Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
/ Á jogot ismerni keli Nyomdagéptől a kapufélfáig Kézről kézre jár az újság A jog átszövi egész életünket, szabályozza fiz emberek és az állam kapcsolatát, az állampolgárok egymás közötti viszonyait, a munkavállaló jogait és kötelezettségeit, a család kapcsolatait. A jogszabály mindig el akar valamit érni, meghatározott társadalmi célja van, de ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberek ismerik is ezeket a szabályokat. Ismeretük társadalmi érdek. Mindannyian rendszeres kapcsolatban — ha úgy tetszik, jogi viszonyban — állunk az állammal, a tanáccsal, egyéb államigazgatási szervvel. Saját magunkat sújtjuk, ha nem tudjuk, mit tehetünk, hol és hogyan, azaz nem ismerjük jogainkat. A jogszabály ismerete tehát az egyénnek is ^rdeke. A jogpropaganda fontosságát bizonyitja, hogy a kormány ismételten napirendre tűzte megtárgyalását. A jog megismerése ad módot és lehetőséget a közéletben való állam- polgári részvételre, a jog ismerete és a hozzá kapcsolódó jogtudat az általános műveltség szerves része, a jogismeret segíti a lakosságot saját ügyeinek intézésében, az érvényes jogszabályokban való könnyebb eligazodásban, a kötelezettségek betartásában. A jogpropagandával sokan foglalkoznak, gondoljunk csak a TIT előadásaira, az ismeretterjesztő szakkönyvekre, a sajtó, a rádió, televízió egyre szaporodó és egyre népszerűbb jogi műsoraira. Amikor az elért eredményekről — a tömegkommunikációs eszközök népszerű jogi műsorairól, a Házi Jogtanácsadó nagy érdeklődést kiváltó füzeteiről, a tömegszervezetek egységesebb és hatásosabb jogi nevelő munkájáról, a törvények társadalmi vitájáról — beszélünk, külön is hangsúlyozni kell a tanácsi ügyfélszolgálati irodák kedvező tapasztalatait, a koordinációs tevékenység megyei megerősödését és a jogsegélyszolgálat rendszerét. Mert igaz, a jogi érdeklődés egyre nő, de az is igaz, hogy ma még a jogi ismeret igénye általában egy-egy konkrét ügy kapcsán vetődik fel. Mit tegyek, hol kezdjem el? — vetődik fel gyakran a kérdés, és a joggal való sorozatos találkozásnak, a jogi ismeret bővülésének, az érdeklődés és igény növekedésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy mindenki helyesen tudjon élni jogaival, teljesítse kötelességét, erősödjék benne a szocialista törvényesség tisztelete, a közösségi ügyek iránti érdeklődés és a társadalmi rendért érzett felelősség. A jogpropaganda és jogsegélyszolgálat a legtöbb esetben nem lépte túl az adott szerv érdek- és tevékenységi körét, azaz nem tudott általánossá válni. Másrészt a sok szerv egymástól független jogpropagandája elkerülhetetlenül a témák ismétléséhez, vagy egyes területek mellőzéséhez vezetett. Szükségessé vált a jogpropaganda egyeztetése, egységes felső irányítása. Létrejött tehát a jogpropagandát koordináló bizottság, amelyben mindazoknak a szerveknek a képviselői együtt dolgoznak, akik eddig is fő szerepet játszottak a jogi ismeret- terjesztésben. Ez a bizottság a munka egyeztetésével, felmérő, elemző munkáival és javaslattevő kezdeményezéseivel megszüntette a tárca és szervek szerinti elszigeteltségét, egységessé és hatékonyabbá tette a jogpropagandát. Az elmúlt időszakban a megyékben is egyre inkább fellép a koordináció igénye. Egyeztetni, egymást segíteni, együtt tervezni akarnak, s ezért egymác után alakulnak meg a megyei jogpropagandát koordináló bizottságok. A jogpropaganda tehát helyes úton jár, de tennivaló még van. Néhány területtel eddig nagyon mostohán bántunk — például alig beszéltünk a jogpropagandán belül az állam- igazgatási vagy államjogról —, tovább kell törekednünk a jogszabályok nyelvének egyszerűsítésére és el kell kezdeni a jogi alapfogalmak iskolai Oktatását is. Gelléri Miklós A gyógyszerrendelet nyomában r Mint ismeretes, ez év januárjától új gyógyszerellátási rendszer lépett életbe. Lényege, hogy megszűnt az eddig érvényben levő kettős árrendszer, amely azt jelentette, hogy kézi eladásra és magánvényre teljes áron, társadalombiztosítási vényre 15 százalékos térítésért lehetett gyógyszerhez jutni. Jelenleg egyféle áron, illetve térítési díj ellenében kaphatók, bizonyos esetekben ingyen is. Az új rendszer bevezetése mind az egészségügyben dolgozóknak, mind a betegeknek kisebb-nagyobb nehézségeket okozott. Hogyan sikerült ezen. túljutni, melyek a féléves tapasztalatok — erre kértünk választ az illetékesektől. MINDENKEPPEN ' HELYES VOLT — A bevezetéskor az orvosoknak meg kellett tanulni, mely gyógyszereket rendelhetik többszöri ismétléssel, melyeket csak egyszeri alkalommal — mondta Szmetana Aladár megyei főgyógyszerész. — Csupán érzékeltetésként: közel ötszáz gyógyszer legfeljebb három, 80 pedig csak egyszeri alkalommal adható ki receptre. Ezenkívül orvosi vény nélkül 179 gyári készítmény kapható. Az elmúlt fél év tapasztalatai igazolják, hogy a rendszer bevezetése mindenkeppen helyes volt. A betegeknek nem kell a rendelőben sorban állniuk, ezáltal az orvosoknak kevesebb az adminisztratív munkájuk, nőtt a rendelésre fordítható idő. A gyógyszertárakban is csökkent a papírmunka. Viszont a gyógyszerkiadás fokozottabb figyelmet kíván. Különben könnyen csere történhet. A megyei főgyógyszerész elmondta még, hogy egyes készítmények térítésmentesen történő rendelését nem eléggé aknázták ki orvosaink, pedig az új rendelet szerint lényegesen több gyógyszer írható ki ily módon. Megszűnőben van a gyógyszerek „felvásárlása”, mely különösen az első időszakban jelentett gondot. — Teljességében tekintve nőtt-e a gyógyszerfogyasztás? — Csak minimális mértékben. Igaz, a lakosság jóval többet költ gyógyszerre, de ennek oka az, hogy az úgynevezett magisztrális készítmények (a gyógyszertárban készülők) ára a r“-,i ár 30— 35 százaléka és nem 15 százalék, mint a gyári készítményeké. Valamint a legkisebb térítési díj összege is 50 fillérről 2 forintra emelkedett. NEM KÖNNYÍTETT A MUNKÁNKON A salgótarjáni 4/26-os gyógyszertárban Tamássy Ist- vánné gyógyszertárvezetőhelyettessel beszélgettünk az új rendelkezés eddigi gyakorlatáról. — Megítélésem szerint nem könnyített a munkánkon. Sőt, a gyógyszert kiadók adminisztrációját növelte. Ök eddig csak a receptekkel foglalkoztak. Ráírták az árat. Most az új tétel feltüntetésén kívül az egészet átmásoljuk, ami a hibalehetőséget növeli. Viszont a belső adminisztrációnk lényegesen csökkent. — Az előbb említetteken kívül hozott-e más gondokat a rendelet bevezetése? — Számottevően nem. Csupán néhány bosszantó apróság, értetlenség adódott. Egyesek például neveket hamisítottak, hogy többször kiválthassák a gyógyszert, vagy ismerősöket, ismeretleneket küldtek be, míg 5—10 " doboz gyógyszert össze nem gyűjtöttek. Ugyanis az „ment” a kóztudatba, hogy a recept többször hosszabbítható. De nem mindegyik, s némelyek ezt nem veszik tudomásul. AZ ORVOSI RENDELŐBEN Dr. Kiss Béla körzeti orvos így látja a gyógyszerrendelet hatályba lépése óta eltelt- időszakot: — Körülbelül 15—20 perc időmegtakarítást jelent, hogy bizonyos gyógyszereknél nem kell venyeket írogatnom, így. több időt fordíthatok a beteg vizsgálatára. Persze az idősebbeknek és akik kérik, nagyon szívesen kiállítom a recept nélküli gyógyszerei: vényét is, s nem emlékezetükre bízom a gyógyszer nevét. Aki viszont nem jön el a rendelőbe, annak a gyógyszertárban kell megadni a szükséges felvilágosítást. ) Következésképpen. az ott dolgozók munkája lett ezzel felelősségteljesebb. Az új gyógyszerrendelet végrehajtása tehát, ha nehezen is, „beindult”. Az állam fedezi továbbra is a térítési díj és az eredeti ár közötti különbség nagy részét, ami világviszonylatban is ritka. Hogy valóban időt és munkát takarítson meg orvos és beteg, egyszerűbbé váljon a gyógyszerellátás, ahhoz nekünk is meg kell tanulnunk élni a rendelet adta lehetőségekkel. T. L. M elkezdődött az Adria kőolajvezeték MILYEN TERMÉSZETES, hogy reggel, de legkésőbb kora délelőtt megérkezik a napi NÖGRÁD. Ha késik, a megrendelő morcos, és eszébe sem jut, hány ember zavartalan és pontos munkája nyomán kapja az újságot. Ha bármelyiküket akadályozza valami, már veszélybe kerül a pontosság. Elhatároztuk, hogy az augusztus 3-i szám egy példányát végigkísérjük a nyomdától az olvasóig, hogy bemutathassuk az újság útját. Még augusztus 2-a van. Este tizenegy óra elmúlt. Vass József helyettes gépmester az imént indította meg a hatalmas rotációs nyomdagépet, melynek zúgása betölti a termet. Még néhány igazítás a festékadagoláson, majd elégedetten bólir.t. Készül a NÓG- RÁD. •> A gépmonstrum egyik végén embermagasságú papír- tekercs forog némán. A másik végén, mintha fodrozódó patak fakadna, sorjáznak kifelé a kész újságpéldányok. Innen kerülnek a köte- gelők asztalára. Ezt a munkát két asszony végzi. Minden nap megmozgatják a teljes lapmennyiséget. Egyikőjükre átlagban három és fél mázsa jut. — Tizenegy éve csinálom — mondja Keszthelyi Józsefné: — Az éjszakai munkát nehéz volt megszokni. Nekem három év kellett hozzá. — Társnőjét, Varga Sándornét ő hozta ide. Ennek is több éve már. Gyorsan dolgoznak. Spárgát húznak maguk elé, ráhelyezik az előre leszámlált köte- geket, átkötik, egy vágás a görbe késsel, rá a sárga címke, és a Cserhátsurányba induló 110 NÓGRÁD-példány bekerül egy postazsákba. Mikor a zsák megtelik, cédula kerül rá „Balassagyarmat tovább” felirattal. A megye nyugati felébe körülményes volna vasúton eljuttatni a postát. Ide taxi viszi a zsákokat. A kocsi éjfél után néhány perccel érkezik a nyomda elé. A vezető rakodik. Megtelik a csomagtartó, de jut a hátsó ülésekre is. Farsang Sándor a gépkocsi- vezető, fiatalember, 27 éves. Míg robogunk az éjszakára néptelenné vált 22-es számú úton, életéről faggatjuk. — Nyolc éve vezetek, de csak két hónapja „nyergeltem át” taxira. Azelőtt buszon voltam. Ez még csak a második hét, amikor újságot viszek. Nagyon unalmas az éjszakai út. Odafelé még csak elmegy, de mikor hazafelé hajtok, olykor meg kell áll- nom, mert rámjön az álmosság. Ilyenkor kiszállok, tornászom, körbejárom a kocsit... Tegnap este beültettem a feleségem, hogy ne legyek egyedül. Elered az eső. Vizesen fénylik az aszfalton. Abbahagyom a beszélgetést, nem akarom zavarni a vezetőt. Szécsény- ben vagyunk. Farsang Sándor a cigaretta után nyúl. Már alig van a dobozban. — Itt szoktam rágyújtani. Minden nap elmegy egy dobozzal, de van tartalék — int a kesztyűtartó felé. BALASSAGYARMATON felvesszük Trenka Ferencet, az egykori mozgóposta-vezetőt. Nyugdíjasán ő az elosztó, irányító és jegyzékeiő egy- személyben. A balassagyarmati címzésű és a Balassagyarmat tovább, feliratú zsákokat betesszük a város főpostájára, azokat pedig, melyeket vasút visz tovább, kivisz- szük a vasútállomásra. Itt van szükség az idős ember munkájára, aki bár túl van a hetvenen — igaz, vagy tizenöttel fiatalabbnak látszik — megbízható és pontos munkát végez. —• Hogy bírja az éjszakázást? — Vasárnap kialszom magam... Elbúcsúzunk tőle és a gépkocsivezetőtől is, aki indul tovább Rétságra. Mire hazaér, fél négy körül jár az idő. Az újságot csak a délelőtt folyamán olvassa ei. Mielőtt visszaszáll a kocsiba, újra rágyújt... ' A postán a rovatoló bontja a zsákokat, akinek fél hatkor kezdődik a munkája. Húszesztendős Hoffman Mária, aki ezt a tisztséget harmadik napja látja el. Sok tennivalója van. ö rakja községek szerint zsákokba a küldeményeket. — Elolvassa közben a reggeli újságot? — Nincs most arra idő — néz fel mosolyogva, majd újra a kötegek fölé hajol. Cserhátsurány postazsákját a többi községével egy zöld mikrobusz viszi az autóbusz-pályaudvarra. A kísérő Csonka János, aki egyébként táviratkézbesítő, de nyáron, amikor ezt a munkát szünidős diákok végzik, ilyen megbízatásokat is kap. Ehhez korábban kell kelni. Az újságolvasásra neki sincs sok ideje. A menetrend szerinti busz vezetője Bendiák József. — Megmondom őszintén, nem örülök az újságnak. Sok baj van vele. Nem egyszer kések miatta. — Ügy van — teszi hozzá a kalauz —, most is késésben vagyunk. Cserhátsurányban a szemerkélő esőben várja a zsákokat Marsiczki Jánosné. Hét órára jár az idő. Kerékpárra rakodik és eltolja a „szállítmányt” a postára. A nyitásig még van egy óra. Addig bevásárol. Pontban nyolckor a hivatal- vezető jelenlétében bontják a postát. Marsiczkiné a leveleket veszi gondjaiba. A hírlapokat a húga, Gáspár Györgyné kézbesíti. Általában megvárják egymást. A napi „túra” 18 kilométer. Amióta megvan a kis kétkerekű kocsi, könnyebb a munka. Gáspárnénak „besegít” a kislánya is. A három közül a legkisebb, Kati. Nyolc óra tíz perc. Az első NÓGRÁD egy Ez a divat, egy Népsport és egy Népszava társaságában ott díszlik a Rákóczi út 32. számú ház kapufélfájához tűzve. Nem sokkal később . barna hajú nő jön ki érte, fehér köpenyben. Doktor Oláh Judit, a falu körzeti orvosa. — Kilenc éve, amikor idekerültem úgy gondoltam, illő lesz megismerkedni a megyével — mondja. — Megrendeltem a NÖGRÁD-ot. azután „rászoktam”... Elolvasni csak este van időm, tv előtt, vagy alatt.... MILYEN TERMÉSZETES, hogy reggel, de legkésőbb Kora délelőtt megérkezik a napi NÓGRÁD. Míg Cserhátsurány- ig érkezik, tucatnyi kézen megy keresztül, s van ahol még több az állomás. S ez igy megy napról napra, kézről kézre. —g._ Harminc országból érkeznek kiállítók az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra A budapesti vásárközpontban megkezdték a fogyasztási cikkek nemzetközi kínálatát bemutató őszi Budapesti Nemzetközi Vásár technikai előkészületeit, a pavilonok, az utas és a parkok csinosítását — és megérkezett az első szállítmány áru a legnagyobb kiállítótól, a Szovjetuniótól. A hazaiakkal együtt eddig 30 országból és Hongkongból jelentkeztek kiállítók, mégpedig több mint ezer magyar és külföldi vállalat. Eszerint növekedett az érdeklődés, és ennek megfelelően a Hungexpo is a múlt évinél nagyobb területet bocsátott rendelkezésükre. A fokozódó érdeklődésnek tett eleget a Hungexpo azzal, hogy megváltoztatta a bemutató nyitvatartási idejét: igy a szokásostól eltérően, ezúttal már tíz napon át és két hét végén tekinthetik meg a vásárt a látogatók szeptember 16 és 25 között. A jól bevált gyakorlatnak megfelelően ezúttal is az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés árucsoportjában mutatják be a legkorszerűbb hazai és külföldi fogyasztási cikkeket. A szocialista országok közül Csehszlovákiából. Jugoszláviából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunióból érkeznek kiállítók, és több éves szünet után ismét bemutatót tart fogyasztási cikkeiből a Kínai N épköztársaság. A fejlett tőkés és a fejlődő országok közül hivatalos vagy kollektív kiállítást mutat be Brazília, Elefántcsontpart, Finnország, Görögország, Norvégia, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Svájc és Hongkong. Egyénileg, valamint képviseletük által érkeznek kiállítók Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Francia- országból Hollandiából, Indiából, Japánból. Libanonból, Mexikóból, Nagy-Britanniából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból és Svédországból. Az őszi BNV-vel egyidőben, és ugyancsak a Dobi István úti vásárközpontban rendezi meg a Hungexpo az Inter- playexpo ’77 nemzetközi játékszer-kiállítást és -vásárt. A szocialista országok közül először Magyarországon kerül sor ilyen nagy nemzetközi játékbemutatóra. j NÓGRÁD - 1977, augusztus kedd 5