Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

Ü hnlékonysig útjai (S)

Furcsa számtan

A negyedik ötéves teiy időszakában a termelés 37 százalékos gyarapodását az iparban a létszámnak mindössze egyszázalékos bővülése kísérte. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény pedig egyenesen kimondja, „a termelés növekedésével azonos ütemben fokozódjon a munka termelékenysége, így az ipari termelés bővítését teljes egészében a munka termelékenységének növelésével kell elérni”. A törvény elfogadásakor, 1975. decemberében a szocialista ipar foglalkoztatottjainak átlagos létszáma 1 703 000 főt tett. ki, idén áprilisban 1 633 000-ren dolgoztak az iparban. A mínusz: húszezer ember, A plusz: 1976-ban az ioari termelés 4.1 százalékkal emelkedett, idén január és április között, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 5.2 százalékkal. Népgazdasági méretekben ismét bebizonyosodott, , a termelésbővítésnek nem elengedhetetlen feltétele R létszámnövekedés.

Kimondják a kontrát

Sokan azonban úgy gondolkodnak, ami igaz népgazdasági körben, az nem érvénj'es kicsiben, a vállalatra. Azaz, általában tényleg nem szükség- szerű a több ember, de itt. nálunk. kellene vag^ ötven. kétszáz vagy ezer. A vállalati középtávú tervek értékelése — az Országos Tervhivatal elemzése szerint — azt mutatta, még mindig irreális létszámszükséglettől kívánják feladataikat megoldani a termelők.

Kimondják tehát a kontrát a foglalkoztatottak ágazati megoszlására, s ezzel azt is akadályozzák. hogy az egészséges létszámátcsoportosítás mielőbb végbemenjen. A népgazdaság, s az ipar különböző részterületein ugyanis valóban híáf nyoznak emberek, s a jogos, társadalmilag indokolt munkaerő-szükségletet csak a már dolgozók „újraelosztásával” lehet kielégítem

örvendetesnek tarthatjuk, a legutóbbi időkben néhány nagy termelővállalat — főként a nehézipari tárca területén — felülvizsgálta létszámfejlesztési terveit. s úgy dönt'Vt,. bővítés nélkül oldja meg az árukibocsátás — nagy tempójú! — növelését. Hasonlatunknál maradva, most a re- kontra1 hangzott el, bizonyságául annak, vannak tartalékok a foglálkoztatottságban is. s nem okvetlen a több ember kínálja a megoldást.

Inkább három gyenge?

Furcsa számtani metódust követ némelyik termelőhely. Ügy ad össze, von ki, oszt és szoroz, hogy többje i van. s mégis kevesebbje, érthetően fogalmazva, a létszám menv- nyiségi jellemzőire, s nem Ösz- szetételének minőségére jut a fő figyelem. Holott nem ritka eset, amikor egy rátermett embert három gyenge sem pótol. Mégis, e háromért kapva kapnak, azt az egyet meg szemrebbenés nélkül útjára bocsátották. Amihez nemcsak a sűrűn kárhoztatott — ám túlzóan negatívra értékelt — átlagbér-gazdalkodásnak van

köze, hiszen ott sem sokkal különb a helyzet, ahol a bér- törríeg adja a mozgási keretet. Nem különb, mert valahogy a félsz ködébe süllyed az átlagosnál jobb munka átlagosnál nagyobb megbecsülése.

Előbbi eszmefuttatásunk konkrét igazolását könnyen meglelhetjük két, kiterjedt körű vizsgálatban, amelyet a Nehézipari, illetve a Könnyűipari Minisztérium folytatott. A nehézipari tárca vállalatainál végrehajtott összehasonlító elemzés azt mutatta, kétszer, háromszor akkora létszámmal állítanak elő ugyanannyi terméket, mint a fejlett országok hasonló műszaki színvonalú üzemeiben! Ez a legutóbbi esztendőkben átadott termelőegységek többségénél is igy van. de: nem a közvetlen termelők létszáma túlzott, hanem a kisegítő, kiszolgáló feladatokat ellátóké.

A Könnyűipari Minisztérium tapasztalataiból ' ugyancsak ezzel megegyező következtetések vonhatók lp, azzal a figyelemre méltó kiegészítéssel, hogy a gyors technikai változással nem tartott lépést a foglalkoztatottak kvalifi- \ kációjának — szakmai képzettségének. a több területen alkalmazható ismereteknek — a színvonala. Ez lényeges akadálya a korszerű termelői alapok hatékony kamatoztatásának. a technológiai fegyelem —, s vele az előírt minőségű áru — megkövetelésének. Az előbb említettek érvényesek megyénk könnyűipari üzemeinek többségére, bár egészséges kibontakozás van folyamatban.

Ott, ahol puszta létszámadattá fokozzák le a dolgát tevő embert, ahol egy fő egyenlő egy fővel, ahol az a fontos, a gép mellett álljon . valaki, hiú reménnyé válik a hatékonyság emlegetése, a munka társadalmi termelékenységének növelése. Azért kerül elérhetetlen távolba ez a cél. mert a termelésben — s természetesen másutt sem — egy ember nem egyenlő egy emberrel, gépalkatrészként nem cserélgethetők. 1A legfőbb termelési tényező ugyanis maga az ember, meghatározó szerepe van abban, a rábízott eszközökkel és területen iiogyan és milyen eredményt ér el.

A lavina elé állnak

A lavina elé állnak azok az irányítók, akik csakis a létszámjelentések végösszegéi tartják fontosnak, s idő kérdése csupán, mikor omlik nyakukba ez a lavina. A bérpolitika következetlenségei, az azonos munkáért mindenütt azonos bért fizetni elvének tétova, lassú alkalmazása. a szervezés gyatra színvonala, a műszaki fejlesztés vontatottsá- ga, ellentmondásossága mindmind közrejátszik abban, hogy a munkahelyek, tekintélyes részén többre tartanák

egy kitűnően képzett embernél három gyengét. S mert ez így van, a három gyengében, a sok ezerszer három gyengeben föl sem merül, ügyesebbnek, képzettebbnek, igyekvőbbnek kellene lennie.

Lázár Gábor

(Következik: Konstruktőrök, a műhelyben).

MAI

KOMMENTÁR UNK

Megérdemelt pihenés

Közhelynek számít, de igaz: a nyaralás, az üdülési időszak kellős közepében vagyunk. Családok százai kelnek útra, hogy két hetet eltöltsenek a vízpartokon, hegyek között, ismerkedve hazánk vagy a külföldi országok szebbnél szebb tájaival. Két hét nyugalom, együttlét, zavartalan öröm. Utár na hónapokig mondogatjuk, milyen kellemesen pihentünk, jövőre ismét megyünk valahová.

Az üdülés, pihenés fontosságát jól tudják a vállalatok, üzemek, intézmények is. Ezért követnek el minden tőlük telhetőt, hogy dolgozóiknak lehetőséget találjanak a zavartalan kikapcsolódásra. Várják a pihenő embereket a szak- szervezeti üdülők is. Nógrád megyéből ebben az esztendőben közel ötezren vehetik igénybe a SZOT üdülőit. Hévíz, Balaton, Duna-kanyar, Budapest, a bakonybéli hegyi üdülő mindmind kiváló alkalmat teremt az évi szabadság jó eltöltésére.

Egyre nagyobb az igény a családos üdültetés iránt. Ám még mindig több az igénylő, mint a családos beutaló. Pedig egyre gyakoribb, hogy a kizárólag felnőtteket fogadó üdülőket átalakítják családos üdülővé. Ebben az évben a megyéből ötszázötven felnőtt és négyszáztizenhét gyerek számára jut hely ai ország családos üdülőiben. Százzal több mint tavaly, azonban-még így is kevés.

A népesedéspolitikai határozat az üdülésben is egyre inkább érvényre jut. Bizonyítja, hogy a kisgyerekeket már kétéves kortól vihetik a szülők közös nyaralásra, a korábbi három év helyett. A családos üdülőben külön gondot fordítanak a játszóterek felszerelésére, hogy a gyerekek valóban jól, életkori sajátosságaiknak megfelelően élvezhessék a vizet, a levegőt, a napfényt.

A családokat szolgálja az is, hogy az ország négy üdülőjében — Sopronbán, Leányfalun, Mátrafüreden és Balatonlellén —- tölthetnek két hetet a- gyesen levő kismamák. Viszik magukkal a hathónapos kicsinyeiket, de a nagyobb gyerekeket is. Ezekben az üdülőkben felkészültek a babák fogadására, pelenkamosástól kezdve a külön kosztig minden megtalálható.

A vállalatok évről évre több pénzt költenek üdültetésre. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek — Berekfürdőn, Ba- latonszabadiban és Zsórifürdőn — közel ezer dolgozója üdülhet a vállalati üdülőkben. Jutalomútként ötven dolgozójukat küldik el Jugoszláviába, a Német Demokratikus Köztársaságba, illetve Bulgáriába. Száznegyvenöt gyerek nyaral a vállalat üdülőjében. Szakszervezeti beutalóból az acélgyárnak háromszáz jutott, közte negyvenkilenc a gyerekjegy. Már hagyömánynak számít, hogy a nagycsaládosok és a gyermekeiket egyedül nevelő szülők a gyár költségén, ingyen üdülnek. Az idén nydlc család és hét egyedülálló édesanya pihen gyermekeivel ingyen. Nem feledkeztek meg a -nyugdíjasokról sem. Berekfürdőn és Zsóriban az első és utolsó turnus az övék, százötvenen vehetik igénybe.

Az öblösüveggyárból Berekfürdőn pihennek ötszázöt- venketten május 15-től szeptember 9-ig. kéthetes váltásban. Balatonalmádiba százhatvanan, Leányfalura negyvenen jutnak el. SZOT-beutalót az idén szózhatvanal kapott az üveggyár. Berekfürdőre a fürdőbérletet is megváltja a dolgozóinak. Hozzák és viszik a családokat, mert a legkedveltebb fürdőhely a meleg víz.

A példákat, adatokat, számokat még sokáig sorolhatnánk. A legkisebb üzemek, szövetkezetek is igyekeznek, hogy, segítsenek az üdülési gondok megoldásában. Mert a pihenés, a jól eltöltött szabadság ugyanolyan kötőerő, mint a munkahely.

Cs. E.

Mondom az asszonynak, ismerem a férjét.

— Az könnyen meglehet — moeolyodik el. — Mert, hogy a neve sem mindennapi, meg a hangja sem... Olyan, mint egy repedt ' harang; jó érdeshangos,- emlékezetbe vésődő.

Egy pillanatra abbahagyja a munkát. Elgondolkodik, s aztán kérdi:

— Honnan az ismeretség?

— A Ganz-MÁVAG-ból, No- vákról.

— ... Hát, igen: ő ott dolgozik. Én itt Nagybátonyban, a gyerek meg Tarjánban, az üveggyárban tanul. Jól szétszéledtünk. De tudja, amikor bezárták a bányákat, egy pillanatra sem jutott az eszembe, hogy abbahagyjam a munkát. .. Húsz évem volt már akkor, húsz kemény dologgal töltött év.

És Höllerbach Miklósné felidézi —; hogyis ne tenné, hiszen szinte fél életét tőitől te a bányászok között, föld alatt is — jelentősebb állomásait. Pálhegy I., Pálhegy III,, Gusztáv — sórolja az aknák neveit, aztán Kistelek, Mizserfa.

— Nehéz volt?

— Szokás dolga... Gyerekfejjel kezdtem a munkát, belenőttem. Vagy hozzánőttem? Nem is tudom. Mindeneseire, bírhatós volt, az egészségnek serp voltam híján... De hát ezt a kettőt: a mostani műszakokat, meg a régieket össze sem lehet ám hasonlítani. Köny- nyebb is, tisztább, s hogy állandóan délelőttre járom?, az meg egyenesen megfizethetetlen. Tudja, hogy vagyunk mi munkásasszonyok. Ha itt letelik, otthon kezdhetjük, mert a nem ezt tennénk, még a világ is megállna nélkülünk. Elhi- szi-e. ..?

Rábólintok, s keze ügyes mozgását figyelem, ördongös gyorsasággal szigeteli egy számomra ismeretlen motor tekercsét. Üjjai finoman hajlanak az egymáshoz simuló drótszálak vonalaira.

— Ezt csinálom a gépüzemben. Amolyan betanított munka, de nagy figyelem kell hozzá. Sokára szoktam bele, e1 keményed lek kezeirti a bányákban, de most már.. . Meg igaz, ötödik éve csinálom.

íi'izony — folytatja szavait, csak úgy, munka közben — elszaladnak az évek. Gondolkodva ejti ki maga elé azt is, hogy közeli már a nyugdíj, négy év csak a hátralevő idő.

— Jó lesz megpihenni egy kicsit. Mert tudja, kezd már belenőni a fáradtság az ember csontjaiba. Meg ez az utazgatás is. .. Mátraszelén lakunk, s bár nem az a hű- denagy a távolság közte és Bátony között, dg azért csak rabolja az ember Idejét. Jó lesz. no... De he higyje, hogy panaszkodom! Nagyon jól megvagyunk itt mi asszonyok. Kedvvel dolgozom közöttük, összetartunk, jobban mint a férfiak.-T Melyik brigád tagja?

— Egyiké sem. Nem is nagyon beszéltek velem, högy lépjek be közéjük, meg... idős vagyok én már bármelyikbe is, ez az igazság. De nem érzem kívülállónak magam. Ugyanúgy megyek velük bárhová, ugyanúgy csinálom a társadalmi munkát, mintha tudnám, hogy ennek meg ennek a szocialista brigádnak a tagja vagyok. Azt tartom en. örül szívem-lelkem, ha jó- szántamból, nógatás nélkül, pusztán emberségből segíthetek valamit.

Újra munkája fölé hajlik Hallgatunk egy sort.

— Hogy nem vagyok brigádtag meg sem ír? — néz fel azt-an. — Mert mondanék még valamit.

— Mondja csak! — biztatom.

— ... Megbecsülnek a gépüzemben. Nem vagyok di- csekvős én, de április negyedikén megkaptam a Kiváló Dolgozó kitüntetést. .. És azt is, hogy mondogatom csak, jó lesz a nyugdíjban már, de. . . de hiányozni fog ez a Ba- tony. Nem, nem a fizetés, bár az sem rossz, mert megkeresem havonta a 2500—3000 forintomat. Hanem az asszonyok. .. és ez a munka. Megszerettem. . . Érti ?

Megint csak bólintok, s az arcát figyelem, amelynek vonásait most ott belül, valami meglágyítja..;

k. íj>.

A salgótarjáni városi hőelosztó-állomáson július 4-én kezdték meg az évente sorra kerülő nyári javítási munkát. Elsősorban a melegvízrendszer víztelenítése, majd a hibás alkatrészek javítása, cserélése történt meg. A kivitelező Április 4. Művek segítségével kettő darab keringtető szivaty- tyút épített be, amely a város fűtési és melegvízigényét 1980-ig képes kielégíteni. A tolózárak és szerelvények javításán kívül a még most épülő létesítmények (szolgáltatóház, telefonközpont stb.) hálózatába való bekötését is elvégezték. A jó munkaszervezés és a kooperálás a kivitelezőkkel meghozta gyümölcsét. A tervek szerint csak július 24-én kezdték volna a melegvíz-szolgáltatást, de ez mától folyamatosan történik.

Az új keringtető forróvízszivattyút l’otvofszki József és Ka* puszta Mihály köti be a hálózatba.

A hőcserélőket ip-müe -*k Cmr. és Müller Rudolf javítja.

A munka utolsó fázisaként Vendlovszki Lajos és Germán József a tolózár segítségével megnyitja a meleg víz előtt az utat a város felé. Fodor Tamás képriportja

NÖGRÁD - 1977. július 17., vasárnap 3