Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

A (örvény az emberért van Közérzetünket annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mindent felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák éle­tünket. Lehet amiatt berzenkedni, de a jog­szabályok nélkül egyetlen szervezett társada­lom sem létezhet. Általában nem is a jogsza­bályok ellen szó! valaki, ha baja van a ha­tósággal, hanem a jogalkalmazás körülmé­nyeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt oly­kor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társa­dalmi szervezetek, a minisztériumok, a taná­csok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a mun­kakedvet. Nem véletlen ez. s nem külön prog­ram alapján mérettetik meg időnként a ha­tósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban az ügyintézéssel ala­kítják kapcsolataikat az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak jogi ismereteik gyarapítá­sához. Szükség is van erre, mert a jogsza­bályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakem­berek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túl­szabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi sza­bályozás lehetőségeit, holott legtöbbször veze­tési, szervezési módszerekkel jobban meg le­hetne oldani a problémákat. A rendeletek kö­zött nehéz eligazodni. A nehéz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de "akadályozza az ál­lampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal — így köteles­ségeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tu­dott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott,- valami nagy szabálytalanságot vétett, és ezért kérte a ta­nács a megjelenését. Amikor az irodában ma­gyarra fordították a felszólítást, akkor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A minisztériumok programjukban állandó­én hangsúlyozzák: a jogszabályoknak köz­érthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügymi­nisztérium — Grétsy László nyelvész szer­kesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérséklőd­tek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügy­intézést. Például a kisajátítási jogszabály ér­telmezése nem egyöntetű. A szakemberek na­pokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragra­fusról. Nem egyszer a kisajátítások ezért el­húzódnak, s az építési terület elkészítése ké- ■sik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozott­ságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hi­bák elkerülése általában rugalmasságot kö­vetel. Természetesen, kár lenne az adminiszt­rációt feleslegesnek, szükségtelennek feltün­tetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre. a feleslegesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a tör­vényesség rovására. De sok esetben a parag-, rafusokhoz való betű szerinti merev ragasz­kodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet ha­tásosságát. A törvények, a rendelkezések szel­leme magában foglalja a szocializmus huma­nitását. s azt az elvet, hogy minden az em- 1 bérért történik. A szabályok lehetőséget ad­nak. hogy a jogalkalmazók figyelembe ve­gyék döntésüknél az ügyfelek érdekeit, sze­mélyi körülményeit. Azonban gyakran el­marad a méltányosság lehetőségének kihasz­nálása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocia­lizmus körülményei között azt várja a társa­dalom, hogy a jogalkalmazók mindig és min­denkor hű meghallói. legyenek a törvények­nek. Ami ebben a megfogalmazásban azt je­lenti: a jogszabályokat a társadalmi rendel­tetésnek megfelelően alkalmazzák. A jogpo­litika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az le­gyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy- egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, ak­kor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsí­ti az ügyintézést. Alapvető politikai érdé-: keink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibá­ja, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkí­vül megosztja azt. A XI. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az ál­lami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hangsúlyozza a kongresszus hatá­rozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége ront­sa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” Halász Miklós o Elővétel Cseppecskék ' Praktikus dolognak látszik a menetjegy-elővétel. Aki vonat­tal utazik, nem kényszerül hosszú sorba állni. S aki a tömegközlekedési eszközök közül az autóbuszt választja? Az sem, mert az elővételi pénztár előtt nincs sor. A ka­lauz pedig végigjárja a jára­tot. Akkor mi az, ami miatt az autóbusszal közlekedők — tá­volsági járatokról lévén szó — mégis elővételen váltják néha menetjegyüket? A re­mény, hogy ezáltal biztos ülőhelyhez jutnak. Erre azon­ban egyáltalán nincs garancia. Július 5-én például a Salgótar­ján—Bükkszék—Eger vonalon közlekedő autóbusz kalauza ügy bámult az elővételben vál­tott jegyre, mint aki életében először lát ilyet Egerben vi­szont transzparens hirdeti: „Váltsa menetjegyét elővé­telben! A felszállásnál előny­ben részesül!’’ Fáradt utazók harapnak e reklámra. Csak a pénztárosnő nem olvashatta a feliratot, mert reagálása az elővételi menetjegyvásárlásra illúzióromboló: „Váltson az autóbuszon!” Az ember ezek után úgy érzi, az elővétel va­lakinek terhes. S azután találgat utazás közben: eszébe jut. hogy jú­lius 9-én a Miskolc—Salgótar­ján között közlekedő autóbusz kalauza a hétvégi, késő dél­utáni órákban szemüvege mö­gött irulva-pirulva Icaszírozta a tízeseket, húszasokat, elfe­ledkezve arról, hogy az ellen­értéket jelentő jegyet is ille­ne letépni a tömbről. Ez esetben szó sem volt elővételről. S az sem valószí­nű, hogy a jegyek az utasok­hoz utánvéttel érkeznének. O Szófiai minta A napokban az Esti Hírlap arról tudósított, hogy Szófiá­ban tizenhatezer lakásból álló korszerű lakótelep épül. Kü­lönlegessége az lesz, hogy az épületek közötti utakat elzár­ják a forgalom elől, sétáló-, játszóutcáknak hagyják meg. Salgótarjánban, a Kemerovo ■ körúti lakótelepen már rég megelőzhették volna a bolgár városépítőket e kezdeménye­zéssel. A szűkre méretezett utcákon egy oldalt végig sze­mélygépkocsik parkíroznak. Gyakran akkora a forgalom, mint a városközpontban. A helyijáratú autóbuszok a pi­henő kocsiktól nem férnek egymás mellett. Tolatnak, laví­roznak s főleg bosszankodnak az autóbuszvezetők. Pedig ott a hatalmas parkírozó,' ahol alig látni egy-két járművet, amelyik igénybe venné. A la­kótelepen sok a kocsi, de még több a gyerek. A játszóhely viszont kevés. Emiatt a szülök állandó idegfeszültségben él­nek, hiszen a nagy forgalom a csöppségek testi épségére je­lentős veszély. Ha már ott a tágas parkoló­hely, érdemes lenne kísérlet gyanánt megvizsgálni: a szófiai minta alapján miként lehetne a telepen játszóutcákat kiala­kítani. A helyijárat és a cél­fuvarok kivételével meg­szüntetni a forgalmi zsúfoltsá­got. Csak vállalkozókedv és néhány tábla kellene hozzá. O Idegen­forgalom A salgótarjáni határátkelő helyen éjjel-nappal áramlanak a turisták. Mind többen láto­gatnak Nógrád megye szék­helyére. Megnézik az idege­nek nevezetességeinket — mint ahogy mi is szoktuk — végig­járják az üzleteket. A minap a vásárcsarnokban néhány külföldi vevő után az eladó- nő bájosan rámnézett és a mérleg lapjára kerek össze­get rajzolt, mint az idegen ajkúaknak. Tehát ezt is megértük: kül­földinek nézik Salgótarjánban a salgótarjánit! Sz. Gy. Aruuicsgálot Milyen a jó sör? 10 °C hőmérsékletű; sűrű, vastag és tömö.r a habja: széiisavtartalma miatt kelle­mesen csípi a nyelvet: tiszta, tükrös, üledéktől mentes, rém zavaros — válaszolják a szakemberek, akik a Na­gyító áruvizsgálatában 39 pa­lackozott hazai és külföldi, világos és barna söritalt kós­toltak meg. Hogy milyen a jó sör, ezt — mint látjuk — viszonylag könnyű megmondani, de hogy melyik a legjobb, arra mér nehéz pártatlan véle­ményt találni. Hiszen az íz­lés ebben a kérdésben dön­tő: kinek melyik ízlik job­ban. Bár a sörnek, a serfőzés­nek az alapanyaga az árpa, a maláta és az ízesítéshez felhasznált komló, mégis a különböző országokban kü­lönböző, szinte tradicionális ízek alakultak ki. Nálunk ta­lán a pilseni jellegű sörök a legkedveltebbek; a Rocky Cellar íze például a hozzáér­tők szerint inkább az ameri­kai ízlésnek felel meg és pél­dául az erősen túlkomlózott jugoszláv sörök nálunk ke­vésbé népszerűek, holott mi­nőségük a teszt megállapítá­sa szerint jó. Hogyan lehet mégis vizs­gálni, összehasonlítani és ér­Jancsi és Juliska meséje» C ukrászok birodalmában Báli Pál és Alapi Józsefné mc ózik. Jancsi és Juliska meséje egy életre megi gézle. Különö­sen akkor mozdult meg a fan­táziája, amikor a két gyerek rátalált a vasorrú bába mézes­kalács házikójára, ahol a ke­rítést is süteményből fonták, és tejszínnel szegélyezlek a kémény' peremét __ Ha egy­s zer ő is ilyen kis házikóra lelne! És tízegynéhány évvel ké­sőbb lelt is. Fehér köpeny­ben, fehér sipkában téblábolt a cukrászüzemben. Körülötte krémek, habok, csokoládé, ezerféle töltelék és finom friss süteményiUat. Otthon pe­dig napokon keresztül elvi­selhetetlen gyomorrontás. — És megint később a ter­mészetes reakció. Egy falat sütemény le nem menne a torkomon... ★ — Igaz, hogy egy cukrász sem szereti l az édességet — tettük fel a kérdést a pásztói cukrászüzem dolgozóinak. — Általában igaz. Hiszen, ha az ember éveken keresz­tül csupa édességgel dolgozik, egy idő után megcsömörlik a látásától is — mondja Báli Pál, aki több mint tíz esz­tendeje cukrász, 1974-től pe­dig az üzem vezetője. Ám, hogy az emberek, a vá­sárlók mennyire édesszáj úak, azt jól tükrözik a következő számadatok: a cukrászüzem havi forgalma meghaladja a háromszázezer forintot. Na­ponta csaknem négyezer da­rab süteményt készítenek. Ün­nepek, a házassági kedv fel­lendülése idején (a nyári nő­napokban) e szám megkét­szereződik. Az olcsó sütemé­nyek listáján élen járnak a linzerek, a zserbó, a mignon, a Csemegék közül pedig a Tátra-csúcs, a Zsuzsi kocka és a karamell szelet a legkedvel­tebb. Az édesvizemnek van azon­ban egy keserű oldala is. — Elavult, szűkös a műhe­lyünk. A cukrászok alig fér­nek egymástól. Csupán egyet­len olyan helyiségünk van, ahol dolgozni tudunk. Ebben található két villanykemence, és három nagyobb asztal. És az egész járást mi látjuk el naponta friss süteményekkel — tájékoztat Báli Pál, ak: bí­zik abban, hogy hamarosan jobb körülmények közé ke­rülnek a cukrászok. A cukrászok birodalmában kora délutáni nagyüzem, plusz negyven—ötven fokos hőség a kemencék környékén. Alapi Józsefné éppen a Zuzsi kocka töltelékét kavargatja. A me­leg — láthatóan egy cseppet sem zavarja. — Kilenc év alatt megszok­tam, ráállt a szervezetem. Amikor a sógornőm idecsalt dolgozni, magam sem gondol­tam, hogy ennyire megszere­tem a süteménykészítést, és ennyire kiábrándulok a süie- ményevésből. A jó hangula­tot nem csupán a munka, de az összetartó kollektíva is fo­kozza. Képzelheti, már alig vártam, hogy leteljen a sza­badságom, és jöhessek a tár­saim közé. X A pásztói cukrászok külön büszkék a brigádmozgalombun elért eredményeikre. — Négy éven keresztül si­került megszereznünk az ezüstkoszorús címet, s remél­jük, nemsokára az aranyat is megmutathatjuk. Hogy mit te­szünk mindezért? Társadalmi munkát vállaltunk az Ágas­vár étterem szépítésénél. Vol­tunk kőművesek, segédmunká­sok, gödröt ástunk, maltert ke­vertünk — krém helyett — jegyzi meg tréfásan. Dimák Ferenc cukrász, aki már Kis­korában is örökké a Konyhá­ban „parancsolt”, a katonaság­nál pedig szakácsként műkö­dött. A cukrászmesterség a ma­ga nemében művészet. Hiszen egy különleges sütemény ösz- szeállítása, megkomponálása nagy kézügyességet és alkotó fantáziát kíván. Van-e lehe­tőségük remekművek, külön­legességek készítésére? — A napi, hagyományos sü­temények nagyüzemi módon készülnek. Varázsolni olyan­kor lehet, ha egy-egy rendha­gyó esküvői torát kémek tő­lünk. — Mikor készített utoljára különlegességet? — A kereskedelmi napok cukrászbemutatójára. Egy, háromszög alakú csokoládés tortát, amelynek a tetejét né­pi motívumokkal díszítettem. — Otthon is maga süt? Dimák Ferenc elmosolyo­dik: — Az az asszony dolga. Én csak bírálni szoktam. X A süteményes raktárban mi is bírákká változunk. Kóstol­gatjuk a 15 pásztói cukrász készítette édességeket. Az egyik csalogatóbb, mint a má­sik. Ám rövid idő múltán úgy érezzük: már egy falat süte­mény le nem menne a tor­kunkon. .. — vkm — Sorrol sörre tékelni a különféle söröket? Az élelmiszer-vizsgálatkor ál­talában szokásos módon bi­zottság tehát több szakem­ber ízlelte, kóstolta és kor­tyolta a seritalokat, hogy az­tán, természetesen józanul, minősítse is azokat. így az ízlésbeli különbségek ..átlago­lod na I<”. A sörök minősítésében ter­mészetesen a legnagyobb sú­lya az íznek van, de nem elhanyagolható a habzóké­pesség sem, mint ahogy vizs­gálták az illatot és a tiszta­ságot is. Híresen jó sörök (a külföl­diéi: közül) a csehszlovák Pilsner Urquell, az NDK-be- li Radeberger, az osztrák Cold Fassl és Steffi, a nyu­gatnémet Lőwenbrau. Hazai népszerűségüket mintegy igazolta a Nagyító áruvizs­gálata, hiszen valamennyi minősége (és minősítése) ki­váló. De kiválóak a hazai sörkülönlegességek, a Hungá­ria, a Sirály, vagy a barna sörök közül a Bak és a Para­celsus is. A nálunk igazán közkedvelt sörök, mint a Kőbányai Vi­lágos. vagy a Kinizsi bizony kevésbé értékes fájták: mi­nőségük sem kiemelkedő. Az előbbi csak „még níegfelelő”, az utóbbi „közepes”. Hogy akkor mégis mi nép­szerűségük oka? — aligha té­vedünk, ha azt mondjuk (amiről már volt szó): a megszokás, a megszokott íz. No, meg persze az ár is: hi­szen a korábban említett ki­váló sörök árban messze meghaladják ez utóbbiakat. Sok függ tehát az ízléstől, megszokástól, de az utolsó szó a kereskedelemé. Aligha állíthatnánk, hogy mind a 39 fajta egyidejűleg valahol is megtalálható lenne. Vi­szont egyre több élelmiszer- üzletben árusítanak egyszer­re többfélét. Ez tűnik ki a forgalmazás irányítóinak a szándékából is, akik a televí­zióban is elmondották: az el­látási a nagyobb, a forgal­masabb helyekre koncentrál­ják hogy a palackozott sö­rökből legalább ott bővebb választékot nyújtsanak. Végül, amit meg kell emlí­teni: a sörben is van alko­hol! Gyakran kérdezik — fő­leg az autósok, motorosok — mekkora az a mennyiség, ami még nem okoz kárt. Az orvosszakértő válasza: amit nem fogyasztunk el! Gyermekmozi Évente három és fél millió kis látogatója van a gyermek- film-előadásoknak a Német De­mokratikus Köztársaságban. Az iskolaévben hét végeken, a vakációban pedig minden­nap varunak gyermek előadá­sok. A 4-től 14 éves moziiá- togatók számára évente átla­gosan 25 film készül, össze­sen 500 rajz- és trükkfilm vár­ja a gyermekmozi-előadások közönségét. Évente megrendezik a gyei" mekfilmhetet, amikor a fiata­lok a legújabb alkotásokat nemcsak megtekintik, de meg is vitatják. A legutóbbi, im­már a VII.1 gyermekfilmhéten bemutatott alkotások között r.z iskolai problémákat, a családi élet kérdéseit tárgyaló, a nem­zetközi szolidaritással és a munkásmozgalom történetével foglalkozó filmeket nézhették meg és vitathatták meg a fi­atalok. A másik népszerű esemény- sorozatot, a nyári filmnapo­kat az idén július 7-től tar­tották. Kétévenként pedig megrendezik a szovjet gyer­mek- és ifjúsági film hetét is. Sz. I. NÓGRA.D - 1977, július 16., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom