Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesulj’etekí I MEGYEI TAN ACS LA PJ A XXXIII. ÉVF., 166. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. JÚLIUS 16., SZOMBAT Eső hátráltatja az aratást tes előtt Szurdokpüspökiben Az elmúlt napokban lehul­lott csapadék nem tett jót a kalászosoknak. A búza magas nedvességtartalma, a mély ta­laj akadályozta a kombájno- sokat a munkában. A megye mezőgazdasági üzemeiben a nehézségek ellenére igyekeznek a kenyérgabona betakarításá­val. A szurdokpüspöki termelő- szövetkezet elnöke, Fent Lajos arról számolt be, hogy a bú­za kilencvenöt százalékát már levágták. Félnapra való van hátra, de az ,eső miatt késle­kednek a befejezéssel. A csak­nem ötszáz hektáron termelt kenyérgabona átlagtermése biztató. A tervezett negyven­egy mázsa körüli a hozam. Az elmúlt napokban a mátra- mindszenti termelőszövetkezet kombájnjai is segédkeztek, de időközijén visszatértek saját termelőszövetkezetükbe, aho­vá a szurdokpüspöki kom­bájnok is követik őket. A kö­zös gazdaságból eddig 150 va­gon termést adtak át a Nóg- rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, va­gyis teljesítették szerződéses kötelezettségüket. Szurdokpüs­pökiben nagy figyelmet fordí­tanak az aratást követő mun­kálatokra is. A szalmalehúzást aKadályozza a kedvezőtlen idő­járás,* de a betakarított rep­ce és borsó területén — mint­egy kétszáz hektáron — már elvégezték a tarlóhántást is. Az ecsegi termelőszövetkezet­ből szintén kedvező hírek ér­keztek. Telek Sándor, a gaz­daság főkönyvelője elmondta, hogy a búza több mint fele már biztonságos helyre került. Eddig 14 kombájn vágta a ka­lászokat. Tegnapelőtt három géppel csökkent a számuk, mert az alsótoldi „vendég­kombájnok” hazatértek. Az ecsegi termelőszövetkezet szak­emberei 38 mázsás átlagter­méssel számoltak. A félidei eredmények azonban ennél jó­val magasabbak, meghaladják a negyvenhárom mázsát. A ga­bona jelentős nedvességtartal­ma miatt szünet nélkül üze­mel a közös gazdaság szárító­ja. Innen a termés a gabona­forgalmi vállalat pásztói át­vevőhelyére kerül. Eddig 130 vagon termést adtak át. Jól megszervezték a termés szál­lítását, hiszen a kombájnokat 12 vontató és két tehergépko­csi szolgálja ki. A nyári betakarítási mun­kát Ecsegen alkatrészellátási gondok nehezítik. Az anyagbe­szerző hiába járt az AGRO- KER megyei vállalatánál, a szomszédos termelőszövetke­zetekben, az SZK—4-es, SZK—5-ös típusú kombájnok­hoz nem kapott sebességváltó­házat. Nincs zavar a gabonaátve­vő helyeken. A megyei gabona­forgalmi vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, dr. Eszes József tájékoztatása szerint ed­dig csaknem nyolcszáz vagon gabonafélét vettek át. A hek­tolitersúly ugyan javult, de a szárítóberendezések nagy igénybevételnek vannak kité­ve, mert a búza nedvességtar­talma nem csökken. ^ Megyei konferencia előtt után a Vöröskereszt T A kongresszusi készülődés minden szervezet életében a mérlegkészítés, a tervezés, a számvetés és a felad atmegh a- tározások időszaka. Így van ez a magyar Vöröskeresztben is, amely V. kongresszusára készül. Tavasszal országszerte megrendezték a helyi taggyű­léseket, majd a járási, városi vezetőség- és küldöttválasztó konferenciákat, ahol érté­kelték a IV. kongresszus ói a végzett munkát és alapos kö­rültekintéssel megjelölték a következő időszak feladatait. Nógrád megyében május 28-án kezdődtek és június 25- en fejeződtek be a küldöttér­tekezletek. Jellemző volt a jó hangulat, a fegyelmezett szervezés és az aktivitás. A megyében összesen 832 kül­dött és 93 vendég részvételé­vel tanácskoztak a konferen­ciák. A Vöröskereszt-vezetősé­gek az előkészületek idősza­kában jelentős politikai és erkölcsi támogatást kaptak a járási, városi pártbizottságok­tól, de nagy érdeklődést ta­núsított a járási, városi kon­ferenciák iránt a megyei pártbizottság is. A pártbizott­ságok mellett ki kell emelni a városi tanácsok, a járási hivatalok képviselőinek rész­vételét, aktivitását. Reálisan értékelték a tanács és, a Vö­röskereszt kapcsolatát a tár­sadalom- és családpolitikai feladatok megvalósításában. h küldöttértekezleteken el­hangzott beszámolók politi­kai megalapozottsággal, reá­lis értékelést adtak a Vörös­kereszt társadalompolitikai feladatairól, a népesedéspoli­tikai határozat végrehajtásá­ról, s az ezzel kapcsolatos feladatokról. A beszámolók jól tükrözték a járások, vá­rosok sajátosságait, a Vörös- kereszt további tennivalóit. A balassagyarmati járásban a mezőgazdasági dolgozók kö­rében végzett nevelő munka és a környezetvédelem kapott nagy hangsúlyt, Balassa-- gyarmaton az ifjúság nevelé­se. az .idősek támogatása volt a központi kérdés. A szécsé- . nyi járásban a cigánylakos­ság egészségügyi nevelését, a pásztói járásban pedig a he­lyi szervezetek kollektív munkáját és az iskolai vö- röskeíesztes szervezetek ne­velő munkájának jelentőségét méltatták. Salgótarjánban és a járásban az egyes rétegek körében végzett differenciál­tabb nevelő munka került előtérbe. Valamennyi területen elis­merően szóltak a véradók er­kölcsi megbecsüléséről, a Családi lap tudatformáló, ne­velő hatásáról. A hozzászó­lások között az egészségügyi dolgozókon túl értékesek és hasznosak voltak a helyi tit­károk, az üzemi dolgozók hozzászólásai, valamint a középiskolás küldöttek beszá­molói az ifjúság egészségügyi nevelésének tennivalóiról. A vezetőség- és küldöttvá­lasztó konferenciákat a járá­si, városi pártbizottságok po­zitívan értékelik megjelenés­ben. aktivitásban, s a hozzá­szólások tartalmában egy­aránt. A Vöröskereszt, való­ban politikai tömegszerve­zethez illően és megfelelő szmvonalor szervezte meg a küldöttek tanácskozásait. Valamennyi járási, városi tanácskozáson határozati ia- vnslatot fogadtak el a kül­döttek, amelyek az adott te­rület legfontosabb feladatait tartalmazzák. Mindezek alap­ján a jövőben még nagyobb figyelmet kell .fordítani az egészségnevelő munka foko­zására, az alkoholizmus elle­ni küzdelem szélesítésére, az egészségügyi állomások bő­vítésére. Feladatokat hatá­roztak fneg a környezetvéde­lem. a tisztasági mozgalom szervezésére, továbbfejlesz­tésére. valamint az aktivisták képzésére, elsősegélynyújtó tanfolyamok indítására. A tanácskozások színvona­lát és hangulatát nagymér­tékben emelte, hogy vala­mennyi konferencián erköl­csi elismerésben részesítették a több esztendeje eredmé­nyesen i munkálkodó vöröske- resztes vezetőségi tagokat, aktívákat. Medimpex—Medexport megállapodás Üjabb 20 millió rubeles szer­ződést írt alá pénteken a Me­dimpex legnagyobb kereske­delmi partnerével, a szovjet Medexport külkereskedelmi egyesüléssel magyar gyógysze­rek ez évi exportjára. A ko­rábbi megállapodások értelmé­ben az idén százmillió rubelért szállít gyógyszeriparunk a Szovjetunióba gyógyszerkészít­ményeket. A gyógyszergyárak dolgozói vállalták, hogy az eredeti exportot november 7- re teljesítik, s így mód nyílik a most aláírt szerződés alap­ján a tervezettnél nagyobb szovjet megrendelés kielégíté­sére. Tanácskozás az intenzív paprika­termesztésről Az intenzív paprikater­mesztés módszereiről tanács­koztak pénteken zöldségter­mesztési szakemberek a Ker­tészeti Egyetemen, ahol az egyetem kutatói által kifej­lesztett legkorszerűbb tech­nológiákról volt szó. Az új intenzív termesztési módszerek a legmodernebb agrotechnika módszerein alapulnak. Közülük különö­sen eredményes az úgyneve­zett szőnyegszerű paprika­nevelés, amelynek lényege, hogy a rendkívül sűrűn ül­tetett zöldség, a különleges technológia alkalmazásával a hagyományos termés több­szörösét adják, s 180 nap helyett már az ültetéstől számított 120. naptól szüre­telhető a húsos, fehér ter­més. Az új módszereket mind több gazdaság, terme­lőszövetkezet alkalmazza, je­lenleg számuk már több mint 50. Eredményes mun­kájukat a jelenlegi piaci kí­nálaton is érezni. A tanács­kozás több mint 400 résztve­vője az új eljárásokkal is­merkedett meg. A tanácskozással egyidő- ben paprikakiállítás is nyílt, ahol több mint 80 fajta mu­tatkozott be. Közülük a leg­szebb példányok díjat is kaptak, az első helyezést egy 15 dekás, csaknem 20 centi hosszú paprikának ítélték oda, amelyet az egyetem soroksári kísérleti telepén neveltek. Rétságon a „Fémmechanika” Szivattyú és Anyagmozgatógép Gyártó Szövetkezet telepén ke­resett termékeket készítenek. A hidraulikus emelők, a kü­lönféle szivattyúk minősége felett a Majer Lászlór.é vezet­te szocialista brigád védnök­séget vállalt. Az esztergályo­sokból, forgácsológépen dolgo­zókból, előkészítő munkát vég­zőkből szerveződött kollektí­va legfőbb vállalása, hogy se- lejtmentes termékeket adnak ki a kezükből. Mennyiségi ter­veiket akkor is tartják, ha be­tegség vagy szabadságolás mi­att sokan ' távolmaradnak a /nunkától. Képünkön: Majer Lászlóné brigádvezetö — aki 17 esztendős kora óta eszter­gályos — az egv;k legfiatalabb brigádtaggal, Varga Jánossal, aki az idén szerzett érettségi bizonyítványt, s esztergályos­ként technikusi minősítő vizs­gára készül. — kulcsár — Elbúcsúztak egymástól a barátságfesztivál résztvevői Pénteken Járemcsában vet­tek búcsút egymástól a népek barátsága fesztivál szovjet, bol­gár. csehszlovák, lengyel, NDK-beli és magyar részvevői, akik két hét alatt végigjárták az orenburgi gázvezeték útját. A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége által a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re rendezett fesztiválról él­ményekben gazdagon és a „ba- rátságstXifeta” mun ka verseny­felajánlásainak birtokában ter­heinek haza a delegációk. Eredményesen fejlődő kapcsolatok Harminc éve írták alá as ehtő magyar—szovjet kereskedelmi megállapodást tír. Bíró József miniszter nyilatkozata Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én írták alá a magyar—szovjet kereskedelmi és tengerhajózási szerződést. Az évforduló jelentős eseménye népgazdaságunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakított sokoldalú és dina­mikusan bővülő kapcsolataink alapján jelentősen átalakult az ország arculata. Űj és hatékony ipar született, a szocialista mezőgazdáság megsokszorozta erejét, miközben olyan kép­zett szakmunkásgárda nőtt fel, amely nemcsak megfelelt a Szovjetunióból, illetve a KCST-ben résztvevő országokból im­portált magas minőségű technika követelményeinek, hanem azt továbbfejlesztve lehetővé vált széles körű bekapcsolódá­sunk a nemzetközi munkameg osztásba. A kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hang­súlyozta: E dokumentum kife­jező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyaror­szág — már két évvel a má­sodik világháború után — kölcsönösen és korlátozás nél­kül alkalmazta a legnagyobb kedvezmény elvét. — A kétoldalú forgalom nö­vekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumennyiség, amely 1947-ben a magyar— szovjet export- és importlistá­kon egész évben szerepelt, az ma egyetlen nap külkereske­delmi eredménye. Az idén ugyanis országaink már meg­közelítően négyvenmüliárd rubel értékű árut cserélnek. — Az elmúlt harminc év­ben szoros együttműködés bon­takozott ki a két ország nép­gazdasága között. Tervező ha­tóságaink, a minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rend­szerét, s a kooperációk ma már átfogják a tudomány, az ipár és a mezőgazdaság minden ágát. — A tervszerű együttmű­ködés alapján Magyarország egész sor termelési, elősorban gépipari ágazatát kifejezetten a szovjet piac igényeit figye­lembe véve, a nemzetközi sza­kosítás alapján fejlesztette. Az idén már több mint hatezer Ikarus autóbuszt szállítunk szovjet megrendelőinknek. A kétoldalú járműipari együtt­működés pedig jó hátteret ad arra is, hogy más országok­kal, a KGST tagjaival éppúgyj mint a tőkésállamokkal bő­vítsük kooperációs kapcsola­tainkat. Az élelmiszeripari, valamint mezőgazdasági ter­mékek folyamatos importjával a Szovjetunió éppúgy jelentős beruházások alól mentesül, mint, ahogyan a magyar gaz­daságot is felmentik a szovjet iparcikkek szállításai, az uj kapacitások költséges létre­hozásától. Változatlanul szov­jet berendezésekkel épül, bő­vül és korszerűsödik több energetikai bázisunk, kohó- ós gépipari üzemünk, nehéz- és könnyűipari vállalatunk. — Az elmúlt esztendők lé­nyeges gazdasági mozzana­ta, hogy a nyersanyagokban és energiahordozókban meg­lehetősen szűkös készletekkel rendelkező Magyarország be­kapcsolódhatott az olaj, a földgáz, a villamosáram, a cellulóz, és az azbeszt feltá­rásának programjába, és ez­zel e fontos termékekből biz­tosítani tudjuk a hazai ellá­tást. Magyarország ' aktívan hozzájárul a nyersanyagkin­csek kiaknázásához a Szovjet­unióban. E beruházások nyo­mán pedig továbbra is ki­egyensúlyozottan fejlődhet gazdaságunk, amely termelésé­nek jelentékeny részét, a kül­kereskedelmi ■ forgalomnak egyharmadát értékesíti a szovjet piacon. Ez a meny- nyiség természetesen a Szovjetunióból tekintve, cse­kély, mégis örömmel állapít­hatjuk meg: hazánkat export­termékei révén is ismerik, becsülik a szovjet emberek. — A magyar dolgozó nép ezekben a hetekben, hónapok­ban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójára készül. — A terme­lőüzemekben nagyszerű mun- kaverseny-felajánlások szü­löttek. Az emberek tudják,' hogy életszínvonaluk növeke­dése szorosan összefügg ki­egyensúlyozott munkájukkal, minőségi teljesítményükkel, a pontos exportszállításokkal. Ez, a magyar—szovjet gazdasági együttműködéssel is megala­pozott színvonalas építőmun- ka záloga jó hírnevünknek a világpiacon, ez teszi lehel övé, hogy tekintélyünk növekedé-' sével — a helsinki záródoku­mentum szellemében — jól szolgáljuk a népek gazdagodó, gyümölcsöző kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát dr.- Bí­ró József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom