg­alábbis azokra a gépgyárak­ra, amelyek az autóipari be­rendezések, fődarabok, al­katrészek gyártására specia­lizálták magukat. Ezekben az üzemekben lépésről lépésre tör magának utat a legújabb, legtermékenyebb, a kisebb önköltségű technológia. A lengyel járműipar fel­építésének fontos eleme a nemzetközi kooperáció. A lengyel autógyártás — külö­nösen a teherautó- és autó- buszgyártás — nem igényel annyi alkatrészt, mint ameny- nyit a nagy szériákra ráállí­tott kooperációs szállítók termelnek. De módjuk van külföldre exportálni a feles­leget. Kooperálnak sok nagy járműgyárral, amire jó példa a képen látható 17 tonnás „K—412” típusú dömper, amelyet a svéd Kockums cég­gel együttműködve állít elő és hoz forgalomba a wrocla- wi Fadroma gyár. Ám a lengyel járműgyár­tásnak is akadnak „szűk ke­resztmetszetei” (nem eléggé termelékeny gyártási eljárá­sok, bizonyos túlzsúfoltság a gyárakbant stb.) A problémá­kat mindenekelőtt licencek adaptálásával és hazai to­vábbfejlesztéssel kívánják megoldani. A gyártáshoz per­sze jó szakemberek is kelle­nek. E felismerés jegyében a licencekkel felfejlesztett járműgyártás színvonalára emelték fel a szakmunkás- képzést. Ugyanakkor az au­tomatizált gyártás bevezeté­sével csökkentik a, szakmun­kásigényt. Képünkön: a len­gyel 17 tonnás K—412 típusú dömper.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom