Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Teenúök biológiai kárterületen A biológiai fegyverről az ellen­ié* kórokozókat, illetve azok mérgező anyagcseretermékeit jut­tatja el a kiválasztott területre, hogy ott tömeges megbetegedése­ket, pusztító járványokat idézzen elő, pánikot keltsen és megtörje az ellenállást. A felderítés (biológiai) munká­ja folyamatos és mindaddig tart míg a laboratóriumban a kóroko­zókat ki nem mutatták, vagy többszöri vizsgálat elvégzése után a fertőzés lehetőségét ki nem zár­ták (esetleg az első megbetegedé­sek a diagnózist kétségtelenné nem tették). Mindaddig, amíg a biológiai tá­madáshoz használt kórokozókat nem határozták meg- a legszigo­rúbb korlátozó intézkedéseket lép­tetik életbe. A fertőzött területen egészségügyi zárlatot, karantént rendelnek el. Erre azért van szükség, hogy a fertőzés ne ter­jedjen tovább, hogy a veszélyez­tetettséget meghatározott terület­re korlátozzák. A zárlat alá helyezetteket egész- Bégügyi megfigyelés alatt tartják. Ez azt jelenti, hogy az egészség- ügyi szolgálat az egészségügyi szakaszok közreműködésével, na­ponta, esetleg naponta kétszer, minden lakást ellenőriz és meg­figyel. Minden megbetegedett vagy rosszullétre panaszkodó személyt orvosi vizsgálat, illetve kezelés alá vonnak. A fertőző megbetegedés­re gyanúsakat, azonnal kiemelik elkülönítik és megteszik a szük­séges járványügyi intézkedéseket. A karantén elrendelésével egy­idejűleg fokozzák a közegészség­ügyi-járványügyi ellenőrzéseket. Ennek során különös figyelmet fordítanak a tisztaság fenntartásá­ra, az ivóvíz fertőtlenítésére, a szemét é« szennyvíz gyors eltávo­lítására, a rágcsálók irtására. Ahol megbetegedések történtek, ott a beteg elszállítása után zárófertőt­lenítést, a betegek otthoni ápolása esetén folyamatos fertőtlenítést vé­geznek. A közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés az illetékes KÖJÁL ál­tal kidolgozott munkarend szerint történik. a közegészségügyi-jár­ványügyi ellenőrök vezetése mel­lett. Ez a munka jórészt a béke­időben is végzett, jól begyakorolt feladatokkal azonos, csak a vég­rehajtásnál nem szabad elfeled­kezni a fertőzés veszélyéről. Ezért az előírt védőfelszerelésben kell végezni és utána minden közre­működőt mentesíteni fertőtleníteni szükséges A fertőzött terület megállapí­tása után azonnal hozzá kell kéz- deni a terület mentesítéséhez. A karanténintézkedések egyma­gákban nem elegendők a fenyege­tő járvány megelőzésére. A terü­letre juttatott fertőző anyagokat a legrövidebb idő alatt fel kell ku­tatni, össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. Ebben a mun­kában az egészségügyi alakula­toknak is részt kell venni. A karantént mindaddig fenn- tarják, amíg az utolsó megbetege­déstől annyi idő eltelik, mint a szóban forgó fertőző betegség lap- pangási ideje. A parancsnoki állomány tevékenysége A sugáradag-ellenőrzés célja a személyi állomány által nukleáris robbanáskor, sugárszennyezett te­rületen való áthaladásakor, vala­mint a mentő-mentesitö tevékeny­ség során elszenvedett sugáradag megállapítása, nyilvántartása. A sugáradag-ellenőrzés eredményei alapján tudnak intézkedni a pa­rancsnokok a személyi állomány sugárbetegségének megelőzésére. A sugáradag-ellenőrzést meg kell szervezni: a vegyi-sugárfelderítés végrehajtásakor, a szennyezett út­szakaszon menetet végrehajtó egységeknél, alegységeknél. a nukleáris kárterületen történő mentő tevékenységet végző egy- •egek, alegységek körében. A sugáradag-ellenőrzés módját tekintve, lehet; egyéni és csopor­tos. a) Egyéni sugáradag-ellenőrzést akkor szervezzenek a parancsno­kok, ha az egyes személyek kü- lün-külön hajtják végre feladatu­kat és egymástól olyan távolság­ra tevékenykednek hogy a vár­ható helyzetet tekintve, lényege­sen eltérő sugáradagot kaphatnak. b) Csoportos súg '’’adag-ellenőr­zés. Az említett helyzettől eltérő esetben csoportos sugáradag-éllen- őrzést kell Szervezni, hiszen azo­nos helyen és körülmények között tevékenykedő alegységek személyi állománya azonos vagy legalábbis lényegtelen különbséget mutató sugáradagot szenved el. c) A sugáradag-ellenőrzés meg­szervezése: A sugaradag-ellenőrzés megszervezése és végrehajtásának biztosítása minden szintű parancs­nok elsőrendű feladatai közé tar­tozik. A sugáradag-ellenőrzést a vegyivédelmi szolgálat vegyi-su- gárfelderítő, ellenőrző alegységé­től kirendelt sugárellenőrzők vég­zik. Az elmondottak figyelembevéte­le érdekében a parancsnoknak ügyelni kell arra, hogy a sugár- adagméréssel kapcsólatos felada­tokat a vegyi-sugárfelderítő jár­őrök személyi állománya megis­merj é és a gyakorlati tudnivaló­kat elsajátítsa. A komplex mentesítő szakasz felkészül a bemutató gya­korlat végrehajtására­Polgári védelem Feladataink végrehajtásához minden biztosított Radnai Ervin alezredes nyilatkozata A polgárvédelmi szerveze­tek parancsnokai a közelmúlt­ban országos értekezleten be­szélték meg a polgárvédelmi erők idei és az V. ötéves terv feladatait Az országos érte­kezlet után munkatársunk be­szélgetett Radnai Ervin alez­redessel, a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancs­nokával. — A polgári védelmi erők korszerűsítése után mit tart fő feladatnak az 1977—78-as években? — A válasz megkívánja, hogy néhány gondolatban említést tegyek a korszerűsí­tésről.' A IV. ötéves terv idő­szakában a polgári védelmi szervezetek létszáma magas volt megyénkben is. Helyes intézkedésnek tartom — az országos paráncsnokság részé­ről —, hogy központi felada­tának tartotta a szervezetek korszerűsítését. Fő cél volt a létszám refor­málása, ezáltal jól felszerelt, korszerűen kiképzett, felkészí­tett polgári védelmi szerveze­tek, alakulatok kialakítása. Ez a munka 1976. december 31- én befejeződött. A fentiekből ered a fő feladat: felkészíteni a parancsnoki és a beosztott állományt békebeli és hábo­rús feladatainak ellátására. A felkészítés rendjét megha­tározza az országos törzspa­rancsnok, valamint a megyei tanács elnökének kiképzési utasítása. Törekvésünk, hogy ezeket az intézkedéseket aprópénz­re váltsuk és minden körül­mények között biztosítsuk a végrehajtását. Elsőrendűen fontosnak tartjuk a parancs­noki állomány önálló intéz­kedőképességének növelését, mert csak ezután biztosítható saját beosztottjai felkészítése, a fejlődő és állandóan nö­vekvő követelményeknek meg­felelően. Nem lesz egyszerű a fel­adatunk, mert a korszerűsítés után sok új személy került parancsnoki beosztásba, akik­nek polgári védelmi felké­szültsége még nem teljes, bár hagy gondot fordítottunk a kiválogatásra. Természete­sen elsősorban a munkahelyi kollektívák, üzemrészek jöt­tek számításba az alegység- ségek megalakításánál. Jelentős feladatnak tartom továbbá az elkövetkező két évben a lakosság polgári vé­delmi felkészítésének növelé­sét, az ifjúság hazafias neve­lésében való aktív részvételt, valamint annak a lemaradás­nak felszámolását, amely né­hány helyen a dolgozók dif­ferenciált felkészítésében mu­tatkozik. — Milyen formákat hatá­roz meg az elért eredmények fenntartására, növelésére. — Mar említettem, nagyon fontosnak tartom a kiadott országos intézkedés részletes feldolgozását, személyekre történő lebontását. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtottak a megyei tanács egyes szakosztályai, amelyek az év elején megtartott ösz- szevont megyei kiképzési ér­tekezlet után aktívan bekap­csolódtak a tervezési és szer­vezési feladatok lebonyolítá­sába. Célunk, hogy a legal­kalmasabb kiképzési formákat és optimális lehetőségeket biz­tosítsuk a foglalkozáson részt­vevőknek. Alapelvünk sok gyakorlat, megfelelő módszer­tan és a központi elképzelés érvényesítése. — A végrehajtáshoz min­den lehetőség megvan. A me­gye rendelkezik jól felszerelt oktatási központokkal, eszkö­zökkel. Kezdetben — a pa­rancsnokok kiképzésénél — a hivatásos állomány a felké­szítésben személyesen is több időt tölt el. Sok bemutatót, módszertani gyakorlatot ter­vezünk, mert ezekből tabui a szervező és a végrehajtó is. — A lakosság felkészítését az eddigiek alapján kívánjuk folytatni. Ehhez jó segítséget nyújt a NÖGRÁD szerkesztő­sége. Tanácsaikkal, a lakos­ságtól szerzett információk alapján irányítják a tájékoz­tató anyagok tartalmát, for­máját. Eiz néhány esetben ugyan a központilag előírt anyagok mennyiségét csökken­ti, de az eredményességet nem. Ezt bizonyítja, hogy az országos értekezleten erről a munkáról az elöljáró parancs­nokságunk elismerően nyilat­kozott. — Az ifjúság hazafias ne­velésében szorosan kapcso­lódunk a KISZ-bizottság ter­véhez. Versenyeket, bemuta­tókat szervezünk, közösen az MHSZ-, Vöröskereszt-szerve­zetekkel és az oktatási osz­tályokkal. Jó eredményeket mondhatunk magunkénak az elmúlt tanévekben. Törzsünk szervesen részt vesz az Ifjú Gárda, úttörőmozgalom, hon­védelmi előképzős szervezetek tevékenységében. Ezért a munkáért több hivatásos pol­gári védelmi tiszt kapott a KISZ kb-tól kitüntetést. ■ — A megyét eddig elért eredményei kötelezik. Hagyo­mány, hogy gyakorlataink eredményesek, sikeresek. Né­hány példa: 1966 megyei, 1970 Balassagyarmat városi, 1972 Karancs, 1973 Ipoly, 1975 jubileumi verseny. Mun­kánk mind a megyei, mind az országos vezetőket elismerésre sarkallta. Ezt az eredményt szeretnénk megtartani, emelni. — Hallhatnánk néhány el­képzelést az V. ötéves terv feladatainak végrehajtásá­hoz? — Az országos parancsnoki értekezleten meghatározásra kerültek az ötéves tervciklus polgári védelmi feladatai. Me­gyei parancsnoki értekezleten az irányelveket konkretizáltuk a megye ötéves tervfeladatá­nak figyelembevételével. — Eredményeink elsősor­ban a feladatok még széle­sebb korban történő szétosz­tásával, társadalmasításával növelhetők. Az alakulatok üzemi bázisokon történt kia­lakítása nagy lehetőséget nyújt mind a felkészítés, mind a felhasználás területén. A szakmai felkészítés mellett fontos a politikai biztosítás, feltétlen szükséges az anya­gi-technikai eszközök megte­remtése. — Megyénkben a polgári védelem mindig közel volt a politikai és gazdasági vezetés­hez. A politikai, államigaz­gatási, gazdasági vezetők és beosztottak irányító tevé­kenysége és aktív részvételre biztosíték a kitűzött célok el­éréséhez. — összességében értékelve munkánkat elmondhatom, hogy a belső tartalom növelé­sére, jó alapokon nyugvó fel­építmény megteremtésére tö­rekszünk. Ez nem látványos ténykedés, de remélem ered­ményességét növeli a végre­hajtás pontossága. Feladatok­ban nincs hiány, de a mun­káért az eredmények mindig kárpótolnak — fejezte be nyi­latkozatát Radnai Ervin. ÉLETÜNKBŐL A megyei polgári védelem parancsnokságának kiképzé­si intézkedése alapján az RBV védelmi szakszolgálat 1977- június 16—17-én a men­tesítő komplett felhasználásá­val módszertani bemutatót tart- A bemutató célja, hogy a korhplex mentesítő száza­dok parancsnoki állománya megismerje a mentesítő rendszert, és a bemutató alap­ján éves kiképzési program­ját végre tudja hajtani­A bemutatóval egybekap­csolva a módszertani foglal­kozáson részt vevők megte­kintik az országos prancsnok" ság által elkészített — a té­mához kapcsolódó — polgári védelmi tárgyú filmeket is. A módszertani bemutató előkészítéséhez és végrehaj­tásához segítséget nyújt a megyei KÖJÁL, amelynek személymentesítő részlegét is láthatják működés közben a résztvevők. ★ A megyei polgári védelmi parancsnokság a Nógrádban megjelenő sajtókiadványók, üzemi lapok szerkesztő bi­zottsági tagjai részére tájé­koztatót tart az V. ötéves terv során végrehajtásra ke­rülő polgári védelmi felada­tokról. A sajtótájékoztatón a megjelenők betekintést nyer­nek a felkészítési, a lakosság továbbképzési, valamint, az ál­talános propagandatevé­kenység 1977—80-as évekre történt tervezésébe. *■ A megyei parancsnokság propagandatervének megfele­lően 1977- második fél évében a tanácsi üzemekben tájékoz­tató jellegű polgári védelmi felkészüléssel kapcsolatos vándorkiállítást rendez. A ki­állítást az üzemek dolgozói általábap egy hétig tekinthe­tik meg­A városi és járási polgári védelmi törzsparancsnoksá­gok, a honvédelmi nevelés segítése érdekében, az Ifjú Gárda szakaszok szemléin polgári védelmi témájú ver­senyeket tartanak- A verse­nyen szerzett pontszámok a végleges értékelésnél beszá­mításra kerülnek­★ A megyei RBV védelmi szakszolgálat parancsnokság összevont törzsértekezletet, tartott a városi, járási tör­zsek és a bázisüzemek veze­tői részébe. Az értekezleten napirendre került az, 1977. évi kiképzési év tervezése, valamint az anyagi-technikai, biztosítás rendszere. A kor­szerűsített polgári védelmi alakulatokat biztosító bázis­üzemek vezetői sok értékes javaslattal járultak a terv megvalósításához. A radiológiai kiszóiódás időbeni lefolyása A kiszóródás lefolyását két időtartamra oszthatjuk. Az el­ső időszak a korai kiszóródás, vagy poreső. Ez a robbanást követő első 24 órában követ­kezik be- Ebben az időszak­ban hullanak ki a legveszé­lyesebb sugárzó részecskék. Ezek viszonylag súlyos — kb. az asztali só- vagy fi­nom homok méretű — ré­szecskék. A későbbiek során a kisebb súlyú és erősségű le­begő részecskék is földet ér­nek. A veszélyeztetés időtar­tama — a kiszóródás elleni óvóhelyen való tartózkodási idő — lényegesen hosszabb, mint az az elmúlt háborúban volt A kiszóródott részecskék tág határok között változó intenzitása — a széljárástól függően — néhány naptól két hétig is terjedhető tartózko­dást tehet szükségessé­Az. óvóhelyein való tartóz­kodást, és az ott folyó éle­tet tehát a legrosszabb le­hetőség, a maximális elzárkó- zási idő figyelembevételével kell előkészíteni. Ennek kö­vetelményeire a későbbiekben a berendezések, készletek, fel­szerelések fejezetében részle­tesen kitérünk- A kiszóródási óvóhely tar­tózkodási szabályai — a hosz- szú idő ellenére — a minő­sített (osztályozott) óvóhe­lyekhez képest kisebb eltéré­seket, könnyítéseket is lehe­tővé tesznek. Az óvóhely tar­tós, végleges elfoglalására a nukleáris fegyver robbaná­sát követően — a szélirány- szélsebesség és a távolságtól, függően fél-másfél óra is ren­delkezésre állhat- A robbanás közvetlen hatásainak elmúl­ta után tehát a polgári vé­delmi szervek által előrejel- zett, rövidebb, vagy hosszabb idő áll rendelkezésre az óvó­hely esetleges hiányainak fel­szerelésének. készleteinek pótlására, kiegészítésére és a tartós elhelyezkedésre. A különösen veszélyes korai ki­szóródás várható időpontját meghatározott hatósági jelzé­sekkel, vagy rádión közlik az érintett területek lakosságá­val. A korai kiszóródást, vagy poresőt követő kisebb in­tenzitású sugárzás időszaká­ban az óvóhelyet — szigorú egyéni dozimetrikus ellenőr­zés mellett — rövid idősza­kokra el is lehet hagyni a legsürgősebb teendők elvégzé­se céljából. Az óvóhely végleges elha­gyása a körzeti hatósági su­gárszintmérő állomások rá­dión, vagy egyéb jelzéssel kö­zölt engedélye, utasítása alap­ján történhet csak meg. A VÉDEKEZÉS ELVEI , A kiszóródás lefolyását, ha­tásait és a védelem lehetősé­geit összegezve megállapít­hatjuk, hogy a védekezés te­kintetében kettős feladattal állunk szemben- Egyrészt meg kell akadályozni a kis áthatolóképességű sugárzó anyagi részecskék bármilyen formában való bejutását az óvóhelyre, illetve a szervezet­be, vagy bőrfelületre, más­részt megfelelő óvóhelyha­tároló szerkezet alkalmazá­sával le leéli csökkenteni az ^áthatoló sugárzás intenzitá­sát­A védekezés egyetlen hatá­sos módszere: huzamosabb ideig védett helyen, tartózkod­ni, amíg a sugárzás intenzi­tása le nem csökken arra a szintre, amelynél már a nor­mális élet biztonságosan foly­tatható­KISZÖRÓDÁS ELLENI ÓVÓHELY KIJELÖLÉSE, NAGYSÁGA Hangsúlyozni kell,' hogy a védelem szempontjából a leg­jobb terv és megoldás is csak annyiban reális, amennyit abból az adott időpontra meg lehet valósítani. A gazdasá­gosság és helyi lehetőségek figyelembevétele mellett te­hát a gyors kivitelezhetőség, NÓGRÁD - 1977. jú egyszerű és különösebb szak­értelmet nem igénylő megol­dások. ■ szerkezetek alkalma­zása döntő jelentőségű­Mielőtt az óvóhely kijelölé­sét részleteiben tárgyalnánk, vizsgáljuk meg a befogadóké­pességét. Készülhet az óvóhely na­gyobb létszámra egy telepü­lésen vagy ipari üzemen be­lül 30—50 fő részére. Ez az úgynevezett ,-csoportos óvó­hely”, különösen sűrűbben lakott településen (üzeme­ken) belül gazdaságos' és elő­nyös. Szétszórt, gyéren la" kott településnél gazdaságo­sabb a kisebb létszámú, min­den ház számára külön kiépí­tett úgynevezett -.családi óvó­hely” építése, 4—6 fő részére. Az óvóhelyek nagyságát a várható huzamosabb ideig va­ló benntartózkodási idő figye­lembevételével kell számítás­ba venni. A csoportos óvóhely előnyei a gazdaságosságon túlmenően az is, hogy a nagyobb kö­zösség jobban fel tud készül­ni és összefogással, kölcsönös segítségnyújtással könnyeb­ben át tudja vészelni a ve" szély időszakát, mint az el­szigetelt néhány fős csoportok­10., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom