Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
„Soha kedvesebb porfogót” Klement Zoltánná üzemi könyvtáros egyik olvasójával, Benedek Lajosné varrónővel. Apró, alig néhány négyzet- méteres irodahelyiségben dolgozik Klement Zoltánná, a Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati telephelyének általános adminisztrátora. S ebben önmagában nem is lenne semmi különös, más irodai szobáktól eltérő, ha a bejárattal szembeni falfelületet nem takarná el a könyv- szekrény, amelyben az SZMT- től kölcsönzött könyveket tárolják. Az irodahelyiség egyúttal tehát könyvtár is. Az olvasnivalók ÁBC-rendben sorakoznak. Csábítják a tekintetet. Az ide betérő asszonyok jó része sem tudja megállni, hogy idejéből pár percet ne szánjon a könyvek böngészgetésére. — Két éve vezetem a könyvtárat — mondja Klemért Zoltánná. — Azóta hetvennyolc beiratkozott olvasóm van. Igaz, hogy közülük nébányan meglehetősen rend- szertelenül olvasnak és nagyon keveset, mégis elégedett vagyok, mert több mint öt- veren szorgalmas kölcsönzők, igazán szeretik a könyvet. — Ismertessen meg egy ilyen olvasóval — kérem a könyvtárosnőt, aki kiváló eredménnyel végezte el a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa által szervezett alapfokú könyvtárosi tanfolyamot. Klementné egy kis türelmet kér, s három-négy perc múlva visszatér egy fiatalasszonnyal. Benedek Lajosné Becskén él négytagú családjával, korábban a bujáki varrodában dolgozott, két éve Balassagyarmaton. — Amikor átvettem a könyvtár vezetését — mondja Klement Zoltánná — ő volt az első beiratkozott olvasóm. Benedek Lajosné olvasójegyét mutatja. Szinte alig találni üres helyet rajta, ahová az olvasott könyvek címét és szerzőjét vezetik. Olyan művekkel találkozunk a felsorolásban, mint Zola Tisztes úri háza, Anatol France Thais-a, vagy Jules Verne Sándor Mátyása, A dunai hajósa. — Gyermekkori élményem az olvasás — vallja Benedek Lajosné. — Tanyán laktunk, szabad időm a könyvek között telt el. — S milyen könyveket kedvel’ — Főként a kalandos, mesés cselekményes történeteket, meg az útleírásokat. — Járt is már először könyvből megismert helyeken? — Még nem. Eddig csak belföldön üdültünk. Az idén Berekfürdőn, a férjemmel és a két lányunkkal, a vállalat üdülőjében. Ott is beiratkoztunk a könyvtárba. — A gyerekek is szeretnek olvasni? — Mind a kettő. Ügy igyekeztem nevelni őket. Mert mindig a saját gyerekkori példám lebegett előttem, mennyire jó volt olvasás közben ott érezni magamat együtt a hősökkel. Benedekné gondot fordít arra is, hogy a családnak saját könyve, afféle házikönyvtára legyen. Nemcsak regények, útleírások, hanem versek, tudományos ismeretterjesztő munkák, kézikönyvek is. — A gyerekek hasznát veszik a tanulásban — mondja. rn^jd hozzáteszi: — Annyi otthon a könyv, hogy szinte mindenütt csak azt látni. Néha már bosszant is ez a sok poríogó... S kicsit restellkedve, hogy ilyet mondott, kicsit büszkélkedve, hogy ennyi könyve van, elneveti magát: — De soha kedvesebb porfogót nem kívánok magamnak. A Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati telepének 160 dolgozója közül 116-an szocialista brigádban dolgoznak. A gyári vezetés főként az utóbbi években tett nagy erőfeszítéseket az asszonyok és le- áryok műveltségének gyarapításáért, Veszelka István telepvezető elmondása szerint a brigádok évente egy-két alkalommal közösen is részt vesznek kulturális rendezvényeken, de az egyéni látogatások az általánosak. Ezeket a törekvéseket különböző bérletek, belépőjegyek vásárlásával segítik. A művelődési tevékenység középpontjába, jelentős önművelő, személyiség- formáló erejét felismerve, az olvasás megszerettetését állítottak. A brigádvállalásokban ezért foglal el fontos helyet a könyvtári beiratkozás. — A brigádtagok 70—75 százaléka vállalja általában ezt — mondja a telepvezető. — De mi azt szeretnénk, ha ennél még többen olvasnának, és ami még talán ennél is fontosabb: ha a vállalását mindenki teljesítené is. Mert ebben bizony nem mindig kedvező a tapasztalatunk. (sulyok) Változatosság, Ha osztályozni akarom az elmúlt műsorhetet, azt hiszem, kitűnőre minősíthető, mindenekelőtt azért, mert jó arányérzékkel teremtett egyensúlyi állapotot a könnyed szórakozást szolgáló és az igényesebb műfajok között. A tartalmi töltet változatossága meglehetősen bő választékot kínált a legkülönfélébb igényszintek szerint, így összességében a nézőszám bizonyára elégedettségére szolgál majd a Tömegtájékoztatási Kutató Központ statisztikusainak is. A hét szórakoztató műsorvonulatában kiemelkedő eseménynek számított Lope de Vega:. A kertész kutyája című háromrészes komédiájának bemutatója. Vega, a középkori spanyol színpad nagy drámaköltője szinte megszámlálhatatlan sokaságú művei sorából leginkább A hős faluval — melynek filmváltozatát ugyancsak a közelmúltban láthattuk képernyőn —, valamint a most bemutatott komédiájával otthonos nálunk. Az utóbbi harminc évben is számos színházunk tűzte műsorára mindkettőt, s mindig jelentős közönségsikert aratva. A kertész kutyája ezúttal a szegedi Nemzeti Színház produkciójában némileg alatta maradt várakozásunknak; annak a bő vérű komédiázásnak, amit ez a mű megkíván. Vega harsány életkedve a reneszánsz emberének életviteléből táplálkozik ebben a komédiában. Véleményem szerint a szegedi színészek adósak maradtak a játékos könnyedségged s a történés társalgási színművé szürkült előadásukban. Túlságosan komolyan vették önmagukat, s ezáltal a komédia humora elbágyadt, az események tempója lelassult. A főszereplő Vajda Márta inkább drámai, Mai tévéajánlatunk 20.00: Klsfilmek a nagyvilágból. Négy ismeretterjesztő és kis müTészfilm kerül ezúttal a képernyőre. Láthatják a Franciaország madártávlatból című sorozat újabb részét, amely az északkeleti határvidék, Elzász nevezetességeit, műemlékeit mutatja be. Különös japán sportok elmet viseli az a kisfilm, amely a karate keletkezésének történetével, a sport kultikus elemeivel foglalkozik. A film azért Is tarthat érdeklődésre számot, mert a karate már Európában, sőt hazánkban is elterjedőben van. Rovarok a elme annak a francia sorozatnak, amelyből most a Hangyák és termeszek háborúja című részt láthatják. Végül az ugyancsak francia, A beavatás című kisfilmet vetítik. Különleges világgal, egzotikus szokásaival ismertet meg — a Felső-Volta vidékén élő vad bobo törzs ifjúvá avatási szertartásának lehetünk szemtanúi. mint vígjátéki alkat, nehézkessége szereplőtársai lendületét is minduntalan fékezte. Féldául közvetlen partneréért, ifj. Üjlalti Lászlóét, akit hasonló feladatokban a szolnoki színház együttesében korábban előnyösen ismertünk. Ugyancsak szórakozásunkat vélte szolgálni pénteken a második műsorban A munka megszállottja című amerikai film egy kétbalkezes fiatalemberről, aki munkahelyén, a kazánházban gombákat termeszt. A félnótás, gya- gyás figurák, akik ezt a filmszüleményt betöltik, inkább kínos látványok, mintsem mulattatok, s ebből a hetente visszatérő, sorozatban vetített A kétbalkezes is több a soknál. Véget ért a héten a kilenc- részes NDK kalandfilmsorozat, az Álarcban. Mit is mondhatnék róla? Talán kevesebb részben többet, hitelesebbet nyújtott volna a rendező Peter Hagen, akinek nevét jó mésfél évtizede A lel- kiismeret lázadása című sorozata révén ismertük meg előnyösen. Pintér latrán: Gyilkosság 1. A felsőfokok bírósági tárgyalása volt. A leghosszabb az Egyesült Államok történetében, kilenc és fél hónapig tartott A legdrágább: egymillió dollárt emésztettek fed a tárgyalás költségei. Két- százhúszómét napig tartották az esküdteket bezárva, amíg meghozták ítéletüket: valamennyi vádlottat halálra ítélték. A sokkötetes akta a „Kalifornia népe Charles Manson, alias Jézus Krisztus ellen, indított pere” — feliratot viselte. A bűnüldözés történetében ez volt az első, s minden bizonnyal ez is marad az utolsó eset, amikor egy bűnöző a Megváltótól kölcsönözte álnevét Megbízhatónak látszó kimutatások szerint erről a perről írtak a legtöbbet az Egyesült Államok történetében. A gyilkosságok közül csak egyetlen esettel, John F. Kennedy ie- lövetésével foglalkozott többet az amerikai sajtó — abban az ügyben azonban, mint ismeretes, soha nem került sor bírósági tárgyalásra. A vádat Vincét Bugliosi képviselte. Koronatanúja Linda Masabian volt. — Mondta-e valaha Manson, hogy ő a Jézus Krisztus? — kérdezte tőle az ügyész. — Nem, ezt soha nem állította — hangzott a válasz. — Milyen körülmények késztették önt arra, hogy mégis ezt higyje? — Én Krisztust Kerestem magamban és azért láttam annak. Az ügyész megakadt. ZaS ezek után néhány mondatban a műsorhét fajsúlyosabb produkcióiról: Szovjet—csehszlovák vállalkozásban készült, Dosztojevszkij regénye nyomán A játék című film, melyet a szerdai második műsorban láthattunk. A világhírű íróhoz méltó, lebilincselő élménnyel ajándékozott meg bennünket ez alkotásában a rendező Alekszej Batalov, s a szereplőegyüttes, mely a történet filmrevitelére vállalkozott. Csütörtökön, ugyancsak a második műsorban három tévéjelenet örvendeztetett meg bennünket a miniatúrák igényességével: Móricz Zsigmondi Judit és Eszter, Gárdonyi Géza: A papa nem örül című írása, s harmadiknak, de címadóként is, Németh László: Horváthné meghal című novellája. Mindhárom történet a szegények világát s a kapzsiságot ábrázolja döbbenetes hitelességgel, tragikomikus felhangokkal. A legerőteljesebben nyomothagyó- nak Németh László novellaadaptációját éreztem, de a varában furcsa útra terelte a kihallgatást. — Mansonnak volt szakálla? — Igen! — Leborotválta később a szakálla t? — Igen! — Látott már valaha olyan képet, amelyen Krisztus szakái tálán volt? — Nem. — Miután Mamson leborotválta a szakállát, még mindig azt hitte, hogy ő Jézus? — Igen. Ez a jelenet Buglíosi kevés számú kisiklásai közé tartozik. Egyébként kitűnő munkát végzett a tárgyalás folyamán, valamint a vádirat ösz- szeállításában. A Los Angeles-i rendőrség jóvoltából alig állt a vádhatóság rendelkezésére bizonyíték. Még azután sem, hogy a tettesekről tudták, hogy tettesek és egy véletlen folytán valamennyien már jóval előbb a rendőrség őrizetébe kerültek. A rend derék őrei, akiket a televízió krimisorozatai mindig tévedhetetlennek ábrázolnak, ebben az ügyben hibát hibárá halmoztak. Mintha semmiképpen sem akartak volna a bűnözők nyomára bukkanni, mintha szánt szándékkal meg akarták volna semmisíteni a bizonyítékokat. Nemcsak a helyszínen, röviddel a Cielo Drive 10050 szám alatti villában történt szörnyű vérfürdő felfedezése után, hanem a bírósági tárgyalóteremben is meglehetősen szánalmas alak benyomását keltette Jerry Joe DeRosa. Ez a rerldőr volt az, aki a 8 L 15-ös számú rendőrjárőr- ként először érkezett rádiós kocsijával a villába. forgaí?>ft?fiyvírt5Sí HsSa tii* nes és Siklós Olga egészében kifogástalan műfaji átültetést végeztek. A szereplők: Molnár Piroska, Nagy Attila, Csomós Mari, Dózsa László, Paudits Béla, Hűvösvölgyi Ildikó, Sulyok Mária, Horváth Sándor, Máthé Erzsi, Szirtes Ádám, Kozák László is érezték, hogy néhány villanásnyi szerepeikben is nemes feladatot töltenek be. A történetnek, Alekszandr I. Gelman művének, melyből Zsurzs Éva Egy értekezlet jegyzőkönyve címmel készített tévéjátékot, már az elmúlt évben országos visszhangja volt. Szocialista brigádok, munkahelyi közösségek vitáztak nálunk is a szocialista munkaerkölcs témakörébe vágó problémán: visz- szautasíthatja-e egy brigád a jutalmat, ha érdemtelennek tartja magát rá? A rendkívül izgalmas kérdés megválaszolásában egyedül talán ott éreztem megbicsaklást, amikor a brigád egy része meglehetősen sovány indokkal magyarázva megmásítja eredeti elhatározását. A téma azonban így is élő, igaz és méltó a továbbgondolásra. A veszprémi tévétalálkozó díja is ezt jutalmazta. A vasárnapi, eléggé sovány kínálatból kiemelkedett a Henessey című, dokumentumokkal hitelesített angol film, mely az Írországban évek óta zajló tragikus események fogantatására született. Sok vitatható részlete ellenére is becsületes törekvésekre valló, némely kockájában megrázó hatású alkotást ismerhettünk meg benne. jegyében” A tárgyaláson elmondtál amikor később, az őrizetbe vett William Garretsonnal el akarta hagyni a villát, az elektromos zárra járó kapu belső oldalán észrevette, hogy az a gomb, amellyel a kaput nyitni, lehet, véres. Mi sem látszott kézenfekvőbbnek, mint a feltételezés: a gyilkos nyomta meg a gombot, az ő kezétől lett véres és minden bizonnyal az ujjlenyomatát is rajta hagyta. DeRosa mégis megnyomta a gombot. Végeredmény: Ujjlenyomatával megsemmisítette azt az ujjlenyomatot, amely azonnal a gyilkos nyomára vezethette volna a rendőrséget. — Miért nyomta meg az ujjával a véres gombot a kapun? — kérdezte tóle az ügyész. — Azért, hogy kijussak a kapun! — Szóval, nem véletlenül,' hanem szándékosan tette? — Valahogy ki kellett mennem. .. A tárgyalóterem közönsége nevetett. A rendőrön. És egy másikon, akkor, amikor egy tízéves gyerek szégyenítette meg a közbiztonság őreit. Steven Weiss mintegy három héttel azután, hogy a lapok tele voltak a Sharon Tate- üggyel, a szülői ház mögött egy revolvert találtak. Az okos kis Steven — elég bűnügyi sorozatot látott 6 is már a televízióban — a cső végén és két ujjával óvatosan fogta meg a fegyvert, nehogy megsemmisítse az esetleg rajta levő ujjlenyomatokat.. így vitte haza, s letette édesapja íróasztalára, aki meg sem érintette, s azonnal feltárcsázta a rendőrség számát. (b. t.) 4 NÓGRÁD - 1977. július 26., kedd A Polanski villa vendégei; Sebring, Abigail Folger, Frykowski, Parent.
