Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-26 / 200. szám

A BQ. évforduló tisztelőiére f At. 1977-es brigádmozga- Jomnak nagy lendületet adott a NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére indított csepeli fel­hívás. A VEGYÉP3ZER sal­gótarjáni gyárában 29 szocia- listk brigád csatlakozott a kezdeményezéshez. Az éves vállaláson túlmenően termelé­si, kulturális és sportfel­ajánlásokat tettek a kollektí­vák. A brigádok önértékelé­sük alapján időarányosan tel­jesítették feladataikat. A ke­leti termékvezeték — amely az olajprogramhoz szervesen kapcsolódik — alkatrészei­nek elkészítése már megtör­tént. Ezenkívül jelentős pót- vállalást tettek a paksi atom­erőműhöz készülő berendezé­sek gyártására és mind.Két esetben határidő előtt szállí­tottak. A féléves értékelés alapján kitűnő eredményt értek el a Május 9. Szocialista Brigád tagjai. A 114 százalékos terv­teljesítés nem mindennapi a gyárban. Képünkön Klagy- Vik József lakatos a triookémiai reaktort munkálja meg. A másik kiemelkedő teljesít ményt nyújtó kollektíva a Május 1. Szocialista Brigád. A horpácsi gyermekintéz­ményt patronáló tagok összesen 160 óra társadalmi mun­kát teljesítettek, melynek során játékokat készíveltek a gyermekeknek. Képünkön Kciecsényi Vencel brigád vezető nagynyomású tartály csavarjait esztergálja. — fodor — 7 él re kész ülőd ve Ebben az évben, az elmúlt év időszakos ellátási nehézsé­gei után. újra kedvező a tü­zelőanyag-ellátás. Van ele­gendő fa, szén, brikett, olaj jelenleg is, és rendkívül ,iól sikerült a megyében a ked­vezményes tüzelőanyag-vá- sárlási akció. S. hogy szén­hiány sem lesz, bizonyítja: a salgótarjáni TÜZÉP-le'epen, mint°gv kétszáz vagonnyi szén vár kiszállításra. Idén maradéktalanul 1ud- ták biztosítani a megye lakos­ságának propán-bulángázzal és fűtőolajjal történő ellátá­sát, s várhatóan fennakadás a még hátralevő hónapokban sem lesz. Egyébként 1977-ben Nógrád megye településeinek kilencven százalékában már helyben jutottak hozzá a vásárlók a PB-gázhoz, nyolc­van százalékában pedig a fű­tőolajhoz. Pilóták Szibéria fölött A Szovjetunióban egyre növekszik a repülés jelentő­sége. A IX ötéves terv ide­jén — 1971—75 között — az Aeroflot járatainak együttes hossza elérte a 800 000 kilo­métert; több mint 3500 vá­rost és települést kötött ösz- sze a légi forgalom. Mintegy 430 millió utast és 11 millió tonna árut fuvaroztak repü­lőgéppel. A mostani — X. ötéves tervben — 555 millió utas és 12 millió tonna te- heráru elszállítására készül­tek fel. A polgári repülésnek kü­lönösen nagy szerepe van a távoli — helyenként még ismeretlen — vidékek: a Távol-Észak és Távol-Kelet, a kies szibériai területek meghódításában. Pilóták őrzik az erdőket a tűzvészektől, keresik a hal­rajokat. vezetik a hajókara­vánokat a Jeges-tengeren, és segítenek a bonyolult ma­gasszereléseken. A repülők derítették fel Szibériában a legnagyobb kőolaj- és föld­gázlelő helyeket, segítettek több ezer kilométer csőveze­téket és elektromos távveze.- téket lerakni., Az Aeroflot csaknem 100 helikopterrel és repülőgéppel vett részt az Alekszandrovszkoje—Anzse- ro—Szudzsenszk, Uszty—Bá­lik—Almetyevszk olajvezeté­kek kiépítésében. A repülők kivették a részüket a Szibé­ria—Moszkva gázvezeték épí­téséből is. Rendszerint a légi járatok előzik meg a vasutak és a közutak kiépítését, az épít­kezés előkészítését. A X. ötéves tervben kezdték el az évszázad legnagyobb építke­zését, a Bajkál—Amur vas­útvonalon. A munka meg­kezdése előtt több tucat re­pülőgépet és helikoptert küldtek ide. A repülők tö­viről hegyire felderítették a terepet a Bajkál-tó és Kom- szomolszk-na—Amuré között. Azután a geológusok és a ku­tatók érkeztek a gépekkel. Először az útvonal területét fényképezték le, majd légi hidat létesítettek, amelyen keresztül áramlott az építő- -> anyag, a gépi felszerelés és az utasok tömege. Csupán 1975-ben a BAM körzetébe 60 ezer utast és 30 ezer ton­na különféle árut szállítot­tak a repülők. Tavaly a vas­útvonal mentén 26 különböző teljesítményű és rendeltetésű helikopter, továbbá AN—2-es, JAK—40-es és ANT—26-os repülőgépek teljesítettek szolgálatot. A Bajkál—Amur vasútvo­nalon végezték el az MI— LÓK „repülő daru” kipróbá­lását is. Ezeket a helikopte­reket speciális, a légi szere­léshez alkalmas kabinokkal szerelték fel. Eddig a gáz-és Olajvezetékek szerelésénél szolgáltak. De a vasútépítés előrehaladtával a távtartók szállítását és felállítását vég­ezik majd. Javult a táppénzes helyzet, de... lovábbi intézkedésekre van szükség A megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóság közelmúltban közzétett jelentése megállapít­ja: 1977. első fél évében, az előző év hasonló időszakához viszonyítva egy tized százalék­kal csökkent a megye táppén­zes arányszáma, s ez megegye­zik az országos mutatóval. Eszerint az idei első hat hó­nap alatt a megyében vala­mivel több mint 690 ezer volt a táppénzes napok száma, s az átlagos táppénzes létszám meg­haladta a 4500-at. Néhány üzemben — mint például a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyárában, az MKM balassagyarmati kábelgyárá­ban, a Pestvidéki Kőbánya Vállalatnál, valamint a salgó­tarjáni Ruhagyárban, jelentő­sen csökkent a táppénzesek arányszáma, de a még jelen­tősebb létszámot foglalkoztató vállalatoknál, intézmények­ben alig volt tapasztalható ja­vulás. Sőt: az egészségügyi in­tézményekben, a pedagógus­dolgozóknál, valamint a köz- szolgálati alkalmazottak köré­ben számottevően nőtt a táp­pénzesek arányszáma, s még mindig igen magas a keres­kedelemben és a mezőgazda­ságban dolgozóknál is. Ennek következménye — az egytizedes csökkenés ellené­re —, hogy az első fél évben a megyében 55 millió 250 ezer forintot, 250 ezerrel többet fi­zettek ki táppénzes költség cí­mén, mint 1976. hasonló idő­szaka alatt. Ezen felül 746 ezer forintot tett ki a válla­latokat terhelő egy-három napi táppénzköltség. A múlt évinél csaknem egymillióval nagyobb növekedés azonban csak rész­ben magyarázható a munkabé­rek emelkedésivel... 1977. első fél évében — az előző év hasohló időszaki 30 ezer 390-nel szemben mind­össze 29 ezer 100 Volt az üze­mi baleseti napok száma. De annak ellenére, hogy csökke­nésről van szó, a vállalatok az óvórendszabályok megsze­gése címén múlt év júliusától ez év júliusáig több mint hatmillió forintot fizettek ki — nyereségrésze­sedésük terhére. A Társadalombiztosítási Igazgatóság külön foglalkozott a gyermekápolásra fordított táppénzek alakulásával. Ennek elemzésekor megállapították: fél év alatt a vállalatok 746 ezer forintot, az igazgatóság 55 millió 210 . ezer forintot fize­tett az e célra fordítható ke­retből. Az adatok szerint a táppén­zesek aránya csak néhány üzemben emelkedett: az előző évihez viszonyítva a Váci Kö­töttárugyár pásztói üzemében, öt, az Ötvözetgyárban, a Ganz- MÁVAG mátranováki gyár­egységében, valamint a FŰ- TÖBÉR nagybátonyi gyárában négy-négy tizeddel. Sajnálatos azonban, hogy az üzemi bal­eseti napok száma az összes táppénzes nap számához vi­szonyítva jelentősen megnöve­kedett a síküveggyárban, a BRG salgótarjáni gyárában, valamint a Ganz-MÁVAG mát­ranováki gyáregységében. E té­ren javulás mutatkozott - a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, a VEGYÉP- SZER-nél, valamint a nagybá­tonyi FÜTÖBER-nél. A jelentés szakszervezetek­re is lebontottan foglalkozik a megye táppénzes helyzeté­nek alakulásával. Ennek alap­ján 5 tizedes emelkedés mu­tatkozik az egészségügyi, há­rom a pedagógusok, és ugyan­ennyi a közalkalmazottak szakszervezetéhez tartozóknál, míg a táppénzesek aránya a vegyiipari szakszervezethez tartozóknál tiz.enhárom tized­del, a ruházati ipariaknál pe­dig nyolc tizeddel csökkent. Az eredmények ellenére —■ miként az néhány számadatból is kitűnik — további intézke­désekre van szükség. Hiszen a táppénzes állomány csökkené­se vagy növekedése nem csu­pán az egészségügyi dolgozó­kon — főként a táppénzes ál­lományba vételié jogosult or­vosokon — s nem is a szak- szervezetek neveléssel, ellenőr­zéssel megbízott munkatársain múlik.... Valóra vált ígéretek... Habár a naptár szerint még nyár van, mégis az utcán csí­pős szél vágott az arcomba. A gyár udvarán felkavarva a port nyargalt végig, míg út­ját nem állta egy magas épü­letfal. Azon megtörve megfor­dult, és ismét támadott. Szin­te menekültem a csarnokba, a kemencék remegő melegébe. Az üvegfúvók szájukhoz emelve a csövet, pillanatok alatt mesterien formálták az izzó üveggömböt. Ök nem érez­ték a kinti hűvöst. Arcukról, hátukról csörgött a veríték. A munkában szünetet csak egy korty szódavíz megivásáig tar­tottak, mert mint mondták, az üveget nem lehet megváratni. X Több mint másfél hónappal ezelőtt zajlottak le a salgótar­jáni öblösüveggyárban a ter­melési tanácskozások. Az üze­mi demokrácia legmagasabb fórumán mondhatták el véle­ményeiket, javaslataikat, ta­pasztalataikat és gondjaikat a dolgozók. Az elhangzott észre­vételekre helyben, vagy egy hónapon belül írásban kötele­sek válaszolni az illetékes ve­zetők. Mi is történt az eltelt idő­ben? — erre kerestem választ az E kemence üzemvezetőjé­nél, Bata Jenőnél. — Negyedévenként megtar­tott termelési tanácskozásokon olyan kérdések kerülnek fel­színre, melyeket mi, vezetők nem mindig veszünk észre. A megvalósítás eredménye a mindennapi munkában látha­tó. Így a 076-os burához, va­lamint az 500 grammos rázó­hengerhez új formát kértek a dolgozók, melyek már elké­szültek, üzemelnek. Csökkent a selejt és pontosabbak lettek a méretek. Jónás József a cserépfelön- tözést kifogásolta, mivel ez addig a csarnokban történt, és túl poros volt, szennyezte a levegőt. Ezt ma már a szabad­ban végzik, és a kész csere­pet targoncával szállítjuk a kemencékhez. Simkó Ferenc és Viczián Vilmos a fűrész­áruk naprakész feldolgozását kérték, mivel annak hiánya a termelés folyamatosságát hát­ráltatta. Sándor Barna az 1000 grammos mérőhengerekhez új körégőt javasolt. A gondokat napokon belül orvosoltuk. A nagy melegben szükség van a szódavízre, melyet mű­szakváltáskor nem tudtunk mindig biztosítani. Sebó Já- nosné szocialista brigádtag jo­gosan kifogásolta ezt. Most már mindig teli palackok vár­ják a dolgozókat. A lüszterező gépen dolgozó Farkas András, mivel géphiba esetén önhibá­jukon kívül, az állásidő mi- ,att csökken a termelés, kérte ez ne érintse őket károsan. Úgy döntöttünk, hogy ilyen esetben teljesítménybérben si­ma világítási búrákat készíte­nek, így hónap végén nem'lesz kevesebb pénz a borítékban — válaszolt az üzem vezetője. A legutóbbi termelési ta­nácskozáson ismét szóba ke­rült a szabad szombat, mivel a kemence mellett dolgozók ed- dik hiába kérték. Hosszas hu­zavona után ez is megoldódott. Minden második szombat sza­bad. Termeléskiesést okozott a Dánia pattantó gépek nem fo­lyamatos karbantartása, erről szólt Katkó József bankafúró. — Szinte egyik napról a má­sikra megszűntek a hibák. A csapágyak a forgórészeknél nem „állnak be” és nincs egy­két órás kiesés — mondta. A formahűtőnél a ventillá­tor meleg levegőt fúj — kezd­te Godó József szocialista bri­gádtag szóltam, hogy ez lassítja és nehezíti a munkán­kat. Akkor nem kaptam rög­tön választ, csak ígéretet, hogy megvizsgálják. Azóta hivatalo­san is értesítettek, hogy a trhk-nál dolgozó szakemberek javaslatokat készítenek. Re­mélem, nem csak papíron... Kalocsai Dezső árubehordő kifogásolta: sok a munka és kevés ar pénz. Mi változott az­óta? — Megkaptunk a délutáni húszszázalékos és az éjszakai negyvenszázalékos műszakpól- lékot, valamint a tízszázalé­kos bérfejlesztést. A fizetések átlagosan ezer—ezerötszáz fo­rinttal emelkedtek. Nem száll­tak el a levegőben a szavak, megtartották ígéretüket a ve­zetők a tanácskozások után — mondta. De nemcsak negyedévenként egyszer vannak gondok, prob­lémák. Nap mint nap akadnak megoldásra váró feladatok, tennivalók. — Műszakonként többször kopogtatnak az ajtón: ezt vagy azt kellene kijavítani — vette át a szót ismét az üzemveze­tő. Ha nem is kerülnek papír­ra ezek a kérések, de legtöbb­ször megvalósulnak, és azt hi­szem, ez a fontos. — békési — Munkásőrök a ZIM-ben Ausztriai Kérdezték egyszer az egyik gyári munkásőrtől: hogyan lehet őket megkülönböztetni többi dolgozótársuktól — munka közben? Röviden vá­laszolt csak: „Sehogy”. Ugyanúgy dolgoznak, veszik ki részüket a termelőmunká­ból, mint rajtuk Kívül még sokan. S. hogy mégis vala­mivel többet tesznek — mert így igaz —? „Tesszük, mert vállaltuk” — felelte a má­sik megkérdezett mankásőr. Tények: jobban vigyáznak a társadalmi tulajdonra, na­gyobb gondot fordítanaK ön­maguk szakmai és politikai képzésére. És emellett még? Sokszor le kell mondaniuk a szabad szombat felkínálta pi­henésről, sőt gyakran az ün­nepnapok családdal együtt tölthető óráiról is. De teszik... A ZIM salgótarjáni gyára munkásőreinek 76 százaléka fizikai dolgozó, lakatosok, ön­tők, szerelők, betanított mun­kások. És még egy jellemző számadat: 95 százalékuk lag- ja valamilyen szocialista bri­gádnak, de sokan, mint pél- ,dául Bablena Ferenc, a GYGO dolgozója is. brigád- vezető. Többségük több mint tizenöt éve dolgozik a gyár­ban. A Téglái -családtól meg, vagy Andoréktól, lmrééklól, az apa és a fia is hosszú ide­je jár már be reggelenként, délutánonként a ZIM-be. Jellemző az is, hogy kö­zülük kilencen a pártbizott­ságnak, ketten a párt gyári végrehajtó bizottságának, hárman pedig pártalapszer- vezetek vezetőségének tagjai. S, hogy nemcsak effajta tár­sadalmi elkötelezettséget vál­lalnak, hanem társaiknál még tevékenyebben kiveszik ré­szüket az üzemi többletmun­kából, arra csak egy példa: a gyárban évente két alka­lommal megtartott kommu­nista műszakon kívül még kétszer, úgynevezett munkás- őr-műszakot szerveznek'. Ilyenkor közvetlenül a terme­lésben vesznek részt: segítik a sajtolást, a szereléseket. A ZIM munkásőreinek ma­gatartása mindenképpen pél­daadó. Erre törekszenek az elkövetkezendőkben is... M. I. üveg fest menyek Az ausztriai művészeti ku­tatóintézet vezetője részletes leltárt készített a középko­ri üvegfestményekről. Ki­derült, hogy Ausztriában több mint háromezer ilyen művé­szeti alkotás található. A sta­tisztika pontos elemzése ki­mutatja, hogy az üvegfesi- mény-művészet a XIV—XV. században érte el csúcspont­ját. Ebből az időszakból kö­zel másfél ezer üvegfestménj't őriznek Ausztriában, míg a XIII. századból 95 ilyen fest­mény, a XII. századból pedig csak egyetlen maradt fenn. Az üvegfestészet a XV. szá­zad után hanyatlásnak indult NÖGRÁD - 1977. augusztus 26., péntek 3 v I

Next

/
Oldalképek
Tartalom