Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
Varázsai a szófián anyaié! Apró gyermek korában, a volna a kőhegyek birodalmában is- tájékán, merkedett először a holt anyaggal. Édesapja kőfaragó volt a somosi bányában. ö meg ott szaladgált körülötte és elfigyelte, hogyan olvadnak meg a hatalmas kőtömbök a nehéz munkáskezek alatt. Egyszer aztán odarakták elé a szerszámokat: maciit, vésőt, bunkót, kalapácsot — próbálkozzon ő is! Igen nehezen állt rá a karja, bizonytalanul emelgette a súlyos kalapácsot. De nem volt mit tenni. Hosszú évtizedek szokásai szerint a fiúnak örökölni kellett az apa mesterségét. ( Így lett kőfaragó Bolyós János. Hogy mennyi kockakövet faragott ki életében, nehéz lenne megmondani. Ám az igen mélyen benne maradt, hogy az élettelen, szót- lan anyagból is lehet varázsolni. A k^nek is van lelke. Mert nem minden kő egyforma. A hangjából lehet megállapítani a tulajdonságát. A jó kő úgy cseng, mint az üveg. A rossz, vagyis a lázas kő meg csak tompa hangot ad faragáskor, vágáskor szétesik. Kevés beszédű ember Bo- iyós János. Hallgatag és komor, mint a kőhegyek. Ott él a salgcftarjáni Arany János úti magas házak szomszédságában. Ott, ahol az apró házak felfutnak a domboldalra. forgalom kis ház — Híre kelt, hogy mivel foglalatoskodok. Aztán jönnek, nézik, ámuldoznak, hát ilyen is lehetséges? Mi is ugyanezt a tesszük fel, amikor a szobába. Mesterien szerkesztett ci rádás, épületeket látunk, kupolával, csipkés A vendégnek nem örül. Nem szokott ő ahhoz, hogy rányissák az ajtót. Pedig kai, kis szobrokkal ékesítve. S mindez parányi fadarabokból faragva. — Valamikor, régen egy úrnál láttam én egy háromtornyos, fából faragott templomot. Az olyan szép volt, olyan mesteri, hogy örökre az emlékezetembe vésődött. Egyszer, már nyugdíjas voltam, itthon üldögéltem. és azon töprengtem, mit is kellene csinálnom. És akkor eszembe ötlött a fafaragás, felidéződött bennem a tornyos templom képe. És elkészült az első remekmű, az Országház egy részlete, csaknem másfél méteres nagyításban. — Faragtam éjjel, nappal, egy perc nyugtom sem volt. Több mint ötezer apró fadarabot, meg rengetek enyvet használtam az építkezéshez. Egy évet dolgoztam rajta. Élethű másolat, a legapróbb részletekig. De honnan a minta, honnan a motívumok? Látta-e Bolyós János a maga valóságában az Országházat? — Egyszer fiatal koromban a csavargó világban az Ortöttem egy éjszakát. Aludni rém bírtam, hát csak bámultam az elém táruló csodát. Azóta egyszer sem voltam Budapesten. De nagyon sok képem van az Országházról, szerencsére, a tv-ben is gyakran mutatják. Bolyós János járatlan az építészetben, a képzőművészetben. Hagymakupola, rózsaablak. barokk oszlopok — ablakok- mind-mind ismeretlen fokérdést bevezet megtornyos hagymamostanában, mintha megnőtt szágház melletti pádon tölgalmak előtte. Építményein mégis valamennyi elem megtalálható, kicsinyített, élethű másolatban. Ösztönös adottság — vagy a maga nemében művészet — az övé. — Most olyat csinálok, amit eddig még csak kevesen tettek. Másfél éve építem a teljes Országházat. S az eredmény ott látható a szoba közepén. Már áll ja két méter hosszú, egy méter széles Országház, már elkészültek a tornyok, a kupolák, de azt mondja Bolyós János, sok-sok munka van még rajta. Hogy teljesen olyan legyen, mint az eredeti. Miért csinálja? Milyen tervei vannak vele? Elgondolkozik, és azt mondja: faragott ő egész életében, megtanult bánni az anyaggal. Igaz, a kő más, mint a fa, de mégis... S, hogy milyen tervei vannak? Nincsenek tervei. Egyedül az, hogy elkészüljön az Országház és ő azt mondhassa az álmélkodóknak: — Látják, egyszerű ember va- . gyök, és mégis olyat csináltam, amit eddig rajtam kívül csak kevesek tettek... —vkm— Szocialista 1. Beszkidek. Lengyelországban már nem sok olyan hely van, ahol az ember a csöndet élvezheti. Közülük az egyik a Beszkidek — az ország délkeleti részén húzódó hegyvonulat, melyet festői erdői, gyors folyású patakjai és vad termé- az utasokat. a Norvégiából Franciaországba és Franciaországból Angliába történő hadsereg eva- kuációban is. És miután nem egyszer sietett a bajba jutottak segítségére, csak csodával határos módon kerülte s végleges formáját a XIX. sz.-ban érte el. A bánya levegőjének kivételes telített jód tartalma, az oxigén ionizálásának kivételes foka, valamint a magas légnyomás kedvezően hat az el a pusztulást, „lucky ship”- asztmás, magas vérnyomásos nek, azaz „szerencsés hajó”- nak nevezték. A háború után még hosszú ideig szállította szeti tájai jellemeznek. Ezen a civilizáció által még érintetlen területen a levegő kristálytiszta, s a vidék faunája gazdag. Szarvasok, hiúzok, vadmacskák, farkasok, bölények, sőt medvéid is akadnak itt. 2. „Stefan Batory” Jelenleg Gdyniában állomásozik, ahol új feladatot lát ,e): szálloda és étterem, szórakozóhely és múzeum. A lengyel tengerészet élő múzeuma. 3. A Visztula melletti Kazimierz Ez a kisváros, mely a Visztula mellett fekszik ritka építészeti együttes. Története a XI. századba nyúlik vissza. Virágkora a XVIII. századra esik, amikor gabonakeresés különböző bőrbajokban és légúti megbetegedésekben szenvedők állapotára. 1964- ben a bánya területén szanatóriumot nyitottak azok számára. akik az említett megbetegedésekben szenvednek. A gyógymód lényege, hogy egész napos pihenéseket alkalmaznak háromnaponként a betegek esetében. A kúra időtartama egy hónaptól három hónapig terjed. A szanatórium jelenleg építés alatt áll és hamarosan már 500 páciens befogadására lesz alkalmas. Nyári diákmunkások Vadas Éva és Vadas Magdi igyekeznek barátnőjük társaságában (középen) — az üzemi eCédlőbe —kioktatás izgalmas és nehéz gyakorlatában. Az egyik Vadas lány szavaival élve: „Beleszokni a felnőttéletbe, kizárólag iskolai tanulással nem lehet”. Népgazdasági szempontból sem érdekteler a diákok nyári munkája. Tévednénk azonban, ha a lényeget ebben látnánk. Ügy gondoljuk, az igazi „haszon” csak jóval később jelentkezik: a fiatalok pályaválasztásának idején, egyik fontos területe a munszívesen adnak a család közös kasszájába. Nem lennénk Igazmondók, ha ezt elhanyagolható jelentőségűnek valla- nánk. Ugyanis a tankönyv, jegyzet, tanszervásárlás külöA pedagógiai tevékenység nősen a felsőbb évfolyamokra vagy még inkább a tényleges munkába álláskor. A munkát belülről Pedagógusok, üzemi személyzeti vezetők sokan és sokszor elmondták: a nyári vakáció egy részét munkával eltöltő fiatalok megalapozottabb igényekkel választanak szakmát Pályájuk kezdetén ők biztosabban kerülik ki az akadályokat, gyűrik le a nehézségeket. Tulajdonképpen e gondolatok, vélemények jegyében beszélgettünk Balassagyarmaton kára nevelés. Hasznosak e téren a különféle tanulmányi kirándulások üzemlátogatások és szakmai gyakorlatok. De korántsem elegendők. A tanulók képességeinek fejlesztése ugyanis bizonyos életkor — tizennegyedik életév —betöltése után megköveteli a konkrét munkahelyi tapasztalatok megszerzéséi. Vigyázni kell azonban, mert e tevékenység jellembeli alapozást szolgáltat. Minden felületes munka, amely kikerül a fiabeíratkozóknál már tetemes összegre rúg — mondja Vadas Magdi, aki a Balassi Bálint Gimnáziumiban kezdi meg a tanulást. — A fizetésemből veszem meg a táskát és a füzetcsomagot. Arról is beszélt, hogy szeretne hozzájutni egy eredeti farmerhoz, még egy kicsit utazgatni is jó lenne. Tudjuk, az ezernégyszáz forint — amit egy hónap alatt keres — mindezek eléréséhez kevés. De a szülői ráfordítás kiegészítéséül minden bizonnyal „jól jön majd”. talok kezéből, minden „körülbelül megcsináiás” károsan Keresztnevén szólítja fejeződik ki akarati életük fejlődésében. A nevelés is- a Fémipari Vállalatnál Vadas mert tudományos tétele: a Évával, a Balassi Bálint Gim- jellem cselekvés útján alakul, názium harmadik osztályos Egyáltalán nem tanulójával és testvérével, hát, milyen a cselekvés Magdival, aki az idén fejez- esetünkben a munkavégzés — te be tanulmányait az álta- jellege és tartalma. A mun- lános iskolában. Nyári sza- kahelyi vezetőknek felelős- badságukból egy hónapot — ságteljesen kell eljárniuk, mint raktári kisegítők — Nem feledkezhetnek meg ármunkával töltenek el. Mind- j^l, hogy egyetlen olyan mun- ketten tanári pályára készül- ka se kerüljön ki a tanuló nek. Különösen érdeklődnek kezéből, ami nem viseli ma- a fizikai munka „természet- gán a testi és szellemi erőrajza”, a dolgozók életmódja feszités jeleit, iránt. Ha tehetik, szívesen beszélgetne!? a munkásokkal ...... ,, a pihenőidőben, az ebédlő- A. KÖZÖS KHSSZHDH».. ben, vagy máshol. Ismerkednek a gyári világgal, a dől- — A diákok nyári kerese- veszi át, a művezető pedig gozó emberekkel, a kétkezi te, a szerényebb jövedelmű keresztnevén szólítja az újon- munkával. Hogy egyszer családokban az őszi tanév- nan belépő fiatalt, maid tapasztalataikat felhasz- kezdés anyagi gondjain enynálhassák a tanári pályán, az hit. Nyári fizetésükből sokan Nyolczas László ] Kellemes beszélgetések témája szeptemberben az iskolákban a nyár: az utazások, mindegy te- az élmények, a munka idézése. A diákok jóízűen mesélnek egymásnak az óraközi szünetekben, a folyosókon. Előkerülnek ezek a történetek komolyabb alkalmakkor is, például a negyedik gimnazisták osztályfőnöki és világnézeti óráin. A pályaválasztási beszélgetéseken és a gazdasági, politikai témák tanulásakor. S ekkor meglátszik a nyári munka haszna. Vagy akkor, amikor a frissen kiváltott munkakönyvét ismerős személyzeti vezető Ezt a x nevet, mely lengyeleknek és magyaroknak egyaránt közeli, viseli a lengyel tengeri utasszállítás óceánjáMonHeafköriftf közfekedik! kedelemmel foglalkozók megA „Stefan Batory”-t 1968-ban gazdagodtak. Kazimierz ,evásárolták Hollandiától. Hosz- lenleg ~ mmt a re" sza 153 m, szélessége 21 m, a BRT 15024, sebessége 16,5 csomó/óra és 773 férőhely van rajta. Tavaly korszerűsítették a hajót. Új, ízlésesen berendezett, „góral” stílusú bárra, vadászteremmel, zeneteremmel, bridzs-klubbal és éjszakai bárral, 200 férőhelyes elő" __________________ a dóteremmel, tornateremmel és masszázs-szobákkal gazda- Folyosók, termek godolt. Korszerűsítették az largok labirintusa, uszodáját, fürdőszobáit, tu- nek hossza összesen neszansz gyöngyszeme — a turizmusból él. A festők, építészek és újságírók városa, akik üdülőket és alkotóházakat létesítettek itt. 4. Wíeiiczka szanatórium. sóbánya és solóit, valamint a hajó személyzetének a lakóhelyiségeit is Tökéletesítették a tűzvédelmi berendezéseket, generáljavítást végeztek a[ gépházban, kicserélték az elektromos berendezéseket is. Továbbá, felszerelték még a hajót kikötői erőműteleppel is, mely lényegesen csökkenti a fenntartási költségeket. Azonban nem ez az első lengyel hajó, amely e hév alatt szeli a habokat. Az ras/ Eatory nevű hajót vásárolta Olaszországtól. Az „elődnek és barmelyek- 180 Km. A sóbánya egy része jelenleg a látogatók rendelkezésére áll. — 3 km folyosó és terem ez: többszintes 63-tól 135 m mélységig. Wieliczka főbb attrakciói a termek, kápolnák és a sóból faragott szobrok, melyeket a bányászok több nemzedéke .készített. A legpompásabb műemlék- jellegű helyiség, a Szt. Kinga nevét viselő kápolna (a sóbányászok patrónusa), melyet teljesen sóból faragtak. Re- 1936-ban hetekkel gazdagon díszített, Lengyelország bibliai szobor ez, mellette hatalmas oltár. Az oltár, a gazdag törté- szobrok, oszlopok, lépcsők, nete volt. A II. világháború korlátok, padlózatok és csil- idején, lengyel zászló alatt lárek mind-mind kristályos teljesített szolgálatot, s töb- sóból készültek, a színe a bek között részt vett a nor- szürkétől az ezüstig és a sö- végiai, szicíliai, dél-francia- tétzcld váltakozik. A kápol- orsxági és afrikai partraszál- nát a bányászok egész r.em- lásokban. Továbbá, részt vett zedékei faragták és építették, „Az úttörő, ahol tud, segít!” Egymillió általános isko- idős emberek, több kis gyér- tenni akarunk! — ennél a lás tanuló — kisdobos és út.' meket egyedül" nevelő édes- mondatnál talán semmi sem törő — örül a vakációnak. Vi- anyák, nyugdíjas pedagógu- hangzott el többször a paria- dám kacagás, gyermekzsivaj sok, akik örömmel veszik az menten. Az úttörő tetteink veri fel a lakóházak, falvak, ügyes, tapintatos segítséget: munkacsoport tagjai úgy városok életét. A VI. orszá- hazahozni a postaládából az érezték, hogy minden társuk gos úttörőparlamenten is sok újságot, levelet, felolvasni a nevében fogalmaztak, amikor népesednek be a játszóterek, a szó esett a nyárról. Az úttö- híreket az újságból. Ott talál- ezt kérték: - strandok, az utcák, a grundok. rőtetteink munkacsoportban ni az úttörőket a játszótere* Szervezzenek az úttörőcsa- Talán sok felnőtt nézi elége- azonban nemcsak a nyári szc- gondozásában is, segítenek patok minél több társadalmi dettem a vidáman, gondtala- rakozásról, hanem a haszno- megőrizni a ház köriéi rendet, munkát, hogy az úttörők is te- nul játszó gyermekeit : san töltött órákról, napokról megöntözik a kertet. hessenek a népgazdaságért, is sokat vitatkoztak a pajta- a hasznosanyag-gyűjtésben dolgozhassanak az V. öteves sok- _ ... az úttörőkre mindig lehet szá- tervért! r< Miért? Nem tölthetik hasz- mítani! Városi lakótelepeken Javasoljuk — hangzik az nosan a vakációt az uttorok -örülnek a lakók, ha akadnak üzenet —, hogy az úttörőcsa- .... Hát bizony sok gondja vari vállalkozó kedvű kisdouosok, patok a patronáló üzemekkel, , asa '• ~ csoaaiKoznak k összegyűjtik a fel- vállalatokkal, termelőszövet- rank. a g.yerekeK'■: «* len* zett érték elosztásáról a munkát végző közösség döntsön. , Itt a vakáció! Gyerekekkel „Nektek nem kell dolgoznotok, vidáman, felelősség terhe nélkül telíthetitek a szünidőt, ezért nekünk lehettek hálásak!” annak az úttörőcsapatnak, úttörők, akik összegyűjt amely nyáron sem akar szü' halmozódott újságpapírt. Bi- kezetekkel kötött együttmű- netet „elrendelni” az úttörő- zony becsületére válik még ködési szerződésekben állapodtettekben. Hol van szükség ügyes kezű, dolgos gyerekekre? Hol mutathatják meg, hogy nemcsak a tanévben, de a szünetekben is az úttörőélet törvénye szerint élnek? „TITKOS TETTEK TÁRSASAGA” hallottunk a paris timuri úttörőtet* nagyobb a gond, hiszen nincs rokat. Minden úttörőtáborban Küldöttei? Lehetőséget olyan Sokat menten tekről. Ezek olyan nemes tettek, amelyeket titokban végeznek az őrsök, a rajok, a csapatok. A timuri útt'irőtet- teket az úttörőcsapat Titkos Tettek Társasága irányítja, értékeli. Minden lakóhelyen akadnak egyedül élő beteg, egy őrsnek is, ha sikerül el- janak meg olyan munkákban cipelni az elég távol fekvő is, amelyeket a gyerekek is el- MÉH-átvevőhelyekre az ügy- végezhetnek és hasznos a tár- gyel-bajjal összekötözött cső- sadalomnak, továbbá biztosít- magokat. Gyakran előfordul, sanak mindenütt az úttörők hogy mire odaér az őrs, már bezár az átvevő. Ezért kérik a pajtások, hogy hetente legalább két alkalommal 18 óráig tartsanak átvételt a telepeken. Kisebb községekben még ne elgondolkodni kérdéseiken, a parlamenti küldöttek kérésein. Felnőhet-e egészségesen egy nemzedék úgy, hogy nem érzi soha a közösen végzett munka örömét? Úgy, hogy nem érzett még büszkeséget a kéoesséBÁnek meefeleln m,,n ' munkájával elért eredménye- ,!P?,®g,?k gl i l mun kért? Ügy, hogy nem kell kaalkalmakat. Kérjük az Állami Ifjúsági Bizottságot, hogy az úttörŐK- nek is szervezzenek építőtáboküzdeni, fáradni, csak ei keli fogadni a készen kapott jólétet? Mit kérnek hát a parlament is átvevőhely. Nyáron is kérik a pajtások, hogy vigyék el az összegyűjtött anyagokat GYEREKEK A7. V. ÖTÉVES TERVÉRT! Hasznosak akarunk lenni, a sok vidám program mellett tettekre, amely értelemmel legyen pár óra hasznos mun- tölti meg a gyermekéveket is, ka is! s felelősségtudatot kölcsönöz A társadalmi munkával, a az úttörőéletnek. hasznosanyag-gyűjtéssel szerT. J. N0GRÄD - 1977. július 27., szerda
