Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
Röplabda NB II. Versenyben a dobogós helyezésért a SUMSE Kilenc győzelem és négy vereség a SÜMSE-röplabdá- sok tavaszi mérlege. Az együttes egyenletes teljesítményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt év tavaszán is hasonló eredményt érték el. Az idei bajnokságra január közepén kezdték a felkészülést. Az intenzív alapozási időszakot mindenki lelkiismeretesen végezte. Már az alapozáskor észre lehetett venni, hogy a szakosztály a korábbi évekkel ellentétben, nagyobb gondot fordít a csapat- építésre, illetve a fiatalításra. Több ifjúsági korcsoportú játékos lehetőséget kapott a tavaszi fordulókban, és közülük 2—3 már be is bizonyította, hogy hamarosan helyet követel az első csapatban. A tavaszi fordulókra a felkészülést kitűnően segítette a kazincbarcikai Vegyész Kupán, valamint a salgótarjáni KaraneS Kupán való részvétel. Az idei bajnokság április 4-én kezdődött, melynek rajtja a SÜMSE szempontjából jól sikerült. Hazai pályán kitűnő játékkal 3—1 arányban verte a Ganz-MÁVAG-ot. Ezen a találkozón a csapat egyik kulcsjátékosa. Félegyházi megsérült és ezt követően nem tudott az együttes rendelkezésére állni Az eredményekben is megmutatkozott, mert három mérkőzésből csak egy győzelmet sikerült szerezni. (Kecskeméti Mezőfi—SÜMSE 3—0, SÜMSE—Kecskeméti Építők 3—2, Nógrádi SE— SÜMSE 3—0). Ezután a csapat újra formába lendült. Itthon ragyogó játékkal verte a régi nagy rivális OSC-t, majd Gyöngyösön az újonc Mezőgép ellen biztos (3—0) győzelme bizonyította a SÜMSE jó formáját. A sereghajtó Szegedi DÉLÉP ellen nazai pályán több fiatal játékos is helyet kapott a csapatban. így is 3—0-ás győzelem jszületett. Ezt követően a SÜMSE Budapesten nyert a Közgazd. Egyetem csapata ellen 3—1 arányban, majd újabb két újonc, először a Dunavarsány ellen hazai pályán 3—0-ra, majd Kalocsán 3—1 arányban bizonyult jobbnak. A kitűnő sorozatot a KOMÉP állította meg. Az NB I-es játékosokkal teletűzdelt tatabányai csapat ellen csupán egy játszmát sikerült megszerezni. Az idei bajnokság tavaszi idényének utolsó előtti mérkőzésén került sor a SÜMSE—Romhá- nyi Kerámia megyei találkozóra. A SÜMSE-pályán lejátszott mérkőzésen a hazaiak végig fölényben játszottak, és biztosan nyertek 3—0-ra. Az utolsó fordulót Esztergomban a helyi Vasas ellen vívta a SÜMSE. Ezen a találkozón az üveggyáriak fáradtan, enerváltan játszottak. azonban a 3—1-es vereséghez az orkánszerű szél és a játékvezető tévedései is hozzájárultak. Az eredményes bajnoki szereplés mögött rengeteg munka áll. Annak ellenére, hogy a csapat átlagéletkora magas (29 év), még mindig felülmúlta ellenfeleit taktikában, helyzetfelismerésben, helyzetmegoldó készségben. Ez a megállapítás elsősorban a mezőnyjátékban történő helyezkedésre és a támadás befejezésére vonatkozik. A jó szerepléshez az is hozzájárult, hogy minden mérkőzésen akadt két- három „ügyeletes” játékos, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az is elmondható hogy a csapat valamennyi tagja megbízható, jó átlag- színvonalat képviselt. A csapat speciális állóképessége, összehasonlítva az ellenfelekével — kiemelkedően jó volt. A sok pozitív jelenségek mellett azonban feltétlen javítani kell a sáncmunkót, és a nyitásfogadást, mivel ezek döntően fontosak egy-egy akció kimenetelében. A tavaszi idényben a következő játékosok szerepeltek: Félegyházi, Szomszéd, Liptai I., Liptai II., Sárai, Papp, Kőbán, Szikora Somoskői. Varga Nándor Sport Buenos Airesben szovjet győzelmeit hozott az első döntő az idei vívó-világbajnokságon. A férfi tőr egyéni világbajnoka 1977-ben: Alekszandr Romanykov (Szovjetunió) 5 győzelem. 2. Harald Hein (NSZK) 4 gy3. Carlo Montano (Olaszország) 2 gy. A tőrdöntő előtt fejeződtek be a kardvívók küzdelmei. Ök is „eljutottak” a legjobb hatig, kialakult a döntő mezőnye fezt mára virradóra vívják). A legjobb hat közé keikét szovjet, magyar és olasz vívó jutott. Gedővári Imre az egyeneságon került imponáló biztonsággal a végküzdelembe, rnig Gerevich Pál a vigaszágon verekedte be magát. Két európai városban szerepelnek kupamérkőzéseken magyar ifjúsági teniszezők. A férfiak a Galea- Kupában Lengyelországban a „C” selejtező csoportban játszanak. Legutóbb Egyiptom ellen 4—1 arányban győztek. A döntő jelentőségű, a továbbjutást tisztázó összecsapást Lengyelország és Magyarország vívja. Elnökségi ülést tartottak a minap a Pásztói SE-nél. Jan- csó György sportköri elnök értékelte a szakosztályok első félévi munkáját és szólt a feladatokról is. Az idén a szervezettség erősítése, a tömegsport szélesítése, a minőségi és mennyiségi fejlődésre való törekvés jegyében kezdődött a munka. Szervesen kapcsolódott a tennivalók közé az Edzett ifjúságért mozgalom támogatása. A legtöbb gondot az atlétika okozza. A hátralevő időben új alapokról ismét megkezdődik a tehetséges fiatalok felkutatása, egy ütőképes szakosztály kialakítása. Cél az átlagon felüli képességgel rendelkező atléták SKSE-hez irányítása. Elismeréssel beszélt a sportkör elnöke a birkózók munkájáról. Továbbra is minőségileg és mennyiségileg emelik a mércét. Sajnálatos, hogy a kondícióterem építése csigalassúsággal halad, pedig a további fejlődés egyik alap- feltétele. hírek A franciaországi Le Touqu- et-ben megkezdődtek a Sois- bault Kupa női torna nyolcas döntőjének küzdelmei. A magyar válogatott első mérkőzésén 2—1-re kikapott Svédországtól. A leningrádi nemzetközi sakkverseny' IS. fordulójában Ribii Zoltán — sötéttel — döntetlent ért el a szovjet Szmiszlov ellen. A versenyben Romanyisin vezet 9 ponttal, a 8,5 pontos Tál előtt. Ribii nincs az első háromban. Szófiában a junior súlyemelő Világ- és Európa-baj- nokságom, a 90 kg-osok versenyét rendezték meg, amelyben a szovjet Pável Szircsin bizonyult a legjobbnak, s nemcsak az összetettet nyerte meg. hanem mindkét fogás- nemben is ő végzett az első helyen. 90 kg: világbajnok Pável Sircsin (Szovjetunió) 360 kg (160, 200). 2. Jahnel (NDK) 335 kg (145, 190). 3. Jungan (Dél-Korea) 330 kg (145, 185). A labdarúgók megnyerték a megyei bajnokságot. Ám az osztályozón nem sikerült kiharcolni az NB III-Da jutást. Az ifjúsági csapat harmadik lett, de a serdülők is helytálltak. A kézilabdázók sikeresen szerepelnek. A férfi- és női együttes vezet a megyei bajnokságban. Az edzésmunkát azonban javítani kell. A sakkozók megnyerték a járási spartakiádot. A sportág további fejlődését edző szerződtetésével igyekeznek biztosítani. A tájfutó-szakosztály különvált a természetjáró-szakosztálytól. Eddigi teljesítményük figyelemre méltó. Két ifjúsági ezüst- és három bronzjelvényes sportolójuk van. A beszámolót hozzászólások követték. Végezetül Vida György gazdasági vezető adott számot a sportkör első félévi gazdálkodásáról. — adorján — Jól küldöttek a serdülők A* országos vidéki serdüld B kategória összetett atlétikai bajnokságán jól szerepeltek a nem a leger ősebe összeállításban küzdő :>E- in-Hlok- tiáadásui esvik legeredményesebb versenyzőjük (Kovács György) balszerencsésen versenyzett. A többiek jó teljesítményekkel lepték meg a szakvezetőket. Az 1963-as évfolyam fiú négy- próba A-ban Miz&er Gábor ezüstjelvényt szerzett. Négrypróba B-ben Farkas Péter, Budai László, Bol- la László és Seprényi Attila lett ezüstjelvényes. Csapatban az SKSE az ötödik helyen végzett. Az 1964-ee évfolyam négypróba fiú A-ban Telek Gyula második lett és ezüstjelvényt szerzett. a leány 1963-as évfolyam négypróba A-ban ezüstjelvényes: Angyal Erika, Marul* Edit. Négypróba B-ben Hána Katalin és Kiss Aranka teljesítette az ezüstjelvényes szintet. Csapatban az SKSE 12. lelt. Az l964-e3 évfolyam négypróba leány A-ban Szabó Bernadett másodikként. Harcsa Erzsébet nyolcadikként szerzett ezüstjelvényt. Négvnró- ba B-ben Tőzsér Marianna hatodik, Kisbenedek Judit nyolcadikként szerzett ezüstjelvényt. Csapatban az SKSE második lett. X Varga János, az SKSE hosszútávfutója a magyar «zínek kép- visletében a közeljövőben Szófiában Bulgária ellen áll rajthoz. Tizenöt Gondolataival valahol a múltban kutat Talán az első sportemlékek villának fel agyában, amikor még mezítláb kergette a labdát vagy a tizenöt évvel ezelőtti közgyűlés hangulata, mikor sportköri elnöknek választották. Egy- házasgergén született, ott nőtt fel, és forrt össze élete a sporttal. Simon József másfél évtizede vezeti, irányítja a kisközség sportéletét. — Nem volt könnyű az indulás — emlékezik vissza. — Az igaz, hogy a fiatalok szerettek sportolni, de egy erős szervezetei kellett összekovácsolni. Ki kellett vívni a falu elismerését, hogy aztán mellénk tudjuk őket állítani, együtt tudjanak velünk menetelni. Az egyházasgergei sport- egyesület hosszú évek óta a szécsényi járás legszervezettebb, legeredményesebben tevékenykedő sportköre. Ebben az elnöknek nem kis része van. Simon József mindig ott volt az első sorban. Példát mutatott a többieknek. — Reggel, mikor Hazajöttem az éjszakai műszakból, a pályára siettem, ahol az építkezés folyt. Elnökségi ülés Pászlón Bajnokság után Rádiós tarkabarka Matúz József, a megyei pártbizottság titkára a rádió- többtusa országos bajnokság fővédnöke megnyitó beszédében többek között így fogalmazott : — E rövid egy hétig tartó versenysorozat magas fokú szellemi és fizikai felkészültséget kíván. Nehéz küzdelem elé állít valamennyiünket, sportolót, vezetőt, értékelőt, rendezőt egyaránt. Valóban így volt, hiszen érzékelhettük mind a termi versenyeken, mind a terep- szakaszokon lezajlott heves küzdelmekben. ★ Harányi György, az MHSZ főtitkárhelyettese az elnökség tagjainak fogadásán így vélekedett: y — Esztétikailag élményt nyújtott ez a megnyitó. Öröm volt látni, hogy a különböző társadalmi szervek, valamint intézmények vezetői mily nagy figyelemmel kísérték e rangos rendezvény első mozzanatait. A tiszteletdíjak, amelyeket felajánlottak a Nógrád megyei üzemek, . tükrözik, hogy törődnek a Magyar Honvédelmi Szövetséggel. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezekben a tiszteletdíjakban szíve-lelke benne van Nógrád megyének. ★ Szederjes! Barnabás, az MHSZ megyei titkára többek között ezeket mondotta a verseny indulásakor: — Ügy érezzük, hogy e nagy jelentőségű és felelősségteljes megbízatás eddigi munkán^ — megyénk lakossága, ifjúsága körében végzett hazafias, honvédelmi nevelő, felkészítő tevékenységünk — eredményeinek elismerése is. Az a bizalom, melyet a bajnokság megrendezésével az MHSZ országos vezetősége adott részünkre, egészséges izgalommal is eltöltött bennünket. A készülés közben mindig kérdés volt: vajon képesek leszünk-e megfelelni a bizalomnak. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy megfeleltek, ★ A terepversenyek első napi küzdelmei során Nagy Árpád, Nógrád megye egyik kiválósága szédületes iramban futott a cél felé. Mindenki azt figyelte, ki lehet ez a derék legény, aki ilyen nagyszerű időt fut. Lihegve érkezett a célba. Kisvártatva fejéhez kapott, majd eltűnt. Ekkor derült ki, hogy Nagy Árpád egy állomást kihagyott. Űj- ra végigfutotta a terepszakaszt. Még így is számos társát megelőzte a tájékozódási futásban. ★ Zsótér Erzsébet Jászjákó- halmáról érkezett a tekintélyes versenyre. Mint megtudtuk, az ő hívójele HA—7— LC. Nagyon sok társával létesített már az éterben eddig is kapcsolatot. Azonban számosán akadnak olyanok, akiket személyesen nem ismert, így éppen Salgótarjánban találkozott két fiúval, akik közül az egyik HA—6—NW, míg HA—NK-ra hallgat az éterben. ★ Pénteken este, amikor már kialakult az élboly állása, Káli György, az MHSZ országos központ munkatársa finom törlőruhával a kezében ott bábáskodott a tiszteletdíjak körül. Bizony, megérdemlik a tiszteletdíjak, hogy rendben tartsák őket, hiszen a kollekció minden darabja nagyon értékes. ★ • És, hogy az ellátásról is szóljunk valamit. Hallgassuk csak a következő véleményt 1 Az egyik alkalommal az ebédlőből két katona lépett ki. Többen megkérdezték tőlük: — Jdlaktatok? Az egyik így válaszolt: — Hát így még soha sem laktam jó, mióta katona vagyok. ★ Jobb helyen nem is csinálhatták volna ezt a versenyt, mondotta Müller Károly vezető bíró. Az új salgótarjáni szakmunkásképző intézet minden szempontból megfelelt a bajnokság rendezési követelményeinek. Méghozzá, magas szinten megfelelt, hiszen a verseny egy részének lebonyolítása mellett itt biztosították a résztvevők kényelmes pihenését, szabad idejének célszerű eltöltését és bőséges étkeztetését. —d. 1.— j Felemás kép a kézilabdázóknál Mire a Nagybátonyi Bányász sporttelepére értünk, már javában tartott a kézi- labdások mérkőzése. A nyári tábor legjobbjaiból összeállított hét fiú a pásztóiakkal játszott edzőmérkőzést. Potyogtak a gólok, míg mi a tábor vezetőjével, Szabó Ernővel beszélgettünk. ★ — Tizennégy éve rendszeresen megrendezzük a nyári sporttábort, melynek az utánpótlás nevelése a legfontosabb feladata — mondta Szabó Ernő. — A 13—15 éves korosztály érdekelt, de az a törekvés, hogy lefelé megyünk 1—2 évvel, így nem ritkaság a táborban a 11 éves gyerek sem. Oktatójeliegű munka folyik, napi két edzéssel, ami hat órát jelent. A kétheti edé réz te, elfáradt. Kéme a vezetőséget, hogy mentsék fel tisztsége alól. A hír elterjedt a faluban. Többen felkeresték, kérték, hogy ne hagyja el őket. Tapasztalatára. szaktudására az egyesületnek szüksége van. És ő vállalta a további vezetést. — Kértem a felmentésemet, mex't ezt nem lehet és nem zésidőben ez olyan mennyiség, ami a szakosztályokban közel egyévi munka! < Milyen elképzelések alapján dolgoznak? — A megyei kézilabda-szövetség összeállította a két hét tematikáját, és ezt valósítjuk meg a gyakorlatban. Az alapokról indulunk és a tábor végén egy jól használható gárdát bocsátunk ki. Egy másik hetes megy a pályára. Így néhány percre szabad az edző, Boronyai Tamás is. — Öt éve vezetem a kézi- labdás fiúk nyári táborát, de a legjobb „anyag” kétségtelenül az idén jött össze. Bizony volt év, hogy olyanokkal dolgoztam, akik még csak nem is konyították a játékot. Most hiábavaló amit tett és tesz, mert nincs szebb dolog, mini közösségért dolgozni, élvezni annak bizalmát. Tudatában lenni annak, amit csinálunk, egy község sportéletét viszi előbbre. nem panaszkodhatom. Bátran állítom, hogy a pályán volt kezdő hetes mindegyike jó kézilabdás lehet. Sorolom a neveket: Boda László és Dombai Gábor (mindkettő Ér- sekvadkert), Schlenk Sándor, Müller György (Szendehely), Cseri Gábor (Balassagyarmat), Strausz Árpád (Diósje- nő), Szabó Zsolt (Jobbágyi). Ebben az évben nagyon jól sikerült a kiválasztás. Változik a kép. A pályán lányok játszanak az érsekvadkertiekkel. Az edző, Oláh Dezsőné — aki az SBTC aktív kézilabdása — fújja a sípot. Az utolsó szavakat hallva sejtelmesen mosolyog. A mérkőzés után meg is magyarázza. — Én közel sem vagyok ilyen elégedett a kiválasztással — mondja. — Olyan játékosokat kaptam, hogy az első edzés végén éreztem, minden hajam szála az égnek áll. El kellene jutni odáig, hogy valóban a legjobbak kerüljenek a táborba. Az abszolút labdabiztosság alapkövetelmény. Hogy tanítsam én ezekkel a gyerekekkel például a bedőléses kapuralövést” — Természetesen akadnak ügyes lányok is. Rottenbacher Zsüzsa Szendehelyről jött, szeptembertől Salgótarjánban tanul tovább. Remekül játszik bal II-ben, le is igazoljuk a Stécéhez. Van egy másik kislány is, Gyuricza Zsuzsa, ő most volt VII. osztályos. Hiányoljuk viszont,'- hogy senki sem jött Salgótarjánból, Szécsényből, Balassagyarmatról! El kellene érni, hogy minden iskola küldjön 2—3 játékost, de valóban a legjobbakat. ★ Elmúlik öt óra, mire mindenki bevonul az öltözőbe mosakodni. Mi pedig felemás benyomásokkal távozunk Nagybátonyból. Reménykeltő fiú-, és bizony az utánpótlás biztosítása szempontjából egyáltalán nem megnyugtató leánykollektívával találkoztunk. f. sz. h. J. NÓGRÁD - 1977. július 17., vasárnap éve sportköri elnök Működése alatt új pálya épült a községben. Az idén elkészül az öltöző. — Mi volt a legszebb, a legmaradandóbb élményem — ismételi kérdésemet, aztán így folytatja. — A labdarúgócsapat annak idején megnyerte a Killián Kupát. Örülök, hogy a labdarúgás mellett sikerült más sportágak alapjait is lerakni. Egy-egy győzelem után együtt örültem a csapattal. Szép sikernek könyvelem el, hogy labdarúgócsapatunk az idén feljutott a megyei I. osztályba. Emlékei, élményei, összenőttek a sportkörrel, amely- lyel ma is együtt él, együtt lélegzik. A közös sikereket említi. Nem szól kitüntetéseiről, arról, hogy a Testnevelés és Sport Kiváló és Érdemes Dolgozója. Az elmúlt hetekben úgy szabad félgőzzel csinálni. Egy falu sportéletéért vagyunk felelősek, még akkor is, ha társadalmi munkában végezzük. Ügy érzem, az utóbbi időben nagyon sok teher nehezedett a váltamra. Simon József az az ember, aki képes mások helyett is dolgozni, ha a vezetőség egy- egy tagja leáll. Viszi tovább a munkát, m^rt a lelkiismerete neon hagyja nyugodni. — Megígértem, hogy maradok, de kértem a kibővített vezetőséget, hogy a saját területén mindenki tegyen meg mindent az ügy érdekében. Tizenöt éve irányít, szervei, vezet, tevékenykedik az egyesület élén. Nem számolja az órákat és napokat, amelyeket a köz érdekében vesz el a szabad idejéből. Meggyőződéssel vallja, hogy nem