Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
Az egészségügy szolgálatában a kohászati 'Az Ismeretterjesztés korszerűbb igényeinek megfelelően Salgótarjánban jelenleg már három gyárban működik üzemi TIT-alapszervezet: a kohászati üzemekben, az öblös- üveggyárban és a ZIM-ben. Közülük legelsőként, 1974-ben a kohászati üzemek TIT-alap- szervezete alakult meg. Ponvi Sándor, a Kohász Művelődési Központ ismeretterjesztési előadója szerint napjainkban huszonnégy tagozat működik. Tagozatonként 11—11 előadást tartanak évenként, „évad nélkül’ Kecskeméti Sándor, a TIT- aiapszervezet titkára. Elmondja: saját előadói gárdát. alakítottak ki az üzemi szakembergárdából. Mintegy hatvan előadóval dolgoznak, akik rendszeres továbbképzését is megoldják. Az előadók között egyaránt megtalálhatók az üzem politikai munkásai. műszakiak, közgazdászok, az üzemi orvosi hálózat tagjai. Az alapszervezet éves rnunkaterv szerint végzi munkáját. Az idén otthonosan és jól berendezett TIT-klubot avattak, színes televízióval, újságokkal, folyóiratokkal. (A klub egyúttal a könyvtár olvasóterme). Kecskeméti Sándortól érdeklődtünk az úgynevezett központi ajánlásokról is. Mint mondja: ezek főként az életmóddal kapcsolatos témákat tartalmazzák. E tematikák, sorozatok jók és érdekesek is tartalmilag. Jelenleg azonban esetenként még viszonylag nehéz megfelelő előadót találni. A jövőben javítani szeretnék e tevékenységet. Egyébként, a kapcsolat a városi TIT-tel. s a másik két üzemi TIT- alapszervezettel jó. Utóbbiakkal kapcsolatbán például megtudjuk, az előadói konferenciáikra meghívják a másik két alapszervezetet is, mun- kateiveikről tájékoztatják őket. Terv szerint, még ebben az évben együttműködési megállapodást is kötnek velük, amely a tartalmi munka további hatékonyságát segítheti elő. A kohászati üzemek TIT- alapszervezetének eredményes tevékenységét számos elismerés bizonyítja. Például legutóbb a TIT Országos Elnöksége aranykoszorús plakettet, s az ezzel járó oklevelet adományozta számukra. Ezt az országos elnökség azon szervezetek, intézmények és személyek részére alapította, akik a TIT-munkában kiemelkedő tevékenységet végeznek. Ezen túl, Kecskeméti Sándor, Ponyi Sándor, s mások is számos elismerésben részesültek, ez irányú munkájukért az évek során. ir Ezúttal a tagozatok közül az egészségügyi tagozat munkájáról szólunk kissé részletesebben, amelynek vezetője SalÓK Józsefné, aki egyúttal az SKU vöröskeresztes titkára is. Kecskeméti Sándor hangoztatja: Salók Józsefné va-. lóban fáradhatatlan munkása az üzemi egészségügyi ismeretterjesztésnek. Nincs egyedül. Természetesen, mindenekelőtt az üzemorvosi hálózat tagjaira, dr. Szabó Lajos főorvosra, aki maga is kitüntetett munkása az üzemi egészségügyi ismeretterjesztésnek, továbbá dr. Urbán Zsuzsannára, dr. Bod- zás Magdolnára. dr. Varga Katalinra, s bár nem tagja az üzemorvosi hálózatnak dr. Varga Tibor fogszakorvosra számíthat e tevékenységben. Dr Szabó Lajos főorvos szerint: üzemekben — Az üzemegészségügyi szolgálat szerves része az üzemi ismeretterjesztés, nz egészséges életre való mozgósítás is. Munkánkat meghatározzák azon irányelvek, amelyeket országosan az egészséges életmódra nevelési országos központja dolgoz ki, s amelyekről ml a megyei egészségnevelési csoporton keresztül tájékozódunk, különös tekintettel a megyei, illetve helyi teendőkre. Az üzemegészségügyi orvosi hálózaton belül tartott kiselőadások, az élőszó hatása nagy az üzemekben, s mód nyűik a dolgozók személyes gondjaival való foglalkozásra is. Többi között előadásainkban a betegségekkel, a balesetek elleni küzdelemmel, a fertőző betegségekkel, szezonális betegségekkel, az egészségügyi felvilágosítás általános kérdéseivel foglalkozunk. Partnerünk e munkában a Vörös- kereszt, s a TIT. A gyárban 19 Vöröskereszt-alapszerv működik, egy-egy alapszervezet négy előadást igényel. Az utóbbi időben szaporodtak a szocialista brigádok éves vállalásaiban is az ilyen irányú igények. Az üzemegészségügyi (most vázolt) munkán túl a TIT-alapszerv jelenti munkánk keretét az egészségügyi ismeretterjesztésben. ★ A kohászati üzemekben' körzeti fogászati rendelő működik. amely ellátja a gyár dolgozóit is. Dr. Varga Tibor fogszakorvos a megyei kórház rendelőintézetének törzs- gárdatagja, most kapta meg egy évtizedes eredményes munkája után a törzsgárda- fokozatot. Dr. Varga Tibor ugyancsak aktivan kapcsolódik be az üzemi ismeretterjesztő tevékenységbe. Előadásai közvetlen hangvételükkel eredményesen szolgálják az egészséges életmódra nevelést, a megelőzést. — Pár évvel ezelőtt szűrő- vizsgálat zajlott le a gyárban, dr. Marton Tibor megyei főstomatológus főorvos irányításával, melynek célja a szükséges áttekintés megszerzésén túl a felvilágosítás, a megelőzés volt — mondja dr. Varga Tibor. — E vizsgálat is bizonyította, hogy van tennivaló a megelőzésben, annak ellenére, hogy a gyár például ingyenesen bocsát fogkefét és krémet a melegüzemi dolgozók rendelkezésére, s más fontos kedvezményeket nyújt. Dr. Varga Tibor nagy hangsúlyt helyez az intenzív megelőzésre. Ügy tudjuk, az új rendelőben még ez évben szájtust is beállítanak, amely az íngyúlladás és a fogágy- sorvadás megelőzésére és gyógyítására szolgál. Az országban önálló üzemi fogorvosi státuszokat létesítettek már több helyen, hasonló nagyságrendű gyárban, mint á kohászati üzemek. Talán nem lenne érdektelen, ha illetékesek e lehetőséget is mérlegelnék, hiszen ez a dolgozók sokkal intenzívebb fogászati kezelését tenné lehetővé. S megemlítjük még, hogy jelenleg a rendelő a megye egyik legelavultabb gépével rendelkezik, s csupán dr. Varga Tibor lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a betegellátásban ennek nem mutatkozik hatása. így tehát itt sem ártana némi korszerűsítés. Különös tekintette! arra, hogy a körzeti rendelő megyénk egyik legnagyobb ipari üzemében működik. T. E. Mai tévéajánla 51.25: Zene, zene, zene Czigány György, a műsor vezetője mondja a sorozat júliusi adásáról; — Az évszaknak megfelelően a nyári eseményeket vesszük sorra, szóban és zenében beszámolunk a nyári hangverseny-eseményekről. A műsor vendégei a Bozay—Körmendi názaspár. Bozay Attilával komponálás! terveiről beszélgetünk, Körmendi Klára pedig Debussv- etüdöt játszik. A hattagúvá alakult Bergendy-együttes jazzos hangvételű számot, a Mákvirág együttes somogyi népdalfeldolgozást mutat be. Üjfalussy József zeneesztéta pedig a Zenetudományi Intézet munkájáról, feladatairól számol be nézőinknek. Szó lesz a nyáron készülő zenés tévéprodukciókról is: Az egy pohár víz fertődi forgatásáról és a Metzger Mária balettművészt bemutató porti é- filmről. 4 NÓGRÁD — 1977. július 21., csütörtök a Egy délután Szűgyön Kudarc és siker vegyesen A fiatalok kórusa próba közben. A bal sarokban a vezető. Marczinkó Jánosné Három év nem nagy idő. Vagy mégis? Egy népművelő életében ez alatt csoportok alakulnak. Apránként, egy-egy árnyalattal érettebbek, komolyabbak lesznek, de lehet, hogy „összeférhetetlenség” éretlen fejjel kialakított kapcsolat címén „el is válnak”. És a szokások —, milyen kényes a gyökerük, a talajra, a klímára milyen érzékenyek! Nem csak megyénkben, de országosan is jellemző, hogy az értelmiségi réteg egyik „neuralgikus pontja” a népművelők tábora. Presztízsük változékony, v általában inkább a kívántnál gyengébb. Három év egy helyen, a le- táborozási szándék nem kis eredmény tehát. Mit mondanak erről Marczinkó Jánosék Szügyön? Népművelői örömök Negyedszer járok Marczin- kóéknál a templom melletti szolgálati lakásban. Egyszer már sikerült hosszabban elbeszélgetni a szimpatikus fiatal pedagógus-népművelő házaspárral (bár nyugodtan mondhatom, két fiatal népművelővel, hiszen a tervezésben, a gyakorlatban sok a közös eredményük, egymást segítve dolgoznak). Abból a beszélgetésből riport is született —, mintegy két évvel ezelőtt, a tervezgetések kellős közepén. Most már épül a saját lakásuk a községben, három év van mögöttük. — A munkában sok sikernek örülhettünk — van közte személyes és közösségi eredmény egyaránt — kezdi a „mérlegkészítést” a fiatalasz- szony. — Kazincbarcikán, ahonnan jöttünk«* nem volt biztosítva a továbbtanulásunk — itt azóta elvégeztem az énekszakot az egri főiskolán, férjem befejezte a második évét a népművelés-magyar szakon. A gyerekek miatt fontos volt a kertes családi ház — az is épülget, nem sokáig kell már ebben a régi házban laknunk. De a népművelésben is volt néhány olyan eredményünk, ami ösztönöz a további munkára, ami# végül azt eredményezte, hogy eldöntöttük: maradunk. A legfontosabb talán az, hogy a helybeli lakosok megszerették, a rendezvényeket, meg lehet mozgatni őket, sokan segítőkészek. És az, hogy alakultak, tartós, rendszeresen találkozó közösségek. Ifjúmimkáskórus született — Említettem, hogy nem túlzás népművelőházaspárnak titulálni benneteket. Első beszélgetésünkkor Jánös elmondta, mennyire leköti az a sokféle tennivaló, ami a tartalmi munkán kívül egy falusi népművelőre vár. Változott-e azóta a helyzet? — Nem. A tanácsi támogatásból kellene „megélnie” a művelődési háznak —, de ez mindössze évi 90 ezer forint. A béralap, a tiszteletdíjak, ^ fűtés, takarítás, világítás rengeteget elvisz — így nyereséges rendezvényekről kell gondoskodnunk. Ennek van egy pozitívuma: igyekszünk színvonalas, jó rendezvényeket hozni, sok volt a nívós gyerekprogram, az egyszerre érdekes és értékes irodalmi est — persze, vannak és kellenek a bálok is. Az adminisztráció mellett — ami szerintem túlságosan felduzzadt ahhoz képest, hogy kisegítő nélkül dolgozom — plakátkészítéssel, rakodással, sokszor takarítással, rendezéssel is foglalkoznom kell. A szakkörök, csoportok vezetésében, összetartásában a feleségem sokat segít. Az énekszak és az érdeklődése is kissé népművelővé teszi őt... — Az első találkozásunkkor arról beszéltem, körülnézünk a faluban a népi kultúra. az énekhagyományok nyomában. Pávakört szerettem volna szervezni, építve a helyi szlovák nemzetiségi hagyományokra. Hát, ez nem sikerült — nagyon halványma már, csaknem kiveszett a népdalkincs. Igazán jellegzetes helyi gyűjtésnek nem volt alapja. Hatan jelentkeztek a népi kórusba. Ekkor jött az ötlet, hogy a fiatalokból alakítsunk kórust. Először csupán mozgalmi dalokból álló műsoruk volt az ünnepélyekre. Később egyre igényesebbé vált ifjúmunkáskórus vált a csoportból: már három szólamban is énekelünk. Eljutottunk a megyei Ki mit tud?-ig szerepelünk járási bemutatókon. Figyelmet érdemelnek — Van még néhány tartós közösség: a népi táncosok, Ve- reczkí Istvánné vezetésével, az ifjúsági klub, a fotósok, a bábosok. Nagy gondunk, hogy mindössze egy igazi klubhelyiségünk van. Ott kell megoldani a foglalkozásokat, a fiatalok összejöveteleit, a próbákat egyaránt. Fejleszteni kellene a művelődési házat! Nem panaszképpen mondom, de a gondok közé tartozik, hogy a takarítás éppen csak megoldott. Ha sok a rendezvény, akkor sokat kell takarítani utána, és ezt nem lehet 300 forintból elvárni. Az én bérfejlesztésem terhére 500 forintra emelték a díjat, de ez sem sok. Nem- - égi ben emelték a fizetésemet — nálunk csak öt évenként van előrelépés. Nem vagyok anyagias, de ha egy értelmiségi alacsony bérért elvállal egy ilyen mindenes állást, jói esne, ha jobban odafigyelnének a munkájára, ha meghívnák a községben a jelentősebb eseményekre. ott együttműködés születhetne, a közös dolgainkat megbeszélhetnénk. Ez az, ami miatt hiányérzetünk van: nem az elismerés, a dicsérgetés hiányzik, hanem az odafigyelés, az együttműködés. Danes Imre a helyi orvos sokat segít, előadásokat vállal, eljön a rendezvényekre —, ami nem lényegtelen a község lakói szemében —, más vezetők ritkábban. Vajúdik a termelő- szövetkezettel a támogatás ügye. Ha egy újabb csoportra gondolunk, rögtön az is eszünkbe jut: miből és hol tartjuk fenn? Ennek a községnek a művelődése —, ahol a lakosok például táncruhak varrásában segítettek, megnézik a helyi csoportok előadásait, a cigány- zenekar kis pénzért szívesen kíséri a kórust a tájolásokon — több támogatást érdemelne. Az igazi eredmény az lenne, ha fontosabb, komolyabb dolognak számítana a kultúra. mint most. Ez újabb sikereket hozhatna. Az Ady-centenárium évében szobrot állítanak a nagy költő tiszteletére Pécsett. A fehér márvány szobrot, Meloceó Miklós szobrászművész alkotását a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat városligeti műtermében faragják. G. Kiss Magdolna
