Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
\ Országos körn\fczcivcmclwnt tábor Vendéglátó a Bakony — Felkészülés a fiatalok nevelésére — Tanulmányú: F űzi őgyártel epre Ma már lassan a befejezéséhez közeledik az a gazdag program, amely a hét elejdii kezdődött a Veszprém megyei Bakony- osziopon a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Úttörők Szövetsége szervezésében. A hatnapos tanfolyam hallgatói az ország valamennyi megyéjét — így Nógrádot is — képviselik. Ez az első környezetvédelmi tábor, amelyet a szervezők évről évre folyamatosan. szeretnének megrendezni Vezetőképző tábornak nevezték el, mivel a tanfolyam hallgatói a környezetükben összefogják a fiatalok tevékenységét, segítik a munkájukat, nevelik őket a gyakorlatias környezetvédelemre. Egyszóval: irányítják és szakszerűen vezetik a fiatalok természetvédelmi munkáját. Előadások és filmek Kántor Sámuel a Hazafias Népfront Országos Tanácsának környezetvédelmi szakreferense irányítja a bakonyoszlopi országos tábort. Elmondotta, hogy az országos tapasztalatok bizonyítják: a fiatalok körében megnőtt az igény a környezetük módszeres védelmére. Nem mindegy, hogyan kapcsolódnak be a korunkban égető feladatnak a mindennapos végrehajtásába. Ennek személyi feltételeit kívánja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Úttörők Szövetsége megteremteni a mostani tanfolyammal. Ezt a célt szolgálják a tanfolyam előadásai. Például a társadalmi együttműködés a környezetvédelemben. Az úttörők részvétele a környezetvédelmi társadalmi őrség munkában. A természetvédelem formái az úttörőcsapatoknál és így tovább. Az előadásokhoz m ndrn alkalommal hozzás ;ó'nak az egyes megyék előre felkért szakre lerensei. így Nógrád merje képviselője is a hozzászólók között van. E: biztosítja az országos szintű tapasztalatcseréd hiszen a megyék küldöttei ismertetik a saját véleményüket, a javaslataikat. Elmondják a megyéjükben megszervezett munka eredményét, az általuk alkalmazott legjobb módszereket. Az előadásokat szakmai filmek, diavetítések egészítik ki a bakonyoszlopi környezetvédelmi táborban. Délutánonként. különprogram Ifjúsági találkozó Szócső Mf ben Könnyű (zenei) Véget ért a táncdalfesztivál jegyzetek — vagy Iki minek nevezi —, ’ megtörtént az eredményhir- # detés, a díjkiosztás. Most 77 már jöhet a szapulás, ahogy t t általában szokás. Felróhat juk A leningrádi II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál jegyében. a béke és barátság szellemében 1977. augusztus 28-án, vasárnap járási ifjúsági találkozót rendeznek a szécsényi Várkertben. A járás községeiből váriák a fiatalokat. Egybázasgergéről. Ipolytarnócról, Ságújfaluból, Nóg- rádmegyerből. Hollókőről. Nóerád- sipekről külön autóbuszjáratok Indulnak. A járás KlSZ-alapszer- egyszerűségénél, a falvédőszö- vezeteinek felvonulása a lárási vef^él- „Hisz minden el- ^tébó^duiv|: szakad, /Mert minden csak romn,egyed tízkor kerül sor az ün- egy pillanat/” stb. nepélyes megnyitóra, majd tíz — ... ___„„„ órától délután háromig soortorogF elreertes ne essék, nem r<^m0k — kispályás labdarúgás.' várok mélyen filozofáló, nagy kötélhúzó verseny és egyéb ver- eszmed mondanivalójú dal- senyszámok — várják a fiatalokat. Délután három órakor tartEmlítést érdemel, hogy a kiegészítő program is a hatnapos bakonyoszlopi tanfolyam alapvető célját — a környezetvédelmet — szolgálja. így szakmai túrákra, tanulmányi kirándulásokra viszik a résztvevőket Ba- konyoszlopról Csesznekre, Vinnyesándormajorba, Gé- za-házára és az Ördögárokhoz. Ugyancsak tanulmányi kirándulást szerveznek a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Ipartelepekre. Itt a résztvevők megismerkedhetnek a gyárban már évekkel korábban jól megszervezett környezetvédelmi szakszolgálat munkájával. Majd hajókirándulás alkalmával ismertetik a tanfolyam hallgatóival a Balaton környezetvédelmi gondjait. Elhangzott a bakonyoszlopi országos környezetvédelmi tanfolyamon, hogy Nógrád megye országosan is a legjobbak között található. A környezetvédelmi munka példamutató szervezése sokoldalú és alapos. Túl az állami oktatáson Végül arra hívta fel a figyelmet Kántor Sámuel, hogy nem az állami oktatást kívánják tevékenységükkel helyettesíteni, felváltani. A társadalmi összefogást, a • mai kereteket akarják bővíteni a fiatalok körében, akik a holnap felnőttéiként védik, óvják majd környezetünket, természeti értékeinket. S ezt a nemes célt igen jól szolgálta a bakonyoszlopi országos környezetvédelmi tábor hatnapos, gazdag programja. zai könnyűzenei életünknek. S7-°veSeket , íróiktól, csupán 1ák ifjúsági nagygyűlést, mely- valos vagy veit hibákat, ki- ^eieturucneit. elerrll igényeinknek szeret- nck előadója Demus iván. a Kiss: ném őket megnyerni. A da- lárási bizottságának titkára. Fél lók ne álproblémákat fesze- négykor kezdődik a kulturális befogásolhatjuk az öltözéket, mozgást... a Egyszóval: menő volt. Most modem szabású ruháungdöu. • • . r . n • . | i » j r liC dipt UUldllCtlkau Nekem éppenséggel — égé- UJ ^s: gessenek (A magányos iíjú mutató, az alapszeTvezetek ttnteszében véve — tetszett a Met- moaaai^lepett a ina^erae u meg nem értése; a romanti- vékony művészi csoportjai adnak ronóm ’77. De ha most erről rj*- ?knriil kus> szentimentális szerelmek műsort, de színpadra lepnek a szólnék, bizonyára kihívnám T',,nosztalgiája és a többi.) És csehszlovák testvérjárás, a losonci magam ellen a nagy többsé- ír®"™*”. h.t-t«" főleg ne laposan megírt for- rasz-bizottság kultúrcsoportjának get. Marad tehát az „egyet- u= mákban, a költőiség legkisebb tagjai is. Az ifjúsági találkozó* len lehetőség”: hibát keres- fenéiét szövését szandéka nélkül kerüljenek nagyszabású szabadtéri bál zárja ni, s valami értelmet adni ne- ^adását A/ eredmény 8fs- elénk- a Várkertben. A találkozót rossz ki. Ez pedig könnyűnek lát- a slieorú zsűri mé- Persze, át ne essünk a ló Idő esetén is megtartják, annyiszó dolog, mert^ még néha ’ . . műsort túlsó oldalára. Játékos, köny- ban módosul a program, hogy a annak is van ertelme, hogy - művésznő sírva-ríva me-' nyed, de ugyanakkor tartai- művelődési központban kerül sor „„„ s a művésznő sirva-riva me- . VeUa" nekült a kamera elől. Mi eb- mas. mai fiataloknak szoló rá. a nagyszabású lárási ifjúsági bői a tanulság? A sült ga- dalszövegeket szeretnénk hal- találkozó ideién nyitják meg a lamb is csak akkor repül vala- lani- Olyan témákról, amelyek Szovjetunió kénekben című fotókinek a szálába ha meefele- nem Rousseau fejéből pattan- kiállítást, különféle ' termékbemu- lő időben nyttja ki S tak ki, hanem a városok, fa- tatókat. lesz politikai könyvvásár luk mindennapjaiban élnek, és honvédelmi kiállítás. 3- a hétköznapok örömeiben, A dalszövegek. Szomorúan gondjaiban, _ nap mint nap az embert kellerpetlen megle- tapasztalhattuk, a szövegírók szenvedünk tőle, vagy jóked- petések érhetik. Mint ahogy ismét nem strapálták ma- vet adnak, történt egy népszerű énekes- gukat. Megmaradtak az avitt, Hogy is mondják? A téma nővel, aki évekkel ezelőtt elcsépelt, mindig nagy elő- az utcán hever, csak le kell még országot-világot járva, szeretettel használt forma- érte hajolni. De nem mindegy, sikert sikerre halmozott, hír- sablonoknál, a milliószor meg- hogyan nyúlunk hozzá! nevet, elismerést szerezve ha- írt témáknál, a kétszerkettő — tanka — semmi értelme sincs minek! Az idő változik, és mi vele változunk — tartja egy régi latin mondás. S ezt ildomos szem előtt tartani, különben Ni/árt tánc őszre Ismert, népszerű fiatalem- — Békéscsabán az országos mozgást, a lépéseket, Igyek- ber Balassagyarmaton Fülöp bajnokságon már együtt sze- szünk az ütemet betartani. István, a művelődési központ repeltünk — mondja Fülöp Most egyébként más felada„A” kategóriájú táncosa. És István —, s bejutottunk a tunk is van. A kicsiket, a fiaegy kicsit büszkék is rá. Hi- döntőbe. Tanárnőnkkel, Filla talabbakat tanítjuk, a tanárnő szén korábbi partnernőjével, Edéné táncpedagógussal együtt szabadságának lejártáig. Farkas Györgyivel a városban nagyon örültünk a sikernek. — Munkahelyéről eljárhat ők érték el elsőként — s má- — Hogyan telik a nyár? a próbákra, versenyekre? ig egyetlen párosként —ver- ___ Hetente próbálunk, 2 3 — A délutános műszakból s enytáncban ezt a magas szín- <5rát. Ez most a nagy t’rénin- nem engednek el, így csak tét. gezések időszaka. kéthetenként tudok gyakorol— Négy évvel ezelőtt, még —Miért’ ni- A versenyekre általában általános iskolás koromban ,, , - . . , , szabadságot veszek ki. Az az el táncolni a klub- , . , , osszel kezdődnek a igazság, hogy a társastáncnak klubkozi versenyek, tavasszal njncs különösebb becsülete. Fejkezdtem ván autószerelő^ aki egyP éve szerenelnf' két 'éven Pedig Sok haszna van- " dolgozik a balassagyarmati k a Wmtot leszti az ízlést a szépérzéket, AFIT-szervizben. - Modern, ki!f Igényesebbé teszi az embert beat-táncokra gondoltam, az- ®bb a y ’ a sonder klas" viselkedésben, magatartásban, tán bécsi keringő, csa-csa-csa ■ öltözködésben, emberi kapcsoés ehhez hasonló lett belőlük. — Milyen egy táncos tré- tataiban. Sajnálom, hogy so- Nagyon megszerettem, és a ning? kan nem látják ezt. tanárnő is biztatott. _ Először balettal bemele- Kézfogáskor olajos kezének Egy éve „A” kategóriájú gítünk, aztán a versenyanya- csuklóját nyújtja, s megy a táncos, s az idei évtől új got táncoljuk magnóra, kü- műhelybe, ahol egy Polski Fi- partnernővel, menyasszonyé- lön-külön és lépésenként, míg at javítása várja, val, Urbán Ibolyával dolgo- tökéletes nem lesz. Aztán , zik. együtt csiszoljuk tovább a (ok) Eltérő érdeklődés.- kj - I * ♦> ♦> »I* v *1* <♦ *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* «$» *1* *1* *1* *1* ♦♦♦ *t* ♦> <♦ *1* *1* ♦> *Z* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ v ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ v ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *7* ♦♦♦ ♦♦♦ *1* *7 *1* *1* *1* Heg mindig nyár, E gész nap cipelte a teli ládákat le a teherautóról, be az üzletekbe. Hét vége volt, a nagykereskedelem zúdította az árut a boltokba. Megint őt osztották be az öreg Mayer mellé, aki az aktátóskát is nehezen cipeli már. Öt, a mérnököt, mert a főnök egy rosszindulatú, göthös csontkollekció. Gyűlöli az egészséges fiatalt, és úgy akarja megtörni, hogy meghajtja a munkában. Megtöröd te a jó öreg édesanyádat, azt töröd meg, de nem engem, a diplomást, aki valaki ebben a francban, mert faluról jött. Csak ő tudta, hogy megették a szövegét, mert az a diploma nem létezik, hiszen három évig bírta az egyetemen és lelépett. De ő verte a mellét, liogy diplomája van.és dolgozó ember akar lenni, mint az apja volt. így került rakodómunkásnak a kereskedelembe. Nyújtózkodott egyet, és mikor eszébe villant, hogy holnap szabad szombat, mintha végigcsiklandoznák, ugrálni szeretett volna. Dobálta magáról a cuccait egészen a meztelenségig, jés úgy kukkantott ki az udvarra. Az apja a tőkén gyűjtést faragott. Hajlott háta kidomborodott, öreg pipája búsan billent a szájában minden baltacsapásra. Arcának színét elfedte a szőr, tekintete fáradt volt. A fiú nyújtózkodott, amikor nézte apját. Széles válla megfeszült, melle kidagadt. Felkapott egy fürdőnadrágot és kikiáltott; A BALTASOK... — Mit piszmogsz azzal a fával, hiszen lángra lobbanunk a napfénytől. Inkább suvic- kold le a szekeret. Érted? — Értem. 1 — Az öreg fel- tápászkodott és elindult a garázs felé. Neki pedig elnehezült a teste és rádobta magát a szobai heverőre. Reggel ébredt fel, amikor a borzas fejű Kánya bekopogott hozzá: — Felfelé az ágyból, gyerünk Franyóhoz, ma egy nap vár ránk... és röhögött, de olyan rikoltó hangon, hogy viszketett a füle tőle. i Mindig megalázva érezte magát, amikor Kánya szavára kellett cselekedni. Ez a nyamvadt senki, ez meri őt felkölteni? Felugrott és zuh a párnával, egyet Kánya tejére, aki röhögve hátrált: ' — Na, megbolondultál? Megnyugodott, amikor hallotta Kánya röhögését. Ráparancsolt, hogy hozza a féldecit. Ittak egyet, átmelegedeít a gyomra és végleg felébredt. Karon ragadta a fiút. — Na, most nyisd ki a csőröd, mi van? A következő percekben már a falu utcáján száguldottak a fényesre csiszolt kocsival, az újfaluba Franyóékhoz, aki az udvaron szédelgett még az álmosságtól. neki: Kánya odasúgta — Jocó, ébreszd őt fel... A kúton megmerítette a bögrét és zsupsz, a vizet Fra- nyó fejére, aki majd elsírta magát. Olyan rémület ült az arcára, hogy Kánya nahotázni kezdett, de úgy, mintha fuldokolt volna. Együtt voltak mind a hárman, a legények, akik elől leütött fővel kitérnek a járókelők a faluban, amit ők rettentő büszkeséggel vesznek tudomásul. Mert ha nem így lenne, azt Jocó, a mérnök nem viselné el. És ha ő nem. akkor Kánya sem, de Franyó sem. Jocó megkérdezte Kányát: — Mi van, most beszélj!.. — Este lagzi Bancsuréknál, elmarkolták a Jolit, menjünk oda baltásnak. Franyó, aki mindig későbben értette meg miről is van szó, bizonytalanul mozgatta a fejét mindaddig, amíg Jocó nyitott tenyérrel az orrára nem csapott. Ezután Jocó felkiáltott: — Ott a helyünk... Este két keréken éles nyikorgással fordultak a kapu elé. Az udvaron a sátor alatt már vacsoráztak, a zene megkavarta a csendet. Szétlökték a kíváncsiskodókat, és megállj tak a kapu előtt. Középen Jocó nyitott inggel, hogy kilát- szódjék a mellkasa. Egyik oldalán Kánya röhögve, a másikon Franyó összehúzva magát félszegen. Vártak, mert tudták, rájuk figyel már a lakodalmas nép. A házigazda kötelességét ismerve felállott az asztaltól, harapnivalóval és itallal a kezében elindult feléjük. Töltött, de csak két pohárral: — A gépkocsi vezetőjének nem jár... Kánya elvigyorodott, Franyó riadtan Jocóra pislogott, de nem nyúltak a pohár után, Jocó félretolta a házigazdát: — Csak a fiatal házasoktól fogadjuk el — nyomatékosan a kapufélfára tette a kezét. Az örömapa visszament és nemsokára jöttek a fiatalok, töltöttek, etették a három bal- tást, akik egyre közelebb húzódtak a lakodalmas néphez. Rövidre az asztal mellett voltak, aztán leültek, és éjfélre már a főhelyen ittak-ettek, zajongtak, röhögtek, még Franyó szeméből is eltűnt a félelem. A kocsi a kapu előtt állott. Reggel teletömve gyomruk, fejük a sok italtól, álltak fel az asztaltól és Jocó kiadta a parancsot: le a vízhez, meg- fürdeni. Riadtan menekült előlük minden élő. Az emberek megdöbbenten néztek utánuk. Ruhástól vetették magukat a vízbe. A nap magasan fenn járt már és ontotta a meleget, mintha haragjában tenné. A partra ’ másztak, aludtak, amikor Jocó felébredt, már megszáradt. Nagyot ordított, a hegyek is visszhangozták. Kánya és Franyó felriadt. — Franyó, a maradékot! Ettek, ittak, aztán ordítottak, amíg nem jött a délutáni vihar. A hegyek mögött harsogott. Célba dobáltak az üvegekkel. Amikor megeredt az eső, be a kocsiba és indultak a szomszéd faluba. Franyó nem akart menni, félt. Jocó seggbe rúgta. Kánya röhögött, közben 'nagyokat csuklott. Jocó a kocsiba vágta magát, jelezvén, hogy kövessék. Akkor már leszakadt az eső, dörgött az ég. Elindultak az országúton. A kocsi bömbölt velük, túlharsogva a mennydörgést is. A felázott úttesten megmegcsúszott a gép hátulja. Jocó dühösen a gázra taposott és még gyorsabban szá- guldtak. Az eső viharrá dagadt, amikor a kettős kanyar következett. Az elsőben keresztbe fordult a kocsi, aztán vissza, majd neki az útpadkának, onnan a magasba lendült és az árokban kötött ki. A motor lefulladt. Az égnek néző kerekek egykedvűen forogtak. Áztatta az eső... ' . Bobál Gyula J
