Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Beszélgetés Nádor Györggyel, az A1B titkárával f 1971. szeptemberében új törvényt hozott az országgyűlés: az Ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mindaz, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását kormányszinten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bizottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÁIB-nak napjainkban. arról Nádor György- gyel, a Bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami fa magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, nem kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. Hiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvényeket pedig az országgyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyzetét, lehetőségeit, azok figyelembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és azok végrehajtását koordináljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott, Nádor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeivel törődik. A minisztériumi bizottságokon, mint központi szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szervezetek is működnek. Ezeket minden megyei, városi és helyi tanácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak a vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. 1 - Mi a feladatuk jelenleg fezeknek a központi és helyi szervezeteknek? ' — Tulajdonképpen minden, fami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÄIB útmutatása alapján minden oktatást nem érintő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megteszik az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését, az ifjúságnak a közéletben való fokozott részvételét segítő feltételeket. Fejtse ki kérem ezt részletesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanulásban, szakmaválasztásban elvileg korlátlanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatalember, gondolok itt arra, hogy nem lehet egyenlőség- jelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta. hogy erejével megteremtse azokat a feltételeket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok. — Mivel foglalkozik még az Á1B a fent említetteken kívül? Hiszen a fiatalok élete sem kizárólag a tanulásból, a munkából áll? — Jogszabályokat alkotunk a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének elősegítésére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megteremtésére és a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztésére is. Foglalkozunk a fiatalok önálló életkörülményeinek kialakításával, a családalapítás gondjával, pályaválasztási feltételeik szélesítésével, javításával. de a lakásgondjaikkal is, a gyermekgondozási feltételek megteremtésével, a családi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a központi ifjúsági alapot, ami az ifjúságpolitikai célkitűzések részbeni megvalósítását szolgálja. Ennek az összege meghaladja az évi egymilliárd forintot. — Konkrétan mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volumenű dólgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre: a fiatalok üdültetésére, a tanulóifjúság kedvezményes étkeztetésére vagy a lakás-használatbavételi kedvezményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulásának támogatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági létesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények haj Igatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendszeres ösztöndíj, vagy szociális támogatásban Hogy minél több munkás- és parasztfiatal tanulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra ingyenes előkészítő tanfolyamokat. táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Új formája az ösztöndíjrendszerek a középiskolai ösztöndíj. Tizenötezer fizikai dolgozó gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösztöndíjának, kollégiumi ellátásának, betegségi biztosításának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy elegendő az ÁIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordítható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondját segítő problémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjúsági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. A vállalatolt, termelőszövetkezetek gazdasági vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reális kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiataljaikra, mert olyan munkahelyet keresnek maguknak, ahol igényeiknek megfelelően kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak. Ma már minden józan vezető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nemzedék, hiszen új munkaerőt csak onnan nyerhetnek. — Milyen fórumokon nyilváníthatják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javaslatot a gazdasági munka javítása érdekében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket kétévenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, es több mint 200 ezren szólaltak fel körülményeiknek javítása érdekében. — Minden gazdasági egységben kötelesek a vezetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igényekből születő gondokat. — Melyek azok a főbb kérdések, amelyek a parlamenteken elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szóltak a fiatalok. Újabb igények érkeztek a munkahelyi kulturálódási lehetőségek bővítésére, a továbbtanulási adottságok fejlesztésére. — Ezek a parlamentek a fiatalok közéleti tevékenységét erősítik. Milyen szerepet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi, szervezetek apparátusában? — Áz országgyűlésnek jelenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok között a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztségviselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gondoskodást. törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több mint 20 millió munkaórát dolgoztak Önkéntes társadalmi munkában. — Köszönjük a beszélgetést M. M. Cserháiaur&ny, Barrel, Sssanda Emelkedett a juhállomány, nincs szakmunkás A juhtenyésztés helyzetéről, a fejlesztési feladatok teljesítéséről szereztek tapasztalatokat a cserhátsurányi, berce- li és a szandai termelőszövetkezetben a balassagyarmati járási-városi NEB népi ellenőrei. Általános tapasztalatként állapították meg, hogy a juhászotok szerepe dinamikusan emelkedő. A szandai tsz-ben 1971-ben például az ágazat részesedése a termelési értékből 2,3 százalék volt, tavaly piár 12,4 százalékra növekedett. Cserhátsurányban, és Bercelen a juhállomány az elmúlt öt esztendő alatt 25 százalékkal emelkedett. Szan- dára ez nem jellemző, mert elsősorban a kiöregedett anyaállomány felfrissítését, cseréjét tűzték célul, s ez a másik két tsz-ben továbbra is folyamatos feladatot jelent. Rapszodikusak a szaporulati mutatók, évenként változnak, s a vizsgált időszakban 62 és 140 szállók között hullámzottak. Az utódok egy részét visszahagyják a közös gazdaságok, mert az anyaállomány gyarapítása ezt indokolja. A népi ellenőrök káros jelenségre hívták fel a figyelmet. A jövedelmezőség nagyfokú Ingadozásának oká, hogy a gazdaságok az értékesítés emelésére, a pillanatnyi előnyökre törekszenek, s bár megfogalmazzák az anyaállomány fejlesztését, a tenyésztési munkában következetlenségek tapasztalhatók. A három termelőszövetkezet a juhtenyésztés fejlesztésere az elmúlt években több mint négy és fél millió forintot költött. Szandán két új hodály létesült, és korszerűsítettek négy régebbi épületet. A berceli termelőszövetkezet négyszáz férőhelyes ho- dályt újított fel, Cserhátsurányban és Bercelen a rendeltetésszerűen használt épületek száma, befogadóképessége nem változott, S'.andán viszont 1200-zal több lett a férőhely. A juhállomány és a szoporulat elhelyezésére a cserhátsurányi tsz-ben két sertésfiaztatót is hasznainak, a szandai közös gazdaságban pedig szarvasmarha-istállókat vesznek igénybe. Az ágazatban dolgozók száma az állomány gyarapodásával párhuzamosan nőtt, de elszomorító, hogy köztük egyetlen egy juhász sem rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. A vizsgálat kitért a juhá- szatok jövedelmezőségére is. Az egy anyajuhra íutó árbevétel 1971-hez képest 87 százalékkal emelkedett. A három tsz-ben a jövedelmezőség szempontjából kedvezően alakult az állományok összetétele, de ennek következménye, hogy az elkövetkező években a tömegesen jelentkező selejtezések miatt csökken majd a nyereség, amit tetéz az aránylag alacsony báiány- szaporulat is. A termelőszövetkezetek középtávú terveit az egyesülések következtében átértékelték. Ennek alapján mérsékeltebb létszámnövekedést irányoztak elő, az anyajuhok száma 1980-ra a három gazdaságban a hatezer darabot éri ei. A férőhely bővítése érdekében új hodályt építenek Cserhátsurányban. Bercelen egy elavult épület felújításáról döntöttek. A juhtenyésztés és -tartás fejlesztése és a jövedelmezőség fokozása érdekében a tsz-ek tagjai a járásban létrejött. juhtórsuiásnak. A társulás jelenleg állóvízre hasonlít, hiszen a szakosodási elképzelések kivitelezése pénz hiányában várat magára. Több autó és háztartási gép — több javítás Statisztika a szolgáltatásokról A tartós fogyasztási cikkek, a komfortosabb lakások arányának növekedése, a több szabad idő, a turizmus kiszélesedése — mind olyan tényező, ami nemcsak az életszínvonal emelkedését mutatja, hanem jelzi a szolgáltatási Igényeket is. Ezek teljesítéséről sok érdekes adatot sorakoztat fel a KSH legújabb statisztikai évkönyve. A statisztikai adatokból kitűnik, hegy az ezer lakosonként számított személygépkocsik száma 1970. és 1975. között 23,3-ról 54,9-re növekedett, a múlt évben pedig 61- re. Ugyanakkor az autótulajdonosok részére nyújtott szolgáltatásként a javítóüzemek és szervizek 1970-ben 421, 1975-ben 1185 és tavaly 1412 millió forint értékű munkát végeztek el. A járműtulajdonosok Összetételének változását és érdeklődésének módosulását mutatja, hogy amíg 1960. és 1975. köSzívesen vásárolják a rétságiak a hanglemezeket. Egyaránt kedveltek a klasszikus és szórakoztató zenei felvételek, mostanság pedig a Metronóm ’77 táncdalverseny slágereit keresik az ÁFÉSZ könyvesboltjában. Érdekesség, hogy eddig félezer fogyott el, s főleg az Illés-együttes, Kotona Klári, Ihász Gábor felvételeit keresték. — kj — zött folyamatosan emelkedett a motorkerékpárok, mopedek és robogók száma, a múlt évben már fordult a helyzet, s a kétkerekű motoros járművek száma az ezer lakosonkénti 68,3-ról 68-ra mérséklődött. Ennél is szemléltetőbb változást jelez a motorkerékpárok javítási és karbantartási munkálatainak visszaesése, mert tavaly az előző évi 62 millió helyett már csak 58 millió forint volt ezek értéke. A tulajdonosok egy része valószínűleg gépkocsival váltotta fel elavult motorját. Az elektromos háztartási gépek csoportját vizsgálva: tavaly ezer lakos közül 239 rendelkezett hűtőszekrénnyel, 235 mosógéppel, 168 porszívóval és 10 padlókefélő géppel. 1970. óta a hűtőszekrények száma több mint kétszeresére emelkedett, bővült — bár a korábbinál mérsékeltebb ütemben — a mosógépek és a porszívó gépek állománya, de minden bizonnyal a szőnyeg- padló és parkettlakk térhódításának hatására — 35 százalékkal csökkent a palókefé- 15 gépek száma. Az elektromos háztartási gépek lavításában egyértelmű a fejlődés: aCEL- KA, a különböző javitószövet- kezetek és a kisiparosok a múlt évben már 302 millió forint értékű munkát végeztek, 84 millió forint értékűvel többet .mint 1970-ben. Ugyanebben 'az időszakban a híradástechnikai cikkek javításának értéke 322 millióról 507, a mosás-kelmefestés és vegy- tisztításé 269-ről 370. az építőipari javító-karbantartó szolgáltatásé pedig 1319-ről 1956 millió forintra emelkedett. A múlt évben tovább csökkent a méret utáni cipőké- szítés, amelynek énéke 77 millió forint volt, 28 millióval kevesebb mint 1970-oen, némileg emelkedett a mérték után készített ruházati termékek aránya, de átmeneti visszaesés után növekedett az / érdeklődés a ruhajavííás iránt is. A különböző szolgáltatások közül a legtöbbet, személyenként 185 forinrot fizettünk tavaly építőipari javításokért és Karbantartó munkákért. 133 forintot személygépkocsi-javításért és karbantartásért, 113 forintot pedig szépségápolásért és fodrászat! munkákért. A múlt évben végeredményben 10 milliárd 817 millió forint értékű szogláltatásban részesültünk, ami csaknem 3 milliárd forinttal haladja meg az 1970. évit. Piaci igényekhez igazodva Üj gyártmányok Romhányban I A romhányi Építési Keró- miagyár termékei már eddig is jelentős sikereket értek el bel- és külföldön egyaránt. Az utóbbi hónapokban megnövekedett igények kielégítése s a piac követelményeihez való igazodás érdekében, az utóbbi hónapokban, több új termék gyártását kezdték meg. Az eddigi egy helyett megkezdték a többrétegű mázzal bevont csempék előállítását, s hozzákezdtek az úgynevezett reaktívpasztás burkolólapok gyártásához is. A plasztikai hatást kiváltó, gazdag színválasztékkal rendelkező termékeket a közelmúltban megtartott, miskolci helyiipari vásáron már bemutatták, s ebben a negyedévben nagyobb mennyiséget juttatnak el a vásárlóközönséghez. A gyár tervezői a hagyományos egyszínnyomásra alkalmas gépek közül néhányat több szín egyidejű alapanyagra vitelére is alkalmassá tettek. A megnövekedett keresletet bizonyítja, hogy az így készült csempékből csupán az utóbbi két hónap alatt több mint 44 ezer négyzetméternyit adtak át a megrendelőknek. A falburkoló lapok mellett az immáron hazánkban is egyre inkább kedvelt padlóburkoló lapok kivitelezését is korszerűsítik. Már folyik a vulkáni-üveg alapanyagú, mázli csempék gyártása, anv a termékeknek kerámiajelleget ad, s emellett rátértek a reliefhatást kiváltó, a saját anyagából mintázott csempék gyártására is. NOGRÄD — 1977. augusztus 26., péntek 5
