Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

Vance a Közel-Keleten Nincsen teljes egyetértés Néhány órával az után, hogy Cyrus Vance szerdán reggel elutazott Alexandriá- ból, Egyiptomban nyilvános­ságra hozták annak a jegy­zéknek a szövegét, amelyet Szadat elnök adott át az amerikai külügyminiszter­nek, s amely a közel-keleti rendezésre vonatkozó egyip­tomi hivatalos álláspontot tar­talmazza. A dokumentum sze­rint: — Izraelnek ki kell vo- rn^lnia az 1967 óta megszáll­va tartott összes arab terü­letekről; — meg kell valósulniok a palesztin nép elidegeníthetet­len nemzeti jogainak, beleért­ve az önrendelkezésre és a saját állam létrehozására való jogot is; « — a térség minden állatjá­nak joga van arra, hogy meg­állapodáson alapuló elrende­zés és „szükséges nemzeti ga­ranciák” révén biztos és elis­mert határok között éljen; — a térség minden államá­nak tiszteletben kell tartania az ENSZ alapokmányát, kü­USA Megemlékezés a kubai felkelésről A New York-i Lincoln kul­turális központ egyik termé­ben nagygyűlésen emlékeztek meg a kubai nemzeti felkelés 24. évfordulójáról- A szolida­ritási rendezvényen több mint 2700-an vettek részt: társadal­mi szervezetek, szakszerveze­tek, ifjúsági • és diákszerveze­tek képviselői, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak küldöttei, valamint az ENSZ mellett akkreditált szá­mos diplomáciai képviselet tagjai­A felszólalók hangsúlyozták, hogy a Moncada-laktanya el­leni hősies támadás a kubai forradalom történetének fon­tos mérföldköve volt. Ronald Dellums kaliforniai demokrata párti képviselő fel­szólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a Kuba elleni blokádot és diplomáciai kap­csolatokat kell létesítenie a szigetországgal- Bírálta az „emberi jogokkal” kapcsola­tos képmutató kampányt és leszögezte: „elsősorban az Egyesült Államok területén keil tiszteletben tartanunk az emberi jogokat minden ameri­kai számára, mindenfajta hát­rányos megkülönböztetéstől mentesen.” (MTI) Ionos tekintettel a vitás kér­dések békés eszközökkel tör­ténő megoldására. Az egyiptomi álláspont sze­rint, ha valamennyi állam be- . tartja ezeket az elveket, ak­kor Kairó kész — más érin­tett arab államokkal egyide­jűleg — békeszerződést alá­írni Izraellel. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Egyiptom nem hajlandó külön béke- szerződés aláírására. A félhivatalos kairói Al- Ahram szerint Szadat elnök a megbeszéléseken elutasította Vance-nak azt a javaslatát, hogy Izrael és az arab or­szágok békeszerződésre vo­natkozó megállapodással egy­idejűleg állapodjanak meg a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatok felvételéről is. Elutasította továbbá azt az amerikai javaslatot, hogy a PFSZ, a genfi tárgyalásokon való részvételének előfelté­teleként ismerje el Izraelt. J * Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter szerdán délu­tán közel-keleti kőrútjának harmadik állomására, Da­maszkuszba érkezett. Ütőn a szíriai főváros felé, Vance rövid időre megállt Bejrútban, s megbeszélést folytatott Eliasz Szárkisz li­banoni köztársasági elnökkel és Fuad Butrosz külügymi­niszterrel. Amerikai források­ból származó értesülések sze­rint Vance a tárgyalások so­rán 100 millió dollár összegű amerikai katonai segélyt aján­lott fel a libanoni hadsereg fejlesztésére. Libanoni forrás­ból a hírt nem erősítették meg. A libanoni vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseit követő­en Vance sajtóértekezletet tartott, s többek közt a gen­fi konferencia felújítása jó előkészítésének szükségessé­gét hangsúlyozta. A palesz­tin részvételről érdemben nem nyilatkozott, csupán annyit mondott, hogy ezt a kérdést még meg kell vitat­nia a többi érdekelt féllel is. (MTI) BTmtto a választásról Zulfikar Ali Bhutto, a had­sereg által a közelmúltban el­mozdított pakisztáni minisz­terelnök, akit a katonai kor­mányzat a múlt héten enge­dett szabadon, az október 18- ra kiírt új választásokról nyi­latkozott szerdán az AP amerikai hírügynökségnek. Bhutto kijelentette, hogy Zial Hak tábornok államcsíny útján hatalomra jutott kato­nai kormánya „pártatlansá­got” ígért, de nem tartotta be szavát: a volt kormány­pártra, a Pakisztáni Nép­pártra „hivatalos nyomás” nehezedik, a párt „állandó zaklatás tárgya”, s ugyanak­kor félrevezető közlések je­lennek meg róla a pakisztáni sajtóban. Közölte, hogy a Pakisztáni Néppárt a' későbbiekben dönt az október 18-ra kiírt szava­záson való részvételről. Zulfikar Ali Bhutto elnök­letével szerdán Karachiban megkezdte tanácskozását a Pakisztáni Néppárt végrehaj­tó bizottsága. Az ülésen részt vesznek Bhuttp katonai ál­lamcsínnyel eltávolított kor­mányának tagjai, a párt vezető politikusai, a nemzet- gyűlés és a tartományi tör­vényhozó testületek volt nép­párti tagjai. A tanácskozáson megvitat­ják az ország belpolitikai helyzetét. Támadás Dire Dawa ellen A mogadishui rádió szerdai jelentése szerint az etiópiai Ogaden tartományának elsza- kításáért küzdő szervezet a „Nyugat-szomáliai Felszaba- dítási Front” fegyveresei koncentrált támadást indítot­tak Dire Dawa városa ellen. A rádió egyúttal megismételte a Szomália támogatását élve­ző szervezet korábbi jelenté­sét, mely szerint a több mint 600 ezer négyzetkilométer ki­terjedésű Ogaden „85 száza­lékát kezében tartja”. Dire Dawa egyébként egyi­ke annak a három nagyobb településnek, amelyről a mogadishui rádió azt állítja, hogy rajtuk kívül minden vá­ros a szervezet hatalmában van- Dire Dawa fontos vas­úti csomópont és az etiópiai kormány egyik jelentős tá­maszpontja. Hírek szerint az elmúlt napokban a központi kormány csapaterősítéseket küldött a városba, hogy onnan indítsa el nagyarányú ellen- támadását. (MTI) A fantázia szüleményei Szovjet veszély kacsáját tálalják az amerikai lapok Anatoli} Kraszikov, a TASZSZ politikai hírmagya­rázója írja: A Washington Post szerdán olvasói elé tárta legújabb „szenzációját”. A lap szerint a Carter-kormányzat gyöke­resen megváltoztatná katonai stratégiáját abban az esetben, ha Európában valamiféle fegyveres konfliktus robbanna ki. Ha hihetünk a lapnak, Brzezinski, Carter nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, az el­nökkel július 28—29-én Wa­shingtonban lezajlott meg­beszélések alkalmával azt ja­vasolta, hogy „szovjet táma­dás esetén” a NATO-országok „engedjék” át a Szovjetunió­nak Nyugat-Európa egy ré­szét, s így „állítsák szembe az agresszió politikai követ­kezményeivel”. Ugyancsak a Washington Post szerint a ja­vaslatot „nem ellenezték” a tanácskozás többi résztvevői sem — közöttük .volt Mondale altelnök, , Stansfield Turner, a CIA új igazgatója és más amerikai vezetők. Tehát az Egyesült Államok úgy döntött, hogy „átengedi” a Szovjetuniónak Nyugat-Eu­rópa egy részét. Sajnos, nem vettek figyelembe két „apró részletet”: azt, hogy ezek a területek nincsenek az Egye­sült Államok birtokában, és legfőképpen azt, hogy a Szovjetuniónak nincs szüksé­ge ilyen „adományokra” — megelégszik saját területével, másra nem tart igényt. Nyilvánvalóan nem tudhat­juk, hogy mivel foglalkoztak Washingtonban a július 28— 29-i megbeszéléseken. Köny- nyen lehetséges, hogy a Wa­shington Post „értesülései” csak a cikkíró fantáziájának szüleményei. Ennek ellenére meg kell kérdeznünk: vajon ki. és mi célból próbálja is­mét „felborzolni” az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seinek „idegeit” a „szovjet tá­madással” foglalkozó újabb koholmányokkal? Ugyancsak a „szovjet ve­szélyről” nyilatkozott a na­pokban San Franciscóban Harold Brown amerikai had­ügyminiszter. Kijelentette, hogy a Szovjetunió „szaka­datlanul növeli katonai ere­jét”, s ezzel „komoly fegy­verkezési versenyre kénysze­ríti az Egyesült Államokat”. Ügy mennek, hogy maradnak? Hadügyminisztert látogatás A szárazföldi csapatok visz­szavonása után az Egyesült Államok szükség esetén atom­fegyverrel is megvédi Dél- Koreát. Carter amerikai elnök a nyár elején nyilatkozott így és a közelmúltban hasonló szellemű levelet küldött had­ügyminiszterével a dél-koreai bábrezsim vezetőjéhez. Maga Harold Brown is Dél-Korea katonai erejének fokozásá­ról tárgyalt Szöulban, holott — legalábbis Washingtonban ezt közölték — látogatásának elsődleges célja az ott állo­másozó amerikai szárazföldi csapatok kivonása volt. A megbeszéléseken mind­össze 6000 katona távozását irányozták elő 1978 végéig, és ami még szembetűnőbb, el­határozták, hogy az amerikai hadsereg legharcképesebb egy­ségeként számon tartott 2. gyalogos hadosztály egészen a csapatkivonások befejezé­séig Dél-Koreában marad. Je­lenleg több mint 40 ezer ame­rikai katona tartózkodik Dél- Koreában, s ebből 33 ezer szárazföldi csapatoknál szol­gál. De ott állomásozik — mégpedig meghatározatlan ideig, ahogy maga Carter el­nök közölte — a hétezer fő­nyi légierő is, sőt ennek meg­erősítését napirendre is tűz­ték. A dél-koreai támaszpon­tokon elhelyezett, nukleáris robbanófejekkel is ellátott föld—föld rakéták sorsát még csak meg sem említi az amerikai hadügyminiszter tárgyalásairól kiadott köz­lemény. pedig az Egyesült Államok dél-koreai bázisaira 680 különböző típusú atom­fegyvert telepített. Carter még a választási kampány idején vetette fel a Dél-Koreában állomásozó amerikai szárazföldi csapa­tok visszavonását. Kijelenté­sével akkor elsősorban Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor idegeit borzolta fel. És tegyük mindjárt hozzá, okkal. A szö­uli rezsim titkosszolgálata közvetítésével a 70-es évek elejétől dollármilliókat for­dított amerikai politikusok megvesztegetésére, hogy ezzel garantálja a Dél-Korea szá­mára kedvező politikai, gaz­dasági és katonai döntéseket Washingtonban. A megveszte­getés eredményesnek bizo­nyult, az Egyesült Államok egyszer sem emelt szót a Pák Csöng Hi-rezsim jogellenes terrorja ellen, még az embe­ri jogokra igen „kényes” Car­ter elnök sem. A botrányban, amelyet a Watergate példá­ján csak K»reagate-ként em­legetnek, több mint 90 volt, vagy még jelenleg is tevé­kenykedő képviselő, szenátor és magas rangú kormány- tisztviselő „érdekelt”. A most folyó vizsgálat azonban — ami a felelősségre vonást illeti, — nem sok jóval ke­csegtet. Módosított ígéret A viharossá váló Koreagate ellenére Carter már nem sokkal a választások után módosította korábbi csapat­visszavonási ígéretét, és azt mondta, hogy a kérdés eldönté­sére csak Japán és Dél-Korea bevonásával kerülhet sor. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai hadügyminiszter út­ja Szöulból egyenesen Tokió­ba vezetett. Harold Brown itt is biztosította a magas ran­gú katonai vezetőket, hogy „az Egyesült Államok a szá­razföldi csapatok tervezett visszavonása után is kelet­ázsiai hatalom akar marad­ni”. És az sem titok, hogy Washington ázsiai és csendes­óceáni terveiben egyre na­gyobb ‘szerepet szán Tokió­nak, Dél-Koreát pedig Japán „előretolt védvonalának” te­kinti. A fegyverkezés fokozására, a dél-koreai diktatúra fenn­tartására ’„egy esetleges észa­ki támadás” hamis ürügye szolgál. Pedig ha egybevetjük a két országrész katonai ere­jét, a számok éppen ellenkező irányból jelzik a veszélyt. Dél-Korea (most nem számít­juk a rendelkezésére álló amerikai katonai erőt) a vi­lág ötödik legnagyobb — 630 ezer főnyi — hadseregét épí­tette ki. És ez nyugati adatok szerint 160 ezer katonával több mint amennyi a KNDK fegyveres erőinek ál­lománya. A Brown által be­ígért újabb dollármilliárdok és amerikai fegyverek, köztük F—16-os korszerű vadászbom­bázók csak fokozzák a ve­szélyt. A koreai kérdés több mint két évtizede a világpolitika egyik megoldatlan problémá­ja. Az 1953 júliusában meg­kötött fegyverszüneti egyez­mény értelmében már akkor — három hónapon belül — meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat az ENSZ-lobo- gó alatt Szöul oldalán beavat­kozott 16 tőkésállam, köztük az Egyesült Államok csapa­tainak kivonásáról Dél-Kore- ából és a rendezésről. A KNDK számtalan kezdemé­nyezést tett a párbeszédre, az Egyesült Államokkal való bé­keszerződés megkötésére és a kettészakított ország békés, külső beavatkozástól mentes egyesítésére. És hogy eddig hiába, az a Pák Csöng Hi- rezsimen és Washingtonon múlott. Kocsi Margit 2 NÓGRAD - 1977. augusztus 4., csütörtök J Meghalt Makariosz Szerdán haj­nalban, közép­európai idő sze­rint 4 óra 15 perckor, Nicosiá­ban szívinfark­tus következté­ben elhunyt Ma­kariosz érsek, a Ciprusi Köztár­saság elnöke. Ma­kariosz, aki au­gusztus 13-án töl­tötte volna be 64. életévét, az esti órákban szen­vedte él 4 hóna­pon belül máso­dik szívrohamát. Makariosz 1960 óta, a sziget- ország függet­lensége óta volt a Ciprusi Köztár­saság államfője. Az alkotmány ér­telmében az ál­lamelnöki tiszt­séget az elnök ha­lála után a par­lament elnöke ve­szi át. Ennek megfelelően az új köztársa- nélkül küzdött Ciprus állam­sági elnök megválasztásáig egységének helyreállításáért, Szpirosz Kiprianu, a demok- el nem kötelezett politikájáért rata párt elnöke fogja betol- a ciprusi menekültek hazaté- teni az államfői tisztséget. réséért, a szigeten tartózkodó Kiprianu —, aki egyébként idegen csapatok kivonásáért, néhány hete maga is gjíen- A Nicosiában szerda reggel gélkedik — elnökölt a cipru- kiadott orvosi közlemény sze- si minisztertanács szerdára rint Makariosz érseken kedd virradóra összehívott rend- este, helyi idő szerint 22 óra­kívüli ülésén, amikor Maka- kor mutatkoztak a súlyos riosz már haldoklóit. szívroham első jelei. Athén­Makariosz 1913-ban szüle- bői az éjszaka a görög köz­tett a ciprusi Paphosz körze- társasági elnök különrepülő- tében, paraszti családban, gépén neves szívspecialista 1948-ban nyérte el a metro- utazott Nicosiába, hogy gyó- polita címet, két évvel ké- gyítással kísérletezzék, de sőbb pedig Ciprus érsekévé megérkezése után 90 perccel választották. Makariosz veze- Makariosz meghalt, tő szerepet töltött be a brit A ciprusi és a görögorszá- gyarmati uralom alatt a szi- gi rádióadók szerda reggel get nemzeti függetlenségi óta gyászzenét sugároznak a mozgalmában. ciprusi rádió bejelentette, A görögországi katonai dik- hogy a kormány szerda dél- tatúra idején több ízben ki- előtt újabb rendkívüli ülést Béreltek meg merényletet el- tart, s lehetséges hogy ezen lene. Az első merénylet 1970. az ülésen döntenek az el- májusában történt —, amikor nökválasztás időpontjáról, helikopterét lelőtték — az A ciprusi kormány 40 na- utolsó pedig 1974. július 15- pos gyászt rendelt el a zász- én, amikor ciprusi jobboldali lókat félárbocra bocsátották, szélsőségesek és görög katona- A gyászszertartások végezté- tisztek athéni sugallatra ál- ig a kormányhivatalok zárva lamcsínyt hajtottak végre tartanak. Makariosz elnök Cipruson. ’ gyászszertartása jövő hétfőn Ekkor az államfő átmeneti- lesz a Nicosia egyik külváro- leg külföldre menekült. A sában álló Palluriotissza jobboldali puccsot követően a templomban és még ugyan­szigetország területére török ezen a napon a Troodos hegy­csapatok hatoltak, • s azóta ség közelében fekvő Kykkó- Ciprus 37 százaléka áll ide- ban temetik el, abban a mö­gen .megszállás alatt. nostorban, amelyben papnö­A Ciprus elleni invázió kö- vendék korában élt. vetkezményeként Athénben Kedden nagy tömeg kezdte összeomlott a görög katonai meg az elvonulást Makariosz diktatúra, s az érsek 1974. de- ravatala előtt, amelyet a ni- cemberében visszatérhetett cosai Szent János-székesegy- Nicosiába. Azóta 3 éven át, házban állítottak fel. egészen haláláig megszakítás (MTI) Találkozó az Uszty-Ilimszkben dolgozó fiatalokkal Baráti találkozón köszöntőt- ségét a KISZ vezetői, vala- te a KISZ központi bizottsága mennyi KISZ-tag, s a. magyar az Uszty-Ilimszkben dolgozó dolgozók a kezdettől fogva Kun Béla ifjúsági építőbri- figyelemmel kísérik- A táVol­gádnak a termelésben és a ban dolgozó magyar fiatalok mozgalmi munkában élenjáró becsülettel helytállnak, tel- vezetőit, tagjait szerdán a jesítik kötelességüket példa- Hotel Ifjúságban- mutatóan képviselve a ma­A Szibériában dolgozó fia- gyár ifjúkommunistákat. Az tál magyar szakmunkások, be- uszty-ilimszki cellulózkombi- tonozók, kőművesek egy esz- nét építése az internaciona- tendő kintiét után jelenleg lizmus iskolája, amelyben az szabadságukat töltik itthon- A őszinte, megbonthatatlan ba- találkozó résztvevőit Borbély rátság fejeződik ki — mond- Gábor, a KISZ központi bi- ta Borbély Gábor, majd to- zottságának titkára üdvözölte, vábbi sikereket kívánt a fia- Egyebek közt beszélt arról, taloknak felelősségteljes meg- hogy a 300 tagú Kun Béla bízatásuk teljesítéséhez, ifjúsági építőbrigád tevékeny- (MTI) Nincs szavatolva a portugál demokrácia Alvaro Cunhal a Portugál Kommunista Párt főtitkára pártja legutóbbi plenáris ülé­sének határozataival foglalko­zott kedden este, a lisszaboni sportpalotában több mint tíz­ezres nagygyűlésen. A Portugál Kommunista Párt főtitkára elmondotta: a jelenlegi portugál kormány és parlament nincs abban a helyzetben, hogy szavatolja az országban kialakult de­mokratikus folyamat fejlődé­sét. Erről tanúskodik több, a közelmúltban a parlamenti többséggel jóváhagyott tör­vény, egyebek között az agrár­reform módosítása, amely kétségbevonja a portugál nép jelentős foradalmi vívmánya­it. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma a portugál demokrá­cia védelmében javasolta a parlament feloszlatását új vá­lasztások kiírását. — mon­dotta végezetül Alvaro Cu­nhal- (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom