Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
A magyar tudomány arolsrpcsarnolíából Pintér Tsfrdn Bemutatjuk Simon Tibor egyetemi tanárt (Debrecenben Műlete*! I8ÍS- bnn A debreceni Kossuth Lajos Tnciományegs'etenien tanított lSáJ-íg, amikn' adjunk- tusnak növelték ki a buda (testi ELTE Xnvénycendszerta- ni és Növényföldra jli Tanszékére, amelyen t3<3 óta egyetemi tanár 1355-ben védte meg kandidátusi disszertáeiö- lát, i3;2-ben pedig akadémiai doktori értekezését. 1973-ban Akadémiai Sliíjal jutalmazták.t Napbarnított arc. kedves tekintet. korát meg lazudtoló külső. Amikor rendhagyó módiin megkérdezzük dr Simon Tibor professzort, az Eötvös Lbránd ■ Tudományegyetem Növényrendszertani és ökológiai Tanszékének vezetőjét, hogy mi a titka kitűnő arc- színének, mosolyogva ad választ: — Talán többet tartózkodom a szabadban, mint az átlag pesti polgár. — Az oktatást, vagy a tudományos kutatást helyezi előtérbe? — fordítjuk komolyra a szót — A kettőt nem lehet egymástól elválasztani: alapelvem az oktató- és kutatómunka egysége, a helyes arányok betartása mellett. Simon professzor 1950 óta tanítja a hallgatókat, a jövő biológusait, ökológusait. Előadásokat tart a növényrendszertan, a növényföldrajz, az Ökológia és talajtan tantárgyakból. Hazai és külföldi terepgyakorlatokat vezet. Előadásait saját készítésű színes diákkal illusztrálja. Simon professzorról közismert, hogy sok évtizedes gyakorlattal rendelkező, szenvedélyes és sikeres természetfotós. Tudományos kutatómunkásságáról így vall: — Első kutatási területem a Bereg-Szatmári sík volt, ahol az erdei és réti flórát tanulmányoztam Elkülönítettem az erdőtársulásokat, az erdőtípusokat, és tanulmányoztam az erdők fatömeg- produkcióját is. Fő kutatási területem azonban a Zemplénihegység, ahol évtizedes terep- kutatások eredményeként jellemeztem a sziklagyep- és erdei növénytársulásokat. Munkámat új módszerrel: kvantitatív összehasonlító eljárással, számítógéppel gyorsítva végeztem. Erről írt könyvem most jelenik meg az * I Akadémiai Kiadó gondozásában. A hetvenes évek elején a Monor melletti csévharaszti természetvédelmi rezervátumot — mintaterületként — bekapcsolták a , Nemzetközi Biológiai Programba. Ezt a munkát is Simon professzor tanszéke irányította. Légi felvételek alapján készítették el a rezervátum 1:2000-es méretarányú térképet, amely, kitűnő alapot nyújtott az említett vidék növénytakarójának sokoldalú vizsgálataihoz. Még 1955-ben bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia tudománypolitikai és szervező munkájába, mint a Botanikai Bizottság titkára. 1969-től részt vett a Talajtani Bizottság munkájában is, majd 1971-től a Bioszféra Nemzeti Bizottság tagjaként fontos nemzetközi témák előkészítésében, szervezésében tevékenykedett. Jelenleg az MTA Botanikai Bizottságának az elnöke, de szoros kapcsolata van más kutatóintézményekkel, így az Országos Természetvédelmi Hivatallal is. Simon professzor ezután külföldi tudományos kapcsolatairól beszél: — Nemcsak az intézmények, de a környező országok flórájának megismerése is fontos az eredményes oktatás és kutatás szempontjából. Részben magán, részben hivatalos útjaimon tanulmányoztam a Kárpátok, a Balkán, a Duna-delta, valamint az orosz, német és lengyel síkságok növényvilágát. Ellátogattam Kínába s a Kaukázus hegységbe is. Hallgatóinak nem mindennapi élményt jelentett az 1971- es terepgyakorlat, amikor professzoruk a Tien-San- hegység (Üzbég SZSZK) növényvilágát a helyszínen mutatta be. Gazdag életútját 140 tudományos publikáció kíséri, ebből mintegy 100 szakmai. 40 ismeretterjesztő jellegű. Növénytan című egyetemi tankönyve (társszerzőkkel) 1962- ben, a „Talajtan, mint a növényökológia alapja’’ című jegyzete 1963-ban látott nap-' világot. Személy szerint legkedvesebb könyvét azonban a középiskolásoknak írta. A ..Kis növényhatározó” ötödik, 1972- es kiadásáért Nívó-díjat kapott. — Hogyan látja Magyarország helyzetét a környezetéért aggódó szakember szemével? — Alföldünk védelme szépen halad, a három nemzeti park jól betölti hivatását. Itt kellett kezdeni a védekezést, mert a növény- és az állatvilág itt volt leginkább veszélyeztetve. Természetesen az ország más vidékein is akad még tennivaló, így a Dunántúlon, a Balaton környékén is. A környezetvédelmi intézkedések során az ember akar - va-akaratlanul súrlód'k, néha az építészekkel, útépítőkkel, az urbanizációs törekvésekkel, a Dunántúlon a bányászati szakkörökkel. Véleménye szerint Magyar- ország azért van viszonylag szerencsés helyzetben, mert tájegységei, növény- és állatvilága az agyoniparosított európai országokkal összevetve érintetlenebbek. Nálunk időben kezdték meg a védekezést az illetékesek. A Tudományos Akadémia égisze alatt most készítik a nagy-budapesti agglomeriáció kutatási tervet. Ez távlati terv lesz 2000-ig, amelynek keretében meg fogják húzni a zöld övezetek határait, megálljt parancsolnak a bulldózereknek, és megvédik a talajt, fauna és a flóra mellett a műemlékeket, sőt a ma még föld mélyén nyugvó és feltárásra váró régészeti emlékeket is. Endresz István Gyilkosság - a „szeretet jegyében” 4. Nem sokkal a bűnügyi technikusok érkezése eiőtt megállapították az öt közül négy áldozat kilétét. William Tennant, az Európában tartózkodó Polanski titkára ismerte fel őket. Csak azt nem tudta megmondani, hogy a fehér Ramblerben fekvő áldozat kicsoda. A gépkocsirendszám alapján gyerekjáték lett volna megtudni, hogy a szerencsétlen a 18 éves Steven Earl Parenttel azonos. A diák kisegítőként dolgozott, egy rádiószervizben, s barátjánál, Garretsonnál járt látogatóban. Garretsncüól is megtudhatták volna ezt, deltát őt gyilkossággal gyanúsították, semmi hitelt sem adtak vallomásának. Hogy barátja is halott, Garretson nem tudhatta. Egyelőre arra kényszerült, hogy kétségbeesetten próbálja tisztázni magát a hamis vád alól. A rendőrök nem akartak hinni neki. A fiatalember rosszul aludt, az események megviselték, kimerült. Zavart benyomást keltett. Fél kettő után megérkeztek végre a gyilkossági csopo-t emberei. Megpróbáltak valami rendet teremteni a kollégáik által összekuszált he’y- színen. Az első vizsgálati eredmények: nem szexuális bűntett történt. Három áldozatot, Sebringet, Frykowskit, és a fiatalembert az autóban — akinek a nevét még nem tudták —, agyonlőtték. Sebringet ezenkívül legalább egy súlyos ütés érte, Frykowskit ugyancsak. Odakint a Rambler, kárpitja és az ajtó fémlemeze között négy lövedéket találtak, s ennek alapján meghatározhatták a gyilkos fegyver feltételezett kaliberét. Egy másik szakember szerint az áldozatokon talált szúrt sebek egyazon késtől származtak, mégpedig egy ba- jonettől. Valószínűnek tartotta, hogy a tettes nem használt sem konyakést, sem zsebkést. Véletlenül azonban, éppen egy konyhakést és egv zsebkést találtak. A konyhai mosogatóban feküdt véresen egy húsvágó kés Polanskiék felszereléséből, a készlet többi darabja a fiókban, volt, ahol Mrs. Chapman hagyta, amikor előző este mindent elrá-. molt. A zsebkést mintegy 90 centiméterre a halott Sharon latétól fedezték fel egy fotel párnája mögé csúszva. Becsukható zsebkés Volt, mintegy 8 can tiniéSusan Atkins — a foglárnő és a védőügyvéd között. tér hosszú és 1,8 centimeter széles pengével. A házvezetőnő ezt a zsebkést nem ismerte, s a jelek arra vallottak, hogy azt valamelyik lettes hagyta hátra a tett színhelyén. A főbejárati áj tón vérrel írt feliratot találtak: „PÍG” — „disznó”. A laboratóriumi vizsgálatok szerint O—M vércsoportból, Sharon Tate véréből származott. A rendőrök úgy vélték, hogy a felirat rájuk céloz. Az alvilágban egyre gyakrabban Y emlegették őket „PIG’-nek, vagyis „disznónak”. Ha a gyilkossági csoport emberei nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a szörnyű tett elkövetői a három vérrel írt betűvel a rendőrség elleni gyűlöletüket kívánták kifejezni, előbbre juthattak volna a nyomozásban. Sőt — állítja Vincent Bugli- osl ügyész a könyvében, amelyben elmondja a Manson-ügy hiteles történetét — 24 órán belül elfoghatták volna Charles Mamsont, akinek parancsára gyilkoltak a F-olans- ki-villában is. A rendőrtisztek azonban mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy egy hippy- bandát gyanúsítsanak. Pontosabban: a Los Angeles-i rendőrség bűnügyi csoportjában kizárt dolognak tartották, hogy a „fzeretet gyermekei” tettek volna ilyet, a Los Angeles-i sheriff hivatalának két beosztottja, (Paul Wtvteiey és Charles Guenther őrmesterek viszont ebben az irányban keresték volna már kezdetben a tetteseket, s hamarosan nyomukra is jutottak volna, ha a náluknál sokkal tekintélyesebb rendőr. Jess Buckles, a gyilkossági csoport tagja gorombán le nem inti őket. A nyomozók, ahogy ilyenkor szokásos, az indítóokot keresték. 'A legkézenfekvőbb okot: vagy rablótámadás történt, vagy pedig betörés, közben megzavart bűnözők öltek, hamarosan elvetették, mert semmi sem vallott arra, hogy bármi is eltűnt volna a villából. Később kiderült, ugyan, hogy a gyilkosok elvittek egy 72 dollárt tartalmazó pénztárcát, és még néhány apróságot, de nem ezért öltek. Nem tartották viszont kizártnak, hogy bérgyiikosság történt. Roman PolansKi tettette el volna láb alól a feleségét, s annak egykori szeretőjét, Jay Sebringet, a sztárok fodrászát (akinek feleségével való házasságuk előtti kapcsolatáról a filmrendező is tudott), s talán, hogy Sharon Tate nyakára hurkolt nylon- kötél Sebriinighez vezetett, ezt a változatot támasztja alá. Ebben az esetben a többiek csak véletlenül kerültek az áldozatok közé. mert éppen a villában tartózkodtak. A tettesek — mert minden bizonnyal többen voltak, ennyit még az összekuszált helyszín is elárult a szakemberek számára, — nem hagyhatták a szemtanúkat életben. A rádió egyik riportere, arról beszélt, hogy Polanski' éppen a gyilkosság előtt fejezte be a „Rosemary babája” című filmjét, amelyben az ördög teherbe ejt egy fiatalasszonyt. S a rádióriportéi' — mellőzve a halott és a hátramaradott iránti tapintatot — hozzátette: csupán az tény, hogy Polanski felesége gyermeket várt, de arra senki nem esküdhet meg, hogy a magzat apja a férj, Sebring, vagy éppen egy Harmadik volt. Káldi János: KOSSUTH HANGJA AGYARMATI NYÁ Plakátok és prospektusok hirdetik szerte az országban: eljött az igazi nyári műsorok, szabadtéri rendezvények szezonja. Van „győri nyár”, „gyulai nyár”, „egriy nyár” — de még kisebb, színházi előadást nélkülöző programokat is rendezvénysorozattá fűznek. Miért nincs ez így Nógrád megyében is? Lelki szemeim előtt már ki is rajzolódik a terv: Salgótarjáni nyár címkével egybe lehetett volna kötni a zenés hétfőket, a nemzetköi alkotótelep egy hónapjának főbb eseményeit, a nyári egyetem napjait, a szabadtéri szoborkiállítást... Persze, a lényeg, nem az elnevezésben van, hanem abban, mit nyújt a nyár. Erről beszélgettünk Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ előadóival. Milyen hát a balassagyarmati nyár? » i MÉG „ZÁRVA” A I SZABADTÉRI — Különbség van. a között, ami lehetne és ami van — és ennek a fő oka, hogy nem tudni, mikor készül el a szabadtéri színpad felújítása — mondja Szigeti Lászlómé — Abban nagyon reménykedünk, hogy végül is augusztus elején csak véget érnek a felújítási munkák. Hogy mi legnagyobb az, hogy öreg már, veszélyessé vált a használata. A pódium azzal fenyegetett, hogy a szereplők alatt egyszer csak „megnyílik a föld”... Ez a műsoron kívüli szám egyszer majdnem bekövetkezett. Az elektromos hálózat is elhasználódott, hiszem évek óta nem volt újítva. Szóval augusztus 13-ár„ az LGT-koncertet már ott szeretnénk fogadni. Amellett, hogy kellemesebb, fiatalosabb, kint valószínűleg csak a hangulat lesz forró, nem a levegő, mint a nagyteremben — és végül, de nem utolsósorban: többen elférnek! Ahogy lapozgatom a ösz- szevont nyári műsorokat tartalmazó füzetecskét, feltűnik: a ház szakkörei, csoportjai közül — csaknem 20 közösség! — mindössze 4—5 tart nyári szünetet, egy- vagy kéthónapos pihenőt. De itt is szerepel a közös kirándulás terve, A szocialista brigádvezetők klubjában a nyári szünet ellenére nagy a mozgolódás, hiszen augusztus 21-én városi brigádvetélkedőt tartapak. Leginkább a fiatalok vakációznak: az úttörő Képzőművész szakkör, az ifjúsági klub, a hanglemezklub tagjai nem jönnek össze pár hétig. LAKÓTELEPI NYÁR nyári csemegének számít a lakótelepi napok programja. Hogyan született ennek a terve? Molnárné Merczel Erzsébet, a Madách Imre irodalmi Színpad vezetője, rendezője, régi lelkes amatőr előadóművész a gazdája az idén ezeknek a programoknak. — Az igazgatónak, Halmai Lászlónak jutott eszébe ez a lehetőség tavaly. A lényege az, hogy a peremkerületek lakóinak vigyünk egy vidám, szórakoztatva művelő, szabadtéri műsort, a fiataloknak beatzenét, a gyerekeknek — ahol lehet — aszfaltrajzver- senyt. Az ötletet ragyogónak találtuk, ki is mentünk körülnézni, mit tesz lehetővé a három helyszín. Tavaly ugyanis Patvarcon, Tpolyszö- gön és a balassagyarmati Le- nin-lakótelepen voltunk. Burns Vidám koldusok-jét adtuk elő, és lejöttek Budapestről Éles Béláék a Perem Színpaddal. — Milyen volt a fogadtatás? — Nagy közönségsikert arattunk! Volt nagy felhajtás : mókás felvonulással kezdtünk: Patvarcon jelmezekbe öltözve végigmentünk a községen, Ipolyszögön énekszóval, és lovas kocsival. Aztán a lakótelepre is az őr- halmi termelőszövetkezet lovas kocsin szállítottuk ki a szabadtéri játék kellékeit, a paravánokat, vasszékeket — jelmezesen... Szóval, igyekeztünk, „étvágyat csinálni'’ a programhoz. Lett is sikere a közönségtoborzásnak: a lakótelepi ablakokból, a rögtönzött nézőtérről összesen 1000—1200 ember nézte végig műsorainkat. TERVEK, ÖTLETEK — Idén mi lesz az új? — A Nógrádi Sándor lakótelepet is bevonjuk. Ott augusztus 18-án, a másik a Le- nin-lakótelepen 19-én. zajlanak a programok. Augusztus 20-án, bent a nagyteremben lesz a CENTRUM-bál, 21- én délután háromkor pedig elkezdődik a városi szocialista brigádok vetélkedője. — Ha jövőre már egész nyáron rendelkezésre áll a szabadtéri színpad, milyen programokkal lehet gazdagítani a nyarat? — Ev közben sok szép zenei estét tartottak Balassagyarmaton az elmúlt időkben. Hogy sikerülne-e nyáron is koncertezésre felkérni a zeneiskolai tanárokat, az együttesek üdülni, utazgatni szerető tagjait? Nem tudom... De szép élmény lenne például egy gitárest, kamarakoncert-, pol-beat-, népimuzsika- bemutató. Idén nem gondolhattunk ilyesmire, de jövőre érdemes lenne megbeszélni az illetékesekkel. Nekünk, a városlakóknak és az ide látogatóknak egyaránt kellemes estéket hozhatna a nyár. G. K. M. — A havi egy nagy szórabaja volt a színpadnak? A koztató műsoron kívül igazi 4 NÓGRÁD - 1977. július 29., péntek Annak örömére, hogy — Hegyi-Füstös István ’ és stianó Pál munkája nyomán — a magyarság újra hallhatja Kossuth Lajos hangját. Százszor szent Hang, messziről fájó, csodás harangzúgás, múlhatatlan érccsengés, halottakat föl támasztó, bűvös bariton, honnan eredtél, honnan fakadtál? ölelj meg bennünk, kötözz meg bennünk, üdvözítő, szépséges hatalom, ronthatatlan hűség; fogadj fiaiddá, bátor katonáiddá. Mélyzengésű zene, , elmúlt magyarok hangja, jövendő magyarok hangja, mindannyiunkat fölemelő, szél-orgoná,jú,' hegyeket rázkódtató, te mondj el minket a világnak most és mindörökké. Mai tévéajánlatunlc 20.00: Mesélő városok: Prága. A Mesélő városok sorozat, amelynek célja, hogy egy- egy város ürügyén egész estét betöltő műsort nyújtson, ezúttal Prágába látogat. A sorozat rendezője, Málnay Levente mondja: Bevezetőként a Prágában forgatott dókumentumfilmet láthatják a nézők. A várost bemutató filmkockák alatt Jan Neruda versét és Frantisek Richter zeneművét halljuk. Majd a 30-as évek Prágájába kalauzoljuk a nézőt .egy kiskocsmái jelenettel. Ahogy négyen beszélgetnek, megtörtént bűnügyeket felelevenítve. így jutunk el Karel Ca- pek: „Az ellopott VII. c. Ü. O. sz. ügyirat” című novellájának és Jiri Marek: „Szállodai gyilkosság” című művének dramatizált változatához. Ez utóbbi történet szatirikus módon mutatja be a harmincas évekbeli cseh rendőrség munkáját, amint egy fiatal nő gyilkosa után kutat a nyugdíj előtt álló nyomozó.
