Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

I a BOGVOS OTJA Táros a „tenger* parsán Egyengetni a göröngyöket Gépek a bemutatók kedvéért..;' Termelőüzemek szakembe- zőbb tulajdonságú fajták je- A bogyós gyümölcsösökben je- rei, kutatók, a kereskedelmi, lentek meg. ami a szakembe- lenleg a megoldáskeresés te- forgalmaáó szervek képviselői rek növekvő hozzáértését ko- ternes energiát köt le. Minde- vettek részt a közelmúltban vetelte. S, hiába múlta felül nekelőtt gépekre, gépekre Drégelypalánkon rendezett a hozam az összes, korábbi van szükség. A másik fontos bogyósgyümöles-termesztési termésmennyiséget, a , terület dolog, hogy értékesítési zava- tanácskozáson és az azt kö- egyre csökkent. Á balassa- rok ne befolyásolják a ter- vető gépbemutatón. Nem vé- gyarmati járásban például —, melók kedvét. S, az sem ér­tetlenül Nógrádban került sor ahol a legnagyobbak a hagyó- tana, ha az üzemek jobban az országos megbeszélésre, mányok — a negyedik ötéves fokoznák az érdekeltséget dol- Megyenkben több évtizedes terv utolsó évében 642 hek- gozóik körében. Vannak ,,ap- hagyománya van a szamóca, tár bogyós gyümölcsöst tar- róbb” dolgok is: mint példá- málna, ribizli termesztésének, tottak számon, ez 16 százalékos ul az öntözés kérdése. Tud- mint azt Herencsényi József, csökkenés a korábbi terveik- valevő, hogy ezáltal a ho- a megyei tanács elnökhelyet- lus végéhez. zamok emelkednek. Drégely­tese is hangsúlyozta megnyi-. , palánkon feltételes módot il­tó beszédében. Az első tele- Kell-e hát vészharangot ji k: használni, hiszen a közös pítések az 1930-as évek ele- ^on§&tni a málna, szamóca, gazdaságban van alkalom az jén kezdődtek a balassagyar- yiblz11 termesztése fölött? In- öntözésre. Csak éppen ki­matí és rétsági járásban. A dokolatlan lenne a túlzott használatlan! kedvező éghajlati és' termelő- Pesszinúzmus, ^ hiszen a bo- Nyílt titok: a részes múve- helyi viszonyok mellett a te- g>’°s°k művelésével foglalko- jés nem lehet a jövő útja. fület növekedésében közre- f° korosztály meg 5—10 évig viszont a gurulós málnára, játszott a bogyósfélék magas kapható e munkára. Ez az idő az exportképes szamócára, ri- jövedelmezősége is. azonban csak arra elegendő, bizlire nagy szükség van, ke­hogy. a termelők, forgalmazók resett termékek külföldön. A nógrádi termelési ered- felkészüljenek a kézi munka- Hogy mind több gépef nyers­menyek országszerte ismertek erő felváltására, már a be- anyagot kapjUnk értük’ eseré- es emlegetettek. A területi mutatókon részt vevő gépek- b ‘ a bogyósok útján sürgő- iészesedés tízszázalékos az kel. Mert e szerkezeteket csak az ország ültetvényeiből. Az ősz- az összegyűlt szakemberek szes termés 12—14 százaié- előtt látni, az ültetvényeken kát takarítják be évente, ám hiába keresnénk, málnából 17 százalékot. Így . , , Nógrád a megyék között e A balassagyarmati járásban vonatkozásban az előkelő ne- az egyik kivezetó útnak a gyedik helyen áll. oogyóstermesztő társulást látják. A tavaly létrejött vál­A nógrádi bogyós útja lalkozás célja, hogy a több • 1959-től gyorsan felfelé íve- éves szerződések lejárta után, i.-. o'iv i , ,. megszervezzék a közös érté­lé. Ekkor meg 238 hektáron kesítést; kialakítsák a közös, termesztettek szamócát, mái- a legkorszerűbb termesztési nát, 1970-ben viszont már technológiát. Ilyen keretek 1441 hektáron. A telepítési között mód nyílik a drága kedv azonban a IV. ötéves gépek beszerzésére, s jobb tervciklusban alábbhagyott, kihasználására, a gazdaságos A gyorsan változó közgazda- üzemeltetésre. E társulás sági környezet,, a mezőgazda- azonban más célt is szolgál, sag csökkenő munkaereje, a Tervezik egy hűtőház építé- gépi művelés, betakarítás sét. A szándék nem titkolt: a hosszú esztendők óta vajúdó felvásárlók nagy termés ese- kérdése, a gyomirtás gondjai tén túlzottan igényesek, azaz együttesen járultak hozzá a a termelő bizonyos kiszolgál- telepítési kedv mérséklésé- tatottságot érez. Időszerű len­hez. ne a termelők és feldolgozók Mint arról Csillik József, a közötti gyümölcsöző kapcso- balassagyarmati járási hiva- lal; megteremtése, ami alatt ta) mezőgazdasági és kereske- az utóbbiak nagyobb mérté- aelmi osztályának vezetője kd anyagi hozzájárulása beszámolt: az elmúlt tervcik­sen egyengetni gyökét. kell a görön- Szabó Gyula játszva tanult tudományok Tel ház a Balatonnál! Em­berek százai, ezrei üdülnek a magyar tenger partján. Fel­nőttek és gyerekek egyaránt élvezik a verófényes napsü­tést, a kellemesen hűsítő, eny­hén szélfodrozta vizet, a szabadságot, a vakációt. Vi­dámság, nevetés, kacagás, jó­kedv a nyaralók arcán. El­tűnnek a hétköznapok kötött­ségei, a főnök és beosztott, tanár és diák viszonyok. Ba­rátságok, ismeretségek szövőd­nek egy, vagy két hétre, de lehet, hogy hosszú évekre. Vidám tréfák, történetek, pár mondatos életrajzok hangzanak, de van ahol ko­moly viták, előadások, törtek, szorzók, négyzetgyökök kava­rognak. Hogy hol? Szintén a Balaton partián, a zánkai úttörőváros szaktáboraiban. Több mint 220 hektáron te- — Mikor megérkeztünk, is- rül el Közép-Európa legna- merős arcokat, barátnőket ke- gyobb úttörőtábora. Nem ve- restünk. Nagy-nagy örömünk- letlen, hogy a legújabb térké- re találkoztunk több olyan pékén már mint balatoni út- pajtással, kik tavaly is itt törőváros szerepel. Van itt voltak. A délutáni szabad fog- muzeum, könyvtár, posta, föd- lalkozás minden percét mesé- rászat, kultúrjjáz, sportpálya, léssel töltöttük. Röpködtek a üzlet, haditechnikai park, kérdések. Veled mi történt? vízmű, hőközpont, műhelyek, Hol voltál? Milyen lett a irodák, lakóházak, meg min- bizonyítvány? Hová den, ami egy város létéhez szükséges. Kell is mindez, mi­vel évente közel 25 ezer úttö­rő vesz részt a különböző táborozásokon. A nyári első „turnus” paj­tásai között Nógrád megyei­ek is voltak. Az I/b. altábor- ban leendő úttörő-tanácstit­károkkal beszélgettünk. — Az első nap bemutatko­zással kezdődött. Az őrsök és rajok megyéjük történelmi, földrajzi és kulturális neve­zetességeiről beszéltek. Mi rajzokat és illusztrációkat ké üdülni ?... — Ne felejtsétek ki s szállást és a kaját sem. A ké­nyelmes ágyakat és a bősé­ges, nagyon finom kpsztot. Ha délután éhesek va^yúns., repetát és pótvacsorét ka­punk.' Azt hiszem, egy pár kilót föl is szedtem — mu­tatott nevetve a pocakjára Bujnyik Pál terényi pajtás. — Pedig a mozgásra, a sportolásra is van lehetőség. Csónakház. focipályák, strand. A számháborúk felejthetetle­nek maradnak. A játékos sportvetélkedőkön mindenki megmutathatta, mit tud - — szolt Gulyás Erzsiké. — Eddig kánikula volt. de ha rosszabbra fordul az idő­járás, akkor sem unatkoz­nánk. A programban kulturá­lis versenyek, sakkcsaták sze­repelnek. Külföldi pajtások­kal is találkozunk. Vannak tavalyi ismerősök is. Mi ma­gyarra. ők a saját nyelvükre tanitgatnak. Szótár segítségé­vel már egészen jól megért­jük egymást. A Szovjetunió­ba többen is levelezünk — mi köp ezt mondta a vajtitkár, kezek emelkedtek a magasba, mégy és .,én is, én is levelezek'! — hallatszott minden felől. írógép hangja, lázas szá- sikerült — mondta nagy lel- molgatás, értékelés fogad a kesedéssel. Vl/b. altáborban. A matemt.- — A táborozás azért is tikai szaktábor feladatmegoldó hasznos számunkra, mert szítettünk, tréfás jeleneteket verse°yét értékelik a Nógrád többen pedagógiai pályára ké­adtunk elő. énekeltünk, da loltunk. Mivel ez verseny volt, nagy izgalommal vártuk az eredményhirdetést. Ügy látszik, jól sikerült, mert el­sők lettünk — újságolta Is- tanovszki Kálmán rajtitkár. — Másnap elkezdődött a komoly munka — vette át a megyei ifivezetők. Valameny- szülünk — vette át a szót. nyien matematika tagozatosak Tóth Viktória. A gyerekekkel a salgótarjáni Bolyai János való foglalkozás jó előgyakor- Gimnáziumban. lat. — Szinte meghökkentő, mi — A táborozásnak mindig mindent tudnak az ötödik- vannak különösen kellemes hatodik osztályos pajtások. A Pillanatai. Ilyen volt a régi logikai feladatokat különösen ismerősökkel való találkozás. az _ kedvelik. Ezt bizonyítja az A kellemeset a hasznossal, sz6t‘UBudensztó KatTaWa- ötfordulós verseny, melyet ép- tapasztalat­iakról érkezett — Flőadaso- pen most értékelünk. Vannak esetevei kötöttük össze — kon és szakfoglalkozósokon az egyéni, a többiekétől eltérő ™?ndta lsmet az altábor tit- úttörőélettel kapcsolatos kér- megoldások Is. Ezeket külön ' , . désekről esett szó Arról hogy lutalmazzuk — fogadott Tajti Kinek ezert, kinek azért, de mi egy tanácstitkár feladata, Melinda altábori titkár. mindenki számára, úttörő­jogköre, valamint az éves Viskárdi Tünde a tavalyi rek es lf,vezetőnek egyaránt, munkatervek készítésének sok- vakáció egy részét szintén basznos le®z ez a rozaSl oldalúságáról. Zánkán töltötte. Eredményét a későbbi moz­_ , . . , galmi munkájukban merhet­A lombos fák övezte kis — Feladatunk a szaktábor jük le jgazan tisztáson, ahol beszélgettünk, munkáját segíteni. Délután a J 8 pillanatok alatt pezsgő, forró szabad foglalkozásokra színes hangulat alakult ki. Az ötle- és változatos orogramot álhi­teket és történeteket minden- tunk össze. Így a „szelek ki egyszerre akarta elmonda- szárnyán” vitorlázást. Itt az ni. Élményekben tobzódó ké- Időjárás egy kicsit megtréfált, pék vetítődtek elénk. mert a tó vize tükörsima volt, Szálai Kati és Kovács Bér- még a szellő sem rezzent. De naaette már nem először tá- a ..Balaton napja” címet vi- borozik Zánkán. selő vetélkedő annál jobban Búcsúzóul visszatekintve a balatoni úttörőváros kapujá­ból. a hatalmas központi épület felkiáltójelként emel­kedik elénk, és az itt táboro­zó külföldi pajtások nemzeti színű zászlait lobogtatja a fel-íeltöró szél. —békési— er­lusban új vonások jelentkez­tendő az új technológiák meg­teli a bogyósfélék termeézté- teremtéséhez, kellő állóeszkö­zében. Intenzívebb, kedve- zök-biztosításához., Több mint egymillió forint X Nógrádi Szénbányák üze- az SBTC-pálya létesítménye­méiben . a két kommunista nek építéséhez. A kistereoyei műszakon 3842 dolgozó vett építési üzem munkásai 38 részt. A széntermelés közel ezer 487 forint értékű társa- három és fél ezer tonna volt, dalmi munkát végeztek. A melynek értéke több mint nagybátonyi gépüzemnél több egymillió forint. A földtani és mint hétszázan kapcsolódtak tervezőirodák dolgozói 1315 be a kommunista műszak ter- tnunkauraval járulták hozza melésebe. iitiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiitiiiiitfiimiiiniimiiiHinHitimmiMHmiiintimHmiiHiiitiiiiMiimmmMMritimMiiiiiiiini'iiiriMiiiimiilixmtiitimmtiimiiiiiminmtmtitiiiiiiiiiiimmniii Az ember, a nap mint nap megfeszített erővel munkál­kodó, vajon mitől hajtatva, milyen cél érdekében dolgo­zik? A megélhetésen, a pénz­szerzésen túl jelent-e szá­mára valami pluszt, valami többletet a munka? Vagy csak sanyarú szükségszerűségnek, kötelező rossznak érzi azt? Az ember, ahány, annyi­féle, s így az emberi érdek máris elismeréssel is szerteágazó, ezer irányba róla. A legügyesebb Mely fonásból táplálkozik ? — A fizetésével elégedett? — Nem keresünk túl so­kat. A múltkor az egyik ba­rátommal, Ferivel — ő szin­tén itt dolgoziK — arról be­szélgettünk, miért vagyunk mi itt? Az építőiparban sok­kal többet fizetnének Ezt próbálkozott a bonyolult fo- — őszinte legyek? Minden tanúsítják az asztaiosszali­gásokkal. Még csak tanuló nap óriási kín szamomra a maban dolgozó ismerősök is. volt a lakatosszakmóban, de munka. A munka, amit most De én úgy vagyok vele, hogy szóltak csinálok. A lakatosszakma hiába a több pénz, egyket­jelöltek egészen más. Abban volt fan- tőre megcsömörlenék a tu­törő. Van, aki a munkában közé sorolták. tázia, az úgy tűnt, mintha catmunkától. Mert az olyan csak a pénzszerzést látja, — Csakhogy nem fizették játszottam volna, A kisujjam- egyhangú és személytelen, am akadnak szép számmal meg a szakrnai tudást, én meg 1x810 éreztem csínjat-bínjat. De hogy az ember itt is bever is, akik ^ a^ munka fiatal ember létemre sok hat mit ér az egész, ha pénzt egy szöget, ott is felszerel .... ... egy ablakkeretet! Egyszóval, olyanok szépségétől, szemetétől ve- pénzt akartam keresni. így adnak érte? Inkább tró­zerelye indítják be naponta aztan egyik napr<il a másikra geroiok. annak legalább van gepeiket, vagy teiyeznek, gyo- kjcsúsaott a talaj a lábam látszatja, gyitanak, szereinek. aló!. A haverok rábeszélésére ★ lálkoVztk0rLzmemberi^léa1edtfn" °tthagytam a gyarat- es egy Tóth József 28 éves fiatal­idikoznv az emben elegeden- dunántúli epitkezesre men- ember asztalos a naavoros/i “*• **>~*~*« «- l™ Azof voltam „8«l- £*bV SS munkás, sofor, kubikus, né- hely brigádvezetője, ha tízezer forint is került a — Tíz éve kerültem ide, a borítékba, máskor kölcsönök- balassagyarmati bútorgyár­ból éltem, sokszor bizonyta- bél. Nagyon szeretem a szak­jaimé vált az éietem. De haj- mamat. El sem tudja képzelni tolt a penzszerzesi vagy, mennyi fantázia van egy-egy ezeit mindig mással és más- ablak, vagy ajtó készítésében, sál piobálkoztam. Főleg, amikor egyedi dara­S a „kemény munka” ered- bokát kell csinálnunk. Nem- nősképpen nem zavarja, még- ménve, hogy Z. I. felépített régen az aszódi fiúnevelő ott- is arra kért, a nevét — ha egy házat, vett egy Traban- hon rendelt nálunk köríves, egy mód van rá — tartsuk tot, s a napi teljesítményt íves ablakokat. Eredeti titokban. Ahogy ő fogalma- megszállottként forintban, minta alapján csináltuk. Egy zott: a későbbi boldogulása fillérben számolja. Nem ér- kicsit hasonlított a munkánk érdekében. dektelen elhallgatni, hogy a a restaurátorokéhoz. Nagy Z. I. édesapja lakatosmű- mostani munkahelyéről is- ügyességet, szakmai felké- helyében már kisgyerek ko- mét menni készül. Hogy mi- szükséget igényelt, rában gyakorta megfordult, ért? Szeretné • a Trabantját Kezdetben- csak téblábolt, né- Zsigulira cseréLni. I ' ' " zelődött, később maga is meg- — Szeret dolgozni? j NÓGRÁD — 1977, július zése ? Salgótarján egyik nagy­üzemében találkoztunk Z. I.- vel, akinek fiatal kora elle­nére már sikerült megszerez­nie a kétes értékű1 „vándor­madár” címet. S bár ez külö­nem erezném az alkotás örö­mét. Az pedig fontos a min­dennapi munkában. Tóth József két éve nőSv családja Dejtaron lakik. — Látná csak a lakásunkat. Otthon élem ki magam iga­zán. Csináltam már fából csillárt, még a lánca is fából készült, aztán díszdobozokat, kishalakat lemezből. Mert a mesterségemet még a szabad­időmben sem tudom megta­gadni. Elégedett ember Tóth Jó­zsef? Annak vallja magát. Hiszen amit csinál, nem kény- szerűség számára. Nem erő­szak. És nem csupán pénz- szerzési lehetőség, de sokkal több annál. Kedvvel, öröm­mel végzett alkotó munka. — vkm — 3., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom