Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
A (örvény az emberért van Közérzetünket annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mindent felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életünket. Lehet amiatt berzenkedni, de a jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szó! valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jogalkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletlen ez. s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak jogi ismereteik gyarapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakemberek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz eligazodni. A nehéz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de "akadályozza az állampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal — így kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott,- valami nagy szabálytalanságot vétett, és ezért kérte a tanács a megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást, akkor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A minisztériumok programjukban állandóén hangsúlyozzák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérséklődtek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragrafusról. Nem egyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s az építési terület elkészítése ké- ■sik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen, kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre. a feleslegesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rovására. De sok esetben a parag-, rafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magában foglalja a szocializmus humanitását. s azt az elvet, hogy minden az em- 1 bérért történik. A szabályok lehetőséget adnak. hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésüknél az ügyfelek érdekeit, személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülményei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meghallói. legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmazzák. A jogpolitika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy- egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsíti az ügyintézést. Alapvető politikai érdé-: keink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hangsúlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” Halász Miklós o Elővétel Cseppecskék ' Praktikus dolognak látszik a menetjegy-elővétel. Aki vonattal utazik, nem kényszerül hosszú sorba állni. S aki a tömegközlekedési eszközök közül az autóbuszt választja? Az sem, mert az elővételi pénztár előtt nincs sor. A kalauz pedig végigjárja a járatot. Akkor mi az, ami miatt az autóbusszal közlekedők — távolsági járatokról lévén szó — mégis elővételen váltják néha menetjegyüket? A remény, hogy ezáltal biztos ülőhelyhez jutnak. Erre azonban egyáltalán nincs garancia. Július 5-én például a Salgótarján—Bükkszék—Eger vonalon közlekedő autóbusz kalauza ügy bámult az elővételben váltott jegyre, mint aki életében először lát ilyet Egerben viszont transzparens hirdeti: „Váltsa menetjegyét elővételben! A felszállásnál előnyben részesül!’’ Fáradt utazók harapnak e reklámra. Csak a pénztárosnő nem olvashatta a feliratot, mert reagálása az elővételi menetjegyvásárlásra illúzióromboló: „Váltson az autóbuszon!” Az ember ezek után úgy érzi, az elővétel valakinek terhes. S azután találgat utazás közben: eszébe jut. hogy július 9-én a Miskolc—Salgótarján között közlekedő autóbusz kalauza a hétvégi, késő délutáni órákban szemüvege mögött irulva-pirulva Icaszírozta a tízeseket, húszasokat, elfeledkezve arról, hogy az ellenértéket jelentő jegyet is illene letépni a tömbről. Ez esetben szó sem volt elővételről. S az sem valószínű, hogy a jegyek az utasokhoz utánvéttel érkeznének. O Szófiai minta A napokban az Esti Hírlap arról tudósított, hogy Szófiában tizenhatezer lakásból álló korszerű lakótelep épül. Különlegessége az lesz, hogy az épületek közötti utakat elzárják a forgalom elől, sétáló-, játszóutcáknak hagyják meg. Salgótarjánban, a Kemerovo ■ körúti lakótelepen már rég megelőzhették volna a bolgár városépítőket e kezdeményezéssel. A szűkre méretezett utcákon egy oldalt végig személygépkocsik parkíroznak. Gyakran akkora a forgalom, mint a városközpontban. A helyijáratú autóbuszok a pihenő kocsiktól nem férnek egymás mellett. Tolatnak, lavíroznak s főleg bosszankodnak az autóbuszvezetők. Pedig ott a hatalmas parkírozó,' ahol alig látni egy-két járművet, amelyik igénybe venné. A lakótelepen sok a kocsi, de még több a gyerek. A játszóhely viszont kevés. Emiatt a szülök állandó idegfeszültségben élnek, hiszen a nagy forgalom a csöppségek testi épségére jelentős veszély. Ha már ott a tágas parkolóhely, érdemes lenne kísérlet gyanánt megvizsgálni: a szófiai minta alapján miként lehetne a telepen játszóutcákat kialakítani. A helyijárat és a célfuvarok kivételével megszüntetni a forgalmi zsúfoltságot. Csak vállalkozókedv és néhány tábla kellene hozzá. O Idegenforgalom A salgótarjáni határátkelő helyen éjjel-nappal áramlanak a turisták. Mind többen látogatnak Nógrád megye székhelyére. Megnézik az idegenek nevezetességeinket — mint ahogy mi is szoktuk — végigjárják az üzleteket. A minap a vásárcsarnokban néhány külföldi vevő után az eladó- nő bájosan rámnézett és a mérleg lapjára kerek összeget rajzolt, mint az idegen ajkúaknak. Tehát ezt is megértük: külföldinek nézik Salgótarjánban a salgótarjánit! Sz. Gy. Aruuicsgálot Milyen a jó sör? 10 °C hőmérsékletű; sűrű, vastag és tömö.r a habja: széiisavtartalma miatt kellemesen csípi a nyelvet: tiszta, tükrös, üledéktől mentes, rém zavaros — válaszolják a szakemberek, akik a Nagyító áruvizsgálatában 39 palackozott hazai és külföldi, világos és barna söritalt kóstoltak meg. Hogy milyen a jó sör, ezt — mint látjuk — viszonylag könnyű megmondani, de hogy melyik a legjobb, arra mér nehéz pártatlan véleményt találni. Hiszen az ízlés ebben a kérdésben döntő: kinek melyik ízlik jobban. Bár a sörnek, a serfőzésnek az alapanyaga az árpa, a maláta és az ízesítéshez felhasznált komló, mégis a különböző országokban különböző, szinte tradicionális ízek alakultak ki. Nálunk talán a pilseni jellegű sörök a legkedveltebbek; a Rocky Cellar íze például a hozzáértők szerint inkább az amerikai ízlésnek felel meg és például az erősen túlkomlózott jugoszláv sörök nálunk kevésbé népszerűek, holott minőségük a teszt megállapítása szerint jó. Hogyan lehet mégis vizsgálni, összehasonlítani és érJancsi és Juliska meséje» C ukrászok birodalmában Báli Pál és Alapi Józsefné mc ózik. Jancsi és Juliska meséje egy életre megi gézle. Különösen akkor mozdult meg a fantáziája, amikor a két gyerek rátalált a vasorrú bába mézeskalács házikójára, ahol a kerítést is süteményből fonták, és tejszínnel szegélyezlek a kémény' peremét __ Ha egys zer ő is ilyen kis házikóra lelne! És tízegynéhány évvel később lelt is. Fehér köpenyben, fehér sipkában téblábolt a cukrászüzemben. Körülötte krémek, habok, csokoládé, ezerféle töltelék és finom friss süteményiUat. Otthon pedig napokon keresztül elviselhetetlen gyomorrontás. — És megint később a természetes reakció. Egy falat sütemény le nem menne a torkomon... ★ — Igaz, hogy egy cukrász sem szereti l az édességet — tettük fel a kérdést a pásztói cukrászüzem dolgozóinak. — Általában igaz. Hiszen, ha az ember éveken keresztül csupa édességgel dolgozik, egy idő után megcsömörlik a látásától is — mondja Báli Pál, aki több mint tíz esztendeje cukrász, 1974-től pedig az üzem vezetője. Ám, hogy az emberek, a vásárlók mennyire édesszáj úak, azt jól tükrözik a következő számadatok: a cukrászüzem havi forgalma meghaladja a háromszázezer forintot. Naponta csaknem négyezer darab süteményt készítenek. Ünnepek, a házassági kedv fellendülése idején (a nyári nőnapokban) e szám megkétszereződik. Az olcsó sütemények listáján élen járnak a linzerek, a zserbó, a mignon, a Csemegék közül pedig a Tátra-csúcs, a Zsuzsi kocka és a karamell szelet a legkedveltebb. Az édesvizemnek van azonban egy keserű oldala is. — Elavult, szűkös a műhelyünk. A cukrászok alig férnek egymástól. Csupán egyetlen olyan helyiségünk van, ahol dolgozni tudunk. Ebben található két villanykemence, és három nagyobb asztal. És az egész járást mi látjuk el naponta friss süteményekkel — tájékoztat Báli Pál, ak: bízik abban, hogy hamarosan jobb körülmények közé kerülnek a cukrászok. A cukrászok birodalmában kora délutáni nagyüzem, plusz negyven—ötven fokos hőség a kemencék környékén. Alapi Józsefné éppen a Zuzsi kocka töltelékét kavargatja. A meleg — láthatóan egy cseppet sem zavarja. — Kilenc év alatt megszoktam, ráállt a szervezetem. Amikor a sógornőm idecsalt dolgozni, magam sem gondoltam, hogy ennyire megszeretem a süteménykészítést, és ennyire kiábrándulok a süie- ményevésből. A jó hangulatot nem csupán a munka, de az összetartó kollektíva is fokozza. Képzelheti, már alig vártam, hogy leteljen a szabadságom, és jöhessek a társaim közé. X A pásztói cukrászok külön büszkék a brigádmozgalombun elért eredményeikre. — Négy éven keresztül sikerült megszereznünk az ezüstkoszorús címet, s reméljük, nemsokára az aranyat is megmutathatjuk. Hogy mit teszünk mindezért? Társadalmi munkát vállaltunk az Ágasvár étterem szépítésénél. Voltunk kőművesek, segédmunkások, gödröt ástunk, maltert kevertünk — krém helyett — jegyzi meg tréfásan. Dimák Ferenc cukrász, aki már Kiskorában is örökké a Konyhában „parancsolt”, a katonaságnál pedig szakácsként működött. A cukrászmesterség a maga nemében művészet. Hiszen egy különleges sütemény ösz- szeállítása, megkomponálása nagy kézügyességet és alkotó fantáziát kíván. Van-e lehetőségük remekművek, különlegességek készítésére? — A napi, hagyományos sütemények nagyüzemi módon készülnek. Varázsolni olyankor lehet, ha egy-egy rendhagyó esküvői torát kémek tőlünk. — Mikor készített utoljára különlegességet? — A kereskedelmi napok cukrászbemutatójára. Egy, háromszög alakú csokoládés tortát, amelynek a tetejét népi motívumokkal díszítettem. — Otthon is maga süt? Dimák Ferenc elmosolyodik: — Az az asszony dolga. Én csak bírálni szoktam. X A süteményes raktárban mi is bírákká változunk. Kóstolgatjuk a 15 pásztói cukrász készítette édességeket. Az egyik csalogatóbb, mint a másik. Ám rövid idő múltán úgy érezzük: már egy falat sütemény le nem menne a torkunkon. .. — vkm — Sorrol sörre tékelni a különféle söröket? Az élelmiszer-vizsgálatkor általában szokásos módon bizottság tehát több szakember ízlelte, kóstolta és kortyolta a seritalokat, hogy aztán, természetesen józanul, minősítse is azokat. így az ízlésbeli különbségek ..átlagolod na I<”. A sörök minősítésében természetesen a legnagyobb súlya az íznek van, de nem elhanyagolható a habzóképesség sem, mint ahogy vizsgálták az illatot és a tisztaságot is. Híresen jó sörök (a külföldiéi: közül) a csehszlovák Pilsner Urquell, az NDK-be- li Radeberger, az osztrák Cold Fassl és Steffi, a nyugatnémet Lőwenbrau. Hazai népszerűségüket mintegy igazolta a Nagyító áruvizsgálata, hiszen valamennyi minősége (és minősítése) kiváló. De kiválóak a hazai sörkülönlegességek, a Hungária, a Sirály, vagy a barna sörök közül a Bak és a Paracelsus is. A nálunk igazán közkedvelt sörök, mint a Kőbányai Világos. vagy a Kinizsi bizony kevésbé értékes fájták: minőségük sem kiemelkedő. Az előbbi csak „még níegfelelő”, az utóbbi „közepes”. Hogy akkor mégis mi népszerűségük oka? — aligha tévedünk, ha azt mondjuk (amiről már volt szó): a megszokás, a megszokott íz. No, meg persze az ár is: hiszen a korábban említett kiváló sörök árban messze meghaladják ez utóbbiakat. Sok függ tehát az ízléstől, megszokástól, de az utolsó szó a kereskedelemé. Aligha állíthatnánk, hogy mind a 39 fajta egyidejűleg valahol is megtalálható lenne. Viszont egyre több élelmiszer- üzletben árusítanak egyszerre többfélét. Ez tűnik ki a forgalmazás irányítóinak a szándékából is, akik a televízióban is elmondották: az ellátási a nagyobb, a forgalmasabb helyekre koncentrálják hogy a palackozott sörökből legalább ott bővebb választékot nyújtsanak. Végül, amit meg kell említeni: a sörben is van alkohol! Gyakran kérdezik — főleg az autósok, motorosok — mekkora az a mennyiség, ami még nem okoz kárt. Az orvosszakértő válasza: amit nem fogyasztunk el! Gyermekmozi Évente három és fél millió kis látogatója van a gyermek- film-előadásoknak a Német Demokratikus Köztársaságban. Az iskolaévben hét végeken, a vakációban pedig mindennap varunak gyermek előadások. A 4-től 14 éves moziiá- togatók számára évente átlagosan 25 film készül, összesen 500 rajz- és trükkfilm várja a gyermekmozi-előadások közönségét. Évente megrendezik a gyei" mekfilmhetet, amikor a fiatalok a legújabb alkotásokat nemcsak megtekintik, de meg is vitatják. A legutóbbi, immár a VII.1 gyermekfilmhéten bemutatott alkotások között r.z iskolai problémákat, a családi élet kérdéseit tárgyaló, a nemzetközi szolidaritással és a munkásmozgalom történetével foglalkozó filmeket nézhették meg és vitathatták meg a fiatalok. A másik népszerű esemény- sorozatot, a nyári filmnapokat az idén július 7-től tartották. Kétévenként pedig megrendezik a szovjet gyermek- és ifjúsági film hetét is. Sz. I. NÓGRA.D - 1977, július 16., szombat 5
