Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
I a BOGVOS OTJA Táros a „tenger* parsán Egyengetni a göröngyöket Gépek a bemutatók kedvéért..;' Termelőüzemek szakembe- zőbb tulajdonságú fajták je- A bogyós gyümölcsösökben je- rei, kutatók, a kereskedelmi, lentek meg. ami a szakembe- lenleg a megoldáskeresés te- forgalmaáó szervek képviselői rek növekvő hozzáértését ko- ternes energiát köt le. Minde- vettek részt a közelmúltban vetelte. S, hiába múlta felül nekelőtt gépekre, gépekre Drégelypalánkon rendezett a hozam az összes, korábbi van szükség. A másik fontos bogyósgyümöles-termesztési termésmennyiséget, a , terület dolog, hogy értékesítési zava- tanácskozáson és az azt kö- egyre csökkent. Á balassa- rok ne befolyásolják a ter- vető gépbemutatón. Nem vé- gyarmati járásban például —, melók kedvét. S, az sem értetlenül Nógrádban került sor ahol a legnagyobbak a hagyó- tana, ha az üzemek jobban az országos megbeszélésre, mányok — a negyedik ötéves fokoznák az érdekeltséget dol- Megyenkben több évtizedes terv utolsó évében 642 hek- gozóik körében. Vannak ,,ap- hagyománya van a szamóca, tár bogyós gyümölcsöst tar- róbb” dolgok is: mint példá- málna, ribizli termesztésének, tottak számon, ez 16 százalékos ul az öntözés kérdése. Tud- mint azt Herencsényi József, csökkenés a korábbi terveik- valevő, hogy ezáltal a ho- a megyei tanács elnökhelyet- lus végéhez. zamok emelkednek. Drégelytese is hangsúlyozta megnyi-. , palánkon feltételes módot iltó beszédében. Az első tele- Kell-e hát vészharangot ji k: használni, hiszen a közös pítések az 1930-as évek ele- ^on§&tni a málna, szamóca, gazdaságban van alkalom az jén kezdődtek a balassagyar- yiblz11 termesztése fölött? In- öntözésre. Csak éppen kimatí és rétsági járásban. A dokolatlan lenne a túlzott használatlan! kedvező éghajlati és' termelő- Pesszinúzmus, ^ hiszen a bo- Nyílt titok: a részes múve- helyi viszonyok mellett a te- g>’°s°k művelésével foglalko- jés nem lehet a jövő útja. fület növekedésében közre- f° korosztály meg 5—10 évig viszont a gurulós málnára, játszott a bogyósfélék magas kapható e munkára. Ez az idő az exportképes szamócára, ri- jövedelmezősége is. azonban csak arra elegendő, bizlire nagy szükség van, kehogy. a termelők, forgalmazók resett termékek külföldön. A nógrádi termelési ered- felkészüljenek a kézi munka- Hogy mind több gépef nyersmenyek országszerte ismertek erő felváltására, már a be- anyagot kapjUnk értük’ eseré- es emlegetettek. A területi mutatókon részt vevő gépek- b ‘ a bogyósok útján sürgő- iészesedés tízszázalékos az kel. Mert e szerkezeteket csak az ország ültetvényeiből. Az ősz- az összegyűlt szakemberek szes termés 12—14 százaié- előtt látni, az ültetvényeken kát takarítják be évente, ám hiába keresnénk, málnából 17 százalékot. Így . , , Nógrád a megyék között e A balassagyarmati járásban vonatkozásban az előkelő ne- az egyik kivezetó útnak a gyedik helyen áll. oogyóstermesztő társulást látják. A tavaly létrejött válA nógrádi bogyós útja lalkozás célja, hogy a több • 1959-től gyorsan felfelé íve- éves szerződések lejárta után, i.-. o'iv i , ,. megszervezzék a közös értélé. Ekkor meg 238 hektáron kesítést; kialakítsák a közös, termesztettek szamócát, mái- a legkorszerűbb termesztési nát, 1970-ben viszont már technológiát. Ilyen keretek 1441 hektáron. A telepítési között mód nyílik a drága kedv azonban a IV. ötéves gépek beszerzésére, s jobb tervciklusban alábbhagyott, kihasználására, a gazdaságos A gyorsan változó közgazda- üzemeltetésre. E társulás sági környezet,, a mezőgazda- azonban más célt is szolgál, sag csökkenő munkaereje, a Tervezik egy hűtőház építé- gépi művelés, betakarítás sét. A szándék nem titkolt: a hosszú esztendők óta vajúdó felvásárlók nagy termés ese- kérdése, a gyomirtás gondjai tén túlzottan igényesek, azaz együttesen járultak hozzá a a termelő bizonyos kiszolgál- telepítési kedv mérséklésé- tatottságot érez. Időszerű lenhez. ne a termelők és feldolgozók Mint arról Csillik József, a közötti gyümölcsöző kapcso- balassagyarmati járási hiva- lal; megteremtése, ami alatt ta) mezőgazdasági és kereske- az utóbbiak nagyobb mérté- aelmi osztályának vezetője kd anyagi hozzájárulása beszámolt: az elmúlt tervciksen egyengetni gyökét. kell a görön- Szabó Gyula játszva tanult tudományok Tel ház a Balatonnál! Emberek százai, ezrei üdülnek a magyar tenger partján. Felnőttek és gyerekek egyaránt élvezik a verófényes napsütést, a kellemesen hűsítő, enyhén szélfodrozta vizet, a szabadságot, a vakációt. Vidámság, nevetés, kacagás, jókedv a nyaralók arcán. Eltűnnek a hétköznapok kötöttségei, a főnök és beosztott, tanár és diák viszonyok. Barátságok, ismeretségek szövődnek egy, vagy két hétre, de lehet, hogy hosszú évekre. Vidám tréfák, történetek, pár mondatos életrajzok hangzanak, de van ahol komoly viták, előadások, törtek, szorzók, négyzetgyökök kavarognak. Hogy hol? Szintén a Balaton partián, a zánkai úttörőváros szaktáboraiban. Több mint 220 hektáron te- — Mikor megérkeztünk, is- rül el Közép-Európa legna- merős arcokat, barátnőket ke- gyobb úttörőtábora. Nem ve- restünk. Nagy-nagy örömünk- letlen, hogy a legújabb térké- re találkoztunk több olyan pékén már mint balatoni út- pajtással, kik tavaly is itt törőváros szerepel. Van itt voltak. A délutáni szabad fog- muzeum, könyvtár, posta, föd- lalkozás minden percét mesé- rászat, kultúrjjáz, sportpálya, léssel töltöttük. Röpködtek a üzlet, haditechnikai park, kérdések. Veled mi történt? vízmű, hőközpont, műhelyek, Hol voltál? Milyen lett a irodák, lakóházak, meg min- bizonyítvány? Hová den, ami egy város létéhez szükséges. Kell is mindez, mivel évente közel 25 ezer úttörő vesz részt a különböző táborozásokon. A nyári első „turnus” pajtásai között Nógrád megyeiek is voltak. Az I/b. altábor- ban leendő úttörő-tanácstitkárokkal beszélgettünk. — Az első nap bemutatkozással kezdődött. Az őrsök és rajok megyéjük történelmi, földrajzi és kulturális nevezetességeiről beszéltek. Mi rajzokat és illusztrációkat ké üdülni ?... — Ne felejtsétek ki s szállást és a kaját sem. A kényelmes ágyakat és a bőséges, nagyon finom kpsztot. Ha délután éhesek va^yúns., repetát és pótvacsorét kapunk.' Azt hiszem, egy pár kilót föl is szedtem — mutatott nevetve a pocakjára Bujnyik Pál terényi pajtás. — Pedig a mozgásra, a sportolásra is van lehetőség. Csónakház. focipályák, strand. A számháborúk felejthetetlenek maradnak. A játékos sportvetélkedőkön mindenki megmutathatta, mit tud - — szolt Gulyás Erzsiké. — Eddig kánikula volt. de ha rosszabbra fordul az időjárás, akkor sem unatkoznánk. A programban kulturális versenyek, sakkcsaták szerepelnek. Külföldi pajtásokkal is találkozunk. Vannak tavalyi ismerősök is. Mi magyarra. ők a saját nyelvükre tanitgatnak. Szótár segítségével már egészen jól megértjük egymást. A Szovjetunióba többen is levelezünk — mi köp ezt mondta a vajtitkár, kezek emelkedtek a magasba, mégy és .,én is, én is levelezek'! — hallatszott minden felől. írógép hangja, lázas szá- sikerült — mondta nagy lel- molgatás, értékelés fogad a kesedéssel. Vl/b. altáborban. A matemt.- — A táborozás azért is tikai szaktábor feladatmegoldó hasznos számunkra, mert szítettünk, tréfás jeleneteket verse°yét értékelik a Nógrád többen pedagógiai pályára kéadtunk elő. énekeltünk, da loltunk. Mivel ez verseny volt, nagy izgalommal vártuk az eredményhirdetést. Ügy látszik, jól sikerült, mert elsők lettünk — újságolta Is- tanovszki Kálmán rajtitkár. — Másnap elkezdődött a komoly munka — vette át a megyei ifivezetők. Valameny- szülünk — vette át a szót. nyien matematika tagozatosak Tóth Viktória. A gyerekekkel a salgótarjáni Bolyai János való foglalkozás jó előgyakor- Gimnáziumban. lat. — Szinte meghökkentő, mi — A táborozásnak mindig mindent tudnak az ötödik- vannak különösen kellemes hatodik osztályos pajtások. A Pillanatai. Ilyen volt a régi logikai feladatokat különösen ismerősökkel való találkozás. az _ kedvelik. Ezt bizonyítja az A kellemeset a hasznossal, sz6t‘UBudensztó KatTaWa- ötfordulós verseny, melyet ép- tapasztalatiakról érkezett — Flőadaso- pen most értékelünk. Vannak esetevei kötöttük össze — kon és szakfoglalkozósokon az egyéni, a többiekétől eltérő ™?ndta lsmet az altábor tit- úttörőélettel kapcsolatos kér- megoldások Is. Ezeket külön ' , . désekről esett szó Arról hogy lutalmazzuk — fogadott Tajti Kinek ezert, kinek azért, de mi egy tanácstitkár feladata, Melinda altábori titkár. mindenki számára, úttörőjogköre, valamint az éves Viskárdi Tünde a tavalyi rek es lf,vezetőnek egyaránt, munkatervek készítésének sok- vakáció egy részét szintén basznos le®z ez a rozaSl oldalúságáról. Zánkán töltötte. Eredményét a későbbi moz_ , . . , galmi munkájukban merhetA lombos fák övezte kis — Feladatunk a szaktábor jük le jgazan tisztáson, ahol beszélgettünk, munkáját segíteni. Délután a J 8 pillanatok alatt pezsgő, forró szabad foglalkozásokra színes hangulat alakult ki. Az ötle- és változatos orogramot álhiteket és történeteket minden- tunk össze. Így a „szelek ki egyszerre akarta elmonda- szárnyán” vitorlázást. Itt az ni. Élményekben tobzódó ké- Időjárás egy kicsit megtréfált, pék vetítődtek elénk. mert a tó vize tükörsima volt, Szálai Kati és Kovács Bér- még a szellő sem rezzent. De naaette már nem először tá- a ..Balaton napja” címet vi- borozik Zánkán. selő vetélkedő annál jobban Búcsúzóul visszatekintve a balatoni úttörőváros kapujából. a hatalmas központi épület felkiáltójelként emelkedik elénk, és az itt táborozó külföldi pajtások nemzeti színű zászlait lobogtatja a fel-íeltöró szél. —békési— erlusban új vonások jelentkeztendő az új technológiák megteli a bogyósfélék termeézté- teremtéséhez, kellő állóeszközében. Intenzívebb, kedve- zök-biztosításához., Több mint egymillió forint X Nógrádi Szénbányák üze- az SBTC-pálya létesítményeméiben . a két kommunista nek építéséhez. A kistereoyei műszakon 3842 dolgozó vett építési üzem munkásai 38 részt. A széntermelés közel ezer 487 forint értékű társa- három és fél ezer tonna volt, dalmi munkát végeztek. A melynek értéke több mint nagybátonyi gépüzemnél több egymillió forint. A földtani és mint hétszázan kapcsolódtak tervezőirodák dolgozói 1315 be a kommunista műszak ter- tnunkauraval járulták hozza melésebe. iitiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiitiiiiitfiimiiiniimiiiHinHitimmiMHmiiintimHmiiHiiitiiiiMiimmmMMritimMiiiiiiiini'iiiriMiiiimiilixmtiitimmtiimiiiiiminmtmtitiiiiiiiiiiimmniii Az ember, a nap mint nap megfeszített erővel munkálkodó, vajon mitől hajtatva, milyen cél érdekében dolgozik? A megélhetésen, a pénzszerzésen túl jelent-e számára valami pluszt, valami többletet a munka? Vagy csak sanyarú szükségszerűségnek, kötelező rossznak érzi azt? Az ember, ahány, annyiféle, s így az emberi érdek máris elismeréssel is szerteágazó, ezer irányba róla. A legügyesebb Mely fonásból táplálkozik ? — A fizetésével elégedett? — Nem keresünk túl sokat. A múltkor az egyik barátommal, Ferivel — ő szintén itt dolgoziK — arról beszélgettünk, miért vagyunk mi itt? Az építőiparban sokkal többet fizetnének Ezt próbálkozott a bonyolult fo- — őszinte legyek? Minden tanúsítják az asztaiosszaligásokkal. Még csak tanuló nap óriási kín szamomra a maban dolgozó ismerősök is. volt a lakatosszakmóban, de munka. A munka, amit most De én úgy vagyok vele, hogy szóltak csinálok. A lakatosszakma hiába a több pénz, egyketjelöltek egészen más. Abban volt fan- tőre megcsömörlenék a tutörő. Van, aki a munkában közé sorolták. tázia, az úgy tűnt, mintha catmunkától. Mert az olyan csak a pénzszerzést látja, — Csakhogy nem fizették játszottam volna, A kisujjam- egyhangú és személytelen, am akadnak szép számmal meg a szakrnai tudást, én meg 1x810 éreztem csínjat-bínjat. De hogy az ember itt is bever is, akik ^ a^ munka fiatal ember létemre sok hat mit ér az egész, ha pénzt egy szöget, ott is felszerel .... ... egy ablakkeretet! Egyszóval, olyanok szépségétől, szemetétől ve- pénzt akartam keresni. így adnak érte? Inkább trózerelye indítják be naponta aztan egyik napr<il a másikra geroiok. annak legalább van gepeiket, vagy teiyeznek, gyo- kjcsúsaott a talaj a lábam látszatja, gyitanak, szereinek. aló!. A haverok rábeszélésére ★ lálkoVztk0rLzmemberi^léa1edtfn" °tthagytam a gyarat- es egy Tóth József 28 éves fiatalidikoznv az emben elegeden- dunántúli epitkezesre men- ember asztalos a naavoros/i “*• **>~*~*« «- l™ Azof voltam „8«l- £*bV SS munkás, sofor, kubikus, né- hely brigádvezetője, ha tízezer forint is került a — Tíz éve kerültem ide, a borítékba, máskor kölcsönök- balassagyarmati bútorgyárból éltem, sokszor bizonyta- bél. Nagyon szeretem a szakjaimé vált az éietem. De haj- mamat. El sem tudja képzelni tolt a penzszerzesi vagy, mennyi fantázia van egy-egy ezeit mindig mással és más- ablak, vagy ajtó készítésében, sál piobálkoztam. Főleg, amikor egyedi daraS a „kemény munka” ered- bokát kell csinálnunk. Nem- nősképpen nem zavarja, még- ménve, hogy Z. I. felépített régen az aszódi fiúnevelő ott- is arra kért, a nevét — ha egy házat, vett egy Traban- hon rendelt nálunk köríves, egy mód van rá — tartsuk tot, s a napi teljesítményt íves ablakokat. Eredeti titokban. Ahogy ő fogalma- megszállottként forintban, minta alapján csináltuk. Egy zott: a későbbi boldogulása fillérben számolja. Nem ér- kicsit hasonlított a munkánk érdekében. dektelen elhallgatni, hogy a a restaurátorokéhoz. Nagy Z. I. édesapja lakatosmű- mostani munkahelyéről is- ügyességet, szakmai felké- helyében már kisgyerek ko- mét menni készül. Hogy mi- szükséget igényelt, rában gyakorta megfordult, ért? Szeretné • a Trabantját Kezdetben- csak téblábolt, né- Zsigulira cseréLni. I ' ' " zelődött, később maga is meg- — Szeret dolgozni? j NÓGRÁD — 1977, július zése ? Salgótarján egyik nagyüzemében találkoztunk Z. I.- vel, akinek fiatal kora ellenére már sikerült megszereznie a kétes értékű1 „vándormadár” címet. S bár ez különem erezném az alkotás örömét. Az pedig fontos a mindennapi munkában. Tóth József két éve nőSv családja Dejtaron lakik. — Látná csak a lakásunkat. Otthon élem ki magam igazán. Csináltam már fából csillárt, még a lánca is fából készült, aztán díszdobozokat, kishalakat lemezből. Mert a mesterségemet még a szabadidőmben sem tudom megtagadni. Elégedett ember Tóth József? Annak vallja magát. Hiszen amit csinál, nem kény- szerűség számára. Nem erőszak. És nem csupán pénz- szerzési lehetőség, de sokkal több annál. Kedvvel, örömmel végzett alkotó munka. — vkm — 3., vasárnap