Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
A V osztok II., szállítási munkaterületen dolgozó bronzkoszorús szocialista brigád 1965- ben alakult meg az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában. Az évek során szoros kapcsolat alakult ki a kollektíva tagjai és a Budapesti úti Általános Iskola diákjai között. Az iskolások látogatást tettek a gyárban, megismerkedtek a brigád munkájával és közös kirándulást szerveztek a Mátrába. Képünkön Mákos Béla. Bodor József és Adorján Tibor a bányai szállítószalagokhoz érkezett motorokat, targonca segítségével a raktárban helyezi el. — fodor __ J Neveuiücs ló Kirániiulóparadicsom közös munkával MÉG AZ ODAVALÖK közül szórt térség felé, amelyen már sem ismeri mindenki azt a ott díszelegnek a kapufák is tavacskát, mely alig néhány — hét végeken komoly mér- kőhajításnyira húzódik meg kőzések folynak. A játszótéri Nagybátony bányavárosától, felszereléseket is társadalmi Harminc-negyven esztendő- munkával állítottuk fel, karvei ezelőtt legelő volt a he- bantartásukat a FÜTÖBER gyekkel körülölelt katlanban, vállalta. ahová befurakodott a közeli A lombok között beton- írén bánya meddőhányója, a alapzatok szürkédének. Ide ,,halda”, ahogy az itt lakók esőbeállókat állítanak majd, nevezték. A magasodó hal- hármat. A közeli környéken mok lezárták a völgy két kút- sor kerül két ivóvizet szol* jának lefolyását, és az 50-es gáltató forrás foglalására is, évek elején megszületett az szalonnasütőket készített öt katasztrális holdas kacs- ugyancsak a FÜTÖBER. karingós medrű, kissé a holt- — Az esőbeállókat abból ágakra emlékeztető tó- a 150 ezer forintból állítjuk Béhegxülés az ingatlankezelő vállalatnál A HVDSZ Nógrád megyei Bizottsága és a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat párt-, mozgalmi, gazdasági vezetése a békehónap keretében jól sikerült ifjúsági réteggyűlést rendezett a hét végén a vállalat központi tanácstermében. A résztvevőket Med- veczky Mihály, az Országos Béketanács küldötte, a Budapesti Danúviagyár mérnöke, a varsói békeépítők világközgyűlésének magyar résztvevője tájékoztatta a békeépítők varsói tanácskozásának tapasztalatairól, a fiatalok szerepéről és feladatairól a békéért, a nemzetközi biztonságért folyó küzdelemben. Amilyen eredményesen dolgozunk gS -w volt az alapfeltétele a munkások élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett jelentős fejlődésnek, s ez lesz a jövőben is. E gondolat jegyében tárgyalta legutóbbi ülésén e témát az SZMT elnöksége, a megye kiemelt nagyüzemeire vonatkoztatva. A munkások helyzetének javítására hozott határozatok alapján tett intézkedések eredményeit elismeréssel fogadták az említett üzemekben tevékenykedő munkások. Hatására javult a közhangulat, erősödött a párt iránti bizalom, fokozódott -z aktivitás. Utóbbi összefügg azzal is, hogy a szakszervezeti felső-, közép- és alapszervezetek megyénk üzemeiben meghatározó szervező és mozgósító szerepet vállaltak — amit jól oldottak meg — a termelés folyamatában. Részt vettek középtávú és éves tervek kialakításában. Állásfoglalásaikban érvényre juttatták a munkakörülményekre, a szociális helyzet javítására, a jövedelmek növelésére vonatkozó jogos munkáskívánságokat. Kezdjük talán a legérzékenyebb területtel, a munkások bérének alakulásával. Az állami építőipar kivételével a kiemelt nagyüzemekben az utóbbi négy évben 6—10 százalékkal emelkedtek a bérek. A fizikai munkásoké valamelyest meghaladja a nem fizikai munkát végzőkét. A termelésben közvetlenül résztvevő munkások bére csaknem 20—25 százalékkal magasabb az időbéresekénél. A bérekben ma már jobban tükröződik a difierenciálás. Nőtt a teljesítménybérben dolgozók aránya. Némileg javult részesedésük a prémiumból és jutalomból, mivel több üzemben meghatározták a részükre kifizethető összeg nagyságát. Nem kisebb a jelentősége annak a fejlődésnek. ami a munka- és életkörülmények változását jelzi. A nemrég átadott új gyáraink eleve kedvező feltételeket teremtettek. Ugyanakkor a régi munkahelyek korszerűsítésére fordított összegek is jelentősen növekedtek. 1973-ról 1976-ra a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 14,8 millióról 29 millióra növekedett az említett célokra felhasznált összeg. A szénbányáknál ezen időszak alatt csaknem megháromszorozódott. Az elköltött milliók nyomán csökkent a zajártalom, a szilikózisveszély, az ólom- és hőártalom, mérséklődött a nehéz fizikai munka. gyorsult az anyagmozgatás gépesítése. Az új szociális és egészségügyi intézmények, valamint a nevelő, felvilágosító munka kedvező hatása tükröződik a táppénzes állomány alakulásában. Az sem közömbös a munkásoknak, hogy a műszak után milyen otthonba térnek haza. Lakásvásárlásra, az építkezések támogatására a legnagyobb összegeket a síküveggyár, az öblösüveggyár, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrádi Szénbányák, a balassagyarmati kábelgyár fordítja. Ezenkívül bontott anyagokkal, kedvezményes fuvarra! segítik a kislakásépítőket. A munkáslakás-építési akció keretében négy év alatt 500 munkás jutott új otthonhoz. Üjab- ban az eddigi négy helységen kívül Pásztó is élvezi a munkáslakás-építési akcióval járó- előnyöket. Az utóbbi időben (nem tudni, mi okból) ritkán említjük a borítékon kívüli juttatásokat, így az üzemi étkeztetést, amely kielégítő színvonalon oldja meg a dolgozók növekvő igényét. Ugyanez vonatkozik az üdülésre is, bár a nyári főszezonban jelentkező feszültségeket még hosszú ideig nem tudjuk megoldani, holott a vállalatok az utóbbi időben jelentős összegeket költöttek az üdülőhálózat fejlesztésére Munkásvonás az is. hogy nemcsak magukkal törődnek, hanem gondolnak a jövő nemzedékére, saját gyermekeikre. Ennek széllé" mében a jóléti alapból egyre nagyobb összegeket költenek a gyermekintézmények fejlesztésére. E tekintetben dicsérendő a Rom- há'nyi Építési Kerámiagyár. a Balassagyarmati fémipari Vállalat, valamint e Salgótarjáni Kohászati üzemek. Erre a célra költik a kommunista műszakból befolyt összeg egy részét is. Senki sem állítja, hogy minden jogos kívánságot teljesítettünk. Nem. mert anyagi lehetőségeink végesek. Ugyanakkor új igények is jelentkeznek. Az üzemekben tevékenykedő szakszervezeti bizottságok továbbra is abból a helyes alapállásból, igazságból indulnak ki, hogy a munkások élet- és munkakörülményei kizárólag akkor javulnak tovább és olyan mértékben, amilyen eredménvesen dolgoznak. k n tevékeny- kedő szakszervezeti bizottságok, köztük a 15 ezres szorgalmas, hozzáértő szakszervezeti aktíva képes megbirkózni a nagyobb tennivalókkal. Az eddig elért eredmények minden tekintetben az ő malmukra hajtják a vizel. A meglevő gondok mielőbbi megoldása pedig újabb tettekre ösztönzi őket. V. K. Segíteni akarnak Amikor a múlt év őszén a MTESZ megyei szervezetének tizennyolcadik tagegyesületeként megalakult a Magyar Elelmezésipari Tudományos Egyesület a megyében, __ hasonló nemes célokat tűzött maga elé, mint a már funkcionáló egyesületek: öszszefogni és mozgósítani a megye élelmiszeriparában dolgozó szakembereket az élelmiszeripar előtt álló feladatok társadalmi eszközökkel történő segítésére. A MTESZ megyei szervezetének vezetősége e célkitűzés szellemében készítette el az idei munkátervét, amelyben előadások, ankétok, termékbemutatók, tanfolyamok szerepelnek. Az első jelentős ankétot nemrégiben rendezte meg, amikor az új élelmiszertörvényről, a hatósági ellenőrzés és az élelmiszertörvény kapcsolatairól hangzottak el magas színvonalú előadások. Az ankéton hasznos, konstruktív vita alakult ki az élelmiszereket előállító és forgalomba hozó vállalatok, valamint a hatósági szervek képviselői között. Alig zajlott le a szervezet első nagyobb rendezvénye, máris készülnek a szakemberek a megye élelmiszeripari üzemei termékeinek bemutatójára. A megye élelmiszeriparát reprezentáló kiállítást júniusban rendezik meg Salgótarjánban. Akkoriban a környező kopár meddődombok miatt leginkább holdbéli tájakhoz hasonlított a vízpart, sokáig gazdája sem volt. Több baleset is történt, hiszen a meder legtöbb helyen háromtizenhárom méter mély, s a vize is elég hideg. Az 50-es évek végén felfedezték a horgászok. Először mint bányász horgász egyesület, majd mint FÜTÖBER horgászegyesület szorgoskodott 60- 70 megszállott a víz mellett. Halakat telepítettek, halász- tanya épült- Az egykor le- szurkált vesszőkből csinos kis szomorúfűzfák eredtek meg, lombjuk a víz fölé hajlik... A holdbéli tájnak már alig van nyoma. A domboldalról lehúzódnak a bokrok, s a meredek lejtőket is fű borítja— Ügy gondoltuk, hogy ezen a vidéken, ahol ritka a vízfelület, kár lenne parlagon hagyni ilyen vadnegényes tájat — mondja kalauzom, Szabó Nándor, a Nagybátonyi nagyközségi Tanács titkára. Mint tőle megtudtam, az idei első tanácsülési határozatban felhívással fordultak a járás községeihez, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, sportpályákkal, játszóterekkel, egyszóval társadalmi munkaakciókkal készüljenek. Nagybátonyban is létrehoztak sportpályákat, de emellett a még névtelen tavacska partján hozzáfogtak egy kirándulóhely kialakításához. — Elültettünk mintegy ezer facsemetét — meséli a titkár- További három és fél, négyezret szeretnénk még az idén. A sportpályánkon — mutat az elegyengetett, homokkal felki, melyet kirándulóhely kialakítására a megyei tanács központi költségvetéséből bocsátottak rendelkezésünkre. Felmerült a kérdés kialakítsunk-e magántelkeket, de úgy döntöttünk, nem lenne helyes. Így sokkal több embernek jut hely, és aki ide jön, az mind magadnak érzi az egész létesítményt. A terület nem kicsi, ötven- hét hektár erdő, illetve rét, melyet a községi tanács a termelőszövetkezettől azonos nagyságú földdarab átengedésével váltott meg. Egy-egy hét végén több száz, vagy akár több ezer dolgozó pihenhet, szórakozhat itt. A FÜTÖBER dolgozói, a tanács községgazdálkodási vallalata. a horgászok közel félmillió forint társadalmi munkát végeztek eddig, s még körülbelül ugyanennyit szeretnének elvegezni. Az erdőgazdaság az első ezer facsemetét ingyen adta. A kirándulóparadicsom még csak kialakulófélben van, de már egyre népszerűbb. még Salgótarjánból is járnak ide. Bár a víz fürdésre túl mély és hideg, a megragadóan szép táj, a természet kicsiknek, nagyoknak egyaránt felüdülést kínál. Az a lelkesedés, mely- lyel a kialakítás nagy munkájában résztvevők tevékenykednek, érzékelteti, mennyit ér számukra ez a környék. A KIRÁNDULÖPARK A NOVEMBER 7. nevet viseli majd, emlékeztet az alkalomra, mely létrehozta. Az alkalmon túl azonban legnagyobb szerep a tájban rejlő lehetőségek meglátásának és a közösségért végzett önzetlen munkának jutott. — gáspár — ■ ■■■■■■■!■■■■ ■■■■*■■■•■■■•■ ■■■■■■<■■< A gyökerek mélyről erednek. Iszákosság, züllött életmód, elmaradott szociális körülmények, primitív szellemi színvonal. Szülői vétkek, gyengeségek, amelyek az utódokat sújtják, s amelyek a kis ember fejlődését, boldogulását egy életre meghatározzák. Szellemileg sérült gyerekek — születésüknél fogva sérültek, vagy a környezetük, a családi viszonyok hatására váltak azokká. Látszatra olyanok. mint társaik, s csak az iskola padjaiban, a szellem nyíladozásakor derül ki, hogy nem kénesek együtt haladni a többiekkel. Nem képesek befogadni az életkorukhoz szabott ismeretanyagot. Nem megy a betűvetés. összeku- száíódnak a számok. fogalmak. Feje tetejére áll a világ... Megtisztelni őket emberséggel zajönnek hozzánk. Reméljük, hogy a jövőben sem szakad meg a kapcsolatunk az iskolával. munka becsülésére. Fejlessze ki tanítványaiban a munka- képesség alapjait, tegye képessé őket arra, hogy a szak- képesítést nem igénylő munkafeladatokat el tudják sajátítani.” (Idézet a kisegítő is~ kólák számára készült Tanterv és Utasításból.) Országosan, így Nógrád megyeben is magas a szellemileg sérült gyermekek száma. A róluk való gondoskodás, a meglevő képességeik kibontakoztatása, felkészítésük a felnőtt életre, a társadalom égető gondja és kötelessége. Az enyhén sérült gyermekek speciális oktatása, nevelése a gyógyítva-nevelő, vagy más néven kisegítő iskolákban történik. Itt a gyermekek rendes tantárgyak szerinti oktatásban részesülnek. Csupán a nyelvtanulás alól mentik fel a felső tagozatosokat. És lassúbb a tempó, mások a módszerek Hangsúlyozott szerepet kap a termelőmunkával való megismertetésük. ..Az iskola célía és feladata: kedveltesse és szerettesse meg a munkát, neveljen a — A feladataink és a valóság. Küzdelem a helytelen szemléletek ellen — sokszor szélmalomharc. Ahhoz, hogy tanulóinkat bevezethessük a termelőmunkába, üzem, gyár is kell, ahová beengednek, ahol szívesen látnak minket. A legtöbb helyen elzárkóztak a kérésünk elől. Hivatkoztak balesetveszélyre, egyéb okokra. Ezért nagy dolog számunkra a kohászati üzemek megértése, támogatása — tájékoztatnak a salgótarjáni kisegítő iskola pedagógusai. Az intézményben jelenlég 118 szellemileg sérült gyerek tanul. Az idei évben kilenc nyolcadikos (az általános iskola hat osztályának felel / meg) akasztotta vállára a ballagótarisznyát — öt lányt és négy fiút bocsát útjára az eddig biztonságot, melegséget adó közösség. De mi történik kint. az életben, a nem hasonló helyzetűek között, ahol más a mérce, más a megítélés? Dr. Telek Vilmosné gyógypedagógus a kisegítő iskola tanára: — Második éve tart a kapcsolatunk a kohászati üzemekkel. Már az elmúlt tanévben is rendszeresen jártak végzős diákjaink a gyárba. Ismerkedtek a termelőmunkával, az iskola falain túli élettel. A szegcsomagolóban előzékenyen és kedvesen fogadták a gyerekeket. Kezdetben csak egyszerűbb feladatokat bíztak rájuk. Később az ügyesebbeket gép mellé is ültették. A mostani végzősök, a kilenc gyerek minden héten egy napot töltött az üzemben. Elsajátították a viselkedési normákat, értelmet nyert szamukra a mpnka. öten leendő munkahelyüket találták meg itt, ahol már ismerik őket. Megoldódott tehát az elhelyezkedésük. Ezentúl az acélgyár is olyan munkásokat kap. akik már tisztában vannak a gyári körülményekkel és betanított munkásokként alkalmazhatók. Csiki Tiborpé, a szegcsomagoló művezetője: — Ügy kezeltük ezeket a gyerekeket, mint a saját munkásainkat. Érdekes, hogy minél nehezebb feladatokat bíztunk rájuk, annál jobban dolgoztak. Türelemmel, szeretettel magyaráztunk. oktattunk. Az öt gyerek, akik a szegcsomagolót választották munkahelyül, haTóth István, Oláh Anikó, Berki Zsuzsa és Oláh Mária — négyen a végzősök közül. Oláh Anikó és Oláh Mari júliustól mar az acélgyárban dolgozik. — Mert akkor is tetszett a munka, amikor először mentünk. Csomagolni könnyű. Meg pénzt is adnak érte... — Nekem az építőiparnál lesz a munkahelyem. Beiratkozok a dolgozók iskolájába, mert szeretnék jogosítványt szerezni — mondja Tóth István. A kohászati üzemek vezet a tavalyi évhez hasonlóan . idén is szerveztek kirándulá kis barátaiknak. A nyolcad kosok Balatonszabadiban, vállalat üdülőjében töltött« két napot. Budapesten me nézték a Halászbástyát, a M tyás templomot, eljutottak Vidámparkba is. Meg kell nekik mutatni valódit, az igazit. A műnk: ban és az életben egyarár És megtisztelni őket az en berséggel — talán ez a lei fontosabb. Ebben mutat pé dát a Salgótarjáni Kohásza Üzemek, és segítséget nyújt fiataloknak ahhoz, hogy nyolc éve biztonságot adó if kólából kilépve biztonságba érezhessék magukat a felnői tek világában is. V. Kiss Mária NÓCRÁD - 1977. június 5., vasárnap
