Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

Büszke vagyok rá Nem az esőtől nőnek .Tónás Zoltánné a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének fiatal szakmunkása. Mint szocialista brigádveáető sokat tesz azért, hogy a balassagyarmati telepen készült kondenzátorok minősége egyre jobb legyen. Képünkön: Jónás Zoltánné folyamatközi mi­nőségellenőrzést végez. ' (Kulcsár József felvétele) A nagybátonyi piacon Kedden is vacsoráznak r A nagybátonyi piac nem az ötleten. A bevásárláshoz legújabb egységüket, s jegyzi tartozik a nagyhírűek közé. A egyébként is csípni kell az Mengyi Sándor boltvezető pa- bányaváros szélére telepítet- időt, hiszen annyi a munka naszait, mert az első hetek- ték, hogy a település régi otthon is. ben akad elég probléma, magjától , se essen távol, de az A ZÖLDÉRT 40. számú — Nagyon betűz a nap, a új lakótelepen élőknek se boltjában a szőlő 16, a para- csapadék a vásárlók lába kelljen sokat gyalogolniuk. Az dicsőm 4.40, az uborka — si- alatt gyűlik tócsába, a raktár­utóbbiak gyakrabbi látogatói lánynak látszó __ 2, a fehér ban a táposzsákokkal nehe­a piacnak, hiszen a többszín- káposzta kilója 7' forint. Ki- zen lehet közlekedni... — so- tes házak nélkülözik a család rakták a paprikát is. Az első colja, miközben kiszolgál, zöldségszükségletét megtermő osztályúnak jelzettet bizony — Milyen a forgalom? kiskerteket másutt egy osztállyal lejjebb _ Feltűnően ió — válaszol Kora délután már üresek sorolva is nehezen adhatnák de már arra gondolhat: min- az őstermelők standjai. Mede el. a másodosztályú meg so- den csoda három name tart József, aki felesegetek segít tét foltoktól tarkállik hathar- s ha a kezdeti jó véleménye­it gyöngyösi szövetkezet áru- mincert. két tartóssá szeretné te--' dájábCsakmhltvéftrÍ:pezseg ~ Részes a P^jal - bizony összegyűlik a tenniva^ ösak ^egen pe g szólunk az eladónak. ló, s nem állhatnak üresen a fékén meg szombaton .’." - Még nem volt időm át- Polcok. Persze rögtön cáfoljci is, válo§9.tni 1 feleli. PeQi§ már Délután nyolccin—tizen v3.— mert az ’elmúlt három nap’ jócskán a délutánban va- súrolnak egyszerre a piacon, alatt 34 mázsa dinnyét adott gyünk. Ezért nem mondhatni zsúfolt­el. Igaz, kusza betűkkel raj- A Nógrád megyei Élelmi-, nak, de a röpke kép alapján zolt tábla hirdette az alkal- szer-kiskereskedelmi Vállalat bő választékúnak sem. Hivat- mi vásárt, s az árat ehhez il- a hónap elején nyitott új kozni lehet a hétköznapra, de lően két forintra mérsékelték zöldség-gyümölcs boltot a bá- keddén, szerdán is szokás a míg a szomszédos üzletekben tonyi piacon. Épp ott találni háziasszonyoknak vacsorát ké- a duplájáért adják. Legfel- Gecse Istvánt, a vállalat igaz- szíteni. jebb az a szépséghibája a do- gatóját, szemügyre veszi a Sz. Gy. lógnak hogy lékelésre nem vállalkoztak pedig ez szigorú előírás. — A napi árut még mindig nem kaptam meg — bosszan­kodik Mede József. Hetente előfordul egy-két hasonló eset, s ez bizony nem a zöldségel­látást javító tényezők közé tartozik. A szomszédban Kaposi Bé- láné, A Kisterenye és Vidéke ÁFÉSZ árudájának vezetője árválkodik. — Két napja vettem át az üzletet Szerintem itt jobb az ellátás, mint a megyeszékhe­lyen — mondja. Szavait a FŰTÖBER nagybátonyi gyá­rában dolgozó Salamon Ist­vánná pár perc múlva megcá­folja. — Mire hazaérek, a szép áru elfogy, s örülhetek, ha kapok valamit — magyarázza, s még hozzáfűzi: — Ha időm enge­di, inkább Salgótarjánba sza­ladok be vásárolni... Miklósi Istvánná viszont a nagybátonyi piacra jar a rrte- gyeszékhelyről három éve nap mint nap. Igaz, mint kiskeres­kedő. — Az engedélyt ide kap­tam — jegyzi meg. — Kevés lakó van, nem nagy a forga­lom. Szép árukat kínál, drágáb­ban, mint a környező elárusí­tók. A dinnye kilója négy fo­rint nála, a paradicsomot hat, a paprikát tíz, a szőlőt 22 fo­rintért adja Az ÁFÉSZ- boltban kettőötvenért kapha­tó szép paradicsom, .igaz a többi zöldségféléből már nincs választék. — Miklósinéhez járok rend­szeresen bevásárolni — mond­ja Hajdú Györgyné. — Kicsit borsos, de legalább szép. Kü­lönben az őstermelők a napi piac végén adják olcsóbban, hogy ne kelljen visszavinniük a portékát. — Tehát akkor kell a piac­ra jönni... A fiatalasszony mosolyog Gazdaságpolitikai célok, politikai eszközök Az alapszervezeteket irányító pártszervek beszámolóiban, jelentéseiben gyakran olvas­hatjuk, hogy a pártszervezetek figyelme mindinkább a gazdasági munka irányába fordul. Számadatokkal, is bizonyítják, hogy a vezetőségi ülések és a taggyűlések napi­rendjein elsőbbséget kaptak a gazdasági kér­dések. Könnyen híbá^ vétenénk azonban, ha ebből a növekvő arányból olyan következtetést vonnánk le, hogy a gazdasági munka párt­irányításában napjainkban minden rendben van, a testületek előtt szereplő gazdasági na­pirendek arányának növekedésével azonos mértékben javult a pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége, vagy ilyen irányban fejlődött munkájuk hatékonysága. A pártszervezetek többsége napjainkban már jól érzékeli az e területen rá háruló feladatokat, s egyre nagyobb biztonsággal se­gítik a gazdasági vezetést üzemük, vállala­tuk, gazdaságuk tervének teljesítésében. Ami a pártszervezetek e tevékenységében ugyan­csak fontos, elsősorban a politikai munka eszközeivel segítik a párt gazdaságpolitikájá­nak megvalósítását. Ugyanakkor elég gyako­ri, hogy egyes pártszervezetek termelést se­gítő munkája egysíkú, a politikai munkát le­egyszerűsítő, gyakran a gazdasági munkával azonosító, tehát módszereiben és tartalmá­ban sincs, vagy alig tapasztalható előrelépés. Az egyes pártszervezeteknek a gazdasági munkapártirányításával .és -ellenőrzésével kapcsolatos hiányosságai elsősorban arra ve­zethetők vissza, hogy nem könnyű a politi­kai munkát megítélni, ezt ugyanis nem lehet mechanikusan tonnákban és mennyiségi mu­tatókban kifejezni. Ennek ellenére gyakran azonosítják a gazdasági tevékenység eredmé­nyeivel. Az azonos „mérce” a pártvezetők egy részét arra ösztönzi, hogy minél többet „produkáljanak”, s félreérthetetlenül bizo­nyítsák, hogy a gazdasági eredményekben a pártszervezetnek is vannak érdemei. Ügy vé­lik az eredmények elérésének leggyorsabb és legkézzelfoghatóbb módja, ha „kézbe ve­szik” az irányítást, utasítgatnak, intézkednek, ezzel nemegyszer megsértve a gazdasági vezetők önállóságát, jog- és felelősségkörét. A politikai és gazdasági munka között szo­ros kölcsönhatás van, de a, köztük levő kap­csolat nem mechanikus. A gazdasági munka eredményessége sokféle tényező függvénye — az irányítás rendszere, az alkalmazott tech­nológia, a műszaki és a munkafegyelem stb. —, s a politikai munka is közé tartózik. A politikai munka azonban önmagában, vagy a termelés többi tényezőinek ellenére tartó­san nem lehet eredményes, tehát éppen ezért színvonalát, hatékonyságát nem lehet kizáró­lag gazdasági mutatókkal mérni. Ez konk­rét elemzést, vizsgálatot követel, vagyis mind­azoknak a tényezőknek a számbavételét, amelyek a pártszervezet speciális tevékenysé­gi köréhez tartozik, így a gazdasági dönté­sek kialakításában való részvétel, az embe­ri feltételek megteremtésében betöltött sze­rep, a dolgozók mozgósításában kifejtett munka, az ellenőrzés stb. A gazdasági munka irányításával, ellenőr­zésével, a termelés hatékonyságával, az al­kalmazott technológia megválasztásával kap­csolatos elemzések, döntések, a konkrét in­tézkedések kidolgozása, tervezése és beveze­tése elsődlegesen a gazdasági vezetők fel- • adata. A politikai munka lényege az emberi viszonyokkal való foglalkozás. Ennek köre. rendkívül széles és sokoldalú, kiterjed a gazdasági élet minden területére. Csak né­hány példát erre! Egy-egy korszerű termék és technológia bevezetése embereket érint, amivel a politikai munkában számolni kell. Ahhoz, hogy az új győzedelmeskedjen embe­rek tömegeit kell meggyőzni annak hasznos­ságáról, előnyeiről, vagy ahogyan gvakran mondjuk rpeg kell változtatni szemléletüket. A korszerű termelés és termékszerkezet kia­lakítása rendszerint szétszórja a régi munka­kollektívákat, új munkamegosztás alakul ki. A politikai munka feladata, hogy ez az át­rendeződés ne rontsa a munkahelyi légkört, vagyis a legkisebb zökkenőkkel járjon. Az újra a korszerűbbre való áttérés egyben azt is megköveteli, hogy növekedjen a munkások szakmai, általános és politikai műveltsége. A jól felkészült munkás érzi munkája értelmét. Enélkül a legfejlettebb technika sem hozza meg a várt eredményt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a gazdasá­gi munka akkor eredményes igazán, ha a gazdasági vezetés és a pártszervezetek azo­nos célért dolgoznak a maguk sajátos eszkö­zeivel. Hogyan alakul ki ez a nézetazonos­ság a mindennapi élet gyakorlatában? A kö­zös vállalati célt a pórt gazdaságpolitikai törekvései határozzák meg. Ez az az elvi alap, amelyen az egységes szemlélet és cse­lekvés létrejön. Hiábavaló lenne azonban erre várni és semmit nem tenni érte. A gaz­dasági vezetés felelősséggel tartozik a párt gazdaságpolitikájának végrehajtásáért, ugyanígy a pártszervek és pártszervezetek is. A pártszervezetek felelőssége abban van, hogy gondos politikai előkészítéssel minden ' gazdasági vezető és párttag ügyévé tegyék a Központi Bizottság határozatait. Így válhat­nak azok a dolgozók körében tudatosan vál­lalt cselekvési programmá. A meggyőzés a legcélravezetőbb módszer a pártszervezetek gazdaságszervező munkájá­ban, de időről időre arról is meg kell győ­ződniük, hol tartanak egyes párthatározatok végrehajtásában, a torn teljesítésében. A pártszervezetek jelentős részében a pártel­lenőrzés fogalmát leegyszerűsítik a gazdasági vezetők beszámoltatására. Napjainkban mind több pártszervezet szakít ezzel a gyakorlattal, mért a pártellenőrzés tárháza ennél sokkal gazdagabb. Célravezető az ellenőrzést képe­ző témát jól ismerő szakemberek bevonása, a párttagság, a tömegszervezetek tagjainak, a jól dolgozó munkáskollektívák véleményé­nek kikérése, röviden a pártellenőrzés de­mokratizmusának fejlesztése. Ahogyan a fel­adatok előkészítésének, szervezésének. a munka folyamatának szakaszaiban a töme­gekkel való foglalkozásban, a tömegekre va­ló támaszkodásban van a pártszervezetek igazi ereje, úgy ez érvényes a pártellenőr­zésre is. M. S. TÖBB TEJ CSUPASZAK MÉG A FA- ezeknél a nagy házaknál a dául már annak Is örülök, ha LAK. Pallók, gerendák nyúl- magassághoz is hozzá kell beteszem ezt az üvegtéglát nak el a folyosókon, betonpor szokni. Láthatja, kevés fiatal ide a helyére. Nekem az ilyen ropog a fogak között. marad meg a szakmában; azt munka tetszik, mert rögtön A kőművesek üvegtéglákat a keveset is a jó brigádkol- látni az eredményt, illesztenek a helyükre, kezük- lektívák tartják meg. — Hallottam, hogy nemcsak ben fürgén jár a simító- — Mi a szép oldala a mun- a megyében dolgoztak az kanál. Lakóház épül, tízeme- kának ? idén ... letes. A szakemberek azt — Nézze, ha bejön egy ide- — Valóban sokat vándorol- mondják: F jelű épület. Ha gén az országba, az az építő- tunk. Ebben az évben Aszó­nem jön közbe semmi, még iparon keresztül bírálja el a dón és Gödöllőn építettünk idén át is adja a Nógrád me- nép kultúráját. Ez van a sze- házakat. Aszódon dicsérettel gyei Állami Építőipari Válla- me előtt, mert például egy adtunk át egy épületet. Re- lat. üzemben nem tud körülnézni, méljük, ezt is dicsérettel ve- ben befolyásolja az időjárás. Juhász János és tizennégy Mi erre büszkék vagyunk, szik majd át; mi iparkodunk, tagú brigádja sok nagy há- Nemcsak a mi munkánkat az biztos. zon munkálkodott már a vá- vesszük észre, annak is örü- Gáspár Pál 5,7 esztendős ko­rosban. Nem is akárhogyan: lünk, ha más városokban Iá- műves, legidősebb tagja a négyszer érték el a Vállalat tunk szép épületeket. brigádnak. Kiváló Brigádja címet. Mun- Verebélyi György kőműves — Mióta kőműves? — a testvérével együtt — — 1938-tól. Akkoriban Mát­húsz éve dolgozik a vállalat- raverebélyen téglaházakat nál. építéttünk. Mások voltak — Mit gondol, miért jó a azok. Jól emlékszem rá, hogy vélemény önökről? csupán egyetlen emeletes há­— Egyszerű dolog ez: ami zat emeltünk, a munkát ránkbíznak, mi azt ' — Melyiket könnyebb épí­becsülettel, gondosan elvégez- teni? Lesz-e elegendő takarmány? Minden év azonos időszaké- betakarítására és tárolókba ban felteszi ezt a kérdést ön- juttatására felkészültek a szö­vetkezetek. Ha az idő ked­vez, napok alatt végeznek a kájukat mindenki láthatja: dolgoztak az Arany János ut­cában, építették a mozit, a számviteli főiskolát, a pártis­kolát —, hogy csak a nagy- ját említsük. — Minek köszönhető négyszeres kivá ló cím ? — Szerintem annak — fe- zük. — Ügy tűnik, hogy azt lel Juhász János —, hogy ez — Ha a városban járnak, könnyebb volt. De ezt meg a brigád régóta együtt van, büszkék arra, hogy a m*aguk hamarabb... azaz csak liama- így összeforrott a gárda. A munkája nyomán formálódik rabb lenne, ha mindig jól si- tagok többsége már húsz éve szebbé napról napra? kerülne az előkészítés, meg­itt dolgozik, jómagam 28 ész- — Én legalábbis büszke jönnének az anyagok, tendeje vagyok a vállalatnál, vagyok rá, ha tudom, hogy — És melyik a szebb? A fiatalabbak is öt- vagy tíz- ebben vagy abban a házban — Nekem tetszenek ezek éves törzsgaröatagok. A tíz az én kezem munkája is a házak. Szépek nagyon. Ha kőművesen kívül négy női se- benne van. Megbecsülést is most valaki hazajönne, aki gédmunkás is hozzánk tartó- érzek, ha munkaruhában me- ’45-ben' ment ki, hát bizony zik. Egyikük huszonöt évet gyek az utcán; láthatják az nem ismerne rá a városra, dolgozott nálunk. emberek, hogy itt egy becsű- Ahogy mondani szokták: úgy — Nehéz munka lez? letes építőmunkás megy, aki nőnek a házak, akár a gom­— Ha valaki kívülről nézi, szorgalmasan megdolgozik a bák... talán könnyűnek tartja. De fizetésért. CSAK ÉPPF.N NEM AZ ha itt, köztünk dolgozik, meg- — Mégis sokan itthagyják ESŐTŐL. Sok munkásember tudja, hogy bizony nehéz. Té- a szakmát... tesz érte nap mint nap: köz­ien küzdünk a hideggel, nyá- — Mert nem szeretik, nem tűk Juhász János brigádja is. ron a meleggel birkózunk; és lelik örömüket benne. Én pél- mól­magának a termelőszövetkeze­ti vezetők többsége. S a vá- munkával. Persze, az esős idő- lasz csak ritkán megnyugtató, járás megnehezítheti a dolgu- mert munkájukat nagymérték- kát. Az a néhány szárítóbe­rendezés, ami a járásban van, elegendőnek mutatkozik az Ez az év azonban nem oko- esetleges nedves kukorica zott fejtörést egyetlen szövet- szárítására. A gabonafelvá* kezeti elnöknek, vagy agronó- sárló úgy tervezi, hogy a ku- musnak sem. A szálas takar- koricát továbbra is a szövet- mányoknak kedvezett a tava- kezetek magtáraiban tárolja szí időjárás, elegendő csapa- és csak a téli vásárlásoknak dék hullott és napfény is ak­kor volt, arpikor a legna-, gyobb szükség volt rá. Réti szénából rekordtermést taka­rítottak be a szövetkezetek. A szakemberek — köztük Kuraü megfelelően szállítja el. A szemes takarmány gond­jai tehát ném befolyásolják az állattartást. Sőt most lehető­ség van arra is, hogy a tehe­Béla. a rétsági járási hivatal neszctben növeljék a tejho- mezőgazdasági osztályának A szálas^ takarmányok vezetője is — azt mondja, minősége is sokkal jobb, mint hogy az utóbbi tíz évben nem az elmúlt evekben volt. Idő­volt ilyen lehetőség réti szé- . n betakarították, levélzete na és lucerna betakarítására. ep maradt, fehérjetartalma Jelenleg a gazdaságoknak magas, tehát jól hasznosítható. másfél évre való szárított ta­karmányuk van. Szemes takarmányt megfe­lelő területen vetettek a já­rás gazdaságai. A takarmány-, búzából holdanként 32,8 má­zsás átlagot takarítottak be. Az elmúlt évi egy tehénre jutó 1482 literes fejési átlagot a mostani jó takarmánnyal 1719 literre kívánják növelni a gazdaságok. Ezzel az ered­ménnyel tejből a következő Ez valamivel kevesebb, mint időszakban 5 százalékkal töb- az elmúlt évi, de kukoricából bet tudnak értékesíteni, pótolható lesz. A silókukorica . igen jó termést ígér. Ennek g. sz, j | NÓGRÁD — 1977. augusztus 30., kedd 3 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom