Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
Hogyan tovább? Közös munkával az olvasók létszámának növeléséért Ä szécsényi nagyközségijárási könyvtárban az elmúlt évek statisztikai adatai között búvárkodunk Fasching Károlyné könyvtárossal. Tudjuk, az utóbbi esztendőkben csökkent a közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma. Arra viszont most kívánunk feleletet kapni: milyen mértékben és milyen befolyásoló tényezők, meghatározó okok következtében? Számok között A szécsényi nagyközségijárási könyvtárnak, ma is létező három fiókkönyvtárával együtt, 1974-ben 1497 olvasója volt Egy évvel később pontosan 59 olvasóval több, tavaly már csak 53-mal. A szécsényi járásban három körzeti könyvtár működik 1975 óta. Ebben az évben 1328 tagja volt a könyvtáraknak, egy évvel később 1339. Az első, általunk vizsgált évben, vagyis 1974-ben, amikor csak két körzeti könyvtár működött mindössze 378. Maradva az 1974-es esztendőnél, de csak a községi könyvtárakat tekintve 4280 olvasót számláltak a falvakban. Az egyik községi könyvtár körzetesítésével ez a szám 2180-ra csökkent, 1976-ra tizenhárom olvasóval növekedett. Első pillanatra könnyen becsapna bennünket ez a növekedés. Ám, ha összehasonlítva nézzük, a szervezeti változásokat is figyelembe véve, a körzeti és községi könyvtárak együttes olvasói létszámának alakulását, azonnal látszik, hogy valójában nagyarányú csökkenésről van szó. Íme: 1974-ben a községi könyvtárak összesen 4658 olvasóval bírtak, egy évvel később már csak 3506-tal. A múlt évben viszont itt is emelkedett a létszám 26 fővel, de így is több mint ezerrel maradt alatta az 1974. évi eredménynek. Számok mögött — Hányán dolgoznak a könyvtárban ? — kérdezem Fasching Károlynét, a szécsényi járási könyvtár vezetőjét. — Hárman vagyunk könyvtárosok, s egy munkatársat kapunk a hónap közepétől. — A feladatok ellátásához elegendő ennyi munkatárs? — Augusztus közepétől úgy hiszem, igen. Eddig azonban kevesen voltunk. Éppen az az előadónk hiányzott, aki a területi munkával foglalkozhatott volna. — Mivel magyarázza a községi könyvtárak olvasói létszámának korábbi nagyarányú csökkenését, amely szerencsére a múlt évben megállt? — Részben a már említettel, hogy nem volt a dolgok intézésére előadónk. Továbbá, több könyvtárunk hosszabb ideig könyvtáros nélkül állt, zárva, s ez megmutatkozott az olvasók számában. És nem mellékes az sem, hogy könyvtárosaink tiszteletdíjasok, akik mindennapi munkájuk mellett jórészt szeretetből és becsületből végzik munkájukat, de nem mindig kellő hozzáértéssel. — A több mint ezerfős csökkenés mindennek ellenére soknak mondható. Nem hiszem, hogy arányban lenne az elmondottakkal és a változással. — Kicsit kulisszatitoknak számít, amit elmondok. Korábban ugyanis sok olyan olvasónk volt, aki csak papíron létezett. Volt „tasakja”, de könyvet nem kölcsönzött, nem olvasott tőlünk. Ezt pár évvel ezelőtt megszüntettük, mert a tényleges olvasók a fontosak számunkra és nem a statisztika. Számok után A számadatok is bizonyítják, hogy az elmúlt évben nőtt a szécsényi járás köz- művelődési könyvtáraiba beiratkozott olvasók száma. Nem számottevően ugyan a megelőző évhez, de így is örvendetes, hiszen egy tisztultabb. mindenképpen felelősségteljesebben végzett munka eredménye. Az okok, amiket a korábbi csökkenés előidézője- ként említettünk, nagyrészt hatnak még ma is, de felismerésük egyre inkább a minél jobb és tudatosabb kijavításukat szorgalmazza, amelynek már mutatkozik a hasznossága. A szécsényi nagyközségi-járási könyvtárnak jelenleg 900 olvasója van, ugyanannyi, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Az előző év teljesítményét tehát megismételhetik. Ez azonban — Faschingné véleménye szerint kevés. Akkor lenne elégedett, a. lakosság számát tekitve, ha az általa vezetett könyvtárban legalább 1800 olvasó lenne, vagyis 300-zal több a tavalyinál. Kollégáival most és a jövőben e cél teljesítéséért dolgoznak. Propagandatevékenységüket, kiscsoportos foglalkozásaikat, író-olvasó találkozóikat, egyszóval minden rendezvényüket ennek szolgálatába állították. Ezért szeretnének a helyi üzemek szocialista brigádjaival is szorosabb kapcsolatot kiépíteni. A cél elérésének „hogyan”- ja tehát megvan —, csak az eredménye hiányzik. (sulyok) Mai Ív-ajánlatunk 18.00: A hetvenes évek Amerikája. Valentyin Zorin a szovjet televízió kommentátora Amerikát bemutató sorozatának utolsó része ezt az alcímet viseli: New York két arca. A világ legnagyobb városában — lakóinak száma 16 millió — találhatók meg leginkább kiélezetten azok az ellentmondások, amelyek a hetvenes években jellemzik az Egyesült Államokat: mérhetetlen gazdagság, hatalmas árubőség, luxus és pénz az egyik oldalon, munkanélküliség és nyomor a másikon. A sorozat, amely sorra vette a külső szemlélőt leginkább érdeklő témákat, az amerikai történettől a munkásmozgalom kéz-' detéig. a nagytőke kialakulását, a fajüldözést, most a „legamerikaibb” város bemutatásával ér véget. Képünkön: Augusztus 13. szombat — 2. műsor — 20.00 Kopár sziget, japán film. Az óvónőt varázsló r J.Nyári szünet” figyelmezteti a szülőkét és a járókelőket a kézzel írt, madzagon fityegő cédula arra, hogy az óvoda egy hónapig nem üzemel. A bezárt ajtó mögött mégis serény munka folyik: festenek, takarítanak. Az óvónők pedig jól megérdemelt szabadsagukat töltik. Cendesek a balassagyarmati Szántó Kovács János Szak- középiskola tantermei is, de néhány szobában itt is dolgoznak. Az iskola igazgatója. Tóth Lajos lelkes munkatársai segítségével a következő tanév előkészítésén fáradozik. Nekik a nyári hónapok is kevés pihenést engedélyeznek. — Mióta foglalkoznak óvónőképzéssel? — kezdtük el a beszélgetést a szakközépiskola igazgatójával. — 1972-ben indult az első évfolyam. Tavaly ünnepeltük iskolánk huszonöt éves fennállását, így az oktatás területén régi tradíciót folytatunk. — Milyen a jelentkező és a felvett tanulók aránya? — Az októberben várható bérrendezés érdekes módon máris érezteti hatását: divatos lett a pálya. Például Egerben tízszeres volt a túljelentkezés. Nekünk idén százharminchárom jelentkező közül kellett kiválasztanunk azt a harmincat, akik szeptembertől megkezdhetik tanulmányaikat. — Hogyan történik a válogatás és egyáltalán van-e felvételi vizsga? — Vizsga nincs, csak pályaalkalmassági beszélgetés. Igyekszünk belátni az unalomig ismert, leggyakrabban hangoztatott mondat mögé, ami így kezdődik: már hároméves korom óta... Természetesen elengedhetetlen követelmény a helyesírás, a szép kiejtés, amit mese fel- olvastatásával bírálunk el. Az absztraháló képességet tesztlapokkal vizsgáljuk, ez a készség a későbbiekben a pedagógia és a pszichológia tanulásához elengedhetetlen lesz. Ezeket a tárgyakat egyébként én tanítom — mondja az iskola igazgatója. — Több követelmény nincs? — Jó, ha a jelentkezőnek van énekhangja, esetleg tud valamilyen hangszeren játszani, és ért a rajzolással, bábozással kísért meséléshez is. Lehet, hogy túlzottnak tűnnek a követelmények, de az óvónő a legfogékonyabb időszakban (3—6 éves kor között) foglalkozik a gyermekekkel, ilyenkor kezdik felfedezni a világot, nyiladozik az értelmük, ezért érthető, hogy nekik „varázslókat” kell kiképezniük. — Hiszem és vallom: minden jó óvónő, aki nem szakmának, hanem hivatásnak tekinti a pályát, az varázsló, és csodálatos, hosszú távon megtérülő varázslatokat tud produkálni. — Van olyan ok ami eleve kizáró tényezőként hat az óvónőképző szakközépiskolába történő felvételnél? — Igen, ilyenek a különböző mozgáshibák, fejlődési rendellenességek, hiszen a gyerekek néha sokkal kegyetlenebbek, mint a felnőttek és könnyen kigúnyolják nevelőjüket. — A jövendő óvónők milyen keretek között foglalkozhatnak gyerekekkel? — Eleinte csoportosan, majd egyénileg végzik a hospitálást. A végzősök 10—14 napos nyári gyakorlaton vesznek részt, általában ott, ahol dolgozni fognak. Saját gvakorló óvodánk is van — Fodor Im- téné vezeti —, amit a szülök 4 NÓGRAD - 1977. augusztus 13.« szombat 1 MIVEL TÖLTIK az emberek a hét végét? Különböző községekben, milyen szórakozási, művelődési lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az elmúlt hét végén. Szombaton délután a szé- csényiek több szórakozási, művelődési lehetőség között válogathattak. A művelődési központ ifjúsági klubjában a tizenévesek társasjátékoztak. Sok érdeklődőt vonzott Szilágyi Imre grafikusművész kiállítása. A mozi majdnem telt ház előtt játszott. Praznovszki Mihály, a múzeum igazgatója elmondta, hogy nemrég nyílt meg Az ember fejlődése című kiállításuk a Természettudományi Múzeum anyagából. Hét végén nem ritka a 6—700 látogató. Ottjártunkkor már több mint kétszáz név szerepelt a vendégkönyvben. A járási nagyközségi könyvtár olvasóterme csendes volt. — A szabad idő egy részét itt töltöm el. Szeretek ide járni, olvasni különböző folyóiratokat, újságokat, könyveket — mondotta Horváth János. Ocsovai Agnes könyvtáros arról beszélt, hogy alacsony volt a napi forgalmuk, csupán tízen kölcsönöztek könyvet. Este benépesült a bútorgyár kultúrterme, ahol a Centrum zenekar játékára táncolhattak a fiatalok. Nagy volt a forgalom a Rákóczi étteremben és a presszóban. A mezőgazdasági technikum tíz éve érettségizett diákjai rendezték itt találkozójukat. A másik teremben azok találkoztak, akik tíz éve fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A hangulatról Csonka János zenekara, illetve Koós István és Simon Zoltán duója gondoskodott. LUDÄNYHALÄSZIBAN nagy volt a csend. A fiatalok egy része Nagyvázsonyban töltötte a hét végét. Mint ismeretes, a rárósi kulturális napokon ők végeztek az első helyen. „Házi jutalmuk” ez a kétnapos kirándulás, ahová Péter Zoltánné, a művelődési ház igazgatója is elkísérte a szereplőket. A presszóban fiatalok beszélgettek. — Kevés a szórakozási lehetőség — mondta az egyik nyúlánk fiatalember. — Valamikor itt, a presz- szóban is volt zenegép, de aztán szőrén-szálán eltűnt — panaszolta Nagy József. Mákos János azt fájlalta, hogy a tv-készülék másfél éve nem jó, pedig egy-egy műsort szívesen nézett meg a presszóban. Szombat este Ságújfalun csak a presszót találtuk nyitva. Galcsik István, az üzlet vezetője arról beszélt, hogy csak „átjáróházként” emlegetnek. — Nem idegenkednek túlságosan ettől az óvodától? — Nem mondhatnám, hiszen az idejáró gyerekek zak- latottabbak ugyan, de intelligensebbek is mint kortársaik. Itt sok emberhez, változó arcokhoz kell alkalmazkodniuk és ez csak hasznukra válik. — Mekkora a fluktuáció? Hány oklevél kerül a szekrény mélyére? — Az eddig végzett két évfolyam hallgatói közül senki nem hagyta el a pályát. Tavaly harmincnégyen érettségiztek és közülük harmincán Kecskeméten a felsőfokú óvónőképzőben levelezőként tanulnak tovább. — Képesítés nélküli óvónőket foglalkoztatnak még az óvodák? — Sajnos, igen — hangzik a válasz —, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy idővel a dajkák szakképzése is megoldódik. — Mi a munkahelyek véleménye az itt végzett óvónőkről? — A visszajelzések pozitívak. Tavaly óta ereklyeként őrzöm Debreceni Béláné vezető óvónő levelét, amelyben gyakorlati véleményét írta le egy másodikos gyerekünkről. Néhány sort felolvasnék belőle. „A középiskolában jól felkészült, igaz óvónők tanulnak. Nincs szebb: tanítani azt, aki maga is tanítani akar!” Tőcsér J ulianna sokan elmentek a faluból egy-két hétre idényjellegű mezőgazdasági munkára. Ezért ilyen kihalt a község. Karancsságon a művelődési házat zárva találtuk. Többen tekézéssel ütötték agyon a hét végét.. — Esténként szoktam ide járni — mondta Űj Attila. — A kultúrház általában mindig nyitva, nem tudom, most miért nincs — töprengett Virág Sándor. — Én a szabad időm egy részét ott töltöm. Tekézni is szeretek A presszóban tisztaság, rend, az asztal körül ülő vendégek kulturáltan szórakoznak, beszélgetnek. Varga Lajos és barátai épp azt beszélik meg, hogy kora hajnalban vadlesre mennek. Pokrivács Józseféknél nagy a nyüzsgés. A házigazdának sok tennivalója akad. Érthető, hiszen több mint száz vendége van. Lánya, Márta és Kovács Károly pár órája mondták ki az anyakönyvvezető előtt a boldogító igent. Szalmatercsen gyengébben sikerült táncmulatságon tölt- hették el a fiatalok a szombat estét. Nógrádmegy erben a művelődési házban ifjúsági bál jelentette a szombati fő programot, HOL ÉS MIVEL töltik az emberek a hét végét — kérdeztük a cikk- elején. Szórakozás, művelődés, munka, kirándulás, családi ünnep együtt szerepelt „a tárlaton”. De tanulságképpen le lehet szűrni: még mindig kevés a községekben a tartalmas, több síkú művelődési, szórakozási lehetőség. A meglátogatott helyek közül csak Szé- csényben megnyugtató a helyzet. — Szenográdi Ferenc — Balettfeszfivál Várnában Bulgáriában a felszabadulást követő években kedvező .lehetőségek alakultak ki a művészetek fejlődésére, s különösképpen a balett-tánc fejlődésének kedveztek a körülmények. A szófiai operán és az állami zenei színházon kívül nagyszerű műhely alakult ki az „Arabeszk” balettstúdióban. a várnai, a plov- divi, a ruszel operák színpadain. A fiatal tehetségek kutatásában pedig nagy szerepet játszik a koreográfiái iskola Szófiában. Balettegyüttesek és szólótáncosok gyakori és sikeres külföldi vendégszereplése is bizonyítja a bolgár balettművészet magas színvonalát. Szakmai körökben Kraszimlra Koldanova művésznőt „a felbecsülhetetlen bolgár gyöngyszemének nevezik; elismert Vera Kirova művészete is, aki nemzetközi versenyeken és fesztiválokon nyert több aranydíjat. Icsko Laza- rov és Kalina Bogoeva érdemes művészek, Biszer Dejánov és Evgeni ja Kraszteva fiatal balettművészek neve is ismert már az ország határain túl- is. A bolgár balettművészek számos új és régi koreográfiával készülődnek a már hagyományos Nemzetközi Balettfesztiválra, amelyet az idén Várnában, a Fekete-tenger partján rendeznek. Ez a verseny nemcsak a bolgár balettművészetnek, de a világ fiatal táncostehetségeinek bemutatkozására is nagyszerű alkalmat kínál. Muemlékváros Csehszlovákiában Löket várát feltehetően a XI. században emelték az Ohre által körülfogott sziklás magaslaton. Nevét nyilván a folyó könyökszerű kanyarulatáról kapta. Löket ugyanis könyököt jelent. A vár alját a katonai helyőrség tagjai és kézműves családok népesítették be. ■ A település a XIII. században kapott városi rangot. Löket máig is középkori jellegű város maradt, amelyben változatlanul őrzik szépségüket az akkori polgárok hazai, különösen a tölcsér formájú téren. A házak földszinti részei többnyire gótikus stílusjegyeket viselnek magukon, míg a felsőbb épületrészeken reneszánsz és barokk elemek jelennek meg. Goethei aki Loketet nem egyszer meglátogatta, naplójában ezt írta róla: ......valós ágos kincs egy ilyen pompás fekvésű festői városka.. Löket ma műemlék-rezervátum. Fenntartására jelentős összegeket fordítanak. A sok vihart átélt és egy időben fogháznak is használt vár rekonstrukciója csaknem húsz évig tart. Helyreállított részeit már megnyitották a látogatók előtt. Az idén brezovai porcelánokból rendeztek kiállítást a várban. Ezen szerepelt az a ,két igen értékes, kobalttal és arannyal díszített váza is, amelyek megjárták a montreali világkiállítást. Cm bo* a fdvevögcppd Ember a felvevőbep döfi A REJTVÉNYPALYAZAT III. fordulójának és a NYILVÁNOS VETÉLKEDŐ jelentkezési lapjának beküldési határideje: SZEPTEMBER 15! Az ÍRÁSOS PÁLYAMŰVEK témái: 1) Legnagyobb szovjet filmélményem, 2) Irodalmi élményem szovjet filmen, 3) Kedvenc szovjet színészem, 4) Kedvenc szovjet rendezőm. A dolgozatterjedelem 3—5 gépelt oldal lehet. A pályázatra bárki benevezhet és a nyertesek részt vehetnek a november 5-én megrendezésre kerülő nyilvános vetélkedőn is. A legjobb pályaművet — külföldi utazással, — filmfelvevőgéppel és — vásárlási utalványokkal jutalmazzuk. A pályaműveket szeptember 15-ig kérjük beküldeni a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat címére.
