Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

Röplabda NB II. Versenyben a dobogós helyezésért a SUMSE Kilenc győzelem és négy vereség a SÜMSE-röplabdá- sok tavaszi mérlege. Az együttes egyenletes teljesít­ményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az el­múlt év tavaszán is hasonló eredményt érték el. Az idei bajnokságra január közepén kezdték a felkészü­lést. Az intenzív alapozási időszakot mindenki lelkiisme­retesen végezte. Már az ala­pozáskor észre lehetett ven­ni, hogy a szakosztály a ko­rábbi évekkel ellentétben, na­gyobb gondot fordít a csapat- építésre, illetve a fiatalítás­ra. Több ifjúsági korcsoportú játékos lehetőséget kapott a tavaszi fordulókban, és közü­lük 2—3 már be is bizonyí­totta, hogy hamarosan helyet követel az első csapatban. A tavaszi fordulókra a fel­készülést kitűnően segítette a kazincbarcikai Vegyész Ku­pán, valamint a salgótarjáni KaraneS Kupán való részvé­tel. Az idei bajnokság április 4-én kezdődött, melynek rajt­ja a SÜMSE szempontjából jól sikerült. Hazai pályán ki­tűnő játékkal 3—1 arányban verte a Ganz-MÁVAG-ot. Ezen a találkozón a csapat egyik kulcsjátékosa. Félegyházi meg­sérült és ezt követően nem tudott az együttes rendelkezé­sére állni Az eredményekben is megmutatkozott, mert há­rom mérkőzésből csak egy győzelmet sikerült szerezni. (Kecskeméti Mezőfi—SÜMSE 3—0, SÜMSE—Kecskeméti Építők 3—2, Nógrádi SE— SÜMSE 3—0). Ezután a csa­pat újra formába lendült. Itt­hon ragyogó játékkal verte a régi nagy rivális OSC-t, majd Gyöngyösön az újonc Mezőgép ellen biztos (3—0) győzel­me bizonyította a SÜMSE jó formáját. A sereghajtó Sze­gedi DÉLÉP ellen nazai pá­lyán több fiatal játékos is he­lyet kapott a csapatban. így is 3—0-ás győzelem jszületett. Ezt követően a SÜMSE Bu­dapesten nyert a Közgazd. Egyetem csapata ellen 3—1 arányban, majd újabb két újonc, először a Dunavarsány ellen hazai pályán 3—0-ra, majd Kalocsán 3—1 arányban bizonyult jobbnak. A kitűnő sorozatot a KOMÉP állította meg. Az NB I-es játékosokkal teletűzdelt tatabányai csapat ellen csupán egy játszmát si­került megszerezni. Az idei bajnokság tavaszi idényének utolsó előtti mérkőzésén ke­rült sor a SÜMSE—Romhá- nyi Kerámia megyei találko­zóra. A SÜMSE-pályán le­játszott mérkőzésen a hazai­ak végig fölényben játszottak, és biztosan nyertek 3—0-ra. Az utolsó fordulót Esztergom­ban a helyi Vasas ellen vívta a SÜMSE. Ezen a találkozón az üveggyáriak fáradtan, enerváltan játszottak. azon­ban a 3—1-es vereséghez az orkánszerű szél és a játékve­zető tévedései is hozzájárul­tak. Az eredményes bajnoki sze­replés mögött rengeteg mun­ka áll. Annak ellenére, hogy a csapat átlagéletkora magas (29 év), még mindig felülmúl­ta ellenfeleit taktikában, hely­zetfelismerésben, helyzetmeg­oldó készségben. Ez a megál­lapítás elsősorban a mezőny­játékban történő helyezkedés­re és a támadás befejezésére vonatkozik. A jó szerepléshez az is hozzájárult, hogy min­den mérkőzésen akadt két- három „ügyeletes” játékos, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az is elmondható hogy a csapat valamennyi tagja megbízható, jó átlag- színvonalat képviselt. A csa­pat speciális állóképessége, összehasonlítva az ellenfele­kével — kiemelkedően jó volt. A sok pozitív jelenségek mellett azonban feltétlen ja­vítani kell a sáncmunkót, és a nyitásfogadást, mivel ezek döntően fontosak egy-egy ak­ció kimenetelében. A tavaszi idényben a következő játéko­sok szerepeltek: Félegyházi, Szomszéd, Liptai I., Liptai II., Sárai, Papp, Kőbán, Szikora Somoskői. Varga Nándor Sport Buenos Airesben szovjet győzelmeit hozott az első dön­tő az idei vívó-világbajnoksá­gon. A férfi tőr egyéni világ­bajnoka 1977-ben: Alekszandr Romanykov (Szovjetunió) 5 győzelem. 2. Harald Hein (NSZK) 4 gy­3. Carlo Montano (Olaszor­szág) 2 gy. A tőrdöntő előtt fejeződtek be a kardvívók küzdelmei. Ök is „eljutottak” a legjobb hatig, kialakult a döntő me­zőnye fezt mára virradóra vív­ják). A legjobb hat közé kei­két szovjet, magyar és olasz vívó jutott. Gedővári Imre az egyenes­ágon került imponáló bizton­sággal a végküzdelembe, rnig Gerevich Pál a vigaszágon verekedte be magát. Két európai városban sze­repelnek kupamérkőzéseken magyar ifjúsági teniszezők. A férfiak a Galea- Kupában Len­gyelországban a „C” selejtező csoportban játszanak. Leg­utóbb Egyiptom ellen 4—1 arányban győztek. A döntő jelentőségű, a to­vábbjutást tisztázó összecsa­pást Lengyelország és Ma­gyarország vívja. Elnökségi ülést tartottak a minap a Pásztói SE-nél. Jan- csó György sportköri elnök értékelte a szakosztályok el­ső félévi munkáját és szólt a feladatokról is. Az idén a szervezettség erősítése, a tö­megsport szélesítése, a minő­ségi és mennyiségi fejlődésre való törekvés jegyében kez­dődött a munka. Szervesen kapcsolódott a tennivalók kö­zé az Edzett ifjúságért moz­galom támogatása. A legtöbb gondot az atlé­tika okozza. A hátralevő idő­ben új alapokról ismét meg­kezdődik a tehetséges fiata­lok felkutatása, egy ütőképes szakosztály kialakítása. Cél az átlagon felüli képességgel rendelkező atléták SKSE-hez irányítása. Elismeréssel beszélt a sport­kör elnöke a birkózók mun­kájáról. Továbbra is minősé­gileg és mennyiségileg emelik a mércét. Sajnálatos, hogy a kondícióterem építése csiga­lassúsággal halad, pedig a további fejlődés egyik alap- feltétele. hírek A franciaországi Le Touqu- et-ben megkezdődtek a Sois- bault Kupa női torna nyolcas döntőjének küzdelmei. A magyar válogatott első mérkőzésén 2—1-re kikapott Svédországtól. A leningrádi nemzetközi sakkverseny' IS. fordulójában Ribii Zoltán — sötéttel — döntetlent ért el a szovjet Szmiszlov ellen. A versenyben Romanyisin vezet 9 ponttal, a 8,5 pontos Tál előtt. Ribii nincs az első háromban. Szófiában a junior súly­emelő Világ- és Európa-baj- nokságom, a 90 kg-osok ver­senyét rendezték meg, amely­ben a szovjet Pável Szircsin bizonyult a legjobbnak, s nemcsak az összetettet nyerte meg. hanem mindkét fogás- nemben is ő végzett az első helyen. 90 kg: világbajnok Pável Sircsin (Szovjetunió) 360 kg (160, 200). 2. Jahnel (NDK) 335 kg (145, 190). 3. Jungan (Dél-Korea) 330 kg (145, 185). A labdarúgók megnyerték a megyei bajnokságot. Ám az osztályozón nem sikerült ki­harcolni az NB III-Da jutást. Az ifjúsági csapat harmadik lett, de a serdülők is helytáll­tak. A kézilabdázók sikeresen szerepelnek. A férfi- és női együttes vezet a megyei baj­nokságban. Az edzésmunkát azonban javítani kell. A sakkozók megnyerték a járási spartakiádot. A sport­ág további fejlődését edző szerződtetésével igyekeznek biztosítani. A tájfutó-szakosztály kü­lönvált a természetjáró-szak­osztálytól. Eddigi teljesítmé­nyük figyelemre méltó. Két ifjúsági ezüst- és három bronzjelvényes sportolójuk van. A beszámolót hozzászólások követték. Végezetül Vida György gazdasági vezető adott számot a sportkör első félévi gazdálkodásáról. — adorján — Jól küldöttek a serdülők A* országos vidéki serdüld B kategória összetett atlétikai baj­nokságán jól szerepeltek a nem a leger ősebe összeállításban küzdő :>E- in-Hlok- tiáadásui esvik legeredményesebb versenyzőjük (Kovács György) balszerencsésen versenyzett. A többiek jó telje­sítményekkel lepték meg a szak­vezetőket. Az 1963-as évfolyam fiú négy- próba A-ban Miz&er Gábor ezüst­jelvényt szerzett. Négrypróba B-ben Farkas Péter, Budai László, Bol- la László és Seprényi Attila lett ezüstjelvényes. Csapatban az SKSE az ötödik helyen végzett. Az 1964-ee évfolyam négypróba fiú A-ban Telek Gyula második lett és ezüstjelvényt szerzett. a leány 1963-as évfolyam négypróba A-ban ezüstjelvényes: Angyal Erika, Marul* Edit. Négypróba B-ben Hána Katalin és Kiss Aranka teljesítette az ezüstjel­vényes szintet. Csapatban az SKSE 12. lelt. Az l964-e3 évfo­lyam négypróba leány A-ban Szabó Bernadett másodikként. Harcsa Erzsébet nyolcadikként szerzett ezüstjelvényt. Négvnró- ba B-ben Tőzsér Marianna hato­dik, Kisbenedek Judit nyolcadik­ként szerzett ezüstjelvényt. Csa­patban az SKSE második lett. X Varga János, az SKSE hosszú­távfutója a magyar «zínek kép- visletében a közeljövőben Szófiá­ban Bulgária ellen áll rajthoz. Tizenöt Gondolataival valahol a múltban kutat Talán az első sportemlékek villának fel agyában, amikor még mezít­láb kergette a labdát vagy a tizenöt évvel ezelőtti közgyű­lés hangulata, mikor sportkö­ri elnöknek választották. Egy- házasgergén született, ott nőtt fel, és forrt össze élete a sporttal. Simon József másfél évtizede vezeti, irányítja a kisközség sportéletét. — Nem volt könnyű az in­dulás — emlékezik vissza. — Az igaz, hogy a fiatalok sze­rettek sportolni, de egy erős szervezetei kellett összeková­csolni. Ki kellett vívni a fa­lu elismerését, hogy aztán mellénk tudjuk őket állítani, együtt tudjanak velünk me­netelni. Az egyházasgergei sport- egyesület hosszú évek óta a szécsényi járás legszervezet­tebb, legeredményesebben te­vékenykedő sportköre. Ebben az elnöknek nem kis része van. Simon József mindig ott volt az első sorban. Példát mutatott a többieknek. — Reggel, mikor Hazajöt­tem az éjszakai műszakból, a pályára siettem, ahol az épít­kezés folyt. Elnökségi ülés Pászlón Bajnokság után Rádiós tarkabarka Matúz József, a megyei pártbizottság titkára a rádió- többtusa országos bajnokság fővédnöke megnyitó beszédé­ben többek között így fogal­mazott : — E rövid egy hétig tartó versenysorozat magas fokú szellemi és fizikai felkészült­séget kíván. Nehéz küzdelem elé állít valamennyiünket, sportolót, vezetőt, értékelőt, rendezőt egyaránt. Valóban így volt, hiszen érzékelhettük mind a termi versenyeken, mind a terep- szakaszokon lezajlott heves küzdelmekben. ★ Harányi György, az MHSZ főtitkárhelyettese az elnökség tagjainak fogadásán így véle­kedett: y — Esztétikailag élményt nyújtott ez a megnyitó. Öröm volt látni, hogy a különböző társadalmi szervek, valamint intézmények vezetői mily nagy figyelemmel kísérték e rangos rendezvény első moz­zanatait. A tiszteletdíjak, amelyeket felajánlottak a Nógrád megyei üzemek, . tük­rözik, hogy törődnek a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség­gel. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezekben a tiszteletdí­jakban szíve-lelke benne van Nógrád megyének. ★ Szederjes! Barnabás, az MHSZ megyei titkára többek között ezeket mondotta a verseny indulásakor: — Ügy érezzük, hogy e nagy jelentőségű és felelősség­teljes megbízatás eddigi mun­kán^ — megyénk lakossága, ifjúsága körében végzett ha­zafias, honvédelmi nevelő, fel­készítő tevékenységünk — eredményeinek elismerése is. Az a bizalom, melyet a baj­nokság megrendezésével az MHSZ országos vezetősége adott részünkre, egészséges izgalommal is eltöltött ben­nünket. A készülés közben mindig kérdés volt: vajon ké­pesek leszünk-e megfelelni a bizalomnak. A tapasztalatok alapján el­mondhatjuk, hogy megfelel­tek, ★ A terepversenyek első napi küzdelmei során Nagy Árpád, Nógrád megye egyik kiváló­sága szédületes iramban fu­tott a cél felé. Mindenki azt figyelte, ki lehet ez a derék legény, aki ilyen nagyszerű időt fut. Lihegve érkezett a célba. Kisvártatva fejéhez kapott, majd eltűnt. Ekkor derült ki, hogy Nagy Árpád egy állomást kihagyott. Űj- ra végigfutotta a terepszakaszt. Még így is számos társát megelőzte a tájékozódási fu­tásban. ★ Zsótér Erzsébet Jászjákó- halmáról érkezett a tekinté­lyes versenyre. Mint megtud­tuk, az ő hívójele HA—7— LC. Nagyon sok társával lé­tesített már az éterben eddig is kapcsolatot. Azonban szá­mosán akadnak olyanok, aki­ket személyesen nem ismert, így éppen Salgótarjánban ta­lálkozott két fiúval, akik kö­zül az egyik HA—6—NW, míg HA—NK-ra hallgat az éterben. ★ Pénteken este, amikor már kialakult az élboly állása, Káli György, az MHSZ or­szágos központ munkatársa finom törlőruhával a kezében ott bábáskodott a tiszteletdí­jak körül. Bizony, megérdem­lik a tiszteletdíjak, hogy rend­ben tartsák őket, hiszen a kollekció minden darabja na­gyon értékes. ★ • És, hogy az ellátásról is szóljunk valamit. Hallgassuk csak a következő véleményt 1 Az egyik alkalommal az ebéd­lőből két katona lépett ki. Többen megkérdezték tőlük: — Jdlaktatok? Az egyik így válaszolt: — Hát így még soha sem laktam jó, mióta katona va­gyok. ★ Jobb helyen nem is csinál­hatták volna ezt a versenyt, mondotta Müller Károly ve­zető bíró. Az új salgótarjáni szakmunkásképző intézet minden szempontból megfe­lelt a bajnokság rendezési követelményeinek. Méghozzá, magas szinten megfelelt, hi­szen a verseny egy részének lebonyolítása mellett itt biz­tosították a résztvevők ké­nyelmes pihenését, szabad idejének célszerű eltöltését és bőséges étkeztetését. —d. 1.— j Felemás kép a kézilabdázóknál Mire a Nagybátonyi Bá­nyász sporttelepére értünk, már javában tartott a kézi- labdások mérkőzése. A nyári tábor legjobbjaiból összeállí­tott hét fiú a pásztóiakkal ját­szott edzőmérkőzést. Potyog­tak a gólok, míg mi a tábor vezetőjével, Szabó Ernővel beszélgettünk. ★ — Tizennégy éve rendsze­resen megrendezzük a nyári sporttábort, melynek az után­pótlás nevelése a legfontosabb feladata — mondta Szabó Er­nő. — A 13—15 éves korosz­tály érdekelt, de az a törek­vés, hogy lefelé megyünk 1—2 évvel, így nem ritkaság a táborban a 11 éves gyerek sem. Oktatójeliegű munka folyik, napi két edzéssel, ami hat órát jelent. A kétheti ed­é réz te, elfáradt. Kéme a ve­zetőséget, hogy mentsék fel tisztsége alól. A hír elterjedt a faluban. Többen felkeresték, kérték, hogy ne hagyja el őket. Tapasztalatára. szak­tudására az egyesületnek szüksége van. És ő vállalta a további vezetést. — Kértem a felmentésemet, mex't ezt nem lehet és nem zésidőben ez olyan mennyiség, ami a szakosztályokban kö­zel egyévi munka! < Milyen elképzelések alap­ján dolgoznak? — A megyei kézilabda-szö­vetség összeállította a két hét tematikáját, és ezt valósítjuk meg a gyakorlatban. Az ala­pokról indulunk és a tábor végén egy jól használható gárdát bocsátunk ki. Egy másik hetes megy a pályára. Így néhány percre szabad az edző, Boronyai Ta­más is. — Öt éve vezetem a kézi- labdás fiúk nyári táborát, de a legjobb „anyag” kétségtele­nül az idén jött össze. Bi­zony volt év, hogy olyanokkal dolgoztam, akik még csak nem is konyították a játékot. Most hiábavaló amit tett és tesz, mert nincs szebb dolog, mini közösségért dolgozni, élvezni annak bizalmát. Tudatában lenni annak, amit csinálunk, egy község sportéletét viszi előbbre. nem panaszkodhatom. Bátran állítom, hogy a pályán volt kezdő hetes mindegyike jó kézilabdás lehet. Sorolom a neveket: Boda László és Dombai Gábor (mindkettő Ér- sekvadkert), Schlenk Sándor, Müller György (Szendehely), Cseri Gábor (Balassagyar­mat), Strausz Árpád (Diósje- nő), Szabó Zsolt (Jobbágyi). Ebben az évben nagyon jól sikerült a kiválasztás. Változik a kép. A pályán lányok játszanak az érsek­vadkertiekkel. Az edző, Oláh Dezsőné — aki az SBTC ak­tív kézilabdása — fújja a sí­pot. Az utolsó szavakat hall­va sejtelmesen mosolyog. A mérkőzés után meg is magya­rázza. — Én közel sem vagyok ilyen elégedett a kiválasztás­sal — mondja. — Olyan já­tékosokat kaptam, hogy az első edzés végén éreztem, minden hajam szála az ég­nek áll. El kellene jutni odá­ig, hogy valóban a legjobbak kerüljenek a táborba. Az ab­szolút labdabiztosság alapkö­vetelmény. Hogy tanítsam én ezekkel a gyerekekkel példá­ul a bedőléses kapuralövést” — Természetesen akadnak ügyes lányok is. Rottenbacher Zsüzsa Szendehelyről jött, szeptembertől Salgótarján­ban tanul tovább. Remekül játszik bal II-ben, le is iga­zoljuk a Stécéhez. Van egy másik kislány is, Gyuricza Zsuzsa, ő most volt VII. osz­tályos. Hiányoljuk viszont,'- hogy senki sem jött Salgótar­jánból, Szécsényből, Balassa­gyarmatról! El kellene érni, hogy minden iskola küldjön 2—3 játékost, de valóban a legjobbakat. ★ Elmúlik öt óra, mire min­denki bevonul az öltözőbe mosakodni. Mi pedig felemás benyomásokkal távozunk Nagybátonyból. Reménykel­tő fiú-, és bizony az utánpót­lás biztosítása szempontjából egyáltalán nem megnyugtató leánykollektívával találkoz­tunk. f. sz. h. J. NÓGRÁD - 1977. július 17., vasárnap éve sportköri elnök Működése alatt új pálya épült a községben. Az idén el­készül az öltöző. — Mi volt a legszebb, a legmaradandóbb élményem — ismételi kérdésemet, aztán így folytatja. — A labdarúgó­csapat annak idején meg­nyerte a Killián Kupát. Örü­lök, hogy a labdarúgás mel­lett sikerült más sportágak alapjait is lerakni. Egy-egy győzelem után együtt örül­tem a csapattal. Szép siker­nek könyvelem el, hogy lab­darúgócsapatunk az idén fel­jutott a megyei I. osztályba. Emlékei, élményei, össze­nőttek a sportkörrel, amely- lyel ma is együtt él, együtt lélegzik. A közös sikereket említi. Nem szól kitüntetései­ről, arról, hogy a Testnevelés és Sport Kiváló és Érdemes Dolgozója. Az elmúlt hetekben úgy szabad félgőzzel csinálni. Egy falu sportéletéért vagyunk felelősek, még akkor is, ha társadalmi munkában végez­zük. Ügy érzem, az utóbbi időben nagyon sok teher ne­hezedett a váltamra. Simon József az az ember, aki képes mások helyett is dolgozni, ha a vezetőség egy- egy tagja leáll. Viszi tovább a munkát, m^rt a lelkiisme­rete neon hagyja nyugodni. — Megígértem, hogy mara­dok, de kértem a kibővített vezetőséget, hogy a saját te­rületén mindenki tegyen meg mindent az ügy érdekében. Tizenöt éve irányít, szer­vei, vezet, tevékenykedik az egyesület élén. Nem számolja az órákat és napokat, ame­lyeket a köz érdekében vesz el a szabad idejéből. Meg­győződéssel vallja, hogy nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom