Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
T Világ proletárjai, egyesüljelek! AZ MSZMP NOGRAD M EGY Eli 81 Z OttS A GA ES A MEGYEI YANACS;tAPJA XXXIII ÉVF„ 205. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977 SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Tegnap befejezte munkáját Az életmódról és művelődésről rendezett nemzetközi konferencia Salgótarjánban Tegnap befejezte munkáját az Életmód és művelődés rímmel rendezett nemzetközi konferencia Salgótarjánban. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában délután tartott záró plenáris ülés elnökségében Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Gé- czi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, Ku- rucz Imre, a TIT főtitkára, valamint Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a TIT alelnöke foglalt helyet. Beszámolók a szekcióülésekről Kurucz Imre megnyitó szavai után a konferencia négy szekcióülésének vezetői tartottak rövid beszámolókat a szekcióban másfél napon át folyt munkáról. Cseh-Szombathy László kandidátus, a szociológiai intézet osztályvezetője az első szekció vitáiról számolt be, amelyet az életmód, a tevékenység és a művelődés kérdéseiről folytattak. Itt nyolc országból 23 hozzászóló fejtette ki nézetét, akik különböző tudományágakat, intóeményeket képvisel&ZMT elnökségi ülés Húszezer dolgozó részesült műszakpótlékban, több mint tizennégyezren kaptak fizetésemelést r 'Az SZMT elnöksége szerdán megvitatta, hogy az ez év július elején bevezetésre került műszakpótlékkal, központi bérrendezéssel kapcsolatos határozatokat miként hajtották ■végre a megye érdekeit üzemeiben és intézményeiben. A műszakpótlék bevezetésével a kormány nemcsak a délutáni és éjszakai időszakban végzett munkát kívánta az átlagosnál jobban elismerni, hanem ösztönözni akart a nagy teljesítményű gépek, berendezések folyamatos üzemeltetésének megvalósítására. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a megye több gyárában és üzemében a bevezetett műszakpótlék kedvező folyamatot indított el. Megyénkben a bérpolitikai intézkedések a bérből és fizetésből élők csaknem egyötödét érintik. Jó végrehajtásában nagy szerepe volt a szakszervezeteknek. A megye szakszervezeti szerveinek, bizottságainak, bizalmiaknak a nagy többsége az üzemi demokratizmus erősítésének jegyében oldotta meg a figyelmet és felelősséget jelentő feladatot, a gazdasági és intézményi vezetőkkel egyetértésben. Néhány kivételtől eltekintve mindenütt időben megkapták a szétosztható összeg nagyságát, megismerték az elosztás feltételeit, megtudták, hogy a műszak- pótlék bevezetésével milyen kötelezettségek hárulnak a gyárak dolgozóira. A műszakpótlék bevezetésénél jelentkező többletköltség 70—80 százalékát központi támogatásként kapták a vállalatok. Ez az intézkedés húszezer dolgozót érint a megyében. Az iparban dolgozó fizikai munkások több mint ötven százaléka részesült benne. A kereskedelemben, a vendéglátóiparban dolgozók közül kétezer dolgozóra terjedt ki az intézkedés -cedvező hatása. A vállalatoknál a fizikai dolgozók 60—80 százaléka kapott műszakpótlékot. Ez átlag 300 forint bérnövekedést jelent havonta. A központi bérintézkedésben részesülő fizikai dolgozók — ruházati ipar, villamos- energia-ipar — bére átlagban négy százalékkal emelkedett, és négyezer dolgozót érint. Az átlagosnál nagyobb mértékű emelésre került sor a Salgótarjáni Ruhagyárban, s a Váci Kötöttárugyár megyei gyáregységeiben. A közoktatás területén 4600 főt érint a bérrendezés, ame’y- re 22 millió forint bérkeret van. A közművelődési intézményékben dolgozók átlag 20 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben 2529 főt érint a béremelés, amelynek éves összege meghaladja a tízmillió forintot. Jelentős pénzt fordítanak az ügyeleti és készenléti díjakra. Ennek Összege egy évben elén a 4 millió 400 ezer forintot. A gyógyszer-kereskedelemben 310 dolgozó bérét rendezik. A kisegítőkét 8, a szakdolgozókét 12, a gyógyszerészek bérét 15 százalékkal emelik. Az emelésre fordítható összeg évi 1 millió 124 ezer forint. A béremelésre fordítható összegek döntő részét alapbér növelésére fordították, a többit pedig differenciáltan osztották szét. Az SZMT elnöksége, amikor tudomásul vette a bérintézkedések kedvező határát, hangsúlyozta, hogy az agitációs és felvilágosító munkiban az eddiginél nagyobb gondot, kell fordítani az intézkedések politikai, életszínvonal-politikai, és gazdaságpolitikai ielen'.ősé- gének méltatására, megértetésére. Szükség van, hogy jobb munkával, hatékonyabb gazdálkodással ellensúlyozzák a bérintézkedéseket. A szakszervezeti bizottságoknak a tett intézkedések függvényében kell módosítani a kollektív szerződés idevonatkozó részét. Ügy döntött az elnökség, hogy a szakmai megy ebi zottságok- kal együtt tovább vizsgálják, mely területekre szükséges (esetleg) kiterjeszteni a műszakpótlék bevezetését. tek. Mint mondotta, elsősorban elméleti kérdésekről esett szó, fogalmi problémákat tisztáztak, és sor került az életmód-tevékenység-művelődés összefüggéseinek általános kifejtésére. íllénk vita alakult ki, többi között a munkaidő és a szabad idő összefüggéseinek kérdéseiről, s módszertani problémákat is megvitattak, például a kutatásokról, kutatási tervekről, a mutatók és mutatórendszerek kérdéseiről. Űj típusú kísérletek is szóba kerültek, s eredményes eszmecsere bontakozott az életmód alakításának lehetőségeiről —, hogy csak néhányat említsünk a felmerült témák közül. Az Életmód-közösségek- művelődés címmel rendezett második szekcióról Huszár Tibor, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője számolt be. Három országból tizenket- ten szóltak hozzá a témához. Egyebeken túl felmerült itt a közösség tipológiájának kérdése, a csoport és közösség viszonyának vizsgálata. Szó volt arról, milyen szerepe van a társadalomnak az életmód és a közösségek alakításában, milyen mértékben kerüljön sor a közösségek intézményesítésére. A harmadik szekció a művelődési szervezetek és intézmények lehetőségeit, módszereit vizsgálta az életmód alakításában. Erről Fukász György egyetemi tanár, a Zeneművészeti Főiskola tanszék- vezetője beszélt. Ebben a szekcióban öt országból harmincán szóltak hozzá. Ez a szekció is munkaértekezlet- jellegű volt, melyben az elméleti szakemberek, s az életmód gyakorlatának szakemberei cseréltek tapasztalatokat. Igen gazdag kép alakult ki, többi között a művelődési intézményekről, s változatos megközelítésben esett szó például a kulturális hatásokkal összefüggő nézetekről, a kultúrának az életmódra gyakorolt hatásáról. yitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója a negyedik szekcióról szólott, amely a műveltségi területek (Folytatás a 2. oldalon) A diákok vakációja utolsó napjait éli, a jövő héten már várják a megfiatalodott osz- tálytermek a tanulókat. Salgótarjánban, a Malinovszkii úti Általános Iskolában is tegnap végezték a felújítás utolsó mozzanatait; rendezték a padokat, festettek, takarítottak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóiból szerveződött önkéntes rendőri csoport vállalta el még a nyár elején, hogy társadalmi munkában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61). évfordulója tiszteletére tett. az iskola nyári karbantartását elvégzi, játszóteret épít, az iskolaudvart rinegszépíti. A vállalást maradéktalanul teljesítette is az egység. Nem szokatlan, új dolog, hogy a Korzicska József vezette önkéntes rendőri csoport társadalmi munkafelajánlásokat tesz. A megalakulás óta eltelt 21 esztendőben számtalan alkalommal számíthattak rájuk. Nemrégen a NOSZF jubileuma alkalmából országos felhívást juttattak el valamennyi önkéntes rendőri csoporthoz melyben évenként 200 óra társadalmi munkát, véradást, úttörőrajok patronálását, társadalmi tulajdon védelméről szóló előadásokat ajánlanak fel. Mozgalmukhoz azóta <,sat- lakozott az ország valamer.y- nyi egysége. Az SKÜ önkéntes rendőrei már a 400. társadalmi munkaóra teljesítésinél tartanak. Képünkön: Korzicska Mihály és felesége, aki szintén a kollektíva tagja, Oszvald Gyula, Bottyán József, Rudinszki János, Vil- csek Imre. Zorga János. Tolmács! Zoltán az iskola felújítási munkáját végzik. — kulcsár — A világ minden tájára Salgótarjáni gyárak exporttermelése öt világrész harmincnégy országába exportáltak idén a salgótarjáni öblösüveggyárból. Az éves termelés 46 százaléka kerül külföldre. A finoman fúvott, festett, csiszolt és egyéb módon dekorált üvegáruk messze földön híresek. Szállítási gondok Az első hét hónap szocialista exportjának számlázottáras terve 53 millió forint. Időarányosan túlteljesítették, de a szállítás üteme elmaradt a tervezettől, mivel a konténerek késtek. így 51,8 millió forint értékű áru hagyta el a Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapoiyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójának sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes az ünnepségen Bányász Szolgálati Érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott á kitüntetettek tiszteletére. Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1 en hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. gyár kapuját, amely 97,7 százalék. Laboratóriumi üvegeket és világítási búrákat készítettek a Szovjetunió, illetve az NDK részére. Tőkésexportját szintén teljesítette a gyár, de ezúttal is a kiszállítás okozott lemaradást. Az első hét hónapra tervezett 65,3 millió forint helyett közel 61 millió forint értékű áru került a külföldi megrendelőkhöz. A hagyományos minőségi kelyhek és színes, csiszolt, festett üvegtermékek már a távoli üzletek kirakataiban láthatók, de a világítási búrák még a salgótarjáni gyár raktáraiban sorakoznak. Az üveggyáriak jól és tervszerűen dolgoztak. A szállíthatóság feltétele biztosított, ezt igazolja a késztermékkészlet-növekmény, mely csaknem egymillió forinttal haladja meg a tervezettet. Mesterséges klíma — anyaghiány A BRG salgótarjáni gyáregységének 520 millió forintos éves készárutermelési terve 365 millió forint értékű exportot foglal magába. Ebből 320 millió forint rubel, 45 millió forint dollár elszámolású. Az éves tőkésexporttervet gyakorlatilag már teljesítették. Algéria, Pakisztán és Irak volt a három legnagyobb megrendelő. Rádiótelefonokat, telefonvonal-hosszabbítókat — mely kábel nélkül lehetővé teszi URH-n keresztül a hívó- állomások összekapcsolását — szállítottak a távoli országokba. örvendetesen javult a minőség. Ezt segítette az a klíma- berendezés és egyéb vizsgálati próba, mellyel mesterségesen különböző hőmérsékletű és páratartalmú „éghajlatot'’ biztosítanak és ott minden egyes terméket kipróbálnak. A szocialista exportban közel három és fél millió forint lemaradás van az első hét hónapban. A tervezett 166 millió 419 ezer forint helyett 163 millió forint értéket termeltek. Az FM 05-—200-as készülék gyártása anyaghiány miatt el sem kezdődött. A kéthónapos csúszás nehéz feladatot jelent a második fél évben. Az FM 05—165 típusú berendezés azért nem kerülhetett értékesítésre, mert á MEDICOR késik az akkumulátorszállítással. A 301-es típusu gyáregységeken belüli belső kooperációval készül, a 401- eshez már elkezdődött az alkatrészek gyártása. Egy-egy készülék köze! kétezer elemből tevődik össze. Ha ebből csupán egy darab hiányzik, már akadályozza a folyamatos termelést és az értékesítést. Mérőállomások A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége éves exporttervét, mely 251 millió forint, idö- ará„nyosan teljesítette: A Szovjetunió részére NA—200-astól 400-as méretig olajipari áramlásmérőket, valamint olajgyűjtő csatlakozó egységeket gyártottak. Csehszlovákiába J^'éves előszállítással elkészültek a kaprolaktám tartályok. Az eddig kiszállított exporttermékek, berendezések éi téke az első nyolc hónapban 112 millió forint. A tőkésexportot az NSZK- ban dolgozó salgótarjáni munkások árbevétele jelenti, valamint a próbaképpen elküldött — belföldön már forgalomban levő — dugattyús nyomáskiegyenlítő. A második fél évre tervezett NA—250-es típusú mérőállomás gyártása elkezdődött, melyből az év végéig nyolc darabét vállaltak a salgótarjániak. Ezek szintén a Szovjetunióba kerülnek.
