Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

így élünk mi Egy hói nai ü „fehér! \ ler i” Minden műtéten ott vagyok. Tetszenek a nógrádi emberek. Ä betegek úgy szólítják ókét; nővérke kérem! Nem szabódnak, nem tilta­koznak, emiatt, hiszen a meg­szólítás egyáltalán nem fon­tos. Sokkal inkább számít, hogy itt vannak, hogy jöhet­nek nap mint nap. Ismerked­hetnek a kórház lassan ébre­dő reggelével, bekapcsolódhat­nak a délelőttök ezerszínű munkájába. Lázat mérnek, párnát igazítanak, betegeket vigasztalnak, de ott vannak az orvosi konzíliumokon, és ott vannak a feszültséggel, izgatott vibrálással teli mű­tőben is. Orvostanhallgatók, mediku­sok. Egy hónap szakmai gya­korlatra érkeztek a salgótar­jáni Madzsar József megyei Kórházba. * Józsa Klárival a hetedik emeleti gyermeksebészeten ta­lálkoztunk. Első nekifutásra sikerült bejutnia á Szegedi Orvostudományi Egyetemre. — Irigylésre méltó — mon­dom. Elmosolyodik. — Inkább úgy fogalmaz­nám,'hogy hosszú évekig tar­tó, céltudatos, szívós munka eredménye. Már gimnázium­ban elhatároztam, hogy orvos leszek, s ehhez igazítottam a tanulást. A felvételin min­denre kíváncsiak voltak. A szakmai tárgyakon túl általá­nos műveltségből is vizsgát kellett tennem. Klári a gyermekévek szín­helyéről, Kazárról került Sze­gedre, s ez óriási változáso­kat hozott az életében. — Nem hiába mondják, hogy Szeged a diákok városa. Valóban az. Sajátos hangula­ta, levegője szinte leírhatat­lan. Aztán az egyetem... Összetartó, jó csoportba ke­rültem. Együtt járunk szín­házba, szórakozni, Persze csak tanulás után.. Tanulás, vizsgák, ■ egybe­folynak a nappalok,az éjsza­kákkal, nincs hétfő, nincs va- Kirnap. De Klári azt mondja, megéri. Félévkor kitűnően vizsgázott, ám év végére be­csúszott egy négyes biokémiá­ból. — A kórházi gyakorlat, életem első gyakorlata na­gyon izgalmas. Az lepett meg legjobban, hogy a főorvosunk lehetőséget ad az önálló cse­lekvésre és a komoly munká­ba is bevon. Szinte minden műtéten ott vagyok. Csipesze­ket adogatok, és közben ren­geteget tanulok. A gyakorlat­ból. Amely sokkal nehezebb­nek bizonyul, mint az elmé­let. Klári a megyei tanács ösz­töndíjasaként készül az or­vosi pályára, öt év múltán szívesen választaná munkahe­lyéül a salgótarjáni kórhá­zat ★ — Még soha nem jártam Salgótarjánban. De láttam egy filmet a tv-ben a messze földön híres városközpontról és azt is hallottam, hogy né­hány éve modern kórház épült — meséli Nagy Katalin, a budapesti orvostudományi egyetem negyedéves hallga­tója, aki a belgyógyászaton ízlelgeti a gyógyítás tudomá­nyát. •— Örülök, hogy vidékre kerültem, mert így sokkal nagyobb lehetőségem van a tanulásra. A pesti kórházak­ban több az orvos, mint a beteg és a medikust — a ta­pasztalat szerint — nem en­gedik dolgozni. Itt szinte azt csinálok, amit akarok. Diag­nózist készítek, terápiát ja­vaslok, elkísérem a betege­ket a vizsgálatokra. Tetsze­nek a nógrádi emberek... — Ennyi jó hallatán ön­kéntelenül adódik a kérdés; — szívesen jönne vidékre dolgozni ? — Még soha nem voltam vidéken néhány napnál to­vább. így nem tudom, hpgy bírnám el ezt a kevésbé nyüzsgő életet... Verbói Klárinak a salgótar­jáni kórház az otthont, a jó barátokat jelenti. Innen ment el, ide tért most vissza. Csupán minősítése változott. — Orvosnak készültem, de az egyetem kapui hosszú ide­ig nem nyíltak meg előttem. Ezért 1971-től ápolónőként dolgoztam a kórházban és munka mellett elvégeztem a hároméves tanfolyamot. Az elmúlt évben aztán megtört a jég. Ötödszöri próbálkozás után felvettek a budapesti orvostudományi egyetemre. S most újra a régiek között. — A szakmai gyakorlat számomra nem újdonság. Nő­vér koromban dolgoztam a szülészeti műtőben, a gyerek­sebészeten, a bel és bőrgyó­gyászaton. Persze ma már más szemmel nézem a bete­geket, betegségeket, és a rám bízott feladatok is komolyab­bak. — A több éves gyakorlat jelent-e előnyt a tanulásban? —» Rengeteg olyan dolgot ismerek, amit a társaim még csak most tanulnak. A gya­korlatból származó ismerete­im megkönnyítik a helyzete­met, s így utólag már nem is bánom, hogy ápolónőként kezdtem. ★ A betegek úgy szólítják őket: nővérke kérem! Nem tiltakoznak emiatt. Hiszen egy a fontos, hogy itt vannak} ismerkednek a kórház életével. Készülnek az orvosi pályára... » — vkm — Tanácsok külföldre utazóknak Egyre többen üdülnek kül­földön, sokan készüln-.k izga­tottan az első vagy újabb utazásra, ezek nyomán ezrek és ezrek terjesztenek elő út­levélkérelmet. A Bulgáriába, Csehszlovákiába. Lengyelor­szágba. NDK-ba, Romániába, Szovjetunióba és Jugoszláviába, irányuló kérelmeket az állan­dó lakhely szerinti rendőrka­pitányságok intézik. Az útle­velek kiadásának és érvénye­sítésének határideje-14 nap, rendkívüli esetben 48 óra. 1. Az ügyintézéshez elő kell terjeszteni: a) 150 forintos illetékbélyeg­gel ellátótt kérőlapot — érvé­nyesítés esetén 100 forintosat ■— melynek hátoldalán fel kell tüntetni a munkáltató szerv véleményét, 18 éven aluliak­nál a szülők nyilatkozatát. A 18. életévet be nem töltött gyermek útlevélkérelméhez — ha csak a szülők egyikével utazik —’ a gyermekkel nem utazó szülő beleegyező dyilat- kozatát. A kérőlaphoz mellékelni kell: a) Egy darab 5x6 cm-es, egy évnél nem régebbi arcké­pet. b) Sorköteles kort be nem töltött, katonai szolgálátot még nem teljesített hadköte­les esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyét. (A kérőlap 70, il­letve 20 forintos.) c) Sportversenyre utazásnál az OTSH hozzájárulását. d) Szolgálati utazásnál az utazást elrendelő, illetve kül­dő szerv javaslatát. e) A Szovjetunióba történő egyéni utazás esetén a meghí­vó tanúsítványt, egyéni turisz­tika esetén az utazási iroda ál­tal kiadott igazolást (voucher). f) Jugoszláviába rányuló egyéni túristaút-igazoláshoz a Magyar Nemzeti Bank valuta­kiutalási engedélyét, társasuta­zások esetén az utazási iroda által kiállított részvételi iga­zolást. 2. Alábbiakban tájékoztatást adunk az ügyintézés meneté­ről, az elbírálások törvényes­ségéről, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra, és az utóbbi időben gyakoribb” visszaélésekre. Az első és egyben legjelleg­zetesebb hiányosság a kérő­lapok helytelen kitöltése, a mellékletek hiánya. Többen nem adnak választ az űrla­pok egyes kérdéseire, elfeled­keznek az aláírásokról, a fényképek három-négy, eset­leg tíz-tizenöt évesek. Ezek pótlása értékes perceket vesz el az útlevél-előadótól és az ügyintézésre várakozók töme­gétől. Sokan egyik napról a má­sikra akarnak útlevelet kivál­tani vagy érvényesíttetni. Ami­kor az előadótól nemleges vá­laszt kapnak, megsértődve tá­voznak. Vajon tudják-e, hogy ha nyolcvan-száz ilyen kérel­met teljesítenénk, akkor nyolcvan-száz időben előter­jesztett kérelem nem teljesí­tése lehetne az eredmény. Még egy lényeges gondra hí­vom fel a figyelmet. Az 1972- ben kiváltott útlevelek ötéves érvényességi ideje lejárt, illet­ve az idén lejár. Az érvényés kiutazási engedélyi „ablak” megléte esetén is érvényesí­teni kell, mert á fel nem hasz­nált .„ablakkal” utazni nem lehet. Nem utazhat, akinek útlevelében három érvényes „ablak” van, de az érvényes­ségi idő 1977 július 10-én le<- járt. « 4.S ember tragédiája — grúzul Nodar Guresidze neves köl­tő lefordította grúz nyelvre Madách Imre művét, Az em­ber tragédiáját. A drámai költemény a Szovjetszkaja Grúzia Kiadó gondozásában jelent meg. Ez a könyv — írja az előszóban Georgij Natrosvili híres grúz író — újabb fényes lapjává vált a magyar—grúz kulturá­lis és irodalmi kapcsolatok történetének. Az ember tra­gédiája szerepelt Ehätumi grúz város színházának műsorában. A magyar irodalom nagy népszerűségnek örvend a grúz olvasók körében — az utóbbi években többször kiadtak vá­logatást Petőfi Sándor köl­teményeiből. Lefordították grúz nyelvre Juhász Gyula és József Attila műveit. Előké­szítik egy magyar költészeti antológia kiadását is. A Szovjetunióba az útlevél mellett csak érvényes személyi igazolvánnyal lehet utazni. Többen csak a határon döb­bennek rá figyelmetlenségük­re, amikor a határőrizeti szer­vek felkérik őket a vissza­utazásra. A fenti hiányosságok mel­lett szólni kell az útlevelek­kel kapcsolatos visszaélések­ről, a kifogásolt emberi maga­tartásokról és gyengeségekről. Egyesek anyag1 előnyhöz jutás reményében évente huszonöt— harminc alkalommal utaznak külföldre. Árut visznek, árut hoznak, s itthon megfelelő ha­szon ellenében üzletelnek. Többen „csak” pénzzel mani­pulálnak. Az engedélyezett ke­reteket túllépve sok ezer fo­rintot akarnak átvinni a ha­táron. Például K. J-né salgó­tarjáni lakos 47 női táskát, S. F-né pedig 18 pulóvert hozott át a határon Lengyelországból — állítólag ajándékként a hozzátartozóknak. P. S. az idén márciusban váltott ki út­levelet, de egyszer sem élvez­hette a külföldi utazás örö­mét, mert az első úton rajta­veszett. A Polónia Expresszen elrejtett ötezer forintot a ha­tárőrizeti szervek lefoglalták, ellene pedig eljárást indítot­tak. A legkirívóbb B. Gy. ese­te. Éppen Romániában vett részt utazási körúton, amikor itthon betegállományba vet­ték. 3. Sorolhatnám tovább a ha­sonló eseteket, de nem te­szem, mert a külföldre utazók kilencvennyolc-kilencvenki- lenc százaléka becsületes ál­lampolgár A többiek pedig el­nyerték és a jövőben is el­nyerik méltó büntetésüket. A szabálysértési, illetve büntető eljárás mellett alkalmazzuk a törvény szigorát. Útleveleiket visszavonjuk és egytől öt évig terjedő időre kizárjuk őket a külföldre utazásból. Az idén júniusban például a kiadott útlevelek egy százalékát visz- szavontuk. Végezetül még egy kérés. Minden kérelmező időt és fá­radtságot takarít meg, ha ké­relme mellé ötforintos postai bélyeggel ellátott, saját címé­re megcímzett borítékot is mellékel. Az elkészült útle­velet a részükre határidőn be­lül postán megküldjük. Kér­jük éljenek ezzel a lehetőség­gel! Telek Albin rendőr főhadnagy Napközisek táborában Salgótarján és a peremkerületek iskoláiból kétszázöt­ven—kétszázhetven fiú és leány tölti nyári szünidejét, vagy annak egy részét a tóstrand melletti nyári napközis­táborban. Az idén negyedik alkalommal szerveztek uapkö- zistábort Salgótarján általános iskolásainak. Szervezett program várja a gyermekeket: munkafogial- kozás, úszásoktatás, labdajáték, filmvetítés, közös dalta- nuiás. Az egyik legkedveltebb játékszer a körhinta. Erdei bogyókból készül a Alkotók és alkotások, nyakfüzér. Az autós-társasjátékkal a leányok is szívesen játszanak. Múmiáiéiet találtak A kairói múzeum egyik kí­váncsi munkatársa véletlenül megtalálta egy fáraó múmiá­jának fejét. Az értékes mű­kincs a világhírű intézmény egyik fél évszázada lelakatolt raktárhelyiségében egy öreg, i'égen elfeledett ládában, poro­sodott. ,. A furcsa eset azzal magya­rázható. hogy a kairói Egyip­tomi 'Múzeumban az okon Egyiptom történelmének cso­dálatos emlékei elképesztő körülmények között vannak összezsúfolva. Ezt tanúsiTja például II. Ramszesz múmiá­jának esete is: a nagy fáraó földi maradványait ugyanis néhány hónapja „gyógykeze­lésre” Franciaországba kel­lett szállítani, miután minden­fajta védelem nélkül évtize­dekig ki volt téve a levegő és a baktériumok pusztító ha­tásának. NÓGRÁD - 1977. július 23., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom