Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

Jelmezbon misézett, prédikált és áldást osztott Szentekről akart könyvet írni a Szurdokpü§pökiben is vendégszerepeit mátrai ál pap NÉHÁNY HÓNAPJA nem mindennapi vendég érkezett a közeli Mátraszentimre egyik szerény kis nyaralójába. Szé­les karimájú, nagy fekete ka­lapot viselt az alacsony, töré­keny ember, s orkánkabátja alól is jól kilátszott lila sze­gélyű, lila gombos mellénye. A degeszre tömött személy- gépkocsiból pedig a legszo­katlanabb tárgyakat cipelték utána a házba. A bámészko­dók még igazi gyóntatószéket is láthattak a különös hurcol* kodás alkalmával! Semmi kétség -r gondolták az imreiek —, hogy valami jeles személyiség tisztelhette meg a falut. S úgy tetszett, hogy igazolódik is feltevésük, hiszen amint egyhamar kiszi­várgott: a váratlan jövevény pápai prelátus, lateráni kano­nok. Nyugalmazott cikádori apát, horgosi plébános. Tudós, egyetemi tanár! Aki könyvet ír itt a magyar szentek életé­ről. Igen, a stílszerű környe­zetben, ahol mindjárt három szent is van egy rakáson: Mát­raszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván! Sokat sejtetett a monumen­tálisnak tervezett!könyv, ame­lyet Filléf László —, mert így hívták a meglepő idegent — Amerikában adott volna ki, s élete nagy álmának, vá­gyának mondott beszélgetései alkalmával. Oly annyira sokat sejtetett, hogy az ambiciózus vendég utóbb már nevét is kevesellte hozzá. S ezért hol — a kétségtelenül többet je­lentő, jobban csengő — dr. Pengő László, hol pedig a még szebb dr. Nemeskéri László, dr. Nemeskéri Kovács László, dr. Drégelypalánki László, dr. Nemeskéri Illényi László, vagy éppenséggel dr. Illényi-Nemeskéri-Drégely- palánki László neveken' foly­tatta bemutatkozásait, ismer­kedéseit a községben, illetve környékén. Ami — ha kicsit talán fur­csa, meglepő is volt — ta­gadhatatlanul imponálóan hangzott. Miként a nevek után elsorolt sok más: a ma­gas egyházi körökben való járatos, személyes ismeret­ség, barátság idehaza és kül­földön. Szóval, az előkelő budapes­ti vendég előtt nyíltak az aj­tók és a lelkek is. Vendégség­be hívták, s vendégül jártak hozzá nemcsak helyből, ha­nem a szomszédos mátrai te­lepülésekről, sőt, távolabb­ról. A Rákóczi utcai, kölcsön • kért házikó hovatovább híres és nagy ember „magánkápol- nás”, kegytárgyas, ereklyés rezidenciájává lépett elő. S a legtermészetesebbnek tűnt, hogy az épület alkalmi lakó­ja teljes fényével tündököl­hessen a hegyi és hegyvidéki templomokban, így Szurdok- püspökiben — kis híján pe­dig még Pásztón — is: látvá­nyos ornátusban — akár papi segédlettel — misét celebrál­jon, szószékre lépjen. Gyón­tasson vagy áldozhasson. Stó­lát ajándékozzon nemes gesz­tussal, megígérhesse a szent­imrei templom felújításának támogatását, reményt táplál­jon — úgymond — a hitélet fellendítésére. Valamicskét ugyan zavarta a hívőket, hogy még mindig latinul misézett — nem pe­dig a nemzeti nyelven, aho­gyan már jó ideje szokás — s mi tagadás, bántotta többü- ket is, amikor valósággal ki­abált, ordítozott, miközben a szentbeszédet mondta. Vagy amikor a sapkáját is lekapta fejérő, hogy avval csapkod­va, még nagyobb nyomatékot adjon szavainak. De igaz. ami igaz: olyan szépeket be­szélt ... ! No, és ahogyan ott állt előttük például az anyák napján, hófehér kesztyűjén a hatalmas, csillogó pecsétgyű­rűvel — emlegetik még ma is a „szent falvakban” — hát, kérem, az valami lenyűgöző volt! Úgyszólván mindent fe­ledtetett. Még talán azt is, amikor pünkösdkor egy tere­bélyes asszonyság szája mellé tette, s így leejtette az os­tyát ... Csodálták — de azért iri­gyelték is Fillér Lászlót. Igen, irigyelték bizony, mert szem­mel láthatóan könnyen, kelle­mesen, jól élt. Ministránsa és mindenese — a társaságában érkezett, s mozgó fiatalember — a legfinomabb dolgokat vásárolta a boltokban. Játsz­va kifizette a legdrágább cik­keket is. Kilószámra vitte ha­za például a primőr paradi­csomot, paprikát, amikor még 70—80 forintot is elkértek ki­lójáért! S PERSZE, CSAK elő-elő- lopakódott a gyanakvás is. A sok név. temérdek cím, a2 ötezer forintosnak mondott plébánosi nyugdíj miatt, meg amiért az észrevett papi mű­hibák mellett Fillér egyebe­ket is elkövetett. Nem egy­szer ellentmondásba került az általa korábban elmondot­takkal, felcserélte, összekever­te az évszámokat. Nem szíve­sen bocsátkozott mélyebbre az egyes teológiai témákban, fej­tegetésekben, vitákban, hogy ne kelljen olyanokról beszél­nie, amelyekről csak keveset, esetleg semmit sem tudott. Halottnak mondta például az egyházi berkekben ismert atyát, aki különben máig Is a legjobb egészségnek örvend. Máskor pedig kiderült, hogy a nevezetes püspök, akire hi­vatkozott, tulajdonképpen a legkisebb tudomással sincs a Mátrában mesélt történetről. Fillérnek a legkevésbé sem kebelbarátja. Miután Fillér — vagy dr. Pengő, Nemeskéri, Kovács, Drégelypalánki, illetve Illényi — László igazából nem hogy főpap, hanem még csak pap, egyszerű rendi barát sem volt soha. Nem végzett teológiát, sem más főiskolát, egyetemet „summa cum laudae”-val — mint állította — vagy anél­kül, s így természetesen hamis a doktori címe is. Magas kül­földi tanulmányainak színhe­lye — „Insburg”, ahogyan mondta — hiányzik a világ térképéről. S nem csak a dip­lomáját, de még a legegysze­rűbb szakképzettségre utaló oklevelét, bizonyítványát is hiába keresnék! Mondani sem kell, hogy a Mátrában, a szép hegyi ta­vaszban sokaknak szomorú érzés volt mindezt megtudni később a szent életűnek vélt 62 esztendős emberről. Aki különben már régóta gyako­rolta egyházi „hivatását” az országban, egyforma rutinnal tartván Budán a templomi lel­kigyakorlatokat, feloldozáso- kat, litániákat, vagy éppen­séggel vidéken a gyóntatáso­kat, keresztelőket, prédikáció­kat, miséket. Pusztán hobby- ból. Mert így, valahogy érde­kesebbnek, színesebbnek, iz­galmasabbnak találta éíetét... Bizony, őszinte csalódást okozott hívei körében az is, hogy beharangozott, vaskos könyvéből — amelynek költ­ségeit, mint hírlik, jóhiszemű emberekkel próbálta finanszí­roztatni, viszonzásképpen meg­ígérvén: a műben, a magyar szentek között természetesen helyet kap a jámbor mecénás — egyetlen sor sem született az igazán stílszerű környezet­ben. A mátrai „alkotóház” inkább csak a gasztronómia tanyája lett. Folytassuk tovább? Nos, igen, nem nehéz kita­lálni: hazudozó, csaló volt a „misszióban” járó mátrai ven­dég. Voltaképpen: jelmezes álpap! . Aki rangos — vagy máskor talán szerényebb — öltözékében esztendők óta szédeleg az országban min­denféle becsületes foglalkozás, bejelentett, állandó lakhely nélkül, térül-fordul, visszaél­vén az emberek naivságával, jószívével. Ilyen vagy olyan címen kicsikart kisebb-na- gyobb összegekből, adomá­nyokból — külföldi segélyek­ből, misepénzekből, úgyneve­zett „intenciókból” — tartja fenn magát. Vagy kíséretét is. Mert, hogy úgymond: en­nek a bácsinak egyszerűen nem lehet ellenállni! Annyi­ra megnyerő külsejű, olyan bizalomgerjesztőén finom, nagy műveltségű férfiú. Aki­ről, ugyan ki gondolhatná, hogy mindössze három esz­tendeje szabadult legutóbbi büntetéséből, s csupán csalá­sért. háromszor volt már el­ítélve? Ki hihetné, hogy hosz- szú ideig „ült” még köztársa­ság elleni szervezkedés és egyebek miatt is? Kinek jut­na eszébe, hogy ez a jámbor megjelenésű „főpap” az „egy­házi pálya” előtt a politika zajosabb mezein is „villo­gott”: például a bányák álla­mosítását ellenző nemzetgyű­lési képviselőként, s később 1956-os szélsőjobboldali párt­szervezőként? FILLÉR LÄSZLÖ — alias dr. Pengő, dr. Nemeskéri, dr. Nemeskéri-Kovács. dr. Dré­gelypalánki, dr. Nemeskéri II- lényi, dr. Illényi-Nemeskéri- Drégelypalárki László — el­len bűnvádi eljárás vau fo­lyamatban. Gyóni Gyula Keresik a Kossuth Könyvki adó termékeit a tiribesi bányászok. Az aknaüzemben Cse- göldi Sándor pártmegbízatásb ént terjeszti a kiadványokat, s mint az egyik pártalapszer- vezet titkára, valamint a pártvezetőség agitációs-propagandi stája mind több kötetet juttat az érdeklődőkhöz. Főleg azok tartoznak vásárlói köréhez, akik a politikai oktatás vala­melyik formájában részt vesznek. Sokan járnak ugyanis marxista középiskolába és egye­temre, valamint végzik & speciális tagozatokat. Nagy Attila, Toldi Miklós — képünkön — és a többiek műszak előtt, vagy után, viszik haza az olvasnivalót. — kj — Tibb a közlekedési baleset A közúti közlekedésnek a napokban elkészült első fél ■ Több mint 400 esetben a gya- évi forgalombiztonsági mérlege, a személyi sérülést okozó logosoknak nem biztosították balesetek részletes statisztikai összesítése kedvezőtlenebb az előnyt a kijelölt átkelőhe- képet mutat, mint a korábbi időszakban. A balesetek iveken, illetve kereszteződés- számszerű alakulásáról, okairól dr. Vincze Győző rendőr ben a jármű kanyarodásakor, alezredes, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács tit- A gyalogosoknál a balesetet kára tájékoztatást adott. előidéző leggyakoribb maga­tartás változatlanul az, hogy 1977. január-június hónap- segédmotoros kerékpárok és szabálytalanul haladnak át az jaiban az előző év azonos idő- kerékpárok vezetőinek hibá- úttesten, vagy hirtelen kilép- szakához képest 975-tel — 12,5 jából 2 400 — a tavalyi első nek álló jármű mögül. Utób- százalékkal — több, összesen fél évinél 25 százalékkal több bi főleg a gyerekeknél fordul 8 802 olyan közlekedési bal- — baleset történt, eset történt a közutakon, A gyalogosok amely személyi sérülést oko- közlekedésével zott. helyzet az idén sem javult, _ esetben idézett elő balese­— A halálos és a súlyos bár a gyalogjárók elütéséből tét. sérülést okozott balesetek szá- eredő balesetek száma ki- — Eléggé nem ostorozható ma az átlagosnál nagyobb sebb mértékben — 8,2 száza- téma a közlekedésben az ital mértékben emelkedett: 528 lékkai — emelkedett, mintáz hatása: ez fél év alatt 1423 __ h alálos, 3 672 súlyos és 4 602 egyéb baleseteké. Fél év alatt a tavalyihoz képest 7,6 száza­kömnyű sérüléses baleset tör- 2.649 gyalogost ütöttek el. Kü- lékkai több __ balesetet oko* t ént, ami 15,2, 13,9, illetve 11 Ionosén aggasztó, hogy 22 zott. százalékos növekedést jelent, százalékkal nőtt az olyan bal- a tehergépkocsik vezetői A baleseteknél 570 ember esetek száma, amelyeknek, 54 esetben okoztak ittasan meghalt, 4 262 súlyos és 7166 7—14 éves gyalogos gyermekek közlekedési balesetet, könnyű sérülést szenvedett- A voltak a szenvedő alanyai. — Az ittasan okozott bal­sérültek közül a balesetet kö- — A balesetet előidéző esetek területi megoszlásában vető 30 napon belül további okok közül a járművezetőknél leginkább Szolnok és Hajdú- 142 ember halt meg, így a2 a leggyakoribb a nem meg- Bihar megyében következett első fél évben összesen 712-en felelően alkalmazott sebesség, be növekedés. Csökkenő vi* vesztették életüket közúti köz- ezen belül főként az, hogy fi- szont a statisztika tendenciá- lekedési baleset következté- gyeimen kívül hagyják az út- ben. viszonyokat: — Az országos átlagnál na- dik baleset gyobb arányban 22—26 száza- vissza- Az elsőbbségadás el­elő. A járművek műszaki hi- figyelmetlen bája a korábbi évekkel szem­kapcsolatos, ben valamivel több — 142 ja Somogy, Veszprém és Nóg- minden harma- rád megyében, valamint Bu- erre vezethető dapesten. — A közúti közlekedési bal­tákkal nőtt a balesetek szá- mulasztásából történt az első esetekkel okozott károkért az ma Baranya, Hajdú-Bihar, fél évben minden negyedik, Állami Biztosító az első fél - Szabolcs-Szatmar és Szolnok összesen 1650 baleset, csak- évben felelősségi biztosítás megyében, s 15—19 százalék- nem 900 balesetnél a közúti alapján 299, CASCO-biztosítás kai Bács-Kiskun, Békés, Eor- jelzőtáblák utasítását hagy- alapján pedig 158 millió fo­sod* Abaúj-Zemplén, Csöng- ták figyelmen kívül a jármű- rintot fizetett ki a károsultak" rád, Győr-Sopron, Heves, Ko- vezetők, illetőleg az elsőbb- nak; 18, illetve 20 százalékkal márom, Pest, Tolna és Zala ségre vonatkozó szabályokat többet mint 1976. első félj megyében. Budapesten a fél „erőszakosan” alkalmazták, évében- év során 2 433 baleset történt: ez 4,6 százalékkal több azl ' ----------------------------------------------------------- * 1976. első fél évinél- A halálos | kimenetelű balesetek száma 13 százalékkal csökkent a fő­városban. A járművezetők szabályta­lanságukkal 15 százalékkal több, összesen 7170 balesetet okoztak. A motorkerékpárok, Újabb karambolos autót hozott „fedélzetén” a szállítójármű, s is veszik a sérült gépkocsit. Az Állami Biztosító és az AFIT javítás is megtörténik. az AFIT salgótarjáni autójavítójában tüstént szemügyre szakemberei közösen vizsgálják meg a kárt, s azután a-kj­asszoiiY A brigádvezető a salgótarjá- — Odahaza? ni Pécskő Üzletházban dolgo- — Otthon legtöbbet az zik. Fejkendős, kékköpenyes unokákkal foglalkozom. A lá- néni; kívüle négy takarítónő nyomnak van két gyönyörű tartozik a brigádba. A válla- gyereke, bennük van a legtöbb lathoz tizenhárom éve került, örömöm, öértük szeretnék a még két esztendő van a nyug- nyugdíj után is dolgozni, mert díjig. De azután is itt akar bizony a nagypapáknak meg maradni Bolla Józsefné, mert a nagymamáknak az a felada- mint mondja: tűk, hogy segítsenek, ahol — Nekem ez az áruház szín- tudnak. te a második otthonom; nem is igen tudnám elképzelni, hogy ne jöjjek be... — Tévét szokott-e nézni? — Megmondom őszintén, egy műsort se tudok végig­Azelőtt nem volt munkahe- nézni, mert olyan fáradt va- lye. Odahaza vezette a háztar- gyök, hogy elszundítok köz­tást. ben. Nincs ebben semmi — — Eléggé beteges voltam: ezt a kor hozza magával... A nem tudtam munkába állni, mesét meg a tornát még vé- Most „elvagyok” vagy két gignézem a gyerekekkel, az- éve, mert a vállalat mindig ad tán lefektetem őket és én se beutalót Szoboszlóra, és az a sokáig maradok fent. víz nekem nagyon jót tesz. — Mit olvas? — A munkája? Legtöbbször csak az újság — Ugye, nekünk mindegy, hátsó oldalát. Mert nemigen mit csinálunk nyolc órán ke- jut nekem időm arra, hogy resztül, így hát mindent el- olvassak. végzünk, a-mit mondanak. Megköszönöm a beszélgetést, Meg is becsülnek minket. So- búcsúzom. Mielőtt kilépnék az ha nem kapunk egy rossz ajtón, mosolyogva a lelkemre szót se. köti: — Milyen a brigád? — Azt föltétlen’ írja meg, — Nagyon szerfetem őket, ám, hogy nagyon jó brigádom mert négy dolgos asszony, van! Négy nagyon szorgos, de- Semmit se kell nekik kétszer rék asszony! mondani, és lelkiismeretesen Készséggel megígértem, dolgoznak. __r __1 NÓGRA D - 1977. szeptember 21., szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom