Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

An indiai külügyminiszter interjúja Alapvető a külpolitikában a Szovjetunióhoz való viszony Atal Bihari Vadzspaji in­diai külügyminiszter a szov­jet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 6. évfordulója (augusztus 9.) alkalmából in­terjút adott a TASZSZ tudó­sítójának. Egyebek között elmondotta, hogy az eltelt harminc évben és különösen a közelmúltban sok változás ment végbe In­diában, de külpolitikájának alapvető irányvonala válto­zatlan. mivel az a hagyomá­nyokon és a nemzeti egyetér­tésen alapszik. — A közelmúltban megtar­tott választásokat követően — amelynek során az indiai nép újólag megerősítette a demok- rációhoz való hűségét — az új indiai kormány irányvona­la az indiai külpolitika alap­jainak megerősítése. Űjult erő­vel folytatjuk továbbra is a minden országgal fenntartott barátság és együttműködés megszilárdításának politikáját az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elve alapján. — Az indiai külpolitika sarkköve a Szovjetunióhoz fűződő barátság — hangsú­lyozta az indiai külügyminisz­ter. — Ez országaink növek­vő, sokoldalú együttműködé­sében jut kifejezésre. — A Szovjetunió továbbra is India legnagyobb kereske­delmi partnere. Együttműkö­désükben egyre újabb és újabb lehetőségek nyílnak, s az gyümölcsözően fejlődik olyan területeken, mint a tu­domány és az új technológia alkalmazása, az oktatás és az atom békés célokra történő felhasználása. valamint az űrkutatás. A kulturális érté­kek cseréje közelebb hozza egymáshoz népeinket. — Az India és a Szovjet­unió közötti széles körű és sokoldalú együttműködés az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén alapul. Meg­győződésem: mindkét ország tevékenyen törekszik majd arra, hogy az eddig elért eredményeket ne csak meg­tartsa, hanem meg is szilár­dítsa. — Ez a szerződés világosan kifejezésre juttatta az el nem kötelezettség indiai politikáját, amely nem irányul valamely harmadik ország ellen. A szerződés tükrözi azt, .hogy mindkét ország maradéktala­nul híve marad a békénék és a népek kölcsönös megértésé­nek — mondotta végezetül Vadzspaji. (MTI) üzenet Cárt értől Amerikai szenátor Kubában Frank Church amerikai de­mokrata párti szenátor hét­főn, Fidel Castro kubai ál­lamfő meghívására, magánjel­legű látogatásra Havannába érkezett. A repülőtéren Raul Roa, a kubai államtanács tag­ja, a nemzetgyűlés alelnöke fogadta. Church Havannába érkezve újságíróknak azt mondotta, hogy „Carter amerikai elnök buzdításával” tesz látogatást Kubában, s hogy a két írszág közötti „sebet” be lehet gyó­gyítani. Church — a megfigyelők szerint — tájékoztatja majd Fidel Castrót Carter elnöknek arról az elhatározott szándé­káról. hogy az Egyesült Ál­lamok területén véget vet a Castro-ellenes üzelmek szer­vezésének és előkészítésének. (MTI) Közel-Kelet Szovjet —amerikai üzleti kapcsolatok Vance találkozik Arafattal Mindkét nép nyerne a hátrányok eltörlésével Szputnyikok szinkronban Hodding Cartér amerikai külügyi szóvivő hétfőn Taif- ban bejelentette: a jelenleg Szaúd-Arábiában tárgyaló Cy­rus Vance amerikai külügymi­niszter a tervezettnél egy nap­pal később tér vissza Wa­shingtonba, hogy módja le­gyen brit és afrikai politiku­sokkal megvitatni a dél-afri­kai fejleményeket. A külügyminiszter a brit fő­városban találkozik David Owen angol külügyminiszter­rel, R. F. Botha dél-afrikai külügyminiszterrel, valamint Abel Muzorewa püspökkel, az Egyesült Afrikai Nemzeti Ta­nács külső szárnyának veze­tőjével. A tervek szerint Lon­donban megbeszélést folytat majd Julius Nyerere tanzá­niai államfővel is. Vance teg­nap Izraelbe érkezett. 'tr Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter, üzenetet kapott Cyrus Vancetől, az Egyesült Államok külügyminiszterétől és sürgősen találkozni kíván Jasszer Arafattal, a PFSZ vb elnökével — adta hírül ked­den az Al-Ahram kairói na­pilap. A lap úgy tudja, hogy az üzenetben azokról a tár­gyalásokról van szó, amelye­ket az amerikai külügymi­niszter Jordániában és Sza­úd-Arábiában folytatott a PFSZ-nek a közel-keleti bé­ketárgyalásokba való esetle­ges bevonásáról. •fr Izraeli katonák hétfőn újabb katonai akciókat indítottak Libanon ellen. A Wafa Pa­lesztinái hírügynökség jelen­tette, hogy izraeli fegyveres erők páncélosokkal és tüzér­séggel nyomultak be Libanon területére, s igyekeztek ro­hammal bevenni a határtól 1,2 kilométerre levő Jarin li­banoni falut. Libanoni baloldali fegyve­resek és Palesztinái szövetsé­geseik több órás csata után visszaverték a támadást — közli a Wafa. (MTI) A szovjet—amerikai üzleti kapcsolatok fejlődésének út­jában álló mesterséges aka­dályokról ír Vlagyimir Bolsa- kov a Pravda keddi számá­ban. Megállapítja: „az eltelt na­pokban az amerikai üzleti kö­rök neves képviselői — köztük a nagy iparvállalatok egyesü­lése, az Atlanti Tanács —va­lamint a nyugati partvidék több cége síkraszállt a Szov­jetunióval fennálló, kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi kap­csolatok fejlesztéséért és ki- szélesítéséért. Ezeknek a Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatban ál­ló társaságoknak a képviselői nyilatkozataikban rámutatnak, hogy az amerikai kongresszus által bevezetett diszkriminációs korlátozások, a legnagyobb kedvezmény elvének meg nem adása nehézségeket okoz a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlődésében. Teljesen alaptalanok az eny­hülés ellenfeleinek azok a ki­jelentései, amelyek szerint a szovjet—amerikai kereskede­Korlátozzák a hírszerzést Walter Mondale amerikai alelnök hétfőn kijelentette, hogy a Carter-kormányzat a jövőben csökkenteni szándék­szik a CIA, az FBI, és a töb­bi hírszerzéssel foglalkozó szervezet hatalmát. Chicagóban, az ügyészi ka­mara előtt mondott beszédé­ben Mondale elmondta, hogy a kormány minden hírszer­zéssel foglalkozó szervezetnek új alapokmányt dolgoz1 ki. Ez meghatározza „a működé­si területüket és törvényes felelősségüket” — mondotta. (MTI) Izraelben tárgyal az amerikai külügyminiszter. Cyrus Van- cet a repülőtéren Mose Dajan izraeli külügyminiszter fogad­ta. lem állítólag csak a Szovjetunió számára előnyös. Carter elnök legutóbbi, charlestoni beszédé­ben a két ország közötti ke­reskedelem fejlődésének fon­tosságáról szólva szükségesnek tartotta kiemelni a tudomány és a technika területén elért szovjet eredmények magas színvonalát: Jól ismerik ezeket a vív­mányokat a gyakorlatban a Szovjetunióval kereskedelmet folytató cégek. Rajtuk kívül több más társaság fejezte ki érdekeltségét szovjet kereske­delmi szervezetekkel való kap­csolatok létesítésében. E kapcsolatok útjában azon­ban az amerikai kongresszus által mesterségesen emelt diszkriminációs sorompók áll­nak. A hátrányos megkülön­böztetést tartalmazó törvények eltörlése kétségtelenül hozzá­járulna a szovjet—amerikai ke­reskedelem jelentős növelésé­hez. Ez megfelelne Helsinki szellemének, a szovjet és az amerikai nép, a két ország kö­zötti együttműködés és a vi­lágbéke megszilárdítása ér­dekeinek.” (MTI) A múlt héten pályára ve­zérelt Kozmosz—936 biológiai műholddal szinkronban egy földi biológiai szputnyik kezd­te meg működését. A valódi szputnyik földi párján ugyanolyan kísérleti állatokat helyeztek el, mint amilyenek jelenleg a világűr­ben utaznak. A párhuzamos kísérlet cél­ja, hogy a kétféle kísérlet során tárgyilagos eredmé­nyekhez jussanak. A szakértőket e kettős kí­sérlet során mindenekelőtt 'az érdekli, hogy a csonto­zat és a csontszövetek hogyan reagálnak a súlyta­lanságra és a gravitációra. A jelenlegi párhuzamos kísérlet alanyain csontátültetést haj­tottak végre, s azt akarják kideríteni, hogy a beültetett csontocska veszít-e kalciumot a kísérlet alkalmával. A beérkező adatokat len­gye', magyar, román, francia, csehszlovák, amerikai és más szakemberek dolgozzák fel. (MTI) Döntés az utókor mérlegén A világot bejárta a hír: Carter elnök a hazai és nem­zetközi tiltakozások ellenére aláírta a neutronbomba előállí­tását engedélyező intézkedést. Ez mindenekelőtt annyit je­lent, hogy az amerikai törvényhozás biztosítja a szükséges jelentős összegeket az újfajta tömegpusztító fegyver továb­bi kipróbálására és sorozatgyártására. Milyen ez a fegyver? A lényeget ma már sajnos, száz­milliók tudják róla: viszonylag kis kárt tesz épületekben, fegyverzetben, tehát anyagban, „csak” az életet semmisíti meg az aránylag jól korlátozható célkörzetben, azt viszont maradéktalanul brutális biztonsággal. A technikai részleteket már kevesebben tudják, tehát lássunk néhány tájékoztató adatot. A kicsinek számító, úgynevezett harcászati nukleáris bombák is általában húsz-ötven kilotonna nagyságrendűek. Ez annyit jelent, hogy pusztító erejük húsz-ötvenezer ki­logramm hagyományos robbanóanyag rombolóképességé­nek felel meg. A neutronbombánál ez a mutfató „mindösz- sze” egy kilotonna, vagyis ezer kilogramm hagyományos robbanóanyag pusztitóereje. Ez a technikai titka annak „hogy anyagiakban viszony­lag kis kár keletkezik, a koncentrált és hallatlanul intenzív­vé növelt sugárzás nyomán viszont nem marad élőlény a célkörzetben. Ez a bomba bizony már szinte a fantasztikus regényekből jól ismert „halálsugár” megvalósulása. Nyugaton akadnak egyesek, akik megpróbálják lefokoz­ni az újfajta bomba „beiktatásának” jelentőségét és így teszik fel a vérlázítóan farizeus kérdést: mennyivel rosszabb ez, mint a többi nukleáris fegyverek? Az egyetlen becsületes válasz erre a minősíthetetlen kér­désre a szocialista országoké, az egész haladó világé: igenis minden tömegpusztító fegyver életveszély az emberiségre, kiiktatásukért mindent meg kell tenni, nem pedig új faj­tákkal szaporítani az amúgyis iszonyú arzenált. Carter aláírása magyarul azt jelenti, hogy 1. még ijesz­tőbb a szakadék az amerikai békeszólamok és tettek között, 2. nehezebbé vált a SALT-tárgyalások, a haderőcsökkentési megbeszélések reményteljes folytatása, ezzel az enyhülés to­vábbi látványos eredményei kerülhetnek veszélybe. 3. a legveszélyesebb területen folytatódhat a fegyverkezési ver­seny, milliárdokat vonva el az emberiség valódi szükségletei­től. Bármit hozzon is a jövő, erre az aláírásra aligha talál igazi mentséget akár a bibliát oly szívesen idéző Carter, akár a mindent mérlegre tevő utókor. 2 NÓGRÁD - 1977. augusztus 10., szerda Harmat Endre A Közös Piac és tagjelöltjei Brüsszelben az elmúlt héten Spanyolország külügyminisz­tere átnyújtotta a Közös Pi­ac Bizottságának hazája fel­vételi kérelmét. Ezzel három­ra nőtt * teljes Jogú tagságra váró államok köre: Portugá­lia és Görögország is szeretne a közös piaci vámhatárokon belül kerülni. A pillanatnyilag kilenc ta­got számláló Európai Gazdasá­gi Közösség kétségkívül a világkereskedelem legdina­mikusabban fejlődő piaca. Vonatkozik ez a közösségen belül lebonyolított üzletekre csakúgy, mint a közösség tag­jainak más államokkal lebo­nyolított forgalmára. Minthogy a felvételét kérő három ország hagyományosan legfontosabb partnerei ma kivétel nélkül a közönség tagjai, érthető, hogy egyik sem szeretné tovább vi­selni a kívülállókat sújtó hát­rányos megkülönböztetéseket, kiváltképp a magas vámtéte­leket, amelyek erősen csökken­tik versenyképességüket. MUNKAERŐ DEKONJUNKTÜRA A reálpolitikai motívumok közül nagyon fontos helyen kell említeni az integrált mun­kaerőpiacra való bebocsátta- tás vágyát. Mindhárom ország hosszú esztendők óta számot­tevő munkaerő-feleslegének jelentős részét a Közös Piac országaiba exportálja. Az utóbbi évek kedvezőtlen kon­junkturális viszonyai köze­pette azonban a három or­szág fokozottan érezte kiszol­gáltatottságát. Tudniillik kö­zös piaci tagok állampolgára­it nem lehet egyszerűen haza- küldeni, nekik a fogadó or­szág munkavállalóival azonos elbánás jár, a munkanélküli segélyt, vagy az esetleg szük­séges átképzés költségeit is beleértve. Ezt szeretné a jö­vőben állampolgárainak biz­tosítani a három jelentkező. Ha harmadik tényezőként megemlítjük, hogy a tőkék mozgása is könnyebb, a biz­tonsága pedig nagyobb a be­ruházóknak a közösségen be­lül, akkor kikerekedett a kép. Hiszen a három kérelmező tő­kében szegény, beruházásokra éhes ország. Amikor manapság a politikai baloldal jelentős része is a csatlakozás mellett foglal állást, akkor lényegé­ben az említett okokra hivat­kozik. VALUTAVÁLSÁG Legalább olyan indokolt azonban a negatívumokról és a veszélyekről is szólni. Az­zal kell kezdeni, hogy a dol­gok mai állása mellett a mo- nopóltőke sokkal szervezet­tebb, intézményei sokkal ha­tékonyabbak, mint a munkás- osztályé. Az Olasz Kommunis­ta Párt már évek óta azt hangoztatja, hogy a monopóli­umok Közös Piacából a dol­gozók gazdasági közösségét kell megteremteni. Tény az is, hogy noha a csatlakozási feltételek mind­három dél-európai ország ese­tében bizonyos mértékig igazodnak fejlettségükhöz, a verseny keservesen kemény lesz számukra a közösségen belül. Mert a belső protekcio­nizmusnak azért vannak ha­tárai, s az erősebbek ügyel­nek arra, hogy e határokat a számukra kedvező vonalon húzzák meg. A szakértők arról is sokat beszélnek, hogy a Közös Pi­ac egységes gazdaságpolitiká­ját gyakorlatilag minden másnál erősebben befolyásol­ja a .nemzetközi pénzügyi vál­ság. Jelen pillanatban példá­ul a márka és a holland fo­rint, bizonyos mértékig ' a francia frank is kemény vé­delmi harcban van a mes­terségesen alacsony értékű dollár nem kívánatos hatásai ellen. Ezzel egyidejűleg a font és a líra őrei a minimá­lis stabilitás visszaszerzésén fáradoznak. A három dél-eu­rópai ország — ki-ki a maga hatalmas inflációs rátájával — hosszú ideje a szegény szárnyon foglal helyet. Ez a körülmény csak mélyíteni fog­ja a közösségen belül már amúgyis meglevő szakadékot. KOMMUNISTÁK A LELÉPÉSRÖL Az iparilag legfejletteb tag­országok viszont attól tarta­nak, hogy a közösségen belül nyomasztóvá válik az agrárér- dekek képviselőinek befolyá­sa. Köztudott, hogy Franciaor­szág, bizonyos mértékig Olasz­ország is, már eddig is sok gondot okozott azzal, hogy — belpolitikai érdekektől vezet­tetve — drága és felesleges agrárkapacitásokat nemcsak fenntartott, hanem még szub- vencionáltatott is. Ez a prob­léma hatványozottan jelent­kezik majd ,a három csatlako­zási kérelem pozitív elbírálá­sa után. Politikai realisták nem ké­telkednek sehol, hogy a csat­lakozásokra bizonyos időn belül sor kerül. Minden rész­letprobléma fölérendelt ér­deke a Kilenceknek a tőkés Európa lehető legteljesebb integrálása. Vonatkozik ez nemcsak a gazdasági, hanem a politikai integrációra is. Spanyolország esetében ide értve azt is, hogy esetleg be­léptetik a NATO-ba. A portugál kommunisták azért tiltakoznak a csatlako­zás ellen, mert jelen pilla­natban nem érzik elég erősnek a baloldalt ahhoz, hogy ér­demben befolyást gyakorolja­nak a felvételi feltételekre, illetve azok elfogadására, vagy elutasítására. A spanyol párt elemzése szerint az elkerül­hetetlen csatlakozás után be­lülről kell érvényt szerezni az antimonopolista érdekeknek. Fennállásának harmadik évtizedébe érkezett a nyu­gat-európai tőkés integráció. Világpolitikai és világgazda­sági tényező. A szocialista országok ezért törekszenek rendezett é$ kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokra a Közös Piaccal. Hajdú János 1 Marchais válasza Mitterrandnak Véleménykülönbség a francia atomütőerőről hogy más védelmi politikát határozzon meg, mint az, amelyet a közös program elő­irányoz”. Marchais megerősítette, hogy az ütőerőnek „szigorúan csak elrettentő erőnek szabad lennie”. Ami azt jelenti, hogy „a francia atomfegyver to­vábbra is Franciaország ki­zárólagos tulajdona marad”, s hogy „elutasítják az újbóli beolvadást a NATO-ba, és szembehelyezkednek minden európai integrált katonai szer­vezettel”. Végül utalt rá, hogy az FKP és partnerei között a kö­zös program kapcsán két to­vábbi portban, a szociális in­tézkedések és az államosítá­sok kérdésében is vannak vé­leménykülönbségek. (MTI) Georgess Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra, a L’Humanité keddi szá­mában vezércikkben vála­szolt Francois Mitterrandnak, a Francia Szocialista Párt el­ső titkárának, a Le Matin cí­mű párizsi lap hétfői számá­ban újból előterjesztett javas­latára, hogy rendezzenek népszavazást az ország atom­ütőerejéről. A Francia Kommunista Párt teljes mértékben ellenzi az ütőerővel kapcsolatos nép­szavazás gondolatát — hang­súlyozta Marchais. Kifejtette: abban az esetben, ha a balol­dali pártok hatalomra jutnak, felesleges népszavazást szer­vezni, „ha csak nem az len­ne a célja a szocialista párt javasolta népszavazásnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom