Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
Figyelemmel és fegyelemmel A középpontban Mindenkor ős mindenhol1 lícssélgetc» a tűzvédelemről ’ Ügy szerepe! a köztudatban a tűz, mint a legszörnyűbb elemi csapások egyike.. Néhány, különösen nagy kárt okozott tűzeset történt az utóbbi hónapokban — köztük a legutóbbi a nagykanizsai áruházi raktártűz —, s ez még jobban az érdeklődés előterébe hozta a tűzoltóság munkáját, a tűzvédelem időszerű feladatait. Horváth Sándor tűzoltó ezredest, a BM tűzoltóság országos parancsnokhelyettesét kerestük fel a tüzek megelőzésére. a tűzoltóság munkájára és a nyári tennivalókra vonatkozó kérdésekkel. —- Kezdjük a tűzesetek okaival. Mi okozza e téren önöknek a legtöbb gondot? — Legmakacsabb ellenfelünk: a gondatlanság. A természeti erők által okozott tüzeket kivéve szinte minden eset mögött a gondatlanság húzódik meg. A statisztika 17- féle okot sorol fel, köztük olyanokat, mint a dohányzás, a nyílt láng használata, a gyermekek játéka, a sugárzó hő, az elektromos áram, a szabadban való tűzrakás, de ha mindezeket alaposabban elemezzük, kiderül, hogy valaki valahol vétett a tűzvédelmi előírások, a kötelező elővigyázatosság, írott vagy íratlan szabályai ellen. Sokmilliós kárt, sőt emberélet kioltását is okozhatja például, ha gyerekek keze- ügyében gyufát hagynak, ha valaki nem tartja meg a hegesztésnél kötelező biztonsági előírásokat vagy szabálytalanul használ elektromos berendezést. Külön lehetne beszélni az erdei tűzrakó-, szalonnasütőhelyeken őrizetlenül, vagy eloltatlanul hagyott tűzről, parázsról, ezek ugyancsak jelentős károkat okoznak. — Milyennek látja ön if* Magyarország jelenlegi [ tűzvédelmi helyzetét? — Túlzott aggodalomra sincs ok, de a helyzet további javítására mindenképpen szükség van. Tavaly a tűzkárok összege meghaladta a 181 millió forintot, ebből több mint 52 millió volt az ipar és 82 millió fölötti összeg a mező- gazdaság vesztesége. Mindinkább jellemzővé válnak az úgynevezett nagy és kiemelt értékű tűzkárok mindkét területen. Ez azért van így, mert itt e helyeken koncentrálódnak a legnagyobb értékek. Például a Magyar Pamutipar újpesti gyárában a modern géppark pusztulása jelentette az óriási veszteséget, a nagy- kanizsai bútoráruház raktárának tüzénél viszont a késztermékekben és az épületben keletkezett nagy összegű kár. Szeretném hangsúlyozni, hogy az értékkoncentráció növekedése csupán a nagyobb veszélyeztetettség lehetőségét jelenti, de ennek nem szükségszerű velejárója, hogy tűz keletkezzék. Ahol a tűz elleni védekezés szabályainak megtartását, az Az első bolgár atomerőmű A Balkán-félszigeten Bulgária elsőként épített atomerőművet és egyike annak a néhány államnak, amelyek mar atomreaktorok segítségével termelnek villamos aramat. A Duna menti Kozlo- duj városa mellett az erőmű első 880 megawatt teljesítményű részegysége készült el, s ez egymagában az ország energiaszükségletének 18 százalékát elégíti ki. Építik az erőmű további két reektorblokkját is. amelyeknek együttesen 880 megawatt lesz a teljesítménye. Az első ezek közül 1979-ben. a második pedig 1980-ban lép üzembe. Az energiaellátás korszerűsítése során további atomerőművek építését is tervezik, s 1990-ben várhatóan nz áramszükséglet felét már atomerőmüvekből fedezik Bulgáriában. anyagi és személyi feltételek biztosítását nem holmi „kellemetlen feladatnak”, hanem a termelés fontos feltételének tekintik, ott nincs és nem is lehet komolyabb baj. — A tűzvédelem további javítása tehát nem utolsósorban szemlélet kérdése? — így 1* mondhatjuk. Évek óta tartó folyamatról van szó, amelynek kezdetén a „termelés minden áron és mindenek fölött” szemlélet uralkodott. Azóta óriási változások történtek. s ma már ott tartunk, hogy gazdasági vezetőink nagy többsége a biztonságos termelés elve alapján irányít. Ebben hozzáértő munkatársak szakértelmére, jelentős létszámú társadalmi aktívagárdára és vállalati tűzoltóságra támaszkodhat. Hozzá kell azonban tenni, hogy a gyárak is állami gazdaságok igazgatói, valamint a termelőszövetkezeti elnökök többségénél bekövetkezett szemléletváltozás az alsóbb vezetői szinteken még nem mondható általánosan jellemzőnek. Ide tartozik, hogy a dolgozók munkahelyi tűzvédelmi oktatásában még sok a formalitás. — Jelent-e a korábbitól eltérő feladatokat az önök számára a felgyorsult városiasodás, közelebbről a lakótelepek építése? — Bizonyos értelemben a kelleténél többet. Ezek egy része abból adódik, hogy egyes tervezők, illetve kivitelezők nem számolnak kellően a tűz- keletkezés lehetőségeivel, másrészt pedig egyes lakók nem tanúsítanak kellő gondosságot. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak építkezni, hanem lakni is más módon kell a modern lakótelepeken, a magasépületekben, hiszen baj esetén az ezekből történő menekülés sokkal bonyolultabb és a kárérték is rendkívül jelentős lehet. Emiatt ösztönözzük az ingatlankezelő vállalatokat a szükséges intézkedések megtételére, a lakótelepi lakások lakóit pedig a legfontosabb helyi tűzvédelmi tudnivalók elsajátításéra, másszóval a magasházakban szükséges óvatosabb életmódra. — Tavaly a korábbiaknál több halálos áldozatot követeltek a tűzesetek, s ezen belül különösen sok volt\ a tűz okozta gyermckhalál. Ön szerint mit lehet tenni e szomorú statisztika megjavítása érdekében? — Az elmúlt évben 153 személy vesztette életét Váz következtében, köztük 34 gyermek. valóban mindkét szám magasabb az előző évekénél. A felhőiteknél leggyakoribb halálok: az ittas állapotban ágyban való dohányzás, a gyerekeknél viszont ismét a gondatlanság Előfordult. hogy két-három kisgyerek szenvedett egyszerre tűzhalált, vagy halálos füstmérgezést a szülő hanyagsága, a felügyelet hiánya miatt. Tűzvédelmi szerveink évek óta szívós felvilágosító munkával, propaganda- tevékenységgel igyekeznek megelőzni az ilyen eseteket, de sajnos, ezt nem mindenki szívleli meg. Széles körű társadalmi akcióra lenne szükség, a szülők, a pedagógusok, a gyermeknevelési intézmények ösz- szefogására. a -sajtó, a rádió és a televízió aktívabb közreműködésére. — Mit jelent az önök számára a nyár, a mezőgazdasági idény? — Mindenekelőtt a kalászos és szálas mezőgazdasági termények betakarításának és szárításának fokozott védelmét. A nagyfokú gépesítés következtében a betakarítási idő lerövidült, kevesebb ideig vannak veszélyeztetve a kalászosok a termőterületen — ez az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy az új technológia új veszélyforrásokat is hozott létre, gondoljunk az erő- és munkagépekből kipattanó szikrákra, a villamos berendezéseknél előforduló hibákra, a tarlóégetésre. Az ösz- szefüggő, nagy gabonatáblákon a tűz gyorsan terjed, az egész termést elpusztíthatja. A meleg levegővel történő szárításnál a legkisebb technológiai vagy tűzvédelmi mulasztás következménye az anyag meggyül ladása lehet. A csapadékszegénynek ígérkező nyár még inkább növeli a lábon álló kalászosok gyúlékonyságát, s egyben a velük dolgozók felelősségét is. A tűzvédelmi hatóságok elvégezték a gépszemlét, a továbbiakban pedig fokozottan ellenőrzik, hogy az erő- és munkagépek használatát szabályozó előírásokat mindenütt érvényesítsék. — Nyári gondjaink felsorolása korántsem teljes — mondotta befejezésül Horváth Sándor tűzoltó ezredes. — A tűzV oltóság jelen van mindig és mindenütt, ahol szükség van rá. Itt külön ki kell emelnem a falvakban fontos szerepet betöltő önkéntes tűzoltók munkáját. Rájuk a tűzmegelőzésben és a tűzoltásban egyaránt lehet számítani, munkájukat lelkesen és jól végzik. Túl a hivatásos és az önkéntes állományon, társadalmi segítőinken, szükség van minden állampolgár figyelmére, fegyelmére elsősorban a tüzek megelőzése, de ha kell, az oltásban is. Várkonyi Endre TANULMÁNYT KÉSZÍTETT az egyik neves mező- gazdasági szakember az ember szerepének elsődlegességéről. Nem szánta aktualizálni a nyári betakarítás időszakára, mégis, sokan, 'akik tanulmányozták, pontosan ebből merítve okos (gondolatokat, készítették el aratási munkatervüket. Ezekben természetesen az ember áll a középpontban. Miért érdekes ez? Azért, mért minden reálisan gondolkodó vezető elképzelhetetlennek tartja nem számolni az emberrel. Nem mindegy viszont, hogy az emberrel miként számolnak egy-egy feladat elvégzése során. Köztudomású, különösebb bizonyítást nem igényel, hogy ma már az aratás legföljebb két hétig tartó munkát jelent, teljesen iparszerben zajlik le, nagy teljesítményű gépekkel, és néhány rátermett emberrel. Itt viszont bezárul a kör, mert ismét oda jutottunk, hogy embert igényel, méghozzá rátermettet, mert különben a nagy képességű technika semmit sem ér. A feladat tehát ott kezdődik, hogy az ember rátermett legyen ami csak úgy lehetséges, ha a vele való foglalkozásra ; oktatására, nevelésére mindennél nagyobb figyelmet fordítunk. Következtetésképpen : gondolkodásunk mindenekelőtt efnberközpontúvá válik. Ha nem így indulunk a feladatok elvégzésére, akkor úgy járhatunk, mint az egyik gazdaságba, ahol az aratás előkészítését felületesen véve, a személyes szimpátia erős hatására, egy tizennyolc éves fiatal szakmunkást ültettek az üzem legkorszerűbb kombájnjára, hogy lévén házassága előtt, — nagyobb keresethez juttassák. Nagyon humánus és népszerű intézkedésnek tűnt a dolog. De amikor a munkát megkezdték, és a fiatal szakmunkás által vezetett legjobb gép felét sem teljesítette a várhatónak, sőt egymást követően elromlott, kiderült, hogy hibásan és nagyon meggondolatlanul döntött a vezetőség. Azt hitték, hogy a jó gép mindent megold, az ember szerepe Csak másodlagos abban. A CSALÓDÁS NAGY LETT, nem is beszélve arról, hogy a fiatal szakmunkásban milyen törést Idézett elő. Hiszen mondani sem kell, 1 az emberek egy részénél nem maradt közömbös, hogy éppen az a fiatal kapta a legjobb gépet. Azoknak kapóra jött a kudarc, amit kihasználtak a fiú ellen. A korrektebbül gondolkodók nemcsak a gépet sajnálták, de a fiút is, akinek komoly csalódást okozott az eset. Annyira kiéleződött a helyzet, hogy a fiatal traktoros kilépett a közösből és más területre ment dolgozni. A mezőgazdaságban sokáig szóbeszéd volt a történet, amiből leszűrhető, hogy az új, modern technika — amit az ember alkotott. — bizonyos esetekben és körülmények között meghaladja egyes emberek felkészültségét. A szandai termelőszövetkezet talán egyik legmostohább körülmények között gazdálkodó üzeme a megyének. Ezt éveken keresztül minden tekintetben bizonyították : alacsony gazdálkodási színvonallal, igen kis termésátlagokkal és ami ennek egyenes következménye, szabálytalanul kifizetett részesedéssel. Aztán kicserélődött a tsz vezetősége. Jó képességű emberek kerültek az élre, és alig két év leforgása alatt olyat produkáltak, amit ezen a környéken még sohasem. Hektáronként magas búzatermésátlag betakarításéra készülnek. Az állattenyésztésben elért sikereikről is hasonló elismeréssel szólhatnánk. Mindezen eredményeknek legfőbb forrása a jól felkészült, gondolkodó ember, aki azt is előnyösen tudta meghatározni, hogy kire milyen feladatot bízzon. Az idén nagy értékű technika kezdi meg az aratást, de egész esztendőben is végzi a mezőgazdasági feladatokat. A gépek forintértéke talán ki sem fejezhető, hiszen csak egy sokat tudó arató-cséplő gép egymillió forintba kerül. De a legszerényebb árral eladott is százezreket érő. És a gép az „romlandó”, ha avatatlan ember kezeli. AZ ARATÁST MEGELŐZŐEN házi tanfolyamok voltak a gépkezelőknek. De egyáltalán nem biztos, hogy ez az oktatás elegendő és befejezettnek tekinthető. Az ember tanítása állandó munkát kö- \etel, amit a feladat egyve jobb elvégzéséhez. igényel is a dolgozó. Egyszóval: ember- központúvá kell válnia a mindennapi munkának. Ez maga után vonja, ha érkezik az' új technika, akkor már előre tudják, kire bízhatják, hogy megfelelően kamatozzon. A gabonabetakaritás nagyon jó iskolája annak, hogyan válhat emberközpontúvá a vezetői munka. Ügy, .hogy minden, ami történik az üzemben, annak középpontjában ott legyen a végrehajtó ember, mint az élet legfőbb szereplője, aki hozzáértő gazdája a legkorszerűbb technikának. Bobál Gyula Mit tudnak a táskarádiók? A „rádió” szó ma már nem egyértelmű, hiszen rádió a tízezer forintnál drágább sztereókészülék és a százhatvan forintos zsebrádió is. „Mit tud” a táskarádió, ki vásároljon ilyet? Az, aki viszonylag jó hangminőséget kíván, több hullámsáv adóit is szándékozik hallgatni, s végül fontos számára, hogy a készülék hordozható, könnyen áthelyezhető legyen. A táskarádió fogalmába sok minden belefér, van közöttük olyan, amely nem egy asztali rádiónál többet „tud”, s van olyan is, amely alig nagyobb (és jobb) a zsebrádiónál. A „Nagyító”-ban 1976. októberében jelent meg a táskarádiók áruvizsgálata, amiben 15 készüléket (közülük 8 olyat, amely az URH-adókat is veszi)' hasonlítottak össze. A minőség megállapításához az elektromos tulajdonságokat, a hangminőséget, a készülék külön szolgáltatásait és az elemfogyasztással járó költségeket vizsgálták. A hét URH-sáv nélküli rádió közül (az árak e csoportban 690 és 1280 forint között vannak) a legjobbnak a „Philips 15 RL 517”-es típus bizonyult. URH-sávos táskarádiót 1290 és 2750 forintért is lehet vásárolni. Az URH-sávval együtt jár a lényegesen jobb hangminőség, ebben a sávban ugyanis jóval . több magas hangot kapunk, mint a közép-, vagy a rövidhullámon. A nyolc vizsgált készülék közül öt nemcsak elemről, hanem „konnektorról” is használható, így a rádiózás költségei elhanyagolható nagyságúak. A teszt készítői e csoportban a Videoton gyár „Sirius de Luxe RC 4602”-es típusát találták a legjobbnak. E készülék sok tekintetben jobb, mint az asztali rádiók. Keresett a „Sanyo RP 7331” is, mert bár minősége közepes, de formája modern és a világítási hálózatról is használható. R. P. Változások a ír akt or gyártásban Traktoron a mezőgazdaságban használt, vontatásra és munkagépek üzemeltetésére alkalmas erőgépet értünk. Hosszú időn keresztül — az első, gőzzel működő traktort a műit század végén készítették — nem sokat változott ez a ma oly’ nélkülözhetetlen erőgép: egyszerű vontató volt, amely az igába fogott állatot váltotta fel. Bár részleteiben tökéletesedett — a húszas évek elejétől belsőégésű motorral üzemelő típusok jelentek meg —, funkciójában és elrendezésében azonban a régi maradt. A nagy változás, a merőben új típusok megjelenése a legutóbbi években következett be. Az egyre nagyobb teljesítményű változatok megjelenése mellett minőségi változásoknak is tanúi vagyunk. Előtérbe került a négykerékhajtás, a traktor ma már egyre kevésbé egyoldalú vontató, hiszen a függesztett és rászerelt, illetve az erőleadó tengelyről meghajtott gepek révén egyre inkább univerzális erőgéppé válik. Ez a változás külsején, felépítésén is meglátszik. Egyre több traktortípus hagyja el a gyárakat, s ezek egymástól mind jobban különböznek. A kisebbek —, melyeket kertekben, kisgazdaságokban használnak — benzinesek, a nagyobbak Diesel-motoros meghaj- tásűak. Ez utóbbiak több sebességűek, nem ritkaság köztük az olyan sem, amelynek összesen húszfokozatú sebességváltója van (16 előre, 4 hátra). A kép az évente csaknem 3 miüié traktort előállíl ó, minszki traktorgyárban készült a Szovjetunióban. Ez a gyár is lépést tartott a fejlődéssel, s ma már két fő modell alapján tízféle változatban készíti traktorait, arr - lyekhez a mezőgazdasági g - pék és eszközök egész so u csatlakoztatható. A gyár foként a középkategóriájú — 70—80 lóerős — tíz tonna körüli teherbíró képességű változatokat állítja elő. | NÓGRAD — 1977. július 6., szerda 5 t
