Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

Nyakig a nyárban Megjegyeztem már egy hét­tel korábban is, most csak megerősíthetem: a műsor nyáriasítása teljes fronton elkezdődött a televízióban. Ha meggondolom. így van ter­mészetes rendjén: az ember kánikulában nehezen emész­ti a fajsúlyosabb szellemi táötálékot. könnyebbekre vá­gyik. Persze, azért mégsem mindegy mit tálalnak elé­be- Sok függ a szervírozástól- s az ízre ingerlőtől. A nyáriasításnak két terüle­té kínálkozik: a korábbi si­kerművek rejrize és a műfa­ji engedményezés a lengébb műzsák. operett, vígjáték, bo­hózat javára. A televízió mösorszerkesz- tősége az elmúlt héten mind­két lehetőséggel egyaránt élt­A felújítások sorában helyet kapott kedden Hubay—Vas —Ránki: Egy szerelem három éjszakája című. lassan immár két évtizedes múltra tekintő, sok sikeres színházi előadást megárt, s annak idején más színházi produkcióban, a ív­ben is látott zenés dráma. Tu­lajdonképpen az első jelentős magyar musical-vállalkozás­nak is tekinthető — ("helynek, sajnos, máig sem találni mél­tó folytatását. A sűrű atmoszférájú feszes drámai történés 1941. háborús Budapestjén játszódik, kö­zéppontjában a költő lé tőnek- nemlétének kérdése kavarag. Hubay jellem teremtő pró­zája, Vas István versremek­lései és Ránki zenéje egymást kiegészítő és erősítő harmó­niában olyan elementáris ha­tású játékká ötvöződnek, melynek hatása alól ma sem tudjuk magunkat kivonni- Az Egy szerelem három éj­szakáját ezúttal a Madách Kamaraszínház felújításában láthattuk, a főbb szerepek- ber Tímár Bélával, Bencze Ilonával. Huszti Péterrel. Lö­te Attilával és Psota Irénné*. Mindnyájan színészi értékeik legjavát adták. A hét számottevő film- eprize vasárnap az 1961-es- A napfény nem eladó, amerikai produkció volt. A haladó szel­lemű Lorraince Hansberry drámájából készült alkotás- az amerikai polgárjogi kér­dések problematikájában egy néger csalód . életét bontakoz­tatja elénk; álmok vágyak, és, a lehetőségek, a valóság üt­köztetésében. A nagyszerű alakítók sorában olyan szí- nészarcokkal találkozhat­tunk. mint a Sidney Poitieré. Claudia McNeilé. Ruby Deeé és a Diana Sandsé. A műsorhét harmadik fel­újítása. A Kenguru című. 1975-ös magyar film volt. Ügy mondják a káposzta felmele- gitve jó- A megállapítás ko­rántsem érvényes bármi étel­re- s magyar filmre ' különö­sen nem- A kenguru konkrét esetére pedig legkiváltképp nem, már elkészítése is me­rő pénzkidobás volt. A mos­tani felmelegítésben egyszerű­en élvezhetetlennek bizonyult. Felújításának- új produk­ciónak egyaránt elkönyvelhet­jük Fall Leo valaha nagyon népszerű operettjét. Az elvált asszonyt, melyet ezúttal ..dió­héjban” kaptunk. A zsugorí­tás! művelet csak jót tett a terjengős, avit történetnek, így zavartalanabbá , élvezhettük , a mai is kellemesen harmoni­záló muzsikát. Ebben nagy szerepe volt olyan kiváló éne- kes-koizreműködőknek, mint Fülöp Attila, Pászthy Júlia, Bende Zsolt- Zsadon Andrea, Kishegyi Árpád. A füülesztő szombat esten való odafigyelést csak félig- meddig sikerült biztosítania a Kamara Varieté produkciójá­nak- az Őfelsége a nő-nek- Közepes.. vagy gyengébb tán­cok. bűvészmutatványok, pa­ródiák, magán jelenetek vál­tották egymást, s talán a zsonglőrszám volt az egyet­len, amely a maga nemében átlagon felülit nyújtott- Iga­zán örülhetünk, h-ogy utána a második műsorban még el­csíphettük a Nyári színházi esték sorozatban a Dán din György közvetítésének egy részét a szolnoki színházból- Ezt követően A kétbalkezes című angol tévéfilmsorozat epizódja bizonyította szá­munkra a tipikus angol hu­mor sótlanságát. A kétbalke­zes-sorozat a továbbiakban újabb epizódokkal fenyeget, pedig a maga agyalágyultsá- gában ennyi is elég volt be­lőle. (b- t)­Mai tévéajánlatunk 20.00: Kisfümek a nagyvilág­ból. A venezuelai indiánok szá­mára a trópusi őserdő fölé magasodó Roraima hegy, amelyet állandó párafelhó övez, mindig a legendák bi­rodalma volt. A több millió éves homokkőfennsík sokáig megközelíthetetlen volt. az első kutató 1835-ben hódította meg. Egy angol kutatócsoport most az őserdő felől próbálta megközelíteni. A csoportban résztvevő botanikusok, zoológusok- számára az út értékes felfedezést hozott. Erről szól az Expedí­ció a legendák birodalmábé című angol ismeretterjiesztc film. Ez után a Rovarok sorozat­ból A szöcskék és a sáskái: című részt látják, majd az Afrika és afrikaiak címmel megismerkedhetnek Dolong- gal, a Csád Köztársaságban élő muzsé törzs fejével. A francia film bemutatja benn­szülöttek ünnepeit, szokásait és áldozataikat, amelyek a jó termés érdekében kívánják megnyerni a földön túliak jó­indulatát. Zenei nevelési konferencia Vasárnap Győrött megnyílt az idei nyár egyik rangos ze­nei rendezvénye, a IV. orszá­gos zenei nevelési konferencia. Az ötnapos tanácskozássoro­zaton, 16 szekcióban mintegy 500 zene- és énekpedagógus vitatja meg a zene- és az ének­oktatás aktuális kérdéseit. Több plenáris ülésre is sor keiül. Egyebek között plenáris ülésen hangzik el előadás a nemrégen megalakult nemzet­közi Kodály-társaság tevé­kenységéről. Módosított kulturális statisztika Újabb lépés az ügyvitel egyszerűsítése felé: a Minisz­tertanács határozatának meg­felelően a tárcák, így a Kul­turális Minisztérium is felül­vizsgálja és megújítja a sta­tisztikai rendszert, az infor­málás folyamatát. Amint a minisztériumban elmondták: a kulturális statisztika vi­szonylag újkeletű, az utóbbi 25 évben alakult ki, mégis több vonatkozásban túlhala­dott. Időközben ugyanis sok­rétűbb, gazdagabb lett a kul­turális tevékenyég, lendülete­sen fejlődik a közművelődés, különösen az erre vonatkozó párthatározat és törvény meg­jelenése óta. így, a statiszti­kai kategóriák, fogalmak, bár többször módosultak, nem tükrözik az új gyakorlatot. A minisztériumok javasla­tai alapján tárcaközi koordi­nációs bizottság dolgozza ki az intézkedési tervet, amelyet 1978. január 1-től alkalmaz­nak. Az új statisztikai rendszer az eddiginél átfogóbb képet nyújt a közművelődésről, se­gítségével jobban elemezhetik az eredményeket, figyelemmel kísérhetik a fejlődést. ANTAL (REGÉNY) 2 Az ének második sora utáni csendet nem hallotta az anya. Csak annyit érzett, hogy vala­mi felett, valami Között szé­fjükén lebeg Újra elájult de tartották két oldalt a lányai. Elvira zo­kogott, teljajdult, most értette meg mindezt, ami három nap­pal ezelőtt történt: jött rohan­va Sándor bátyja, hogy jaj, uram, Istenem, apátok, meg Bálint.. Ángyai Sándor rövidebb szünetet hagyott, mint az el­ső két sor között. Az utolsó szótagot nem is énekelte, le­vegőt vett, hogy minél előbb kezdhese: „Mikor még semmi hegyek nem voltának” Most aztán nem hallani, ki Sír, ki sóhajt, ki zokog, csak az ének hangja szárnyal. Járó Bálint... szegény! Még eí se temették, máris megfor­dulhatna a koporsójában. ■Bálint halott; tudja min- dnki. De hogy miért? Ezt még azok sem, akiknek a szeme előtt ragadta őt magához a halál. Egy valaki van. aki tudhatná, de az nincs itt. Pedig neki kellene legkö' ze’ebb állni a koporsóhoz. Bálint, ha élne. emlékezhet­ne rá; nem volt olyan rég. hisz' nem is régen ismerik egymást — egyszer neki búsul­va a kettőjük életének; meg­kérdezte: Zsuzska, te eljönnél az én 'temetésemre? Azt mondta: igen! Bálint akkor arra gondolt, hogy szeretné látni: igazán Zsuzska lenne-e, aki a legszo­morúbb gyásszal gyászolná el őt? Mind a ketten hangosan, szívből elkezdtek nevetni Zsuzska azt, hogy 5 milyen balga... *- Elmennék a temetésed­re? Azt hiszed, tudnék én egy percei is tovább élni azután, ha te nem vagy? Még el sem hangzott végig az ének előző sora, Angyal Sándor kezdte: „Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva”. Megzengette teljes erővel, utána a férfiak keményen, mint a kapák száraz akácfa nyelei, megtörhetetlenül: az asszonyok csengve, hajlongva: suhogó nádrengeteg véges-vé­gig beláthatatlan tavakon. „Te voltál és te vagy, erős Isten”. Az anya felállt, és oda akart menni a koporsóhoz. Melyik­hez menjen? Elindult, de megtúntorodott. Szállt az énekszó. ,,Es te megmaradsz minden időben”. Csendes temetésnek indult apa és fia halotti búcsúja. De már nem az... Csák Albert tiszteletes úr az asztalterítő fekete mintáit nézte. Sándor — a halott testvér­bátyja — azt kérte, rövid le­gyen a szent beszéd. A tiszteletes úr fiatalember volt. Nem most temetett elő­ször. De ezt a két halottat. . Mégiscsak az lett volna jó, ha eljön a temetésre a fele­sége is. A pap intett Angyal Sán­dornak. Jöhet a második vers- szak. Ügy gondolta, azalatt rendbe szedi magát; előbb a biblia, az imádság, utána a halotti beszéd. „Az embereket te megha­gyod halni” Csák Albert tiszteletes úr már nem énekelt. Mindjárt rajta a sor. Nem lehet el­odázni ! Csak addig jusson el, amíg meghallja a saját maga első hangos szavát. „Es azt mondod az emberi nemzetnek” Tegnap este Járó Sándor elment a tisztéletes úrhoz, és azt mondta: eljöttem, tiszte­letes úr, hogy megbeszéljük ami Bz Isten dolgából ránk tartozik. Hogy mondhatta vol­na neki: nem, Sándor bácsi, magukra igen, de rám semmi 1 „Legyetek porrá, kik porból lettetek” Hangos beszéddel kell szól­jon, ő a pap. Jó lenne elin­tézni mindent csendben... ott­hon is, és most ezen a teme­tésen is... „Mert ezer esztendő előtted annyi...” A tiszteletes asszony a te­metés előtt — életében most először igazán — könyörgött az Istenhez. Bátorságot Kért tőle. „Mint a tegnapnak ő elmú­lása” Felhő mögé húzódott a nap, érdes, hideg leheletével idecsa­pott a szél a Szamosról. Angyal Sándor az ének utol­só sorát is elkezdte. „És egy éjnek rövid vigyá- zása.” Teherautó zakatolt az úton. Lassított már a falu közepén, és ide, a falu végére — láb- ujjhegyen jött. A harmadik ház előtt álltak meg, azután csendesen kiszáll­tak az emberek. Először há­rom civil, Balogh István —az új főispán — két társával, az­tán egy katona: Ivan Ivano- vics Karpatov, a kaoitány. A kapuban Tvan Karpatov kapitány sapkájához emelte kezét. A többiek levették a kalap­jukat. aztán óvatosan beálltak a gyászolók gyülekezetébe. Reggel indultak el, az el­ső útjuk nem ide, hanem ki a Tiszagrófok tanyájára veze­tett. Ott voltak maid délig. Sokáig beszélgettek az embe­rekkel. Először Kun Mihályt keresték, vele tárgyaltak meg mindent. Megnézték a hidat a túlsó oldalról, aztán fel kellett hogy menjenek messze Szatmárig, hogy átjöhessenek a Szamo­son. Ejött Kun Mihály is az em­bereivel. Mind kemény mo­gorva paraszt, összehúzták a szemüket, nézik a koporsót, ká­romkodnának, de nem lehet! Ügy jöttek, hogy nem is mennek haza egy ideig, el­szállásolnak a faluban, szer­számokat is hoztak. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1977. június 14., kedd 1 Láfoaa'óbíin a mezojrazdapúgi szakist ólában Egy isii M $ a — lekoítetlen energiákkal Érdekes és kissé meghök­kentő ellentmondásokkal ta­lálkozhat az, aki meg akarja ismerni a balassagyarmati mezőgazdasági szakiskolát. Nem titok: az idei jelentkezők többsége a gyengébb felké­szültségű tanulók közé tarto­zik. Magyarán: egy-két örven­detes kivétellel rossz tanul­mányi eredménnyel jönnek. Mégis, országos, szakmai ver­senyeken jól szerepelnek, há­rom vándorserleget véglege­sen elnyertek Az itt végzet­tek felkészültségéie nem lehet panasz. Mi a titka ennek? Az itt dolgozó tanari gárda a leg­korszerűbb eszközök „beve­tésével”, türelemmel és lelke­sen foglalkozik a hozott hi­ányosságok megszüntetésével, a felzárkóztatás után a minél alaposabb képzéssel. De — és sajnálatos ..de” ez — egyre kevesebb a diákjuk. 1907-ben 430 tanuló járt' ide. 1970-ben még 210. Az utolsó párhuzamos első osztályokat 1972-ben indították. Jelenleg a Budapestről kihelyezett hús­ipari tagozattal együtt 81 szakmunkástanuló sajátítja el a szakmát, 40-en az állatte­nyésztést. Miért vannak ilyen kevesen? Az okok összetettek. Legtöbbször azt említik: de­mográfiai hullámvölgybe ér­tünk a hetvenes években. Valóban, az ország többi me­zőgazdasági szakmunkáskép­zőjében is hasonló a helyzet, és más középfokú iskolákban szintén csökkenő tendenciát mutat a beiskolázás. Emellett azonban szólni kell a speciá­lis okokról is. A bevezetőben említett ellentmondások kö­zül talán a legaggasztóbb: a mezőgazdaság korszerűsítése, gépesítése mind több és több szakképzett munkaerőt kíván, de a termelőegységek több­sége alig tesz valamit a beis­kolázás segítése érdekében. Járhatóbb útnak tartják dol­gozóik továbbképzését — pe­dig az elöregedés veszélye ellen így nem vehetik fel a harcot! Születtek már együtt­működési szerződések általá­nos iskolák és termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok kö­zött, de ezek tartalma a leg­több esetben alig több almái, hogy a betakarítási munka idején segítséget kérnek, és az iskolások kirándulásaihoz szállítóeszközt biztosítanak. Egy példa: a megye egyik, több községből álló körzeté­ben, ahol 250 nyolcadikos vég­zett, 10 főt kívántak állatte­nyésztőnek beiskolázni. Ez a szám nem irreális — de az iskolákat fel sem keresték a termelőegységtől... Göndot je­lent a szakmunkástanulók ma­gatartása is — kevés kivétellel nem törődnek eléggé velük, pedig a féléves gyakorlaton sok minden eldől. A tanulók felmérik, kapnak-e a végzett­ségüknek megfelelő feladato­kat. Van azért ellenpélda is néhány: egyes szövetkezetek­ben az ágazatvezttők, sőt az elnökök is figyelnek a gya­korlaton résztvevőkre. be­szélgetnek velük elképzeléseik­ről. Ha ez lenne az általános, biztosan kevesebben nagynak ott az állattenyésztést, gyak­ran segédmunkával felváltva, még kevesebb keresetért is. A kivételek közé tartozik a ceredi szövetkezet — ez derül ki azokból a beszélgetésekből, melyeket néhány elsőssel foly­tattunk. ér — Vagyunk néhányan, akik odamennek vissza. Például a KISZ-titkárunk, Tajti Mari­ka is ösztöndíjas. Én is ösz­töndíjszerződést fogok kötni — mondja Czene P. Zsolt. — Tudjátok-e, milyen mun­ka. milyen lehetőségek van­nak? — Voltam ott többször, nyáron dolgoztam, idén is készülök. A takarmányozás, a trágyakihúzás, a fejés is gé­pesített. Félig-meddig földije Zsoltnak Spagina Erzsébet, hi­szen Zabarró] jött. — Tetszik a szakma, jó itt tanulni. Sokan mondják, nem lánynak való ez. Kérdezik, nem fél^k-p a gépektől, az állatoktól. Nem, én egészen megkedveltem a gyakorlat során. Ha végzek, én is a ce­redi termelőszövetkezetbe me­gyek. Van olyan elképzelésem, hogy jó lenne később a me­zőgazdasági szakközépiskolá­ban megszerezni az érettségit. Mitasz János Ipalyvecére való. Ott nincs telepszerű szarvasmarha-tenyésztés. Mi-' lym tervei vannak a jövőre7 — Valószínűleg Drégely- palánkra járok át. Még nem láttam a telepet, de hallottam, borjúnevelde is van. Ösztön­díjat nem kötöttem. Szabad akarok lenni. — Én juhász leszek — mondja a szendehelyi Gazsó László. — F.z azt jelenti, hogy a harmadik évet már nem itt végzem. Magam vá­lasztottam a szakmát. Hogy miért vagyunk ilyen kevesen? Gondolkodtam már én is ezen. A kereset jó, de a kö­rülmények a legtöbb helyen elriasztják a fiatalokat. Nem könnyű pálya, az biztos — da» en szeretem. * Az iskola — ahogy Kő­szegi Sándor igazgató elmond­ta — rengeteg „fölös energiá­val” rendelkezik. A jelenlegi létszámnak a négy-ötszörösét is vállalni tudnák... Mik a kilátások? Két-három év múlva újra több lesz az álta­lános iskolát végzett gyerek. Az iskolára szükség van — a megye állattenyésztésének fej­lesztését szakmunkások nél­kül nem lehet megoldani. De hogy ne pocsékolódjanak el az intézmény energiái, ne marad­jon kihasználatlan a kapaci­tása, az 1977—78-as tanévtől átveszik a kereskedelmi és vendéglátóipari - szakiskola balassagyarmati tagozatát. Ah­hoz, hogy újra megerősödjön az iskola eredeti profilja, a mezőgazdasági szakképzés, az érdekelt gazdasági egységek nagyobb aktivitására lenne szükség a beiskolázásban, es a kibocsátott fiatal szakmun­kások beilleszkedésének segí­tésében. Az érdekek és célok közösek!’ G. Kiss Magdolna Szeptembertől a gimnáziumokban „nevelési alapismeretek” Megjelent az oktatási mi­niszter utasítása: szeptember­től új fakultatív tantárgyat lehet bevezetni a gimnáziu­mokban „Nevelési' alapisme­retek” címmel. Engedélyezé­sét a középiskolák igazgatói abban az esetben kérhetik a megyei művelődésügyi osztá­lyoktól, ha a tárgyi és szemé­lyi feltételek biztosítottak. A nevelési alapismeretek tanítá­sára a pedagógiai és a pszi­chológiai szakos tanárok jogo­sultak. Az új tantárgy bevezetésé­nek célja, hogy korszerű pe­dagógiai, pszichológiai alap­műveltséget nyújtson a neve­lés iránt érdeklődő fiatalok­nak, (felkészítse őket a peda­góguspálya tudatos vállalásá­ra, fejlessze a pedagógiai ké­pességeket. Lehetőséget ad te­hát arra, hogy az' alapisme­retek nyomán meggyőződje­nek saját maguk pedagógusi elhivatottságáról. Az új tantárgy bevezetésé­nél az oktatásügy vezetői ter­mészetesed figyelembe vették azt is, hogy az iskolák ma még több ezer képesítés nél­külit kénytelenek alkalmazni. A nevelési alapismeretek bir­tokában viszont a fiatalok bizonyos alapokkal, ismere­tekkel léphetnek a kisdiákok elé. Ezen túlmenően az* al­kalmazásuk időpontjától szá­mított egy tanéven belül — megfelelő iskolai minősítés és alkalmasság esetén — a taní­tóképző esti vagy levelező ta­gozatán felvételi vizsga nél­kül továbbtanulhatnak. Fon­tos feltétel azonban, hogy a gyakorlati tevékenységükkel megegyező tagozatra jelent­kezzenek. #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom