Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

A hét 3 kérdése Ázsia jelentős (75 millió lakosú, 800 000 négyzetkilo­méter területű) országában, Pakisztánban a hét elején vértéi er katonai puccs zaj­lót, c le. Egy tábornoki trium­virátus vette át a hatalmat az „erős embernek” az eddigi vezérkari főnök, Ziaul Hak tábornok látszik. Mi a céljuk az államcsínyt végrehajtó ka­tonáknak? — jogosan hang­zott el a kérdés a világ mind a négy sarkán. Ugyancsak Ázsia szolgál­tathatta a második kérdést: a SEATO helyébe akar-e lépni az ASEAN? A válasz megfogalmazása alkalmat ad­hat a rövidítések megmagya­rázására. Schmidt nyugatnémet kancellár, aki a hét elején Kádár Jánost látta vendégül, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárával foly­tatott és éppen a nemzetközi enyhülés szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásai után Kanadába utazott, ahonnan továbbmegy az USA-ba. Is­merve Kanada szerepét pél­dául az uránexportban, vagy nvugatnémet földön állomá­sozó csapatai révén érdekelt­ségét az európai és a NATO- kérdésekben, figyelmet kelt­het: miről tárgyal Schmidt kancellár Kanadában? M a céljuk az államcsínyt végrehajtó pakisztáni tábornokoknak? Ziaul Hak tábornok és tár­sai, amikor átvették a hatal­mat, a katonai puccsok ha­gyományos forgatókönyve sze­rint rendkívüli állapotot hir­dettek ki, feloszlatták a tör­vényhozó testületet és „védő­őrizetbe” vették a politikusok egy csoportját. A szabadsá­guktól megfosztottak között éppúgy ott volt Bhutto mi­niszterelnök, mint a jobbol­dali ellenzék néhány vezér- egyénisége. Az új vezetés „erős embere” Hak tábornok bejelentette, hogy októberben parlamenti választásokat ren­deznek a katonák — így ígé­ri — csak addig akarják gya­korolni a hatalmat... Mindebből még nehéz len­ne megítélni, vajon a Bhutto miniszterelnök nevével fém­jelzett, eddigi politikai vona­lat akarják-e követni, vagy ellenkezőleg, a jobboldali pár­tok ellenzéki szövetségének akarnak a kezére játszani. Egyes nyugati hírügynöksé­gek mégis úgy vélik, hogy a tábornokok a jobboldal dolgát fogják és akarják megkönnyí­teni. Emlékeztetnek arra, hogy Bhutto' is kilátásba he­lyezett választásokat. Valószí­nű azonban, hogy a katona­ság által ellenőrzött válasz­tások — ha egyáltalán meg­tart ják — más eredményt hozhatnak, mint a Bhutto- lcormány által megszervezet- ten. Egyébként a pakisztáni ka­tonai puccs ténye önmagában nem okozhatott meglepetést. Március közepe óta egyre is­métlődtek a zavargások: Bhutto miniszterelnök lemon­dását követelte a jobboldali ellenzék, azon a címen, hogy a március elején volt parla­menti választásokon a kor­mánypárt, a PPP nagy győ­zelmét csak választási csalá­sokkal érték el. A Bhutto- kormányról és pártjáról tud­ni kell, hogy társadalmi' re­formokat próbált végrehaj­tani : földreformot, államosí­tásokat. Külpolitikai téren pedig szembefordult az impe- rilalista hatalmakkal, elsősor­ban az Egyesült Államokkal. Kínával sem volt olyan szo­ros Pakisztán kapcsolata mint néhány esztendeje. Főként Banglades kiválása és az a tény, hogy a válságban az USA is. Kína is magára hagy­ta a pakisztáni kormányt, ókozta az iszlamabadi csaló­dást és ennek nyomán a kül­politikai fordulatot A jobboldali ellenzék ismét az Egyesült Államokra kíván támaszkodni, ugyanakkor pe­dig a kínai kapcsolatot is élénkíteni akarja. Ma érde­mes emlékezetbe idézni Bhut­to szavait, aki a tavaszi vál­ság legforróbb napjaiban azt mondotta, hogy a zavargások mögött az amerikaiak álla­nak. A tábornoki puccs után különösen a pakisztáni kül­politikai állásfoglalások árul­kodhatnak majd a történtek céljáról. A SEATO helyébe lép-e az ASEAN? A SEATO-nak, ennek a dél­kelet-ázsiai NATO-nak, az imperialisták e katonai koa­líciójának a most bekövetke­zett „halála” bizonyos stra­tégiai-politikai űrt hagyott ebben a térségben. De akár­csak a természetben, a poli­tikában, a stratégiai helyzet­ben sem maradhat légüres tér. Hanoiban már régóta fi­gyelmeztettek arra, hogy a nemrég kialakult új és papí­ron jobbára csak gazdasági­nak mondott szervezet, az ASEAN, át akarja venni a SEATO katonai szerepét. A hét végén Szingapúrban üléseztek az ASEAN-orszá­gok külügyminiszterei, azzal a feladattal, hogy előkészít­sék az augusztus elejére ter­vezett csúcstalálkozót. Hír- ügynökségi jelentések szerint azonban többről is volt szó: Thaiföld és Malaysia képvise­lői „a kommunista gerillák” elleni közös harcra szólítottak fel. Ami aztán néhány hír- magyarázót arra a következ­tetésre késztet, hogy igen, az ASEAN fokról fokra át akar­ja venni azt a katonai szere­pet, amelyet egyébként a SEATO huszonhárom év alatt igazán be sem tudott tölte­ni... Ezt a szerepátvállalást Washingtonban különösen azért látnák szívesen, mert így a hírhedt „Guam-doktri- na" érvényesülhetne: az ázsiaiak maguk vállalnák az imperialista érdekek védel­mét, a tőkés rend szolgálatát, arélkül, hogy az Egyesült Államoknak közvetlenül kel­lene ezért beavatkoznia. Mint emlékezetes, a vietna­mi háború befejező szakaszá­ban fogalmazta meg a Nixon- kormányzat a Guam-szigetek nevéről elkeresztelt elméletét. Csak akkorra már a vietna­mi háború olyan kilátástalan fordulatot vett, hogy az USA nyílt beavatkozása nélkül még kevésbé sem sikerülhe­tett az ami nem ment az amerikai félmilliós expediciós hadsereg bevetésével... Valószínű, hogy az ASEAN minden hasonló próbálkozása ugyanígy vagy még inkább kudarcra lenne kárhoztatva. Ugyanakkor az is nyilvánva­ló. hogy az ASEAN egyik­Tito a Szovjetunióba látogat Moszkvában és Belgrádban lében hivatalos, baráti látoga- bejelentették, hogy Joszip tásra a Szovjetunióba utazik. Broz Tito, a Jugoszláv Szó- Titót a Szovjetunió Kommu- cialista Szövetségi Köztársa- nista Pártjának Központi Bi- ság államfője, a Jugoszláv zottsága és a Szovjetunió Leg- Kommunisták Szövetségének felsőbb Tanácsának Elnöksége elnöke augusztus második fe- hívta meg. 2 NÓGRÁD - 1977. július 10., vasárnap másik tagja, mint például mostanában a Fülöp-szigetek, erősen húzódozik a SEATO- kísérlet megismétlésétől. Miről tárgyal Schmidt kancellár Kanadában? A nyugatrémet kormányfő, alighogy befejezte Kádár Já­nossal tárgyalásait, Kanadá­ba repült. Onnan majd a jö­vő héten továbbutazik Wa­shingtonba is, hogy Carter elnökkel találkozzék. Az ame­rikai—nyugatnémet kapcso­latok jövő alakulását tekint­ve is, a világpolitika szem­pontjából is, nagy jelentősé­gűnek ígérkezik Helmut Schmidt és az amerikai el­nök alkudozása, hiszen a NATO fegyverkezéséről és a fegyverkezési költségek elosz­tásáról éppúgy szó lesz, mint a nyugatnémet atomipar fej­lődését gátló washingtoni dön­tésekről. A kanadai tárgyalásai so­rán szintén fontos téma lehet az atomkérdés: hiszen Kana­da egyike a világ legnagyobb uránexportőrjeinek. Viszont az ottawai kormány tavaly leállította a szállításokat, az atomsorompó-egyezményre hivatkozva hatékonyabb nemzetközi biztosítékokat sür­get azóta is a Közös Piac or­szágaitól arra nézve, hogy az urán nem szoglál mást, csak az atomenergia békés felhasz­nálását. A kanadai—nyugatnémet csúcstalálkozón a politikai kérdések között nyilván fel­merülnek az európai biztonság problémái. Köztudomású, hogy Kanada is egyik aláírója / a helsinki okmánynak, azon a címen, hogy a második vi­lágháború óta kanadai egy­ségek állomásoznak Európá­ban, az ottawai kormány is beleszóláshoz jut Európa dol­gainak alakításában. Schmidt kancellár a tekin­télyes amerikai lap, a New York Times értesülése szerint komolyan aggódik amiatt, hogy Carter elnöknek a Szov­jetunióval szembeni magatar­tása a Nyugat szempontjából kedvezőtlen eredményeket hoz. A nyugatnémet kormányfő Trudeau kanadai miniszterel­nökben társat keres a véle­ményéhez, s valóban Ottawá­ban nemegyszer foglaltak már állást Washington ellenében. Pálfy József Mítoszok A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szombaton „Mítoszok az emberszeretetről, — tények a neutronbombáról” címmel közölte munkatársa. Jurij Kornyilov hírmagyarázatát. Kornyilov kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai és a nemzetközi sajtóban az utóbbi időben mind több szó esik az Egye­sült Államokban kifejlesztett neutronbombáról. A világsajtó józan gondol­kodású újságírói rámutatnak, hogy a bomba kifejlesztése tovább bonyolítja a nemzet­közi helyzetet, újabb nehézsé­geket támaszt a szovjet—ame­rikai SALT-tárgyalásokon. Ez kétségkívül mind igaz, van azonban a kérdésnek egy másfajta méghozzá morális vetülete is. Az új „csodafegy­ver”, ahogy az Egyesült Ál­lamokban hívják, Heinz sze­nátor minősítése szerint is a lehető „legvisszataszítóbb, a szó szoros értelmében em­bertelen” fegyver. Óhatatlanu’ felvetődik a kérdés; hogyan lehet össze­egyeztetni a „békeszerető, hu­mánus” Amerikáról szóló hír­verést a neutronbomba kifej­lesztésével? A fegyver — amely a vegyi- és baktérium­fegyverekhez hasonlóan kihí­vás a józan ész és az embe­ri lelkiismeret ellen egyaránt Fogadatlan prókátorok Belgrádban Az őszre tervezett belgrádi találkozót előkészítő tanács­kozás kezdete, június 15-e óta a Jugoszláv fővárosban rend­szeresen feltűnnek egyes nyu­gati országokból „turistaként” érkező, néhány főből álló cso- portocskák, amelyek, hol „rög­tönzött’ sajtóértekezletet tar­tanak a szállodai szobájukban „véletlenül” odatévedt nyu­gati újságíróknak, hol más­fajta provokációkkal próbál­ják megzavarni a nemzetközi tanácskozás munkáját. Ezek­kel a felelőtlen, a jugoszláv törvényeket sértő; provoka­tív akcipkkal foglalkozik „fo­gadatlan prókátorok” címmel szombaton közölt kommentár­jában a jugoszláv Tanjug hírügynökség. A kommentár megállapítja, hogy „egyes magányosan, vagy csoportosan Belgrádba érkező személyek, akik az úgynevezett emberi* jogok harcosainak tüntetik fel ma­gukat, a belgrádi tanácskozá­sod szeretnék kifejezni a hel­sinki záróokmány bizonyos ajánlásaival' kapcsolatos ál­lásfoglalásukat, miközben szembekerülnek a tanácsko­zás egyes résztvevőinek po­litikájával”. A kommentár befejező ré­sze hangsúlyozza, hogy az említettekre és „támogatásuk­ra” nincs szüksége a belgrádi találkozónak, amelynek „szín­vonala és tekintélye elegendő ahhoz, hogy választ találjon a hatáskörébe tartozó kérdé­sekre, illetve a helsinki záró­okmányok egészére, amelyek egyébként az emberi jogokat is érintik”. Röviden Vlagyimir Kirillin megbe­szélést folytatott Cyrus Vance külügyminiszterrel. A talál­kozó az amerikai fél kezde­ményezésére jött létre. Az eszmecserék során, mind Carter elnök, mind pedig Vance külügyminiszter hang­súlyozta a szovjet—amerikai műszaki és tudományos kap­csolatok fejlesztésének je­lentőségét, kölcsönösen elő­nyös voltát. ★ VI. Pál pápa szombaton dél­ben magánkihallgatáson fo­gadta az ENSZ Rómában tartózkodó főtitkárát. Wald­heim és a pápa megbeszélésé­nek középpontjában a közel-ke­leti probléma állt. A főtitkár előzőleg az olasz kormány tagjaival vitatta meg a közel- keleti konfliktus békés meg­oldásának lehetőségeit. és tények — óriási lelkesedést vált ' ki egyes washingtoni „filantró­pok” körében, akik a fegy­verkezés terén tett „jelentős előrehaladásról” beszélve pro­pagálják a bombát. A demokrácia, a humaniz­mus fogalma konkrét tarta­lommal bír, s mint ilyen, el­választhatatlan a békéért foly­tatott következetes harctól, a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, a nukleáris háború borzalmas veszélyének elhárí­tását célzó erőfeszítésektől. Nem lehet egyidejűleg a béke védelméről, az emberi jogokról papolni, s ugyanezen ember megsemmisítését szol­gáló bombák kifjelesztésével újabb fegyverkezési verseny­be hajszolni a világot — mint ahogy ezt mosi Washington­ban teszik. Nem lehet az em­beri jogok védelmezőjének szerepében tetszelegni, s ugyanakkor az emberek mil­lióinak életét veszélyeztető tö­megpusztító eszközzel fenye­getőzni. Az Egyesült Államok mégis megpróbálja összeegyez­tetni az összeférhetetlent, de propagandája nem más, mint hazug mítosz elhitetését szol­gáló üres retorika. A neut­ronbombák kifejlesztése vi­szont tény. S mint tudjuk, a tények makacs dolgok — fe­jeződik be a kommentár. Mongólia ünnepe A nemzeti ünnep — a szó magáért beszél — elsősorban egy-egy nép, ország ünnepe. Vannak azonban közöttük olya­nok, amelyek, történelmi jelentőségüknél, példaerejű hatá­suknál fogva túllépnek egy nép körén, túl egy ország ha­tárain. Ilyen a mongol nép nemzeti ünnepe: a szovjet példa nyomán szervezkedő ifjú forradalmárok tetteit, az 1921. jú­lius 11-én győzelemre vitt forradalmat nemcsak az új Mon­gólia népe, de az egész szocialista közösség magáénak vall­ja. Mongólia forradalma eltörölve a jobbágyságot, felosztva a nagybirtokokat, megszüntetve a hűbéri kiváltságokat a középkori feudalizmusból a szocializmus útjára emelte a mongol népet. Az egykori nomád állattenyésztő ország ma ígéretesen fejlődő ipari-agrár állam. Ötödik ötéves tervének középpont­jában az állattenyésztés állt, az 1976—80 között megvalósuló hatodik ötéves terv célkitűzései között előtérbe került az ipar: a tervek szerint az energia- és fűtőanyagipar kétszeres, a bányászat hatszoros, a könnyű- és élelmiszeripar pedig 40 százalékos növekedést ér el. Tovább fejlesztik a mező- gazdaságot és jelentős összegeket fordítanak a lakosság élet- körülményeinek javítására is. Ez a gyökeres átalakulás, amelyet jól jelez az új ötéves tervidőszak célkitűzése, nem valósulhatott volna meg, ha Mongólia Tiellett nem állnak mindig segítse,ere készen a szocialista országok, a KGST, amelynek teljes jogú tagja. Valamennyi támogatás közül a legértékesebb az, amelyet a Szovjetunió nyújt a mongol népnek, de a gazdasági, kul­turális segítség nyújtásával, számos gyár felépítésével, a föld kincseinek felkutatásával. Magyarország is kiveszi részét a szocialista Mongólia fejlesztéséből. Ez a több évtizedes példamutató közös munka a legfőbb oka, hogy július 11-én az egész szociaT-ta világ együtt ün­nepel a nemzeti ünnepét köszöntő Mongóliával. M. A. Befejeződött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság lő* ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával szombaton a Parlamentben befejezte munkáját a magyar —lengyel gazdasági együtt­működési állandó bizottság 15. ülésszaka, amelyen Sze­kér Gyula, és Kazimierz Ol­szewski miniszterelnök-he­lyettesek, a bizottság társel­nökei vezették a két ország küldöttségét. Az ülésszakon a bizottság nagyra értékelte azt a mun­kát, amelyet a magyar és a lengyel kormány elnökének múlt évi találkozóján kijelölt feladatok végrehajtásában végeztek. Az előző ülésszak óta egyeztették a két ország 1981—1985. közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesz­tésével összefüggő munkála­tokat, aláírták a kábái cu­korgyár építéséről szóló szer­ződéseket és jelentősen bő­vítették a két ország közötti termelési együttműködést. A kooperációs és a gyártás­szakosítási megállapodások­ból, szerződésekből eredő köl­csönös szállítások értéke meg­haladta a tervezett forgalom 25 százalékát, s 1980-ig eléri a 35 százalékot. Az együtt­működés sokoldalú bővítésé­nek alapján mód nyílik arra, hogy az 1976—1980, évekre szóló hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi egyezményt —, amelynek előirányzata több mint 90 milliárd forint — az 1978. és 1980. közötti évek­ben újabb szállításokkal és szolgáltatásokkal bővitsék. A bizottság több fontos intézke­dést hozott a két ország kö­zötti műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére is. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Kazimierz Ol­szewski írta alá. Ott volt Ste­fan Jedrychowski budapesti lengyel nagykövet is. A lengyel küldöttség Kazi- mierz Olszewski vezetésével szombaton elutazott Buda­pestről. A Ferihegyi repülőté­ren Szekér Gyula búcsúztat­ta. Jelen volt Stefan Jedry­chowski is. Rácz Pál hazaérkezett távol-keleti útjáról Rácz Pál külügyminiszteri- terrel, Arturp Tanco mező« umi államtitkár szombaton gazdasági miniszterrel és hazaérkezett Á Fülöp-szige- Jose Ingles megbízott, külügy­iekről, amelyet Japánban és miniszterrel folytatott hiva- Malaysiában folytatott tár- talos megbeszéléseket. Mani- gyalásai után látogatott meg. lai látogatása során Rácz A Fülöp-szigeteken Troadio Pált fogadta Ferdinand Mar- Guiazon kereskedelmi minisz- cos elnök. Befejeződött a hadgyakorlat Az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió haditengeré­szeti erői és azok hadművele­ti törzsei közös hadgyakorla­tot tartottak a Balti-tenger térségében. A hadgyakorlat befejezése alkalmából Berlin­ben megrendezett nagygyűlé­sen Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka méltatta a gyakor­laton részt vett egységek és tiszti állomány nagyfokú harckészültségét, katonai tu­dását és akcióik pontosságát. Kifejezte meggyőződését, hogy a hadgyakorlat elősegítette a Varsói Szerződés tagállamai haditengerészeti erői harc­készségének további erősödé­sét, tovább gazdagította az együttes akciók irányításával és végrehajtásával kapcsola­tos tapasztalatokat, és hozzá­járult a flották fegyverbarát­ságának növekedéséhez. A nagygyűlésen részt vett Karl-Heinz Hoffmann hadse­regtábornok, a NSZEP KB PB tagja, az NDK nemzetvé­delmi minisztere és Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a1 LEMP KB PB tagja, lengyel nemzetvédelmi miniszter is. Az egybegyűlteket F.rnst' Timm, a NSZEP Rostock megyei bizottságának el­ső titkára üdvözölte. (TASZSZ) Husszein Szadattal tárgyal Husszein jordániai király szombaton Alexandriába ér­kezett, ahol Szadat egyiptomi elnökkel folytat tárgyalásokat a közel-keleti béke helyreál­lítását szolgáló arab erőfeszí­tések koordinálásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom