Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

Szükségletek és közösségek ' (Folytatás az 1. oldalról) zösség, hogy szervezetten, , , együtt járnak el mindenhová. Több mint ötvenen érdek- hanem a tagok kölcsönös egy- lődtek a második szekció mgsra hatása teszi azzá. Min- munkája iránt. Alig szusszan- Jenkiben van valamilyen mű­it attak a tolmácsok néme- veiődési érték, mindenki lé­tül, oroszul (a bolgár és a ^et valaminek a „professzora”, szovjet véndegeknek). angolul ^ jó közösségben ez napfény- (a finn és a svéd érdeklődők- re Kerül, hasznosul. Többen nek) — állandóan Járt az szóitak egy-egy közösség „in- „imamalom”. Mód Aladárné tézményesítésének” a veszé- kandidátus vitaindítóját és jyeiről. Amíg a spontán ér- Huszár Tibor szekcióelnöknek, deklődés, a mindennapi élet az ELTE szociológiai tanszéke tényei, szükségletei tartanak vezetőjének időnkénti össze- össze egy csoportot — az em- foglaló, orientáló felszólalásait béri viszonyok fejlettségi nem számítva is tizenheten szjntje alapján akár közösség­kértek szót. nek is nevezhető — addig Ez nem véletlen — a téma gyakran élőbb, mint amikor (Életmód — közösség — mű- már szervezik, hónapokra velődés) sokakat érdekelt, és előre programokat terveznek sok területtel érintkező, amo- a számára — fejtették ki töb- lyan „malaclopó”, ami alatt ben, konkrét példákkal illuszt- sok minden elfér. Ezért is rálva. A család és az iskola mondta el vitaindítójában szerepe is több referátum té- Mód Aladárné, hogyan pró- mája volt. Az NDK-beli Ger- bálják elkerülni a vita párttá- hard Lippold az életmód és lanná válását a résztvevők a képzés, továbbképzés idő- a kérdéskört az „itt és most”, mérleg-vizsgálatát ismertette, jegyében, társadalmi rétegen- Néhány figyelemre méltó ként vegyék szemügyre, az adat: hazájában 1:1 arányú a intézményi és az úgynevezett képzésre munkaidőn belül és informális — például családi, kívül fordított időmennyiség, baráti közösségek tükrében. A házasság előtt a fiatal fér- Egy szélesen értelmezett mű- fiák sokkal több időt fordíta- veiődésfogalom az, amiről nak képzésre, művelődésre, szó esett, ebből nem hiányzik mint a lányok. A házasságkö- az emberi kapcsolatok kultú- tés után a feleségek „felzár­rá ja sem. Egyforma műveltsé- koznak” — egészen a gyermek gi szint elérése minden közös- születéséig. Ez az esemény a ségben — ez a későbbi jövő- férfiaknál szinte semmi vál- ben is utópia marad. De a tozást nem hoz, míg a nők különbségek az egyes rétegek, erősen „visszaesnek”. Több csoportok között ma még túl gyerek esetén még jobban nagyok. A jövedelmi különb- romlik az időmérlegük, csök- ségek sokkal hamarabb tűn- ken a művelődésre szánt idő. nek el, mivel a művelődési E. S. Kamelgyinovna a Szov- lehetőségekkel leginkább azok jetunióból azt a megnöveke- élnek, akik már műveltebbek, dett ismeretszerzési vágyat Milyen utakat, megoldásokat elemezte, amely a szocialista látnak ezeknek az ellentmon- életmód egyik sajátossága, a dásoknak a megszüntetésére, szovjet fiatalok jellemzője. A a munkások és a falusi lakos- cél: megtanítani az önálló ta- ság magasabb műveltségi nulásra, az önképzésre. A szintre való emelésére? Ez bolgár Cekova a szocialista volt a fő kérdés. Az első hoz- életmód főbb jegyeiről a szov- zászóló, László-Bencsik Sán- jetunióbeli Nyikorug a munka dór is ezzel kapcsolatban fej- és a művelődés közötti össze­tette ki nézeteit. Hozzászólá- függésekről szólt. Többen sában két dolog ragadta meg érintették azt az izgalmas különösen a szekcióülés részt- kérdést: mennyiben közösség­vevőit: szólt arról a rossz teremtő a művelődés, ami tu- beidegződésről, amely szerint lajdonképpen az egyének ér- a brigádok művelődési tévé- deklődésén és befogadásán kenysége a „fáj ront” után alapul. Volt, aki már jelezte kezdődik, azzal, hogy elgya- szándékát: szerda délelőtt is logoinak közösen valahová, szót kér. A vita, a szekcióülés Egy közösség nem attól kö- ma folytatódik. Módszerek és lehetőségek r X legtöbb érdeklődőt a III. A szekcióülés egyik legérde- szekció vonzotta, melyen a kesebb kérdése az intézmé- művelődési szervezetek és in- nyék közötti integráció lehe- tézmények lehetőségeit és tősége és szükségessége volt. módszereit vitatták meg az Ehhez kapcsolódott hozzászó- életmód alakulásában a hazai lásában Tóth László művelő- és külföldi résztvevők. Csorna désiotthon-igazgató, valamint Gyula, az Országos Pedagógiai Tóth János, a Népművelési Intézet osztályvezetője beve- Intézet osztályvezetője. El- zetőben körülhatárolta a ta- mondották, hogy a határterü- nácskozás témáját és a már letek átfedik egymást és a előre kiadott írásos téziseket kölcsönös cél eléréséhez elen- szóban kiegészítette. Kitért a gedhetetlen a közös munka, az művelődés szerepére az élet- együttműködés, mód alakításában, valamint « arra mutatott rá, hogy az Valentin Steinberg szovjet életmód miként befolyásolja akadémikus arról szólt, hogy a művelődés alakulását. Ezen az embereket meg kell taní- belül példákkal ecsetelte az tani tanulni, mert a szakem- intézményrendszerek fontos- berképzésben még mindig ságát. jelentőségét. Olyan hiányosságok mutatkoznak, kérdéseket vetett föl, melyek- Nem lehet megelégedni a re a későbbiekben a beszámo- technika fejlődésével, ezek ki­lók adtak választ, vagy le- szolgálásához és továbbvitelé- hetőséget a vitára. hez elengedhetetlen, hogy a Juhász Árpád, a TIT ősz- dolgozók fejlesszék tudásukat, tályvezetője a Tudományos Is- Ebben legnagyobb szerepe a meretterjesztő Társulat szer- felnőttoktatási intézményeknek kezeti és tartalmi felépítésé- van. ről adott tájékoztatót hozzá- ... szólásában. Statisztikai szá- ™ magyar származású Alen mokkái mutatta be az intéz- Viktor Sapora egyetemi tanár ményen belül kialakult mun- az USA-ból érkezett a konfe- kát, a korszerű módszerek ki- renciára. Kiemelte többek kö- szélesítésének, elterjedésének z°tt azt, hogy a szellemi mű­módszereit. vetődést nem szabad mereven Az életmód és életszínvonal elválasztani a testkultúra fej­kölcsönös hatására és arra vi- lisztesétől. Történelmi vissza- lágított rá beszámolójában tekintést adott hazája kulturá- Krizsán Sándor, a vasas- lis átalakulásáról és rámuta- szakszervezet kulturális ősz- tott arra. hogy az ipari tech- tályvezetője, hogy az oktatá- nológia előrehaladása nem ad si intézményrendszerek nem választ az emberek gondjaira, tartanak kellően l.épést a va- problémáira. Röviden ismer- lóságos igényekkel. Tisztázat- tette az új közművelődési lanok a saját feladatok, ten- rendszert, melyben már nem nivalók és ez felületességet az a fő kérdés, hogy miből okoz. Inkább, szűkebb térüle- kell élni, hanem hogy miként, ten, de mélyen, alaposan kel- Az elmondottakat példákkal, lene taglalni a legfontosabb saját felméréseivel támasztotta témákat. alá. Valerij Petrusev, a Szovjet­unióból, azt ecsetelte, hogy az ember a saját magába felhal­mozott tudását a mindennapi munkában kell, hogy realizál­ja, nem szabad holt tőkévé válnia. A pozitív életmód Ki­alakításában. a szabad idő hasznos eltöltésében az intéz­ményrendszereknek óriási fel­adata és jelentősége van. A vitában felmerült kérdé­sekre és hozzászólásokra ösz- szefoglalójában dr. Fukász György egyetemi tanár, a Ze­neművészeti Főiskola tanszék- vezetője adott választ. Műveltségi területek és tartalmak Állandóan fejlődő, változó, átmeneti világban élünk. Az embert nap mint nap rend­kívül sok hatás, formáló té­nyező éri, naponta új, meg új információk áradatát kell be­fogadnia, elraktároznia. Ter­mészetszerű, hogy a társada­lomban élő emberrel szembe­ni követelmények is egyre nö­vekednek, hiszen csak a sok­oldalúan képzett, 'ájékozott ember tud eligazodni a világ dolgaiban. Csak az ilyen egyén képes maga is formáló­jává válni környezetének, s ezen keresztül a társadalom­nak. A hatás visszahatás elve alapján. Az emberi személyiség for­málásának egyik fontos terü­lete a művelődés, ezen belül a műveltségi területek és tar­talmak érvényesülése. De mit is értünk tulajdon­képpen műveltségi területeken és tartalmakon? Hogyan áll­nak ezek összefüggésben az életmóddal? Ezekre a kérdé­sekre kereste a választ a nem­zetközi konferencia negyedik szekciója a TIT-székház klub­termében. Dr. Vitányi Iván, a Népmű­velési Intézet igazgatója vita­indító előadásában értelmezte a szóban forgó fogalmakat, s ezek egymáshoz való kapcso­lódását, viszonyát. Szólt a kul­turális területekről (tudo­mány, művészet, etikai maga­tartásformák), és a kulturális tartalmakról, amelyek min­denkor az objektív valóság, a társadalmi helyzet függvé­nyei, ennek mintegy következ­ményei. E bevezető gondolatok után élénk vita bontakozott ki a résztvevők körében. Tímár Ede, a Népszava munkatársa a munkahelyi közösségek ol­daláról, gyakorlati tapasztala­tai alapján közelítette meg a témakört. Elmondotta, hogy az ipari munka technikai-mű­szaki feltételeinek elsajátítása csakis a szocialista közösségek, a szocialista gondolkodásmód alapján valósíthatók meg. Az új szakmák középszintű szak­mai műveltséget követelnek, a kollektivizmus pedig szi­lárd világnézetet, erkölcsi ál­láspontot kíván. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha a kis közösségek, szocialista bri­gádok aktív befogadóivá vál­nak a kulturális tartalmak­nak, sokoldalúan képzett, mű­velt emberfőkké formálódnak. Ezután szólt a magyar falu, a magyar parasztság életmód­jának minőségi változásairól, amely új igényeket szült a műveltség és a kultúra iránt. Sok hazai hozzászóló után, a konferencia külföldi vendégei közül prof. \ dr. Bernhard Bit- tinghöfer berlini filozófus tartott értékes beszámolót az életmód kérdéseiről, az NDK- beli tapasztalatokról, de íze­lítőt kaphattunk a román, a lengyel, az amerikai életmód­kutatók tudományos munkái­ból, kísérleteiből is. ■* A nemzetközi tudományos konferencia ma délelőtt szek­cióülésekkel folytatja munká­ját, majd az életmód és mű­velődés témakörében készült magyar dokumentumfilmeket tekinthetnek meg a résztve­vők. A záró plenáris ülésen beszámolók hangzanak el az egyes szekciók munkájáról, s összegzik a háromnapos kon­ferencia tapasztalatait. A nem­zetközi tudományos találkozó a Karancs Szállóban zárófoga­dással ér véget. Andrew Young amerikai ENSZ-nagykövet és dr. Owen brit külügyminiszter újabb afri­kai körútja során a tanzániai fővárosba, Dar esz Szalamba érkezett, ahol a rhodesiai kérdésről tárgyalt dr. Julius Nyerere tanzániai elnökkel. Tito Pekingben Pahlavi elutazott Prágából Kedden befejeződött Mo­hammad Reza Pahlavi iráni sah hivatalos csehszlovákiai látogatása. A zárótárgyalásokat kedden délelőtt tartották meg a prá­gai várban. Ezen Gustáv Bu­sák csehszlovák köztársasági elnök és az iráni uralkodón kívül csehszlovák részről Lu- bomir Strougal miniszterelnök, Bohuslav Chnoupek külügy- és Leopold Lér pénzügymi­niszter, iráni részről pedig Abbasz Ali Khalatbari kül­ügyminiszter is részt vett. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott megbeszélésen —, amint erre a közösen elfogadott záróköz­lemény is rámutat — a felek megállapították, hogy a lá­togatás, a tárgyalások és azok eredményei hozzájárulnak a csehszlovák—iráni kapcsola­tok és együttműködés továb­bi fejlesztéséhez. Mohammad Reza Pahlavi, felesége és kíséretük a késő délelőtti órákban elutazott PrágábóL A repülőtéren Gus­táv Husák, Lubomir Strou­gal és más személyiségek bú­csúztatták az iráni vendége­ket Kedden délelőtt, a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos baráti látogatásra Pekingbe érkezett Joszip- Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke. A mindkét részről állami­nak minősített látogatásra a Phenjanból érkező Titót töb­bek között elkísérte Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizottságának tit­kára. Kommunista műszakok (Folytatás az L oldalról) lyeket bővítették. így Salgóbá- nyán, a Vöröshadsereg úti és a bányagépgyári óvodában öt új csoportba tudtak felvenni közel 130 gyereket. Ennek is köszönhető, hogy Salgótarján­ban ma elutasított óvodai ké­relem nincsen, minden gyere­ket elhelyeztek. Hat új iskolai tanteremben tanulhatnak a gyerekek és több százezer forintot költött a tanács a meglevő bölcsődék és óvodák felszerelésére. Balassagyarmat ugyancsak szép eredményekkel dicseked­het Itt többféle módon szer­vezték a kommunista műsza­kokat, és az így befolyt pénzt teljes egészében a bölcsődék, óvodák és iskolák felszerelé­sének javítására fordították, mert erre volt legnagyobb szükség. A nyelvoktatás érde­kében például orosz nyelvi la­boratóriumot rendeztek be, melyet egyébként a tanács a meglevő költségvetéséből nem tudott megvalósítani. Az „Egy nap gyermekeinkért” mozga­lom jegyében 12 balassagyar­mati vállalat 260 ezer forintot utalt át a tanács számlájára, a Böjtös-alapítvány befizeté­sei 220 ezer forintot eredmé" nyeztek, ifjúságpolitikai cé­lokra is több mint százezer forintot fordított a tanács, hogy csak a legfontosabba­kat említsük. összegezve a tapasztalatod kát, a kommunista műszakok nemes és jó célokat szolgáltak és szolgálnak, mert általuk többet adhatunk, jobb körül­ményeket teremthetünk gyer­mekeinknek. Egy harminc évvel ezelőtti A parlamenti választások — polgári kö­rülmények között — rendszerint csak arra jók, hogy a különböző politikai pártok fel­mérjék eszmei-politikai befolyásuk hatókörét, tisztázzák az erőviszonyokat, s legfeljebb azt határozzák meg, hogy az uralkodó osztályok, esetleg a középrétegek mely csoportjai gya­korolják majd a kormányzati hatalmat, de közvetlenül nem veszélyeztetik a nagyburzso­ázia és szövetségesei politikai uralmát, s rit­kán vezetnek gyökeres fordulathoz. Az 1947. augusztus 3,1-én megtartott magyarországi parlamenti választások azonban döntően kü­lönböztek a hagyományos polgári jellegű vá­lasztási erőpróbától. Nemcsak azért, mert a népi demokrácia akkor már lényegesen kü­lönbözött a polgári demokráciától, hanem azért is, mert jelentős hatással volt a mun­kásosztály és burzsoázia között a hatalomért vívott harc kimenetelére. Mi indokolta, hogy alig két évvel az 1945- ös, első, szabad, demokratikus képviselő-vá­lasztás után ismét választásokat rendezzenek Magyarországon? 1947 nyarára hatalmas vál­tozások zajlottak le a magyar társadalom szinte minden szférájában. A földreform 1945. tavaszán szétzúzta a feudális eredetű nagybirtokrendszert, s számottevően átala­kította a parasztság belső szerkezetét, élet­viszonyait. A bányák és nyersanyagforrások államosítása, a nehézipari nagyüzemek álla­mi kezelésbe vétele, majd a bankok nacio* nalizálásának kivívása a tőkés termelési vi­szonyokat korlátozta, illetve számolta fel. A hároméves terv törvénybe iktatása és végre­hajtásának megkezdése, augusztus elsején pe­dig már a nemzetgazdaság szocialista elve­ken alapuló, tervszerű irányításának kezde­tét jelentette. A kötelező nyolcosztályos ál­talános iskola bevezetése, a felnőttoktatás megszervezése, s egyéb demokratikus kul­turális reformok az uralkodó osztályok mű­veltségi monopóliumán ütöttek rést. 1947. ta­vaszán — kora nyarán — a politikai erővi­szonyokban is változások kezdődtek. Az ún. Magyar Közösség összeesküvése körüli poli­tikai harcokban — jóllehet maga jtz össze­esküvés nem volt jelentős és nem jelentett reális veszélyt a népi demokráciára — a kis­gazdapárt súlyos presztízsvereséget szerve* dett, jobb- és szélsőjobboldala meggyengült, vidéki tömegbázisában erjedés indult. Nagy Ferenc miniszterelnök távozása után —, aki egyébként nem volt összeesküvő —, a párt élére Dobi István vezetésével új, baloldali összetételű vezetőség került. A baloldali pár­tok — elsősorban az MKP — viszont meg­erősödtek, megnőtt irántuk az érdeklődés. Mindezek ellenére a politikai hatalom belső megosztottsága továbbra is fennállt. A vég­rehajtó hatalomban, elsősorban az erőszak­szervezetekben, különösen a politikai rendőr­ségnél. de az államapparátus nagy részében is, a kommunista párt és baloldali erők túl­súlya érvényesült. A törvényhozásban ellen­ben még mindig a kisgazdapárté volt a több­ség, a 421 mandátumból továbbra is 187-tel rendelkezett. A parlamenti többség birtoká­ban a kisgazdapárt és a mögötte álló jobb­oldali erők lassíthatták, noha meg azért már nem akadályozták a forradalmi átalakulás folyamatát. A munkáspárti baloldal előtt tehát az a feladat állt, hogy új választások kiírásával megváltoztassa a parlamenti erő­viszonyokat és < átalakíttassa a kormányt. A választásokon tíz párt vett részt. Az MKP, az SZDP, az NNP és az FKGP mel­lett önállóan indult a katolikus színezetű Demokrata Néppárt és a Keresztényi Női Tá­bor, valamint a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. Két új, jobboldali csoportosulás is felbukkant: a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt és a Füg­getlen Magyar Demokrata Párt. A koalíciós pártok választási szövetségre léptek egymással, s közös nyilatkozatban kö­telezték el magukat a reakció elleni harc továbbvitele, a népi demokrácia vívmányai­nak megvédésére, a 3 éves terv és a bankok államosításának végrehajtása mellett, önálló törekvéseiket azonban nem adták fel. A kom­munista párt a „Jólét, rend, függetlenség” jelszavával óvatosan, mérsékelt kampányt folytatott, messzemenően figyelembe vette a kispolgárság és a középréteg beállítottságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom